Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


001 Magyar események 1101-1150 között

2015.07.23

A MAGYAR TÖRTÉNELEM ISMERT ESEMÉNYEI KÜLÖNFÉLE FORRÁSOKBÓL – 1101-1150 KÖZÖTT

Kigyűjtötte: Kozsdi Tamás, 2014.

 

1101.

 

Újabb keresztes hadak vonulnak át az országon, jelentősebb kártétel nélkül.

 

1102.

 

tavasza Könyves Kálmánt a tengerparti Belgrád (Tengerfehérvár) városában horvát királlyá koronázták.

 

1104.

 

augusztus 11. Kálmán kir. egybekelt Predszlavával, Szvatopolk kijevi nagyfejedelem leányával, „kit házasságtörés bűnén kapván, elbocsátott, de nem erőszakos meggondolatlanságból; mert tudta, hogy meg van írva: akit az Isten egybekötött, ember el ne válassza, t.i. törvényen kívül és ok nélkül. Azért is nem maga vált el tőle, hanem a törvény választotta el attól, akit bűne vádolt, vétke kárhoztatott s gonoszsága letiport. Visszaküldé tehát a király országába, ki is házasságtörésből Borics nevű fiút szült."

 

augusztus 21. Álmos herceg feleségül veszi Predszlavát, II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi nagyfejedelem leányát.

az év folyamán I. (Komnénosz) Elek bizánci császár fia, János, feleségül veszi I. (Szent) László leányát, Piroskát.

 

 

1105.

 

nyara Álmos herceg Passauba menekül, és Kálmán király ellen támogatást kér IV. Henrik német-római császártól. Segítséget azonban nem kap tőle, mert a császár erejét fia, Henrik lázadása köti le.

 

az év folyamán Kálmán király elfoglalja Horvátország déli részét, Zára, Trau és Spalató városát, mire a dalmát szigetek is behódolnak. A király Horvátország élére kormányzót állít, akit - avar eredetű horvát méltóságnévvel — bánnak neveznek. — Lőrinc az esztergomi érsek. (Tisztségét 1116 után bekövetkezett haláláig viseli.)

 

1106.

 

október 22. A guastallai egyetemes egyházi zsinaton Kálmán király követei uruk nevében lemondanak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az invesztitúráról.

 

az év folyamán Kálmán király a Passauból hazatérő Álmosnak nem adja vissza az ország harmadát kitevő hercegségét, s ezzel végleg felszámolja a mintegy fél évszázados múltra visszatekintő hercegséget. Álmos herceg felkeresi felesége sógorát, III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelmet, s a tőle kapott katonai segítséggel elfoglalja Újvárt (Abaúj vm.). Könyves Kálmán szövetséget köt III. Boleszló fejedelemmel, mire Álmos herceg meghódol bátyja előtt.

 

1107.

 

Kálmán király sereget küld III. Boleszló lengyel fejedelem segítségére lázadó féltestvére, Zbigniew ellen.

 

1108.

 

május 25. Kálmán a középkori municipalis szabadság alkotója. A király Trau városnak ily kiváltságlevelet adott: 1. Adót nekem ne fizessetek. — 2. A püspököt és ispánt szabadon válasszátok. — 3. Régi törvényeitekkel éljetek. — 4. Csak az idegenek által fizetett vámpénz 2/3 legyen a királyé. — 5. Magyar vagy külföldi várostokban engedelmetek nélkül ne lakhassék, stb. Kálmán méltán a középkori municipalis szabadság alkotójának tartatik.

 

május 25. Kálmán király Trauban írásba foglalja és eskü alatt megerősíti a város kiváltságait. (Spalató és valószínűleg Zára városa is ekkortájt kap kiváltságlevelet Kálmántól.)

nyara Kálmán király serege Velence és Bizánc szövetségében Apuliában harcol Boemund otrantói normann herceg ellen, aki szeptemberben békére kényszerül a bizánci—magyar—velencei szövetséggel szemben.

szeptember előtt A jeruzsálemi zarándokútról hazatérő Álmos herceg újból Passauba menekül, és Kálmán király ellen segítséget kér V. Henrik német királytól.

szeptember Álmos herceg kérésére V. Henrik német király sereggel tör Magyarországra, és megkezdi Pozsony ostromát; közben (Premysl) Szvatopluk cseh herceg hadával a Vág vidékét pusztítja.

