Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


004 Magyar események 1231-1260 között

2015.07.23

A MAGYAR TÖRTÉNELEM ISMERT ESEMÉNYEI KÜLÖNFÉLE FORRÁSOKBÓL – 1101-1150 KÖZÖTT

Kigyűjtötte: Kozsdi Tamás, 2014.

 

 

1231.

 

március 3. A magyarországi kincstári jövedelmeket bérlők nagymérvű visszaéléseiről írta IX. Gergely az esztergomi érseknek: „A zsidók és saracenusok uralma alatt a keresztények elviselhetetlen adókkal terheltetvén, és látván, hogy a saracenusok szabadsága nagyobb az övéknél, áttérnek ezek vallására. A saracenusok keresztény rabszolgákat vásárolnak, s rajtok mint sajátjukon minden kéjeiket kielégítik, vallásukra kényszerítik, gyermekeiket megkeresztelni nem engedik. A zsarolásokkal sanyargatott keresztények kénytelenek magok megváltása végett nekik fiaikat és leányaikat eladni.

 

november 19. Erzsébet hgnő, II. Endre kir. leányának, Lajos thüringeni tartománygróf özvegyének halála Marburgban. — Született 1207-ben, eljegyeztetett 1211-ben és Eisenachban leendő neveltetés végett Pozsonyban átadatott a thüringeni követségnek „annyi, oly szép és drága ékszerekkel, amilyeneket még nem láttak Thüringben." Férjét 1227. szeptember 8-kán veszté el, ki Apuliában, midőn kereszthaddal a sz. földre vonult, halt meg. Atyja Endre király 1230-ban haza hívta őt, de sikertelenül. Erzsébet a szegények és betegek ápolásával foglalkozott, ki IX. Gergely által 1235, május 27-kén kanonizáltatott. Tetemei Marburgban 1236. május 1-jén II. Fridrik császár és temérdek nép jelenlétében vétettek föl.

 

március 3. IX. Gergely pápa szót emel a zsidók és az izmaeliták magyarországi hivatalviselése ellen; felszólítja Róbert esztergomi érseket az egyház érdekei és a kereszténység védelmére és e célból felhatalmazza egyházi fenyíték alkalmazására.

 

második fele Danyiil Romanovics halicsi fejedelem támadása elől rokona, Alekszandr, a Magyarországon tartózkodó Szugyiszláv halicsi bojárhoz menekül, aki rábeszéli II. Andrást az újabb halicsi hadjáratra. A király két fiával, Béla királyfival és András herceggel nagy sereget vezet Danyiil Romanovics ellen. Elfoglalja Jaroslaw, Halics, Vlagyimir, Belz és Cserven várát és a bojárok tanácsára fiát, Andrást ülteti a fejedelmi székbe, majd sereget hagy fia védelmére és Béla királyfival visszatér Magyarországra.

 

az év folyamán II. András megsemmisíti Béla királyfi ítéletét és visszaadja elvett birtokait Hont-Pázmány nembeli Tamás fiainak: Sándor és Sebes ispánoknak. A birtokadományok felülvizsgálata és a fölöslegesnek ítélt adományok visszavétele befejeződik. → 1235 Kálmán Szlavónia hercege kiváltságlevelet ad a valkóvári (Valkó vm.) német, szász, magyar és szláv hospeseknek. — Mojs, majd Apód fia Dénes a nádor (tisztségét másodszor 1234-ig viseli), Samud fia Benedek az országbíró (1232-ig).

 

