Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


003 Magyar események 1201-1230 között

2015.07.23

A MAGYAR TÖRTÉNELEM ISMERT ESEMÉNYEI KÜLÖNFÉLE FORRÁSOKBÓL – 1101-1150 KÖZÖTT

Kigyűjtötte: Kozsdi Tamás, 2014.

 

1201.

 

Imre király hadjáratot vezet Nemanja fia István szerb nagyzsupán ellen, s István testvérét, Vukant segíti a nagyzsupáni székbe. — Imre király meghatározza a pataki (Sárospatak) vendégek (hospites) kiváltságait. — Achilles az udvarispán, Gyula az erdélyi vajda. — III. Ince pápa némi módosítással jóváhagyja az 1112 és 1116 között készült Hartvik-féle Szent István legenda szövegét. →

 

1202.

 

november 14. Imre király nem képes Zárát Velence ellen védeni. III. Incze november 9-kén buzdítá Imrét, hogy fogadalmát váltsa be, és vezessen kereszthadat a sz. földre. E buzdítás éppen oly időben érkezett, midőn Velence rabló módjára támadta meg Zárát. A köztársaság 33,000 francia keresztest oly föltétel alatt szállított Palesztinába, hogy ahol kiköt, a keresztesek kötelesek Velencének segélyt nyújtani. E haddal a 90 éves Dandulo velencei hg. november 14-kén Zárát ostrommal elfoglalta, a pápa átka dacára itt telelt, s a város falait a tenger felé lerontatta. Távozásuk után a záraiak az Endre hgtől és Bernát spalatói érsektől nyert segéllyel a velencei őröket leölték, és ismét a magyar felsőbbség alá állottak. De a segély nélkül maradt záraiak a megérkezett velencei hajóhadnak ellent nem állhatván, terhes föltételek alatt meghódoltak.

 

november 9. előtt Imre király a Morava völgyében hadjáratot vezet Kálóján bolgár cár ellen.

 

november 24. A IV. keresztes hadjárat Velence számára elfoglalja Zárát; a keresztesek és a velenceiek súlyos pusztítást okoznak a városnak. (Az elűzött záraiak 1203. április 25. után visszafoglalják városukat.)

 

az év folyamán Imre király felveszi a Szerbia királya címet. — Benedek a nádor, Gyula az udvarispán, Benedek az erdélyi vajda. (Az előbbiek 1204-ig, az utóbbi pedig 1203-ig viseli tisztségét.) — Imre király aranybulláján, az első magyar érempecsét hátoldalán először jelenik meg az Árpádok családi címere, a vágásos pajzs lépő oroszlánokkal. — Imre király megalapítja Erdélyben a kerci ciszterci apátságot. (A Fogarasvidéki monostor 1206-ban már működik.)

 

1203.

 

február 25. A pápa intézkedése Magyarország közügyei körül. III. Incze meghagyta a főpapoknak, hogy mielőtt Imre király a sz. földre indulna, fiának Lászlónak tegyék le a hűségesküt, és azokat, kik a király elutazása után ez esküt megszegnék, közösítsék ki; annak, kire a király fia gondviselését és az ország kormányát bízandja, engedelmeskedjenek; és ha a király útközben meghalna, intézkedéseit megtartsák, míg fia képes leend önállóan országolni.

 

március 22. III. Inczének e napon kelt leveleiből is kitűnik, hogy Magyarország királya a XIII. század elején fennhatóságot gyakorolt Szervia felett. Jelesen a pápa felhatalmazta Imre királyt, hogy személyesen menjen Szerviába, s ott a nagyzsupánt és nemeseit erősítse meg az igaz hitben, és eskettesse meg a sz. szék iránti engedelmességre. Ugyan ő ajánlotta János kalocsai érseket a nagyzsupánnak, kihez az igaz hitben megerősítés végett küldé.

 

május 5. III. Incze megerősítette az e. érsek jogait. — 1. Ő koronázza a királyt. — 2. A királynak, királynénak és az örökösöknek szolgáltatja a szentségeket. — 3. A kir. udvar tisztjei felett egyházi joghatóságot gyakorol. — 4. Úgyszintén a kir. apátságok és prépostságok felett. — 5. A kir. jövedelmekből 10-det nyer.

 

november 5. A lázadással terhelve volt Endre hgnek kedvező pápai iratok. III. Incze 1198. január  29. és május 16-án átokkal és trónöröklési jogától való megfosztással is fenyegette Endrét, ha mer fellázadni bátyja Imre király ellen. A herceg nem hallgatván a pápa intelmére, ismételve fellázadt, mely trónvillongásnak a testvérek közt kötött béke vetett véget. Ezt Incze november 5-kén jóváhagyta, s ugyanazon napon még 2 más iratot küldött Magyarországba. Az egyikben Endre hg. kérelmére meghagyta Imrének, hogy kereszthadjáratra adjon költséget öccsének (ki az atyjától e célra nyert kincset lázadásra tékozolta); a másik irat szerint Endrét és birtokát, míg ő szent földön hadjáratot tartaná, oltalmába fogadta, és kijelenté, hogy ha távolléte alatt fia születnék, az a hgségben örököse lesz.

 

április 8. János pápai legátus és Kulin boszniai bán előtt a boszniai bogumilok elöljárói szerződésben kötelezik magukat a római egyház iránti hűségre. (A szerződést április 30-án Imre király is megerősíti.)

 

nyara Imre király (Sváb) Fülöp német király ellenében csapatokkal támogatja III. Ince pápa jelöltjét, IV. (Braunschweigi) Ottó német ellenkirályt.

 

október Imre király Varasd közelében foglyul ejti András herceget, feleségét, Gertrúdot pedig hazaküldi atyjához, akitől csak Imre halála után tér vissza. A király Andrást Kene várában (Varasd vm.), majd Esztergomban őrizteti.

 

1204.

 

április 16. Imre király panaszára III. Incze e napon kelt levelénél fogva megvizsgáltatta, vajon a feslett életű görög szerzetesek egyházaiból lehet-e a pápának közvetlenül alárendelt püspökséget alakítani.

 

április 24. A pápa koronázási esküt rendel. III. Incze Imre kir. kérelmére meghagyta az eszterg. érseknek, hogy a király kiskorú fiát koronázza meg, de atyját fia helyett eskettesse föl, hogy az apostoli szék iránt engedelmes lesz, és a magyar egyház szabadságait fenn fogja tartani, mely esküt elődei is letettek.

 

augusztus 26. Imre kisdedét Lászlót megkoronáztatja és ország kormányzót nevez. Imre király életerejét mindinkább fogyni érezvén, nem győzte bevárni, míg az esztergomi érsekség választás által betöltetik, azért kis fiát Lászlót a kalocsai érsek által megkoronáztatta. Azután öccsét Endrét a börtönből az udvarhoz vezettette, s fia gyámjává, és kiskorúsága alatt az ország kormányzójává nevezte ki.

 

november 30. Imre király halála. Eltemettetett Egerben. Ő gondos nevelésben részesült, oktatója Bernát a későbbi tudós spalatói érsek volt, kit tiszteletből a gyűlésekben jobbjára ültetett. 1185-ben már mint koronázott ifjabb király Dalmatiát és Croatiát kormányozta. 1196. jutott a kir. székre és ismét megkoronáztatott. 1197—1203. három belháborút viselt fellázadt öccse Endre ellen; az utóbbi évben vesszővel kezében hatolt öccse táborába, ezt kiáltva : „Látni akarom, ki meri kezét fölemelni a királyi vér ellen!" és megragadott öccsét Keene várba záratta. 1199. vette hitvesül Konstancziát II. Alfons Arragonia királyának leányát. A magyar korona jogát Szerbia és Bosniában szilárdította és Bulgária részére kiterjesztette, s ezen jogát erősen védte III. Incze ellen. 1204. kisded fiát Lászlót megkoronáztatta. — Imre heves, indulatos, de könnyen engesztelhető volt; a haragjában elkövetett méltatlanságot igyekezett mindjárt jóvátenni. A durván megsértett váci püspököt röviddel utóbb fia keresztatyjául kérte föl. Sokat tartott országa határainak épségére és koronájának fényére szomszédjai irányában. Eddig alatta gyakorolt a pápaság (midőn a nagytudományú és erélyes III. Incze viselte a tiarát) legnagyobb befolyást Magyarországban, minek hasznát is tapasztalta a király.