október Szvatopluk cseh herceg hadával visszatér Csehországba, mert távollétében III. Boleszló lengyel fejedelem, Kálmán király szövetségese, megtámadta országát.

november 4. előtt V. Henrik felhagy Pozsony ostromával, és békét köt Kálmán királlyal. A békében Könyves Kálmán vállalja Álmos herceg visszafogadását.

november 4—12. Magyar sereg pusztítja Morvaországot.

az év folyamán Uros (Urosa) fia János (Janus) a nádor. (Tisztségét 1113-ban még viseli. — Tőle maradt fenn a legrégibb ismert magyarországi magán gyűrűspecsét.)

 

1109.

 

február Szvatopluk cseh herceg és öccse, Ottó morva herceg seregükkel Nyitráig nyomulnak, ahonnan nagy zsákmánnyal térnek haza.

az év folyamán Kálmán király lemásoltatja I. (Szent) István Veszprém völgyi görög nyelvű alapítólevelét (→ 1018—1031) és a másolat alá írt latin nyelvű oklevelében megerősíti az apátságot alapításkori és azóta szerzett birtokaiban.

 

1111.

 

Kálmán király Zárában megesküszik Dalmácia régi jogainak tiszteletben tartására. — A király megerősíti I. (Szent) István királynak a zobori bencés apátság részére tett adományait. Oklevele a hazai forrásanyagban első ízben említ pénzverőket és pénzváltókat. — Merkúr Erdély vajdája (princeps).

 

1112.

 

Első felesége halála után Kálmán király feleségül veszi Vlagyimir Vszevolodovics Monomah szuzdali és perejaszlavi fejedelem leányát, Eufémiát. → 1114 körül

 

1113.

 

február—március III. Boleszló lengyel fejedelem lázadó féltestvére, Zbigniew megvakíttatása miatt vezeklésből I. (Szent) István király székesfehérvári sírjához, majd a somogyvári Szent Egyed apátságba zarándokol.

 

az év folyamán Kálmán király összeíratja a zobori apátság birtokait. — II. Paszkál pápa megerősíti a Jeruzsálemben megalakult johannita (ispotályos vagy keresztes) ápolórendet, amely rövidesen lovagrenddé szerveződik.

 

1114.

 

február 3. Kálmán király halála. Eltemettetett Székesfejervárott. Bár országlása rövid ideig, 1095. július 29-től 1114. február 3-ig tartott, mégis a legnevezetesebb három Árpád-házi király közt foglal helyet. Nagy akadályokat kellett legyőznie és veszélyeket elhárítania. Ilyenek voltak: a sógorsági érdekekből keletkezett és bal irányt vett orosz szövetség, testvérének hatszori merénye vagy lázadása, ki külföldön is izgatott és ellenségeket hozott a hazára, az országon átvonuló nagy keresztes hadaknak garázdálkodása és Velencének vetélkedése a közelebb szerzett Dalmatia miatt. Minél több és nagyobb volt tehát a leküzdendő nehézség, annál fényesebben ragyog ezen a tudatlanság korában uralkodott fejedelemnek sokféle érdeme. A bel- és külföldi kútfők és a kortársak, mint II. Orbán pápa, kiemelték, hogy Kálmán tudományosan képzett férfiú. Fennmaradt dekrétuma bevezetéséből kiderül, hogy a törvények, melyeknek alkotásában neki legtöbb befolyása volt, magyar nyelven hozattak. Ez egyetlen példa nálunk a törvényhozás középkori történetében. E dekrétum nemcsak tartalmasabb mint akár szent Istváné, akár szent Lászlóé, és humánusabb mint mindkettőé együttvéve, hanem elődeinél bölcsebb rendszabásokat is foglal magában, és ezek tekintetében egyetemesen el van ismerve, hogy Kálmán felvilágosodottságával korát messze felülmúlta. Ő kapcsolta Dalmátiával az Adriai tenger részét a magyar koronához, és a dalmát városokat oly nagy szabadságokkal ruházta fel, hogy ezeknél fogva ő a középkori municipalis szabadságok alapítója Európában. — Érdemeit nem enyészetheti el testvére Álmos és ennek fia Béla megvakíttatása. Álmos lázadásai által István törvénye szerint is magára vonta a halálbüntetést. A kegyetlenkedés K. életének végső szakában történt, midőn ő már súlyos fejbajban szenvedett, s talán a tett nem is volt neki beszámítható, erre mutat az aradi gyűlésen 18 évvel később elkövetett vérengzés, hol azok közül, kik okai voltak Béla megvakíttatásának, 68 országnagyot öltek meg. — A krónikaíró, ki Vak Béla vagy fia korában szerkesztette munkáját, elismerte ugyan, hogy a király tanult ember, "Könyves Kálmán" volt, de testalkatára nézve őt „utálatosnak" mondotta. — Kálmán első házasságát Buzillával, Roger Sicilia királya leányával, 1097. májusban Székesfejérvárott kötötte, ki 1101-ben ikret szült, Istvánt és Lászlót, az utóbbi 1112-ben meghalt. Másodszor 1104. augusztus 11-én Predzlavával, Szvatopolk kijevi nagyherceg leányával kelt egybe, de ez rajtakapatván a házasságtörés bűnén, tőle a törvény által elválasztatta magát és haza küldötte, hol Borics nevű fiút szült.