március 3. után II. András kiadja második dekrétumát, amely módosított formában megújítja az 1222. évi Aranybullát, és fiaival: Bélával és Kálmánnal megesküszik megtartására. (Törvénycikkelyei: 1.: intézkedik a székesfehérvári István-napi törvénynapok megtartásáról; 2.: kötelezővé teszi a főpapság megjelenését a törvénynapokon; 3.: felhatalmazza a törvénynap résztvevőit, hogy javaslatot tegyenek a nádor leváltására; 4—5.: kimondja, hogy bírói ítélet nélkül senki sem fogható el és nem büntethető, továbbá kárpótlást ígér azoknak, akiket 1222 óta bírói ítélet nélkül fosztottak meg birtokaiktól; 6.: eltörli a rendkívüli adókat; 7-10.: fölmenti a szerviensek birtokait a beszállásolástól, illetve térítéshez köti azt, valamint intézkedik a szállásadás megtérítéséről és az ezzel kapcsolatos kihágások megbüntetéséről; 11.: megszabja a szerviensek birtokainak öröklési rendjét; 12—13.: szabályozza a megyei ispánok és udvarispánok, valamint a királyi billogosok bíráskodását; 14.: megtiltja a népítéletet; 15—16.: meghatározza a hadkötelezettséget; 17—20.: rendelkezik a nádor és az udvarispán bíráskodásáról; 21.: a poroszlók idézésének és tanúbizonyságának érvényességét a püspök vagy a káptalanok, illetve konventek tanúskodásához — hiteleshelyi tevékenységéhez — köti; 22.: megtiltja a poroszlók visszatartását; 23., 32.: letelepedésüktől teszi függővé a külföldi személyek tisztségviselését, és nem engedélyezi, hogy birtokadományban részesüljenek; 24.: határoz az özvegyek hitbérének kiadásáról; 25.: megvédi a tolvajok feleségét és gyermekeit az eladástól; 26.: megtiltja a megyék és az országos tisztségek eladományozását; 27.: a várjobbágyokat és a hospeseket tartsák meg szabadságukban;

28.:      felmenti a szerviensek és az egyházak népeit a közmunkáktól; 29., 33.: intézkedik a húszadról és a nyestbőradóról; 30.: mentesíti a szerviensek birtokait a királyi disznók legeltetése alól; 31.: megtiltja a zsidók és az izmaeliták hivatalviselését ; 34.: elhatárolja a királyi és az ispáni jövedelmeket egymástól; 35.: rendelkezik az elítéltek birtokairól, továbbá felhatalmazza az esztergomi érseket, hogy amennyiben a király és fiai vagy utódai a dekrétum intézkedéseit megszegnék, abban az esetben kiközösítheti őket.)

 

 

1232.

 

február 25. Róbert esztergomi érsek interdiktumot mond az országra, kiközösíti az izmaeliták hivatalviselését támogató Apód fia Dénes nádort, Sámuel egykori kamaraispánt, Miklós fia Miklós tárnokmesternek pedig április 8-ig haladékot ad a megjavulásra.

 

április 7. előtt Róbert esztergomi érsek II. András kérésére és Béla királyfi, továbbá a világi és az egyházi előkelők közbenjárására április 7-től augusztus 20-ig felfüggeszti az interdiktumot és a kiközösítést.

 

május 16. II. András Róbert érsek eljárása miatt panaszt tesz IX. Gergely pápánál és Apód fia Dénes nádort, Simon győri ispánt és Rembaldus johannita rendfőnököt követségbe küldi hozzá, hogy legátust kérjenek tőle.

 

július 22. IX. Gergely pápa felszólítja Róbert esztergomi érseket, hogy tekintsen el az interdiktumtól és kiközösítéstől, mert a nézeteltérés rendezésére Jakab (Iacobus de Pecoraria Placentinus) bíboros praenestei püspök személyében legátust küld az országba.

 

augusztus 22. IX. Gergely pápa biztosítja II. Andrást, hogy a Szentszék engedélye nélkül senki sem közösíthető ki. vége Jakab pápai legátus megérkezik Magyarországra. (1234-ig marad az országban.)

 

az év folyamán A zalai szerviensek királyi felhatalmazás alapján ítéletet mondanak Atyusz bán és Bertalan veszprémi püspök birtokperében. (A nemesi megye kialakulásának kezdetei.)

 

 

1233.

 

május 8. II. Endre panaszkodik a pápánál az interdictum miatt. Miután Róbert e. érsek, mert az 1231. törvények sem hajtattak végre, és II. Endre a Mahomed vallását követő bolgárok kicsapongásait, kik a szegény köznépet elviselhetetlen adókkal terhelték, nem akarta megszüntetni, és ezekkel Dénes nádor és Sámuel kamaraispán összejátszottak, egyházi tilalom alá tette az országot, és a nevezett 2 főtisztet kiátkozta. A király 3-szori kérelmével csak annyit nyerhetett ki az érsekről, hogy az rendeletét 1233. március 30-tól augusztus 20-ig felfüggesztette. II. Endre ezeket május 8-kán kelt levelében IX. Gergelynek „a fiúi szeretet édességével, és csókolva ő szentsége lábait", adta elő, és követei által panaszkodott az érsek által lett megszégyeníttetése miatt.