 

január—április András herceget hívei: Hont-Pázmány nembeli Sándor és társai kiszabadítják esztergomi fogságából.

 

április 12. A IV. keresztes hadjárat elfoglalja Konstantinápolyt: megalakul a konstantinápolyi latin császárság. (1261-ig áll)

 

április 16. előtt Imre király javaslatot tesz III. Ince pápának, hogy a magyarországi görög szertartású monostorok számára külön püspökséget szervezzen, vagy pedig latin szertartású apátokat, prépostokat állítson a görög szertartású egyház élére. → 1221

 

augusztus 20. előtt Csák nembeli Ugrin választott esztergomi érsek és győri püspök, érsekké választása után rövidesen meghal. Az esztergomi kanonokok János kalocsai érseket választják utódául, az esztergomi érseki tartomány püspökei azonban óvást tesznek ellene. Ősszel a kanonokok egy része és a nyitrai püspök Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspököt választja esztergomi érsekké. András hg előbb Jánost, utóbb Kalánt támogatja. -> 1205

 

augusztus 26. Imre király János kalocsai érsekkel megkoronáztatja kiskorú fiát, László herceget.

 

augusztus 26. után Imre király András herceget halála esetére kiskorú gyermeke, László gyámjává és az ország kormányzójává nevezi ki, s útjára engedi az al-dunai Kevénél feltartóztatott és mindeddig visszatartott Leó bíborost, III. Ince pápának Bulgáriába küldött legátusát.

 

szeptember 14. III. Ince pápa megrója Imre királyt, mert a somogyvári bencés apátság élére a korábbi szokás ellenére francia helyett magyar apátot kíván állítani. (Arra hivatkozik, hogy Magyarországon több nációnak van monostora, s míg görög monostorból sok van, csak egyetlen apátság — a somogyvári — a francia szerzeteseké.)

 

szeptember Imre király meghal; Egerben temetik el. (Halála napja a krónikák szerint november 30.) Fia, III. László követi a trónon. A gyermek király nevében András hg kormányoz.

 

november 8. Leó bíboros pápai legátus Kálóján bolgár cárt Tirnovóban királlyá koronázza.

 

1205.

 

április 25. A pápa gondoskodása az elárvult magyar kir. családról. III. Incze Imre király árvája, özvegye és a királyi jogokról gondoskodva április 25-kén 4 iratot bocsátott ki. Jelesen: Imre kisdedét, a megkoronázott Lászlót, nagybátyja Endre hg. gondviselésébe ajánlotta, kinek egyszersmind meghagyta, hogy az özvegy királynénak az őt illető jövedelmeket adja ki. Eltiltotta a hget a király kiskorúsága alatt a királyi jogok elidegenítésétől; és felhívta a nemességet és a népet, hogy a hátrahagyott király iránt hívek legyenek.

 

április 27. III. Inczének további jóakaró gondoskodása a trón örököséről. Meghagyta a k. érseknek és a váradi püspöknek, hogy azokat, kik a kisded László király és az anyakirályné hozzátartozóit birtokaik és jövedelmeikben háborgatnák, egyházi fenyítékkel fékezzék.

 

május 7. A kisded III. László kir. halála menekülése helyén Bécsben. Teteme Székesfejérvárott takaríttatott el. Anyja Konstantia visszament hazájába Arragoniába.

 

május 29. Pünkösd. II. Endre Székesfejérvárott megkoronáztatott, mely alkalommal megesküdött, hogy „az ország jogait és a korona méltóságát fenn fogja tartani." III. Honorius 1220. és 1225-ben intette Endrét ezen eskünek megtartására; IX. Gergely pedig 1235-ben ezen eskümintát és annak egyes pontjait megvizsgáltatni rendelte.

 

május 7. III. László, miután anyjával, Konstanciával Ausztriába menekült, meghal. Székesfehérvárott temetik el. (Halála napja a Zágrábi krónika szerint május 3.)

 

május 29. János kalocsai érsek András herceget királlyá koronázza. (Uralkodik 1235-ig.)

 

augusztus 1. Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspököt választott esztergomi érsekként említik, noha megválasztását III. Ince pápa június 24-én nem ismerte el.

 

október 6. III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe. (Tisztségét 1222-ben még viseli.)

 

vége II. András a halicsiak kérésére sereget vezet Halicsba; a gyermek Danyiil Romanovics számára biztosítja a trónt és felveszi a Halics (Galícia) és Lodoméria királya címet.

 

az év folyamán Miklós a nádor, Smaragd az udvarispán. (Az utóbbi tisztségét 1206-ban is viseli.)

 

1206.

 

június 7. A pápa az országnagyokat a koronahg, iránt hűségesküre kötelezi. Endre kir. kérelmére III. Incze meghagyta az ország egyházi és világi nagyjainak, hogy a királynak közelebb születendő gyermeke iránt hűségesküvel kötelezzék magokat.

 

június 7. III. Ince pápa felszólítja a magyarországi főpapokat és főurakat, hogy tegyenek hűségesküt II. András király születendő fiának (a majdani IV. Bélának).

 

az év folyamán Fehér Leszek krakkói fejedelem Magyarországra küldi segítségért a halicsi bojárok által elűzött Danyiil Romanovics fejedelmet. Mivel Vologyimer Igorjevics, az új halicsi fejedelem egyaránt megvesztegeti a krakkói fejedelmet és a magyar királyt, azok lemondanak Danyiil támogatásáról. II. András utóbb segítséget ad a hozzá menekülő Román Igorjevics zvenyigorodi fejedelemnek, aki a magyar sereggel testvérétől, Vologyimer halicsi fejedelemtől megszerzi Halics trónját. — Mog, majd Győr nembeli István fia Csépán a nádor. (Tisztségét 1209-ig viseli.) Korlát fia Benedek, majd Smaragd az erdélyi vajda.

 

1207.

 

április 5. II. Endre dédelgeti méltatlan sógorát. A király hitvese Gertrúd kedvéért mindent elkövetett, hogy ennek fivérét, Bertoldot, a kalocsai érseki székre juttassa. De III. Incze április 5-én kelt válaszában kijelentette, hogy őt az érsekségben meg nem erősítheti, mert tudatlan és csak 25 éves. A király taníttassa őt előbb a hittudományokban és az egyházjogban.

 

december 24. III. Ince pápa, a korábbi elutasítás után, megerősíti Bertoldot. Gertrúd királyné öccsét a kalocsai érseki székben. Bertold Vicenzába (Itália) megy tanulni.

 

az év folyamán II. András clairvaux-i szerzetesek számára a szlavóniai Topuszkón ciszteerci apátságot alapít, s a templomosok rendje és hat nemzetség birtokainak kivételével egész Gora vármegyét az újonnan alapított apátságnak adományozza. - Tétény nembeli Marcell az udvarispán. (Tisztségét első ízben viseli.)

 

1208.

 

 

június 21. után II. András menedéket ad Henrik isztriai őrgrófnak és Eckbert bambergi püspöknek, Gertrúd királyné testvéreinek, akik azért jöttek Magyarországra, mert a német birodalomban azzal gyanúsítják őket, hogy részesek (Sváb) Fülöp német király meggyilkolásában. (1211-ben térnek vissza otthonukba.)