 

1115.

 

augusztus Velence hajóhadat indít a dalmát városok visszahódítására, és elfoglalja Dalmácia egy részét és a szigeteket.

 

1116.

 

május 13. Találkozás rendeztetett II. István magyar király és I. Vladiszláv cseh fejedelem közt; de Solt, "ki gazságáért Magyarországból kiűzetett", azt sugdosta a fejedelmeknek, hogy egyik a másikat el akarja fogni. Az így okozott meghasonlás a fegyveres kíséret ismételt összeütközésével végződött.

 

február 3. Kálmán király meghal. Székesfehérvárott temetik el. Fia és kijelölt utóda, II. István trónra lép. (Uralkodik 1131-ig.)

 

május 13. A II. István király vezette magyar hadak az Olsava folyó mentén vereséget szenvednek I. (Premysl) Ulászló cseh fejedelem seregétől.

 

május Velence újabb támadást indít Dalmácia visszahódítására.

 

június 29. Az V. Henrik német-római és I. (Komnénosz) Elek bizánci császárral szövetséges Velence hadai Zára mellett megverik a magyar sereget. Közép-Dalmácia Velence birtokába jut.

 

szeptember 29. A velencei hajóhad beveszi Spalató városát.

 

 

1117.

 

A magyarok Zárát ostromolják. A város felmentésére küldött velencei sereget megverik, a várost azonban nem tudják elfoglalni. — Bánd fiai: Atyusz és Miska, apjuk akaratából megkezdik nemzetségi monostoruk, az almádi (Zala vm.) bencés apátság építését.

 

 

1118

 

II. István öt évre békét köt Velencével. Közép-Dalmácia Velence birtokába marad. — II. István seregével betör az osztrák őrgrófságba, mire válaszul III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf és II. (Premysl) Borivoj cseh fejedelem hadaikkal Sopron vármegyét pusztítják. — Jeruzsálemben megalakul a templomos lovagrend.

 

1120.

Szent Norbert kanonok a Laon vidékén fekvő Prémontrében megalapítja a premontrei kanonok-rendet. (A rendet II. Honorius pápa 1126-ban erősíti meg.

 

 

1121

 

Nána veszprémi püspök felszenteli az Atyusz-nemzetség almádi (Zala vm.) monostorát és királyi parancsra két példányban írásba foglalja a bencés apátság alapítólevelét.

 

1122

 

szeptember 23. V. Henrik német-római császár a wormsi konkordátumban elismeri az egyház jogát, hogy a főpapokat az arra illetékes egyházi testületek válasszák meg.

 

az év folyamán II. (Komnénosz) János bizánci császár a trákiai Berrhoénál szétveri a besenyőket, akiknek maradékát II. István király zsoldjába fogadja. (Más felfogás szerint erre 1123-ban vagy 1124-ben került sor.)

 

1123

 

II. István a trónjáról elkergetett Jaroszláv ladóméri orosz fejedelem segítségére siet. Ladomér (a volhiniai Vlagyimir) ostroma közben azonban Jaroszláv meghal, mire a magyar főurak értelmetlennek látva a további harcot, visszafordulásra kényszerítik a királyt.