 

július 22. A pápa követet küld Magyarországba a bajok orvoslása végett. II. Endre léhasága miatt oly zilált állapotra jutottak hazánkban a közviszonyok, hogy pápai beavatkozás lett szükséges. IX. Gergely július 22-kén Jakab praenestei bíbornok-püspököt küldötte az országba a bajok elintézésére; az e. érseket odautasította, hogy az interdictumot illető intézkedéseitől álljon el; a királynak pedig tudtára adta, hogy a sz. szék engedélye nélkül nem lehet kiközösítést személye ellen kihirdetni.

 

augusztus 20. II. Endre beregi esküje. A király a pápa követe jelenlétében a "beregi erdőben" tartott kir. tanácsban az evangéliumot érintve esküvel kötelezte magát, hogy a törvény rendeleteit, amint azok ez alkalommal is írásba foglaltattak, végrehajtandja, s ezen esküt fiai és a jelen volt országnagyok is megtartandják, az eskü ellen vétőknek kiátkozása a bosnia püspökre bízatván.

 

május 30. után Jakab pápai legátus domonkos szerzeteseket küld Boszniába az eretnekség felszámolására, és János (Iohannes Teutonicus, Johann von Wildeshausen) domonkos szerzetest kinevezi boszniai püspökké.

 

június 1. A pannonhalmi apátság népeinek megbízottjai Uros apáttal és konventjével megállapodnak a békebírák személyében; sérelmeik orvoslása céljából 13 pontban rögzítik az apát és emberei által elkövetett jogtalanságokat.

 

június 6. Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomi kanonok ítélete mérsékeli a pannonhalmi apátság népeinek terheit.

 

első fele Jolánta királyné, II. András második felesége meghal. Az egresi (Csanád vm.) ciszterci monostorban temetik

 

augusztus 12. IX. Gergely pápa megparancsolja legátusának, Jakabnak, hogy II. Andrást és fiait ne közösítse ki.

 

augusztus 20. II. András útban Halics felé a beregi erdőben Jakab pápai legátussal megköti a beregi egyezményt, és esküt tesz megtartására. (ígéri, hogy a zsidókat és az izmaelitákat nem juttatja hivatalhoz, jellel különbözteti meg őket a keresztényektől, kivonja uralmuk alól a keresztény rabszolgákat, és megszünteti együttlakásukat a keresztényekkel. Megállapítja az egyes egyházak sójárandóságát, szabályozza a só forgalomba hozatalát, a Csanádi püspöknek, a pannonhalmi és az egresi apátnak tízezer márka kárpótlást ígér veszteségeikért, vállalva, hogy a pénzt évi két alkalommal — szeptember 8-án és december 21-én — ezer márkás részletekben 1234-től kezdődően öt év alatt kifizeti nekik a domonkosok pesti rendházában. Elismeri az egyházi bíróságok illetékességét a hitbéri és házassági ügyekben, továbbá az egyházi személyek ügyeiben, kivéve a birtokpereket, melyekben a mindenkori király mond ítéletet. Biztosítja az egyházi személyek adómentességét, s a pápától teszi függővé a legátus által tervezett adó kivetését. Megígéri, hogy halicsi hadjáratából visszatérve, még 1233-ban oklevelet ad az egyházaknak sójövedelmeikről, továbbá, hogy fiai, Apód fia Dénes nádor és a többi előkelő esküt tesz az egyezségre. — A tervezett halicsi hadjárat valószínűleg elmaradt.) Béla királyfi (augusztus 22.), Kálmán hg és Apód fia Dénes nádor (szeptember 22.) leteszi az esküt a beregi egyezmény megtartására.

 

szeptember II. András másodszor is (ezúttal az esztergomi—szentkirályi stefaniták ispotályában) megesküszik a beregi egyezmény megtartására.

 

október 1. II. András esküihez híven intézkedik a pornói, szentgotthárdi (mindkettő Vas vm.), pannonhalmi, szentkereszti (az osztrák heiligenkreuzi), tihanyi és a pilisszentkereszti apátságok sójövedelméről.

 

november előtt A Stájerországba betörő magyarokat visszaverik, de magyar földön az üldözők vereséget szenvednek.