 

az év folyamán II. András beavatkozik a halicsi bojárok és fejedelmük, Román Igorjevics viszályába. Korlát fia Benedek erdélyi vajda vezetésével sereget küld Halicsba. Benedek elfoglalja Halicsot, foglyul ejti Román Igorjevicset, Magyarországra küldi, és maga veszi át Halics kormányzását (1209-ig). A bojárok kísérletet tesznek arra, hogy a hatalmaskodás és erkölcstelen élete miatt népszerűtlen Benedektől megszabaduljanak, de a halicsi trónra meghívott Msztyiszláv pereszopnyicai fejedelem nem tudja elűzni a magyar kormányzót. — Miklós az udvarispán (1210-ig), Korlát fia Benedek az erdélyi vajda (1209-ig). — Készen áll Lébényben (Moson vm.) a Győr-nemzetség által alapított bencés monostor. II. András összeíratja az apátság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit. — A nemzetséghez tartozás kifejezésére hiteles oklevélben első ízben használják a nemzetség értelmű genus szóból származó de genere titulust. Használata ettől kezdve rohamosan terjed és hamarosan általánossá válik.

 

1209.

 

január 21. II. Endre méltatlan német sógorát dédelgeti. III. Incze válasza II. Endréhez : „Túlságos kérelmeid által tévútra vezettettünk. Sokan szemünkre vetik, hogy őt (Bertoldot, II. Endre sógorát), ki még a tanítványok tanítványa sem tud lenni, a mesterek mesterévé emeltük (midőn őt a kalocsai érsekségben megerősítette). Ő, ki a főpapi hivatalhoz kellő tudományban járatlan, most Vincenzába ment, hogy magát az első elemekbe avattassa. Meghagytuk neki, tüstént térjen vissza kalocsai székhelyére, hogy otthon okuljon be a tudományokba. Igyekezzél őt erre bírni," stb.

 

május 15. III. Incze így írt János esztergomi érseknek: kérelmedre azon jogot, mellyel elődeid is éltek, hogy a magyar királyoknak az esztergomi érsek által kell megkoronáztatniuk, magad és utódaid számára apostoli tekintéllyel megerősítjük.

 

Román Igorjevics megszökik magyarországi fogságából és testvérével. Vologyimerrel szövetkezve hazakergeti Korlát fia Benedek halicsi kormányzót. Halics fejedelme ismét Vologyimer lesz, aki hiába küldi fiát Magyarországra, a magyar király nem adja ki neki Danyiil Romanovicsot. — Győr nembeli István fia Csépán, majd Győr nembeli Pot a nádor (1212-ig), Korlát fia Benedek, utóbb Kacsics nembeli Mihály az erdélyi vajda (1212-ig). A király sógora. Bertold kalocsai érsek a dalmát—horvát bán (1212-ig). — Róbert kancellár (székesfehérvári prépost, majd veszprémi püspök) újítása nyomán első ízben tevékenykedik alkancellár (vicecancellarius) a királyi kancelláriában. Tamás alkancellár a kancellárt a királyi oklevéladás ügyének intézésében helyettesíti. Az új tisztség Ugrin kalocsai érsek kancellársága idején (1230—1235) állandósul.

 

1210.

 

A főurak egy csoportja összeesküvést sző II. András ellen. Az összeesküvők megkísérlik Magyarországra hívni Géza hercegnek. III. Béla öccsének a fiait. Görög földre küldött követeiket azonban még Spalatóban elfogják, s ezzel tervük meghiúsul. — II. András hatékony segítséget nyújt Borii bolgár cárnak a Vidinben és környékén támadt felkelés leverésére. Az Iwachin szebeni ispán vezette magyar segédcsapatban szász, román (Olacus), székely és besenyő egységek harcolnak. → 1222 — Az Assisi Szent Ferenc által az előző évben alapított Ferences-rend reguláját III. Ince pápa szóban megerősíti, (A rendalapítást formailag 1223. november 29-én III. Honorius pápa hagyja jóvá.

 

 

1211.

 

február 12. III. Ince pápa megtagadja János esztergomi és Bertold kalocsai érsek egyezségének jóváhagyását, mert az csorbítaná az esztergomi érsek jogait, és az esztergomi érsek mellett a kalocsai érseknek is biztosítaná a királykoronázás jogát, ami az ország veszedelmére fokozná a trónörökösök közt a versengést. Egyúttal elutasítja a király kérését, hogy Erdélyben szebeni püspökséget szervezzen, és azt a kalocsai érseki tartományhoz kapcsolja.

 

az év folyamán Az Igorjevicsek uralma elől Vologyiszláv halicsi bojár társaival Magyarországra menekül. Kérésükre II. András nagy sereggel Halicsba küldi Danyiil Romanovicsot. A bojárok és a szomszédos orosz uralkodók, valamint (Fehér) Leszek krakkói fejedelem segítségével a magyar sereg Győr nembeli Pot nádor fővezérlete alatt elfoglalja Przemysl, Zvenyigorod és Halics városát a kunok támogatását élvező Igorjevicsektől. Danyiil Romanovics másodszor is trónra lép. A gyermek fejedelem anyja is visszatér Halicsba, de a bojárok hamarosan elűzik. — II. András országába hívja és a jobbára lakatlan dél-erdélyi Barca-földre (a későbbi Barcaságba) telepíti a Német Lovagrendet, hogy a kunok támadásaitól Erdély délkeleti szögletét megvédje, várakat építsen ellenük, és a kunok megtérítésében részt vegyen. → 1222 — II. András eljegyzi leányát, Erzsébetet I. Hermann türingiai őrgróf fiával, Lajossal. A királylány gazdag hozományt visz magával. → 1235. július 1. — Gertrúd királyné két testvére: Henrik isztriai őrgróf és Eckbert bambergi püspök elhagyja Magyarországot. — Tétény nembeli Marcell az udvarispán. (Tisztségét másodszor 1212-ig viseli.) — II. András Uros volt tihanyi apát kérésére Tamás kancellár és Pot nádor munkája nyomán összeiratja a tihanyi apátság birtokait. Az összeírás leírja a birtokok határait, név szerint felsorolja az ott élő szolgálónépeket, és részint rögzíti e népek szolgáltatásait.

 

1212.

 

II. András sereget vezet Halicsba. Visszahívja Danyiil Romanovics anyját, elfogja és megkínoztatja a gyermek fejedelem helyett uralkodó bojárokat, s Vologyiszlávot fogolyként Magyarországra hozza. Vologyiszláv testvéreinek a hívására Msztyiszláv pereszopnyicai fejedelem elfoglalja Halics trónját; Danyiil és anyja Magyarországra menekül. — Győr nembeli Pot, majd Bár-Kalán nembeli Bánk a nádor (1213-ig), Tétény nembeli Marcell, utóbb Kán nembeli Gyula az udvarispán (1213-ig). Kacsics nembeli Mihály, majd Bertold kalocsai érsek az erdélyi vajda (1213-ig).

 

 

1213.

 

szeptember 28. Gertrúdnak, II. Endre hitvesének, szerencsétlen halála. A királyné a szabadban sátor alatt többek által, kik közöl Péter ispán és Simon bán emlékezete maradt fenn, összevagdaltatott. Egyes testrészei a premontreiek leleszi templomában, a többiek pedig a ciszterciták pilisi monostorában temettettek el. A gyilkolásra az szolgált okul, hogy a királyné tudtával sőt segélyével és termében egyik testvére Bank nádor nejét buja vágyának áldozatává tette. A vérengzéskor a királyi pecsétnyomó több államirattal együtt elveszett. Bertold, a királyné másik testvére, kalocsai érsek, nővérének gyermekei számára gyűjtött 7000 gírára menő kincseivel külföldre ment.