 

1124

 

II. István király seregével az ötéves fegyverszünet lejártával Velencétől visszafoglalja a dalmát városokat, és júliusban megerősíti Trau és Spalató Kálmán királytól kapott kiváltságait. — Marcell az esztergomi érsek.

 

1125

 

május—június A Szentföldről hazatérő velencei hajóhad sorban visszahódítja a dalmát városokat.

 

1126

 

október II. István szövetséget köt I. (Píemysl) Sobéslav cseh fejedelemmel.

 

az év folyamán Magyar csapatok pusztítanak Lengyelországban.

 

1127

 

május 4. előtt II. István békét köt Konrád salzburgi érsekkel, vállalja, hogy megkíméli a betörésektől az érsekség karantániai birtokait. A békekötésnél közreműködik Felicián esztergomi érsek. (Tisztségét 1139-ig viseli.)

 

május 4. Leég a salzburgi székesegyház. Újjáépítésére II. István ajándékot küld.

 

nyara II. István seregével betör a bizánci birodalomba, arra hivatkozva, hogy II.(Komnénosz) János bizánci császár befogadta Álmos herceget, és hogy Barancs lakói magyarországi kereskedőket bántalmaztak. Hadjárata során elfoglalja Nándorfehérvárat, Barancsot, Nist és Szófiát. Philippopolisznál (Plovdiv) azonban szembe találkozik a bizánci sereggel, mire hadával hazatér.

 

szeptember 1. Álmos herceg, (Könyves) Kálmán öccse meghal.

 

1128

 

II. (Komnénosz) János bizánci császár megtorló hadjáratot vezet Magyarország ellen. A bizánci seregek Haramnál legyőzik a Duna vonalát védő magyarokat, elfoglalják Haram várát, a Szerémséget Zimony várával együtt, majd megerősítik Barancs várát és haza vonulnak.

 

1129

 

II. István cseh—morva segítséggel visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. A felmentésre érkező bizánci had elől visszavonul, de újabb támadása során majdnem foglyul ejti II. (Komnénosz) János császárt, akivel azután Barancs közelében októberben békét köt.

 

1130

 

eleje Az ország előkelői trónörökös híján II. István unokaöccsét, Sault jelölik az Egerben betegeskedő király utódául. A megállapodás megszegői viszont Bors ispánt és társát, Ivánt választják királlyá. A betegségéből felépült II. István Ivánt kivégezteti, Bors ispánt pedig Bizáncba száműzi. — A király tudomást szerez róla, hogy a vak Béla herceg, Álmos fia Magyarországon rejtőzködik. Összeházasítja I. Uros szerb nagyzsupán leányával, Ilonával, Tolnát jelöli ki lakóhelyéül és gondoskodik róla.

 

1131.

 

április 28. A világtalan II. Béla koronáztatása Székesfejérvárott.

 

 

március 1. II. István meghal. Váradon, valószínűleg az általa alapított váradelőhegyi monostorban temetik el.

 

április 28. A vak Béla herceget Székesfehérvárott megkoronázzák. (Uralkodik 1141-ig.)

 

június II. (Vak) Béla a Konrád salzburgi érsekkel 1127-ben kötött béke megtartása érdekében elrendeli a karantániai betörésből származó zsákmány visszaadását.

 

az év folyamán II. (Vak) Béla az új pénz kibocsátásával járó haszon érdekében évente veret pénzt.

 

1132

 

július 22. előtt Kálmán király elűzött feleségének, Eufémiának a fia, a trónkövetelő Borisz Lengyelországban hadat gyűjt II. (Vak) Béla ellen. — Az aradi országos gyűlésen (Arad vm., más felfogás szerint Ung vm.) Ilona királyné kezdeményezésére 68 Borisz-párti főurat lemészárolnak. (Más vélemény szerint az aradi vérengzésre 1131-ben került sor.)

 

július 22. II. (Vak) Béla hadaival a Sajó mentén legyőzi a Borisz és III. Boleszló lengyel fejedelem vezette sereget. Az ütközetben Borisz oldalán magyarok és oroszok is harcolnak, a magyar királyt pedig a rokon Adalbert, III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf fia, segíti seregével.

 

1133.