 

november 1. körül Béla királyfi sereggel Ausztriába tör. Höfleinig nyomul, míg ellenfelei Dévényt pusztítják. (A szembenállók hamarosan kibékülnek egymással: II. András és II. Harcias Frigyes osztrák és stájer hg előbb Bécsújhelyen, majd magyar földön találkozik egymással.)

 

az év folyamán András halicsi fejedelem támogatást kér apjától, II. Andrástól Danyiil Romanovics ellen. Tűrje nembeli Dénes fia Dénes segítséget visz Andrásnak, Danyiil azonban Kötöny kunjaival a Peremilj melletti csatában legyőzi a magyarokat, mire azok visszavonulnak Halicsba. (Dénes halicsi küldetésének összefüggése II. András augusztusban tervezett hadjáratával kérdéses.) — Csák nembeli Demeter az országbíró (tisztségét első ízben 1234-ig viseli), Tomaj nembeli Dénes fia Dénes az erdélyi vajda (1234-ig). Béla királyfi kancelláriájában a magyar király címei között megjelenik a Kunország királya titulus. (A cím hamarosan állandósul.) — II. András megerősíti az esztergomi egyház és a szebellébi (Hont vm.) német telepesek közti egyezséget.

 

1234.

 

május 14. II. Endre mellőzvén fiainak ellenvetését, Székesfejérvárott 3-dik házasságra lépett Beatrix-szal, néh. Aldobrandini estei őrgróf leányával, kötelezvén neki hitbérül 5 évi részletben fizetendő 5000 ezüst gírát, és a királynék szokott rendes jövedelmeit, s ezt évenként 1000 gírára ígérte kiegészíteni.

 

július 28. A pápa azt kívánja II. Endrének, hogy józanabb esze legyen. II. Endre országa rendezése iránt 1233. augusztus 20-kán a beregi erdőben letett esküjét meg nem tartván, az ott felhatalmazott bosniai püspök a király ellen kiközösítési ítéletet hozott, de azt Róbert e. érsek kihirdetni nem engedte. IX. Gergely július 28-kán írván Endrének, kijelenté, hogy őt, mint kiközösítettet, szokott módon nem üdvözölheti, hanem azt kívánja neki, hogy legyen józanabb esze, s inté őt, teljesítse beregi ígéretét, így az ítélet alól fel fogja őt menteni.

 

november 24. Moldva a magyar király hatósága alatt. IX. Gergely intette Béla ifjabb királyt, hogy a besenyők közt (Moldvában) élő oláhokat a római egyház iránti engedelmességre szorítsa.

 

február 2. előtt Csák nembeli Demeter országbíró megbünteti a pannonhalmi apátság népeit, mert nem teljesítették az 1233. június 6-i ítéletlevélben megszabott kötelezettségeiket.

 

február 23. Béla királyfi Jakab pápai legátusnak esküt tesz az eretnekek kiirtására.

 

március Jakab pápai legátus határnapot tűz ki az 1233. évi beregi egyezmény teljesítésére es figyelmezteti II. Andrást, hogy amennyiben addig (föltehetően április 23-ig) nem tesz eleget az egyezményben kívántaknak, őt magát és tanácsosait kiközösíti, a királyi udvarra pedig kimondja az interdiktumot. A pápai legátus az egyházi fenyítékek kihirdetésével János boszniai püspököt, az esztergomi domonkosok perjelét és a magyarországi ferencesek rendfőnökét bízza meg és távozik Magyarországról.

 

május 14. II. András Székesfehérvárott házasságot, illetve házassági szerződést köt harmadik feleségével, Este Beatrix¬szal, VII. (Este) Azzoestei őrgróf rokonával.

 

július 19. előtt A pápai legátus márciusi meghatalmazása alapján János boszniai püspök és társai a határidő lejárta után kihirdetik az egyházi fenyítékeket, mire II. András és Róbert esztergomi érsek a pápához fellebbez.

 

augusztus 16. IX. Gergely pápa meghagyja János boszniai püspöknek és társainak, hogy amennyiben II. András teljesítené a beregi egyezményben vállaltakat, az egyházi fenyítékeket vonják vissza.

 

október 14. IX. Gergely pápa szorgalmazza Kálmán szlavón hg fellépését a szlavóniai eretnekek ellen.

 

november 14. IX. Gergely pápa felszólítja Béla királyfit, hogy a Kunországban lakó schismatikus románokat, akikhez Erdélyből magyarok és németek költöztek, kényszerítse a milkói kun püspök (a római egyház) fennhatóságának elfogadására.