 

nyara II. András IV. (Braunschweigi) Ottó német-római császárral szemben a német ellenkirályt, II. Frigyes szicíliai királyt, III. Ince pápa jelöltjét támogatja.

 

szeptember 28. előtt II. András seregével Halicsba készülődik. Szabadon bocsátja és előre küldi Vologyiszláv halicsi bojárt, aki utóbb elűzi Msztyiszláv fejedelmet és maga ül Halics trónjára.

 

szeptember 28. Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk nádor veje: Simon vezetésével az összeesküvők a pilisi erdők közelében tartózkodó Gertrúd királynéra és kíséretére törnek. Péter ispán és Simon, a nádor veje meggyilkolja a királynét. (Gertrúd holttestét a pilisi—pilisszentkereszti—ciszterci monostorban temetik el. Sírja fölé néhány év múlva gótikus síremlék épül, készítője föltehetően Villard de Honnecourt. → 1221 körül)

 

szeptember 28. után Felesége halálának hírére II. András Leleszről (Zemplén vm.) visszafordul Halicsba igyekvő seregével. Péter ispánt karóba húzatja, birtokait elkobozza. Leváltja Bár-Kalán nembeli Bánkot. s Szák nembeli Barc fia Miklóst nevezi ki nádorrá (tisztségét első ízben 1214-ig viseli), külföldre távozó sógora, Bertold kalocsai érsek vajdai méltóságát pedig Miklósnak adja. (A Gertrúd királyné meggyilkolásában részes Kacsics nembeli Simon birtokait II. András fiai, valamint a világi és egyházi előkelők tanácsára 1228-ban kobozza el. Valószínűleg ekkor kerül sor az összeesküvésben részes Bánk birtokainak elkobzására is, bár azt IV. Béla csak 1240-ben említi. Bánk vejét, Simont nem éri büntetés, mert időközben meghal.) — Danyiil Romanovics és anyja Magyarországról (Fehér) Leszek krakkói fejedelemhez távozik. Leszek orosz szövetségeseivel kísérletet tesz Halics elfoglalására.

 

1214.

 

II. András királlyá koronáztatja elsőszülött fiát, a gyermek Bélát, akit némelyek apja ellenében akartak királlyá tenni. — II. András a Szepességben találkozik Leszek krakkói fejedelemmel és szövetséget köt vele Vologyiszláv halicsi fejedelem ellen. Másodszülött fiát. Kálmánt eljegyzi a lengyel fejedelem leányával, Szalóme hercegnővel. Szövetségesével hadat vezet Halicsba. Fogságra veti Vologyiszlávot. Halics trónjára Kálmán herceget ülteti. A szövetségesek megosztják hódításaikat. — II. András engedélyt kér III. Ince pápától, hogy János esztergomi érsek Kálmán herceget felkenhesse Halics királyává. (A szertartásra 1215 novembere előtt kerül sor.)- Először említik a tárnokmester (magister tavernicorum) tisztségét. A királyi udvar új méltóságát elsőként Miksa fia Salamon tölti be. (A tárnokmester tehermentesíti az udvarispánt: átveszi annak gazdasági teendőit; irányítja a királyi udvartartást, intézi a gazdasági ügyeket. Az udvarispán ettől kezdve csak bíráskodik. → 1340) — Hont-Pázmány nembeli Márton az udvarispán. Kán nembeli Gyula az erdélyi vajda.

 

 

1215.

 

november előtt II. András Przemysl várát visszaveszi (Fehér) Leszek krakkói fejedelemtől. Leszek Halics trónját Msztyiszláv novgorodi fejedelemnek, a magyar uralommal elégedetlen bojárok pedig Danyiil Romanovicsnak ajánlják föl. Msztyiszláv elűzi Kálmán királyt és elfoglalja a fejedelmi széket. Kálmán híveivel Magyarországra menekül, míg Danyiil Romanovics feleségül veszi az új halicsi fejedelem leányát. Annát. — II. András fia, Kálmán halicsi király részére koronát kér III. Ince pápától. (A korábban felkent halicsi királyt János esztergomi érsek valószínűleg 1216 nyara előtt koronázza meg.)

 

november 11—30. III. Ince pápa az egyház fegyelmének megszilárdítása érdekében és az V. keresztes hadjárat meghirdetése céljából megtartja Rómában a IV. lateráni zsinatot. Az egyetemes zsinaton magyar egyházi küldöttség is részt vesz.

 

az év folyamán II. András újból megnősül. Második felesége Jolánta, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf leánya. A magyar király tekintélyes vagyont és jövedelmet biztosít feleségének, II. Fülöp Ágost francia király és Henrik konstantinápolyi latin császár rokonának. — Kán nembeli Gyula a nádor (tisztségét első ízben 1217-ig viseli), Vázsony nembeli Atyusz az udvarispán (1217-ig), Simon az erdélyi vajda.

 

1216.

 

február 1. III. Incze által megbízottak ekképp szabályozták a királyné koronáztatásának jogát: 1. Ha a kir. és királyné egyszerre koronáztatnak, amazt az esztergomi érsek, ezt pedig a veszprémi püspök keni fel és koronázza. — 2. Ha egyedül a királyné koronáztatik, az esztergomi fölkeni, a veszprémi pedig koronázza azt. 3. Ha az esztergomi nincs jelen, a veszprémi végzi úgy a fölkenést, mint a koronázást.

 

 

április 1. János esztergomi érsek és Róbert veszprémi püspök egyházi joghatósági kérdésekben egyezséget kötnek. (Az érsek elismeri a veszprémi püspök király¬nékoronázási jogát.) nyara Fehér Leszek krakkói fejedelem lemond halicsi területi igényeiről veje, Kálmán király javára és újból szövetséget köt II. Andrással. A magyar király Kálmánt sereggel Halics visszafoglalására küldi. Leszek és Kálmán hada legyőzi és a tartományból kiűzi Msztyiszlav fejedelmet, mire Danyiil Romanovics, a távozó fejedelem veje elhagyja az őrizetére bízott Halicsot. Kálmán király ősszel ismét elfoglalja a halicsi trónt, december 22. III. Honorius pápa megerősíti a (Szent) Domonkos által alapított Domonkos-rendet. → 1221 az év folyamán Ipoch az erdélyi vajda (1217-ig).

 

1217.

 

február 11. A pápa II. Endre végrendeletét megerősíti. III. Honorius a királynak kereszthadjárata idejére tett intézkedését, mely szerint Magyarországot elsőszülöttének Bélának s Galicziát Kálmánnak hagyta, s ha ezek egyike vagy mindkettőjük gyermekek nélkül múlnék ki, Endrét rendelte trónutódul, helybenhagyta.

 

augusztus 26. II. Endre útja a sz. földre. II. Endre, miután fiát a megkoronázott Bélát, neje Gertrúd testvéréhez Bertold patriarchához egy német várba küldötte, s az ország kormányát János e. érsekre bízta, Veszprémen, Tihanyon, Varasdon és Zágrábon át augusztus 23-kán Spalatóba jutott, és onnan 10,000 főnyinél nagyobb lovas sereggel hajókon augusztus 26-kán kiindult és szeptember 8-kán Cyprus szigetre érkezett.

 

november 10. II. Endre táborozása a szent földön. November 10-kén átkelt a Jordánon, melyben megfürdött, s azután a hó végéig a szent helyeket látogatta meg.

 

1218.

 

május 15. II. Endre hitvese jegyajándékának biztosítása. Midőn ő a sz. földre vonult hadával, halála esetére úgy intézkedett, hogy hitvese Jolánta 8000 gírányi jegyajándéka fejében szedje a Maroson szállított sóból, a pesti saracenusoktól és Bodrog vármegyéből járó kir. jövedelmet, míg a jegyajándék egészen ki nem fizettetik, s ha azután Magyarországban akar maradni, haláláig húzza Bodrog megye jövedelmét. Ez intézkedést III. Honorius május 15-én megerősítette.