 

július 22. III. Boleszláv lengyel fejedelem folytatva a Borics trónigénylő érdekében 1132-ben kezdett háborút, Visegrádig nyomult, hol II. Béla sógorának Albert osztrák hgnek hadával egyesítette a maga seregét. Itt július 22-kén a lengyelek teljes vereséget szenvedtek. A mieink közt Miksa, Gáb, Vasas és Báthor voltak a nap hősei. A lengyelek az országból kiűzettek.

 

1134.

 

június 3. II. Lothár cs. szerez békét a magyarok és lengyelek közt. II. Béla sógorának Szobieszláv cseh fejedelemnek közbenjárása mellett Péter püspököt dús ajándékokkal, ezek közt 2 szürke paripa 26 gíra arannyal díszített nyergekkel, küldé II. Lothár császárhoz, hogy tiltsa el a cs. lengyel hűbéresét a magyar ügyekbe avatkozástól. A cs. a magyar követet szintén drága ajándékokkal bocsátotta haza, s a békét a magyarok és lengyelek közt helyreállította.

 

április 26. után Felicián esztergomi érsek a váradi egyházban letett eskü alapján dönt a zágrábi egyház birtokperében. (A zágrábi püspökség alapítását is elbeszélő ítéletlevél az első eredetiben fennmaradt hazai chirographum.)

 

április I. (Píemysl) Sobéslav cseh fejedelem közvetítésével II. Lotár német-római császár szövetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel fejedelem ellen.

 

 

1135

 

augusztus 15. előtt Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) przemysli fejedelem szövetséget köt II. Vak Bélával III. Boleszló lengyel fejedelem ellen.

 

augusztus 15. III. Boleszló lengyel fejedelem Merseburgban meghódol II. Lotár német-római császár előtt. Ettől kezdve nem fenyegeti többé Magyarországot.

 

az év folyamán II. (Vak) Béla összeíratja az aradi országos gyűlésen meggyilkolt Hont-Pázmány nembeli Lambert (Lampert) ispán és családja által Felicián esztergomi érseksége idején (→ 1131 előtt) alapított bozóki (Hont vm.) bencés apátság birtokait. (A bencéseket 1151 után premontrei szerzetesek váltják fel; a bozóki premontrei prépostság a morvaországi gradeci prépostság filiája.) — Petronella magyar úrnő vendégházat alapít Jeruzsálemben.

 

1136

 

Közép-Dalmácia ismét a magyar király kezére kerül. A meghódolt Spalató új érsekét, Gaudiust a Szentszék sérelmére Felicián esztergomi érsek szenteli fel.

 

1137.

 

május 30. III. Boleszláv lengyel király 1132. és 33-ban a magyar trónt követelő Borics érdekében háborút viselt II. Béla ellen. E napon Béla és Boleszláv Glatzban találkoztak és békét kötöttek.

 

 

eleje II. (Vak) Béla Esztergomban az előkelők jelenlétében és akaratából fiát, Lászlót, a magyar uralom alá került Bosznia hercegévé nevezi ki.

 

április 11. II. (Vak) Béla, a leégése után újjáépített és kibővített pannonhalmi monostor felszentelése alkalmából, birtokadományban részesíti az apátságot.  → 1224

 

szeptember II. (Vak) Béla bizánci területről hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti 1127-ben elhunyt apja, Álmos herceg tetemét.

 

1138.

 

szeptember 3. II. Béla király és hitvese Ilona a demesi prépostságnak Álmos herceg által kezdett alapíttatását példátlan bőkezűséggel befejezték.

 

szeptember 3. II. (Vak) Béla Ilona királynéval és az ország előkelőivel rendezi az atyja, Álmos herceg által 1108 körül alapított dömösi prépostság helyzetét, új adományokkal látja el, és összeíratja a prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit. (A több mint száz földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmazó összeírás az egyházi nagybirtok szórtságáról és szervezetéről is tájékoztat.)

 

 

1139.

 

április 20. II. (Vak) Béla fogadja Ottó bambergi püspök követeit, és anyagilag támogatja a püspök pomerániai térítő tevékenységét.

 

június 11. Zsófiát, II. (Vak) Béla leányát eljegyzik III. (Hohenstauf) Konrád német király Henrik nevű fiával. → 1145 körül

 

az év folyamán II. (Vak) Béla sereget küld Jaropolk kijevi nagyfejedelem segítségére a csernyigovi fejedelem ellen.

 

1141.