 

ősze A lázadó halicsi bojárok ismét felajánlják Danyiil Romanovicsnak a trónt. Danyiil Halics ostromára készül. András halicsi fejedelem, II. András harmadszülött fia azonban meghal, s Danyiil akadálytalanul elfoglalja (immár negyedszer) a trónt. (Ezzel a magyar uralom végérvényesen megszűnik Halicsban.)

 

az év folyamán Csák nembeli Demeter, majd Kán nembeli László az országbíró. (Tisztségét másodszor 1235-ig viseli.) — Kálmán szlavón hg kiváltságot adományoz verőcei hospeseinek. - Klétus egri püspök engedélyt kér a ciszterci rend központjától az általa alapított bélháromkúti (a későbbi bélapátfalvi) ciszterci apátság (Borsod vm.) felépítésére. (A monostort, amely 1240-ben már fennáll, a pilisszentkereszti apátság szerzetesei népesítik be.)

 

1235.

 

május 27. IX. Gergely Erzsébet magyar hgnőt, II. Endre leányát, kanonizálva a szentek közé iktatta.

 

augusztus 9. Miután II. Endre az aragoniai királyhoz férjhez adott leánya Jolán számára 12,000 ezüst gírányi hozományt kötelezett, s ennek törlesztésére 30-ad jövedelmeit kötötte le: IX. Gergely augusztus 9-kén oly intézkedést tett, hogy a nevezett jövedelmek a spanyol király számára szedessenek.

 

augusztus 9. II. Endre Bosniát fiának Kálmánnak engedte át és IX. Gergely őt abban megerősítette.

 

augusztus 31. II. Endre képtelennek vallja magát beregi esküje megtartására. A „beregi erdőben" 1233-ban mondott esküt meg nem tartotta, és erre nézve azzal mentegette magát IX. Gergelynél, hogy azt megtartani annyit tenne, mint kir. méltóságáról lemondani, mert jövedelmeinek 3/4-dét fiainak és unokáinak engedte át, a papoktól szedett gyűjteléket tehát annál kevésbé adhatja vissza, mert a zsoldosok eltartására sokat kell költenie. A pápa meghagyta a kalocsai érseknek, a nyitrai püspöknek és a pannonhegyi főapátnak, hogy a király által koronáztatásakor tett eskü formája és minden cikke iránt, úgyszintén az újabb gyűjtelék kirovása okaira nézve vizsgálatot tegyenek. — A pápa ugyanazon nap megengedte II. Endrének, hogy a beregi erdőben kötelezett 10,000 gírát 10 éven át fizesse az egyházaknak.

 

szeptember 8. Jolán hgnőnek II. Endre leányának menyegzője Barcelonában Jakab arragoniai királlyal. Bertalan pécsi püspök e házasság ügyében, mint a magyar király követe, 4-szer járt Spanyolországban, ki, hogy az útiköltségre szükséges 5000 ezüst gírát megszerezhesse, egyházának 17 helységét kényszerült elzálogosítani. II. Endre a püspök kárai pótlásául 3 községet adományozott neki, és a püspökség régibb kiváltságait megerősítette.

 