 

május 15. Jakab váci püspök kihágásai. Két váci fő esperes azt panaszolta a pápánál, hogy Jakab váci püspök lakmározások és tivornyákba merül, egyháza jószágait eltékozolja, a papokat jövedelmeiktől megfosztja, s néhány papot cselédei által oly súlyosan megsértetett, hogy sebeikben elvesztek, a sz. föld segélyére gyűjtött pénzt lefoglalta, hogy az egyházi javadalmakat simoniát űzve méltatlanoknak adja, s mindez a népben botrányt okozván, az egyház megvettetik. Erre III. Honorius május 15-én a veszprémi püspök és 2 apát által vizsgálatot rendelt tartatni.

 

január II. András keresztes hadával szárazföldi úton hazafelé indul Akkonból. Útközben eljegyzi harmadszülött fiát, Andrást, II. Leó örmény király leányával (az eljegyzés utóbb felbomlik), Béla fiát Máriával, Laszkarisz Teodornikaiai császár leányával (esküvő 1220-ban), Mária leányát pedig II. (Aszen) Iván bolgár cárral (esküvő 1221 körül).

 

március 27. III. Honorius pápa Bertold kalocsai érseket, a magyar király sógorát kinevezi aquileiai pátriárkává. (Az érsek rövidesen végleg elhagyja Magyar országot.)

 

vége II. András keresztes hadával visszaérkezik Magyarországra. Távollétében elűzött helytartója. János esztergomi érsek is hazatér.

 

március 5. előtt II. András III. Honorius pápa előtt azzal mentegeti magát, hogy az országából kapott kedvezőtlen hírek késztették keresztes hadjárata abbahagyására.

 

augusztus 14. Msztyiszlav novgorodi fejedelem vejével, Danyiil Romanoviccsal és Kötöny kun vezér csapataival Halics közelében vereséget mér a Fila (Füle) vezette magyar—lengyel seregre, majd elfoglalja Halicsot. Kálmán király és felesége, Szalóme fogságba esik.

 

az év folyamán Szák nembeli Barc fia Miklós a nádor (méltóságát másodszor 1222-ig viseli), Rátót nembeli Gyula az udvarispán (tisztségét első ízben 1221-ig viseli), Neuka az erdélyi vajda (1221-ig).

 

1220.

 

november 23. Konstanczia, Imre kir. özvegye, visszaköveteli 30,000 gírát érő vagyonát. III. Honorius közölvén Konstancziának, most már II. Fridrik cs. hitvesének, abbeli panaszát, hogy az esztergomi sz. János lovagoknál letett 30.000 gírányi készpénzét és ékszereit II. Endre erőszakkal elfoglalta, meghagyta 3 főpapnak, hogy a királyt elégtételre egyházi fenyítékkel szorítsák.

 

december 5. A pápa Imre kir. özvegyének II. Endre által lefoglalt hitbérét kiadatni rendeli. November 23-kán 30,000 gírányi vagyona lefoglalása miatt panaszkodott Konstanczia; most pedig azt adta elő, hogy férje azon esetre, ha özvegységében az országban marad 2 vármegye jövedelmét hagyta neki hitbérül, ha pedig kiköltözik 12,000 gírát kívánt neki fizettetni, melyet II. Endre megtagadott. III. Honorius ugyanazon 3 főpapnak hagyta meg, hogy a királyt erre egyházi fenyítékkel szorítsák.

 

augusztus 25. III. Honorius pápa egyházi jövedelmeitől néhány hónapra felfüggeszti János esztergomi érseket, mert Jolánta királyné pártfogoltját, a képzetlen burgundiai Bertalant pécsi püspökké szentelte föl.

 

az év folyamán II. András szakít korábbi birtokpolitikájával és az előkelők tanácsára elrendeli az eladományozott királyi udvarnokföldek visszavételét. (Az intézkedés végrehajtására vonatkozó egyetlen adat szerint a visszavett udvarnokföldért a király kárpótlást ad.) — Béla királyfi első oklevelében megerősíti a varasdi hospesek bíráskodási, vámfizetési, birtokörökítési és költözési kiváltságait, továbbá megállapítja szolgáltatásaikat. — Dzsingisz kán hadvezérei első ízben jelennek meg seregeik élén Európa keleti peremén.

 

1221.

 

április 20. II. Endre azon jelentésére, hogy a visegrádi apátság a görög, szerzetesek kezei közt annyira hanyatlott, hogy, ha ott nem alkalmaztatnak a szomszédokkal nyelv- és életmódra egyező személyek, nem fog többé fölépülni. III. Honorius április 20-kán meghagyta az e. érseknek: hogy, ha nagy botrány és más joga sérelme nélkül történhetik, ott latin szerzeteseket alkalmazzon, és a görög szerzeteseknek holtig illő eltartásáról gondoskodjék.

 

április 28. III. Honorius felszólította II. Endrét és Jolánta királynét, ne akadályozzák a keresztényeknek a mahómed vallású bolgárok kezeiből való kiszabadítását.

 

március 21. előtt II. András vendégül látja és fiával, Béla királyfival Bulgárián át Konstantinápolyig kíséri sógorát, Courtenay Róbertet, a latin császárság trónjának várományosát.

 

április 20. III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy a Visegrád melletti görög rítusú szerzetesek helyére latin szertartásúakat helyezzenek. (A magyarországi görög rítusú egyház hamarosan elsorvad.)

 

április 29. III. Honorius pápa felszólítja Jolánta magyar királynét, ne akadályozza, hogy a szaracénok (izmaeliták) szolgálatából a keresztény szabadok és a szolgák kivétessenek.

 

május 30. után Magyarországi Pál (Paulus Hungarus) domonkos szerzetes (Szent) Domonkos megbízásából Bolognából hazatér, hogy megszervezze a magyar domonkos rendtartományt. A Domonkos-rend meghonosodik Magyarországon.

 

december 5. III. Honorius pápa meghagyja János esztergomi érseknek és püspökeinek, hogy Accontius mestert, a pápa legátusát támogassák a boszniai eretnekség felszámolásában.

 

az év folyamán II. András király elrendeli az erőszakkal elfoglalt várföldek visszavételét, a szétszóródott várnépek összegyűjtését, és parancsot ad Szák nembeli Miklós nádornak a jogtalanul elfoglalt királyi udvarnokföldek visszaszerzésére. — Rátót nembeli Gyula, majd Bár-Kalán nembeli Bánk az udvarispán (1222-ig), Neuka, majd Péter fia Pál az erdélyi vajda (1222-ig).

 

1222.

 

július 4. A pápa II. Endre és fia Béla közti viszályban az előbbit pártolja. III. Honorius július 4. kelt levele Magyarország érsekei és püspökeihez. "Endre kir. elsőszülöttének előmenetelére és az ország békéjére törekedvén, mondott fiát királlyá kenette és koronáztatta. De a viszályt kelteni törekvő gonoszok az engedelmességet tőle megtagadják, mintha nem neki az atyjának, hanem fiának volnának kötelezve." Meghagyja a püspöki karnak, hogy az ily lázadást indítókat egyházi fenyítékkel sújtsák.

 

július 7. A pápa ismét biztosítja II. Endre nejének hitbérét. III. Honorius Jolánta királyné kérelmére őt és jószágait, név szerint a bánságot (tót- és horvátországit), Varasd, Somogy, Zala és Szerém vármegyéket, járulékaikkal együtt, melyeket neki Endre király hitbérül kötelezett, pártfogásába vette. Lásd május 15-két.