 

február 13. II. Béla halála. Eltemettetett Székesfejérvárott. A szerb Ilonától ezek voltak gyermekei: Gyejcsa, László és István koronázott királyok, és Álmos, ki atyja előtt halt el, Gertrud, Micziszláv lengyel hg. neje, és Zsófia, Henrik német királyfi jegyeséből apáca. Ezen király is éppen úgy, mint többnyire az Árpád-házi fejedelmek, virágzó korban, a 30-dik és 40-ik év közt, halt meg. Hol keresendő az ily korai halálozásnak oka? Országlása csak 10 évig tartott, de e rövid időszakaszból is sok visszaélésnek emléke maradt fenn a sovány hazai közel egykorú krónikában. Az aradi gyűlésen a szerb Ilona férje a király közelébe ülve véres bosszúra tüzelte a jelenlevőket azok ellen, kiknek tanácsából férje szemeitől megfosztatott. E szóra a főurak közöl némelyeket megcsonkítottak, 68-at pedig megöltek. — Más alkalommal ismét azt kérdezték az uraktól: fattyúgyermek-e Borics, vagy Kálmán király fia? Az ingadozók e gyülekezetben is megölettek. Lampert ispánnak testvére fejét székkel kettéhasította, Miklós ispánt lefejezték. Majnoltot az Ákos nemzetségből másokkal együtt megöltek. A krónika, amely pedig kedvez II. Béla családjának, ily vonásokat is megörökített Béla életéből. A király borivásnak adta magát, s udvarnokai tőle részegségében mindent megkaptak, Pócs és Saul egyházi férfiakat részegségében ellenségeik kezébe adta, kik is ítélet nélkül megölettek." — A királyt Borics és a vele betörő lengyelek ellen sógorai Albert osztrák őrgróf és főleg Szobieszláv cseh fejedelem fedezték, s a békét az utóbbinak közbenjárására idegen avatkozás, II. Lothár cs. szerezte meg. De a király mellett nem volt kormányzóság, a világtalan embernek pedig mennyit lehet beszámítani?

 

február 16. II. Gyejcsa királlyá koronáztatott.

 

február 13. előtt II. (Vak) Béla felveszi a Ráma királya címet, annak jeléül, hogy újabb délszláv vidék került magyar uralom alá.

 

február 13. II. (Vak) Béla meghal. Székesfehérvárott temetik el.

 

február 16. II. (Vak) Béla fiát, Gézát királlyá koronázzák. (Uralkodik 1162-ig.)

 

február 16. után II. Géza király megerősíti Spalató kiváltságait.

 

1142

 

II. Géza a Tolna megyei Cikádoron (másképpen Széken) megalapítja az első magyarországi ciszterci monostort, ahová az ausztriai Heiligenkreuzból jönnek szerzetesek. — Makár az esztergomi érsek. (Tisztségét 1146-ig viseli.)

 

1144

Belos bán vezetésével magyar sereg segíti Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelmet Vszevolod Olgovics kijevi nagyfejedelem elleni háborújában.

 

1146.

 

szeptember 11. II. Gyejcsa király diadala a Lajtánál Henrik osztrák őrgróf ellen. Borics a trónkövetelő elvégre III. Konrád német király pártfogását nyerte ki, és ez a kegyenc érdekeinek kivívását az osztrák őrgrófra bízta. Az ifjú magyar király 70,000 harcossal a Mosony és Lajta közti térségen táborozott. Gyejcsa szeptember 11-kén a tábor közelében levő fatemplomban a püspökök által megáldatott és karddal öveztetett. Az osztrák őrgróf a besenyő lovasokkal könnyen elbánt, de a központon a király és nagybátyja Belus bán alatt állott 12,000 válogatott harcossal nem állhatta ki a kézviadalt. Elesett 7000 német és 3000 magyar, s maga Henrik is alig menthette meg életét, de nem is tett többé kísérletet Borics igénye kiküzdésére.

 

március 31. - április 7. Német és osztrák zsoldosokból álló sereg a trónkövetelő Borisz számára elfoglalja Pozsony várát. A trónkövetelő III. (Hohenstauf) Konrád német király, II. Ulászló cseh fejedelem és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg pártfogását élvezi.

 

április 7. után II. Géza pénzzel visszaszerzi Pozsonyt, sereget küld Ausztria pusztítására, s hadat üzen II. (Jasomirgott) Henriknek.