 

december 15. III. Honorius a féktelenségre hajlandó népet csillapítani javasolja. A pápa arról nyert értesítést, hogy Magyarországban elhatározták, miszerint a nép a király jelenlétében évenként 2-szer összegyűljön, és ott a gyülevész sokaság követeli, hogy a gyűlölt országnagyok és nemesek hivatalaiktól megúsztassanak, száműzessenek, és jószágaik a nép közt elosztassanak. Ha a király e követeléseket teljesíti, az igazságot sérti; ha pedig megtagadja, saját és övéi személyének veszélyétől tart. A pápa utasított némely főpapot, bírják rá a sokaságot, hogy a király koronája, vagy a főemberek személye ellen, a törvény útja kikerülésével, semmit se merényeljen.

 

januáráprilis II. András megerősíti az egyházi rend kiváltságait. Egyházi személy csak egyházi bíróság előtt vonható perbe (privilégium fori), az egyházi rend tagjai mentesek a királyi kincstárnak járó adóktól. A király ugyanakkor elrendeli, hogy a főpapok királyi udvarnokokat, várnépeket és más szolgálókat ne vegyenek fel az egyházi rendbe, s szükség esetén egyházi fenyítékkel szorítsák példaadó életre a papságot. (Karácsonyi János szerint az egyházi rend kiváltságlevele az év második felében keletkezett.)

 

május 28. előtt Béla királyfi II. András kívánságára elbocsátja feleségét. Laszkarisz Máriát.

 

május 29. előtt Az általános elégedetlenség hatására II. András király megfosztja méltóságától többek közt Szák nembeli Barc fia Miklós nádort, Bár-Kalán nembeli Bánk udvarispánt (valószínűleg Péter fia Pál erdélyi vajdát), és hét példányban kiadja dekrétumát, az Aranybullát. (Törvénycikkelyei: 1.: intézkedik a székesfehérvári István-napi törvénynap megtartásáról; 2.: bírói ítélethez köti a szerviensek elfogását és megbüntetését; 3.: mentesíti a szervienseket és birtokaikat, továbbá az egyházak népeit a királyi adóktól; 4.: megszabja a szerviensek birtokainak öröklési rendjét; 5.: szabályozza a megyei ispánok és udvarispánok, valamint a királyi billogosok bíráskodását; 6.,          28.: megtiltja a népítéletet és a bírói ítélet végrehajtásának megakadályozását; 7., 10.: meghatározza a szerviensek és az előkelők hadkötelezettségét, és kárpótlást ígér a háborúban elesettek rokonainak; 8—9.: rendelkezik a nádor és az udvarispán bíráskodásáról; 11., 26.: az ország tanácsától teszi függővé a külföldi személyek tisztségviselését, és megtiltja, hogy birtok-adományban részesüljenek; 12.: intézkedik az özvegyek hitbérének kiadásáról; 13—14.: megtiltja a királyi főtisztviselőknek a szegények elnyomását és megbünteti az ispánokat, ha a várnépeket kifosztják; 15.: nem engedélyezi, hogy a lovászok, pecérek, solymárok a szerviensek falvaiban megszálljanak; 16., 30.: tiltja a megyék, az országos méltóságok örökre szóló eladományozását és a méltóságok halmozását; csak a nádor, a bán, a királyi és a királynéi udvarispán viselhet két méltóságot;

17.: védelmébe veszi a szolgálattal szerzett birtokot; 18.: feltételhez köti a szerviensek átállását a király szolgálatából a királyfiéba és fordítva; 19.: elrendeli, hogy a várjobbágyokat és a hospeseket tartsák meg szabadságukban; 20—21.: előírja, hogy a tizedet természetben fizessék, intézkedik a szerviensek birtokainak tizedéről és felmenti népeit a tized szállításától; 22.: mentesíti a szerviensek birtokait a királyi disznók legeltetése alól; 23.: megállapítja az új pénz érvényességi idejét és minőségét; 24.: megtiltja, hogy izmaeliták és zsidók kamaraispánok, pénzverők, sótisztek vagy vámszedők legyenek; 25.: nem engedélyezi a só raktározását az ország belsejében; 27.: rendelkezik a nyestbőr-adóról; 29.: elhatárolja a királyi és az ispáni jövedelmeket egymástól; 31.: elrendeli, hogy a pápa, a johanniták, a templomosok, a király, az esztergomi és a kalocsai káptalan és a nádor kapjon egy-egy példányt az Aranybullából, továbbá ellenállási jogot biztosít a főpapok és az előkelők számára, amennyiben a király vagy utódai a dekrétum intézkedéseit megszegnék. → 1351) — Az Aranybullát követően II. András kinevezi Csanád nembeli Vejteh (Wetich) fia Teodort nádorrá, Bár-Kalán nembeli Nána fia Pósát pedig udvarispánná. (Karácsonyi János szerint az év júliusában Teodor kormányzata megbukik, s ettől kezdve ismét az előző kormányzat van hatalmon, azaz Szák nembeli Barc fia Miklós a nádor, Bár-Kalán nembeli Bánk az udvarispán és Péter fia Pál az erdélyi vajda, s őket az év utolsó negyedében Kán nembeli Gyula kormányzata váltja fel.)

— II. András visszaadja a Német Lovagrendnek a korábban elvett Barca-földet (a későbbi Barcaságot) és a rendnek adományozza a Barca-földtől délre eső kunországi (havasalföldi) területet egészen az Al-Dunáig. Az adománylevél tartalmazza az első egyértelmű (→ 1210) említést az Erdélyben — Fogaras vidékén — lakó románokról (Blaci).

 

július 4. III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy továbbra is mindenkit II. András és ne királlyá koronázott fia, Béla királyfi iránti engedelmességre intsenek.

 

december 15. előtt A Szentszék értesülése szerint Magyarországon elhatározták, hogy a király jelenlétében évente két gyűlést tartanak, továbbá a tömegek azt követelik, hogy az előkelőket fosszák meg méltóságuktól, űzzék ki az országból és javaikat osszák szét. (Karácsonyi János szerint a Szentszék értesülése nem az Aranybullát kiváltó mozgalomra, hanem az év utolsó negyedében Kán nembeli Gyulát és társait hatalomra segítő újabb mozgalomra vonatkozik.)

 

december 15. III. Honorius pápa aggodalmát fejezi ki az István napi összejövetelek miatt, s felszólítja az egri püspököt, az egresi (Csanád vm.) és a szentgotthárdi (Vas vm.) ciszterci apátokat, hogy figyelmeztessék a sokaságot, ne merészeljen a király, a korona, a főurak és birtokaik ellen jogtalant tenni.

 

második fele Csanád nembeli Vejteh fia Teodor kormányzata megbukik. II. András Kán nembeli Gyulát nádorrá (méltóságát másodszor 1226-ig viseli), Negol nembeli Batizt pedig udvarispánná (1224-ig) nevezi ki.

 

 

1223.

 

március 29. III. Honorius pápa felszólítja II. Andrást, a főurakat és az ország népét, hogy az Aranybulla intézkedése ellenére a tizedet továbbra is a szokott módon pénzben fizessék.

 

március 30. előtt Margit volt bizánci császárné, II. András testvére fiával, (Ange losz) Jánossal (Kalojannal) visszatér Magyarországra. A király Keve megyét, továbbá bácsi és szerémségi birtokokat adományoz neki. (Margit 1229 előtt meghódítja a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő területet, a későbbi Macsót. Kormányzását II. András Jánosra, Margit fiára bízza. → 1254)

 

május—június Dzsingisz kán hadai az Azovi-tenger közelében, a Kalka folyó mellett vívott csatában legyőzik az orosz fejedelmek és a kunok egyesült seregét.

 

ősze Béla királyfi III. Honorius pápa parancsára visszaveszi feleségét, Laszkarisz Máriát, s apja, II. András haragja elől VI. Lipót osztrák herceghez menekül.

 

az év folyamán Tűzvész pusztít Esztergomban és Óbudán. — Az Atyusz-nemzetség tagjai a birtokeladást magánoklevelükben hiteleshelyi bizonyság közreműködéséhez kötik.

 

 

1224.

 

 

február 22. II. Endre azt kívánta, hogy fia, Béla ifj. király, váljon el feleségétől, Máriától. De az ifjú a pápa intelmére magához vette hitvesét, miért őt az atya üldözte. III. Honorius február 22-én Búzád pozsonyi főispánt 2 más ispánnal megdicsérte, hogy pénzük és egyéb vagyonuk kockáztatásával Béla királyt híven szolgálták. Azután Endrének szívére kötötte, hogy kegyesen bánjék fiával és jövedelmet jelöljön ki neki, melyből magát és övéit tisztességesen elláthassa.

 

december 24. Béla király, Magyarország királyának elsőszülöttje, a turopolyaikat megnemesítette.

 

első negyede Tamás az esztergomi érsek. (Méltóságát az év második felében bekövetkezett haláláig viseli.)

 

március 13. után II. András III. Honorius pápa közbenjárására kibékül Béla királyfival, aki Ausztriából feleségével együtt visszatér Magyarországra, majd ismét átveszi a Drávántúl kormányzását. Béla serege beveszi a dalmáciai Klissza várát, mire a zavargó Domaldus főúr meghódol a királyfinak.

 

vége Fölszentelik az Uros apát által újjáépített — sorrendben harmadik — pannonhalmi apátsági templomot. A szertartáson II. András is jelen van, s ez alkalommal tett ígéretéhez híven a következő évben birtokadományban részesíti az apátságot.

 

az év folyamán II. András megerősíti az erdélyi német vendégek (a későbbi szászok) kiváltságát. (Földjüket a király nem adományozhatja el; a király és a szebeni ispán bíráskodása alá tartoznak ; bírót és papot szabadon választhatnak; a királynak pénzzel, szállásadással tartoznak és katonai szolgálatot teljesítenek; kereskedőik vámmentesek; a kiváltságlevél, az Andreanum célja, hogy Szászvárostól Barótig az ott lakó népek jogi egységet képezzenek.) — II. András Ugrin kalocsai érseknek adományozza Boszniát, Sót és Ozorát és megbízza az ottani eretnekség felszámolásával. (A királyi intézkedést III. Honorius pápa 1225. május 15-i megerősítő levele említi.) — A legkorábbi ismert királynéi oklevél Jolánta királyné kancellárját említi. Az először föltűnő méltóságot Bertalan veszprémi prépost (később püspök) tölti be. — Negol nembeli Batiz, majd Kán nembeli Gyula fia László az udvarispán. (Tisztségét első ízben 1230-ig viseli.) — Marhavész tizedeli az állatállományt.

 

1225.

 

május 15. II. Endre Bosnia részét a kalocsai érseknek adományozta. III. Honorius megdicsérte Ugrin kalocsai érseket a bosniai, szávai és ozorai patarenus eretnekek megtérítése körül kifejtett buzgalmáért, s ugyanazon nap, május 15-kén, kelt másik levelében II. Endre király adománylevelét, melynél fogva a bosniai, szávai és ozorai vidékeket, a nevezett érseknek ajándékozta, megerősíté, de oly föltétellel, hogy ott a királynak szokott jövedelmei épségben maradjanak.

 

június 6. II. Endre békét köt VI. Leopold osztr. hggel. Mivel VI. Leopold osztrák hg. rokonát Béla ifjabb királyt II. Endre kívánságára ki nem utasította Ausztriából, kitört a háború a fejedelmek közt, melynek a június 6-ikai a nyitrai püspök által kötött béke vetett véget. E szerint L. kárpótlás fejében azonnal lefizetett 1000 gírát a nyitrai püspök kezéhez, 2000 gírának 2 részletben lefizetésére pedig kötelezte magát. II. E. a kezest, Teka zsidót, azzal fogadta el, hogy ha ez a fizetést pontosan nem teljesíti, E. megszabadul adósságától, melyet L. hgnél évenként 1000 gírával köteles törleszteni.

 

június 12. A német lovagrend, melynek II. Endre a Barczaságot adományozta, hálátlan lett. A királyt a világi dolgokban sem ismerte el urának, és még erőszakos birtokfoglalásokat is tett. III. Honorius június 12-kén kelt levelében a kölcsönös panaszokat előadván, felhívta II. Endrét, hogy a rendnek okozott károkat térítéssé meg és oltalmazza őket; de a király e rendet júliusban fegyverrel űzette ki.

 

 

július 15. A pápa odahat, hogy II. Endre tartsa meg koronázási esküjét. III. Honorius ily jelentékeny tartalmú levelet intézett Béla ifj. királyhoz: Miután Endre király koronáztatásakor megesküdött az ország jogainak és a korona díszének fenntartására, még azon elidegenített jószágokat is visszaveheti, melyekre az adományozáskor megesküdött, hogy vissza nem vétetnek. A pápa ily tartalmú levelet már 1220-ban is küldött Endrének.

 

tavasza II. András seregével a Barcaságból és környékéről (a Kárpátokon kívüli Kunországból) kiűzi a Német Lovagrendet, mert magyarországi birtokait felajánlotta a Szentszéknek. (Az elűzött lovagok Mazóviában, majd a Baltikumban telepednek le.)

 

június 6. II. András Jakab nyitrai püspök révén Grácban békét köt VI. Lipót osztrák és stájer herceggel. A hg kárpótlást ad a határ mentén okozott kárért.

 

július 15. III. Honorius pápa Béla királyfihoz és Ugrin kalocsai érsekhez intézett bulláiban (Decretalis Intellecto) elítéli II. András birtokadományozási politikáját, s felhatalmazást ad az ország és a királyság sérelmére tett adományok visszavételére.

 

augusztus 23. III. Honorius pápa Ugrin kalocsai érsekhez és püspökeihez intézett bullájában (Decretalis Intellecio) megismétli július 15-i bullájának tartalmát, és csodálkozását fejezi ki, hogy az 1217. évi toledói zsinat határozatai és az Aranybulla ellenére Magyarországon a zsidók és a pogányok hivatalokat viselnek.

 

az év folyamán Béla királyfi kiváltságot ad a petrinjai (Zágráb vm.) hospeseknek. - Bertalan pécsi püspök a Mecsek vidékén eddig külön-külön élő remetéket egy házba vonja össze, az Ürög feletti hegyen (Baranya vm.) telepíti le, és szabályozza életmódjukat. -1250 körül (1334-ben átmenetileg a szomszédos Patacsra költöznek át.)

 

 

1226

 

március 13. Mivel az esztergomi kanonokok két alkalommal sem tudnak dönteni az új érsek személyéről, III. Honorius pápa Róbert veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érseknek. (Méltóságát 1239. november 2-án bekövetkezett haláláig viseli.)

 

augusztus 1. előtt II. András Béla királyfit Erdély kormányzójává teszi, Kálmán herceget pedig a Drávántúl élére állítja.

 

vége Msztyiszlav novgorodi fejedelem a halicsi fejedelemség helyett csak Przemysl várát adja leendő vejének, András hercegnek, aki a bojárok tanácsára apjához fordul segítségért. II. András sereget vezet Halicsba, hogy harmadszülött fia, András hg számára megszerezze a fejedelemséget. Elfoglalja Przemysl, Zvenyigorod, Tyerebovl és Tyihoml várát, de a Kremjanyec melletti csata visszafordulásra készteti, majd a Zvenyigorodnál elszenvedett vereség után seregével visszavonul Magyarországra. Msztyiszlav fejedelem Szugyiszláv és a többi bojár tanácsára nem üldözi a magyar királyt, hanem összeházasítja leányát jegyesével, András herceggel; 1227 elején neki és nem másik vejének, Danyiil Romanovicsnak adja Halicsot.