 

szeptember 10. A teljes magyar királyi haderő felvonul a mosoni kapuhoz.

 

szeptember 11. II. Géza királyt első csatája előtt ünnepélyesen karddal felövezik. A magyar hadak a király, valamint Belos bán vezetésével a Lajta mentén legyőzik és a Fischa folyóig üldözik a II. (Jasomirgott) Henrik által vezetett német sereget.

 

az év folyamán II. Géza feleségül veszi Izjaszláv Msztiszlavics Volinszkij kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát. — Első ízben említik Magyarországon a márka súlymértéket, amely rövidesen (→ 1150) felváltja az eddig használt fontot. — Belos a nádor és a horvát-dalmát bán (tisztségét 1157-ig viseli), Kádár az udvarispán (curialis comes).

 

1147

 

június 8. után Az Edessza visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására indított II. keresztes hadjárat során III. Konrád német király hatalmas keresztes hadával átvonul Magyarországon, ahol sok pénzt kap az egyházaktól. Seregében van rokona: Ottó freisingi püspök is, aki utóbb I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárról írt munkájában megörökíti magyarországi élményeit. Szerinte Magyarország mintegy 70 vármegyére oszlik, népe többnyire sátorban és kunyhóban lakik, s királya korlátlan uralkodó.

 

július—augusztus VII. Lajos francia király keresztes hadával békésen átvonul Magyarországon. Találkozik II. Gézával, és a két király barátságot köt egymással: VII. Lajos a magyar király első gyermekének keresztapja lesz. II. Géza tudomást szerezve arról, hogy néhány magyar előkelő hívására titokban a keresztes hadhoz csatlakozó Borisz (Kálmán király elűzött feleségének, Eufémiának a Fia) Magyarországon tartózkodik, a trónkövetelő kiadatását kéri a francia királytól. VII. Lajos azonban nem adja ki Boriszt, hanem magával viszi az országon túlra. A francia királyt kísérő Odo de Deogilo szerzetes leírása szerint a legelőkben gazdag Magyarországon sok mocsár és patak nehezítette a keresztesek útját.

 

1148

tavasza Magyar sereg segíti Izjaszláv Msztiszlavics Volinszkij kijevi nagyfejedelmet a csernyigovi fejedelem ellen.

 

az év folyamán II. Géza az óbudai prépostságnak adományozza többek közt a Dunán felfelé bort és sót, lefelé pedig egyéb árut szállító hajók vámját. — Gereon viseli az udvarispáni tisztséget.

 

1149

 

augusztus 23. A Bizánccal szövetséges Jurij Dolgorukij szuzdali fejedelem elűzi Izjaszlav nagyfejedelmet trónjáról. Izjaszláv Kijevből Ladomérba menekül és segítséget kér többek közt II. Gézától.

 

ősze I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár seregével megtámadja a magyarokkal szövetséges raskai szerbeket. II. Géza katonai támogatásban részesíti II. Uros raskai szerb nagyzsupánt.

 

december 25. Magyar segélycsapatok érkeznek Ladomérba, hogy Izjaszlav elűzött nagyfejedelmet visszasegítsék trónjára.

 

1150

 

január Az Izjaszlav megsegítésére küldött magyar sereg hazatér, mivel az orosz fejedelmek megegyezésre hajlanak.

 

ősze Bár Izjaszlav lemondott nagyfejedelmi címéről, ellenfelei továbbra is támadják. Ezért öccsét, Vlagyimirt segítségért küldi II. Gézához, aki kérésére a magyar had élén betör Halicsba. Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelem ráveszi Kökényes esztergomi érseket és a király több tanácsosát, hogy hazatérést javasoljanak II. Gézának, aki tanácsukra a zord idő miatt október 26. után visszatér hadával Magyarországra. Vele tart Izjaszlav öccse, Vlagyimir is. — Bágyon vezetésével jelentős magyar sereg támogatja a bizánciakkal harcoló szerbeket. I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár a Tara folyó közelében legyőzi az egyesült szerb—magyar sereget, mire a szerbek meghódolnak Bizáncnak.

 

az év folyamán A font súlymérték utoljára jön elő a hazai forrásokban. Helyét a márka veszi át. — Henrik az udvarispán. (Tisztségét 1158-ban még viseli.)