 

1227.

 

július 31. IX. Gergely azért mentette föl Róbert esztergomi érseket a kereszt fogadalomtól, hogy Moldvába utazhasson a besenyők megtérítése végett.

 

július 31. IX. Gergely pápa a domonkosok térítő munkájának irányítására Róbert esztergomi érseknek saját kérésére legátusi megbízatást ad Kunország (Havasalföldé és Moldva), valamint a vele szomszédos Brodnik-föld területére.

 

július 31. után Róbert esztergomi érsek, pápai legátus Béla királyfi támogatásával megkezdi a kunországi térítést. Barc (Bejbarsz) és Membrok kun vezérek népeikkel együtt megkeresztelkednek és elismerik a magyar király főségét. Róbert esztergomi érsek legátusi megbízatásánál fogva kunországi püspökké szenteli Teodorik magyarországi domonkos tartományfőnököt. (A püspökszentelésről, mint megtörtént eseményről IX. Gergely pápa 1228. március 21-i levele tudósít.) Az új püspökség székhelye a dél-moldvai Milkó. Az esztergomi érseki tartományba tartozó kun püspökség Kunország mellett a dél-erdélyi Brassót is magában foglalja. (A milkói püspökséget a tatárjárás 1241-ben elpusztítja. → 1345)

 

az év folyamán Apód fia Dénes a nádor (tisztségét első ízben 1228-ig viseli), Sólyom fia Pósa az erdélyi vajda.

 

1228.

 

november Jakab nyitrai püspök fölszenteli Deákiban (Pozsony vm.) a bencés apátság egymás fölé épített kettős templomát, Pannonhalma leányegyházát.

 

az év folyamán Béla királyfi apja parancsára és pápai felhatalmazásra az egész országban hozzálát az adományok jogcímének felülvizsgálásához, a fölöslegesnek és haszontalannak ítélt örökadományok visszavételéhez. Akciója, melynek célja a III. Béla-kori birtokviszonyok visszaállítása, 1231-ben befejeződik. → 1235 — II. András elkobozza a Gertrúd királyné meggyilkolásában részes Kacsics nembeli Simon birtokait, s föltehetően ekkor éri hasonló büntetés az összeesküvésben részes Bár-Kalán nembeli Bánkot. — Béla királyfi sikertelen kísérletet tesz a bulgáriai Bodon (Vidin) elfoglalására. — II. András a garamszentbenedeki (Bars vm.) apátság szolgálatától elidegenedett udvardi (Komárom vm.) szolgákat lenyírt hajjal visszaadja az apátságnak.

 

1229.

 

január 20. A szerémi püspökség eredete. IX. Gergely engedelmet adott Ugrin kalocsai érseknek a szerémi püspökség alapítására, ki e végre évenként a kői monostor jövedelmeiből 300 gírát, és saját érseksége jószágaiból 30 gírát biztosított.

 

március 21. A besenyők polgárosítása. Egy magyar eredetű nép, a moldvai besenyők polgárosítása érdekében IX. Gergely több rendbeli intézkedést tett e napon. Megdicsérte Béla ifjabb királyt, hogy elment a besenyőkhöz és az esztergomi érsekkel együtt fáradozott azok megtérítésén. Örömét fejezte ki az esztergomi érseknek a siker felett, és intézkedett, hogy a nomád módra élt nép hazájában városok építtessenek. Végre a magyarországi domokosok perjelét több rendtársnak odaküldésére utasítá.

 

október 1. Moldva a magyar korona tartozéka. II. Endre és elsőszülötte Béla király úgy intézkedtek, hogy a moldvai besenyők szabadságaikat, mentességeiket és földterületüket békésen élvezhessék. Ez intézkedést IX. Gergely október 1-jén megerősítette.

 

január 20. IX. Gergely pápa Ugrin kalocsai érsek kérésére új püspökség felállítását engedélyezi. Ugrin érsek március 3. után megalapítja a kalocsai érseki tartományba tartozó szerémi püspökséget. Székhelye kezdetben Kő, melyet Belos bán alapította 12. századi bencés monostoráról (utóbb székesegyházáról) Bánmonostorának is hívnak. A püspökség a 13. század közepétől két székhellyel rendelkezik, a másik Szerém vára (szenternyei káptalan).

 

tavasza A bojárok hívására Danyiil Romanovics megkezdi Halics ostromát. Védői feladják a várost. Danyiil Romanovics ismét (immár harmadszor) elfoglalja a trónt. Andrást, a korábbi fejedelmet nem éti fogságra, hanem szabadon engedi András hg visszatér Magyarországra, ahová híve, Szugyiszláv bojár is követi.

 

október 1. előtt II. András király Béla királyfi egyetértésével megerősíti a megkeresztelkedett és meghódolt kunországi kunokat birtokaikban és szabadságukban.

 

ősze Béla királyfi seregével és Barc kunjaival nem tudja visszafoglalni öccse, András hg számára Halicsot, a lengyelek és Kötöny kunjai támogatását élvező Danyiil Romanovicstól.

 

az év folyamán Mojs a nádor (1231-ig). — János (Iohannes de Piano Carpini) német ferences provinciális szerzeteseket küld Magyarországra; a Ferences-rend meghonosodik Magyarországon. (1230 körül önállósul a magyar ferences rendtartomány.)

 

1230.

 

II. András király Beucha, Hauch és Polko nevű híveinek adja a Liptóban fekvő lakatlan földet, amely egykor a Mogiorfolu nevű falu (villa) földje volt és amelyet Lyptou földtől a Wag folyóba ömlő Reuchna és Feir potok, nevű sebes patakok választanak el, s Synk fia: Detricus Zolumi comesszal beiktattatja őket. Megengedi, hogy vásáruk mentesüljön minden vámtól és adótól, kötelesek azonban a megadományozottak és utódaik az uralkodóknak a föld után szolgálatot teljesíteni.

Szent-Ivány cs. lt. .

 

július 28. után II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg határmenti támadását a magyar sereg visszaveri.

 

az év folyamán II. András kiváltságot ad a szatmári (a későbbi szatmárnémeti) hospeseknek. — Rátót nembeli Gyula az erdélyi vajda (1231-ig).

 

1230. Béla királyfi, minthogy az indokolatlan örökadományok visszavonása során nagyapjának: [III.] Béla királynak Lob fia: Chama nemes (terre nostre nobilis) által bemutatott privilégiuma (1. sz.) gondatlanság következtében nála elveszett, megújítja az abban foglalt adományt. Eszerint [III.] Béla király Lob-nak és testvérének: Tamásnak Görögországban vérük ontásával végbevitt vitézi tetteit, melyekre Ompudin akkori bán és Leusták vajda hívta fel a király figyelmét, jutalmazni akarván, minden haszonvételükkel együtt örökjogon nekik és utódaiknak adományozta a Doboka vármegyei Wesscel, Ombuzteleke, Fizestelek, Popteleke, Kundurmart, Mohal, Deuecher inferior és superior Deuecher birtokot, továbbá a Syov folyó melletti Igalia falut, melyben Szt. András tiszteletére épült templom áll. – Az oklevél Mátyás zágrábi prépost, kancellár keze által kelt. – Méltóságsor: Pous tárnokmester, Gaab étekfogómester, Pousa lovászmester, Opud fia: Mihály pohárnokmester, Leusták fia: Gyvla vajda.

Ái az erdélyi káptalan 1349. december 15-i oklevelében (92. sz.), (Wass cs. lt.)