szeptember 21. II. Endre kir. halála. Már a régi emlékek sem elhunytának ideje, sem temetkezési helyére nem egyeztek meg. Némelyek általában novemberre teszik halálát. Az egyik az egresi monostorban, a másik pedig Nagyváradon sz. László lábainál temetteti el. 30 éven túl országolt, 1205. május 29-kén koronáztatván meg. Három hitvese volt, u.m. az 1213. szeptember 28. szerencsétlen véget ért meráni Gertrud; Jolanta Péter auxerrei gróf leánya, ki 1233-ban hunyt el, és 1234. május 14. óta Beatrix, néh. Aldobrandini estei őrgróf leánya. Az 1-től születtek Béla, Kálmán, Endre, a szentté avatott Erzsébet és Mária; a 2-iktól Jolanta a spanyol író szerint századának legdicsőbb hölgye, s a 3-diktól István. — II. Endre alatt kezdett óriási lépésekkel veszendőbe menni a birodalom, mert a külbátorság fenntartásának eszközeit, a hadszervezetet, megrendítette, a közjövedelmeket eltékozolta. Az esküből játékot űzött: megszegte koronázási esküjét, meg az 1231-diki törvényekre mondottat, és megszegte az 1233-diki beregi esküt is; és alig pecsételte meg a szomszéddal kötött egyezményt esküjével, az alól egyházilag azonnal feloldatni kívánta magát. — Az 1505. évi országgyűlési rendek az arany bulla tekintetéből hízelegtek emlékének, s azért helytelenül ítélték meg őt, midőn azon magyar királyok közé sorozták, kik tetteik és dicsőségesen viselt dolgaik által a magyar népet nemcsak tündöklővé és nagyságossá tették névben és fényben, hanem a földkerekségén szerteáradó hírét egész a csillagokig emelték. — Az 1222. és 1231-ki törvények garanciái, hogy a törvényszegő királynak alattvalói ellenállhatnak vagy őt az esztergomi érsek kiátkozhatja, éppen nem ajánlják Endre királyt; IX. Gergelynek az e. érsekhez 1231. március 3. intézett levele, s az utóbbinak 1232-ben kelt interdictuma, melyben mondá, hogy a „király személye ellen, javulását várván, még nem mondunk ítéletet", vagy a pápának 1234. jún 28. kelt levele, mely szerint „a királyt szokott módon nem üdvözölheti, hanem azt kívánja neki, hogy legyen józanabb esze," éppen Endre léhaságának bizonyítványai.

 

október 14. IV. Béla kir. 2-szori koronáztatása. Béla, ki még atyja életében valószínűen 1207-ben és bizonyosan 1214 előtt megkoronáztatott, atyja halála után, október 14-kén, Fejérvárott ismét fejére tétette a koronát, midőn öccse Kálmán hg., Galícia címzetes királya, tartotta oldala mellett tisztességből a kir. kardot, lovát pedig előtte a legmélyebb hódolattal Dániel ruthén hg. vezette.

 

eleje II. András kinevezi Tomaj nembeli Dénes fia Dénest nádorrá, Szerafin fia Andrást pedig erdélyi vajdává. (Tisztségét az előbbi 1241-ig, az utóbbi 1235 őszéig viseli.)

 

júniusjúlius II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg seregével betör Magyarországra; Lékáig (Vas vm.) hatol, majd visszafordul. II. András, Béla királyfi és Kálmán hg júliusban nagy sereg élén viszonozza a betörést. II. (Harcias) Frigyes meghátrál és a Bécsig nyomuló magyar királytól pénzen szerez békét.

 

július 1. IX. Gergely pápa Erzsébetet, II. András és Gertrúd leányát, IV. Lajos türingiai őrgróf feleségét, szentté avatja.

 

augusztus 31. IX. Gergely pápa biztosítja II. Andrást, hogy a Szentszék különös meghatalmazása nélkül őt és rokonait nem közösíthetik ki. A király kérésére a pápa engedélyezi, hogy az 1233. évi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást II. András ezer márkás részletekben nem öt, hanem tíz év alatt fizesse meg.

 

szeptember 21. előtt Julianus domonkos szerzetes és három társa Béla királyfi költségén elindul, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren át eljusson Magna Hungáriába, a keleti magyarok lakóhelyére. (Julianus 1236. december 27-én egyedül tér haza, mivel két társa már a Kaukázus vidékéről visszafordult, harmadik társa, Gerhardus pedig a Volga tájékán meghalt.)

 

szeptember 21. Meghal II. András; az egresi ciszterci monostorban (Csanád vm.) második felesége, Jolánta királyné mellé temetik, október 14. Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla királyfit. (Uralkodik 1270-ig.) A szertartáson a fellázadt halicsi bojárok elől Magyarországra menekült Danyiil Romanovics is részt vesz.

 

október 14. után IV. Béla megvakíttatja a hűtlenséggel vádolt Apód fia Dénest és börtönbe záratja Kán nembeli Gyulát. Kinevezi Rátót nembeli Gyulát országbíróvá (tisztségét másodszor 1239-ig viseli), Sólyom fia Pósát pedig erdélyi vajdává (méltóságát másodszor 1241-ig viseli). Elrendeli az írásbeli kérvényezést, megtiltja, hogy a világi előkelők a király jelenlétében leüljenek, s újból hozzálát a fölösleges adományok visszavételéhez. (Az akció 1239-ben befejeződik.) — Aranybullájának hátlapjára IV. Béla a korábbi családi vágásos címer helyett példaképe, III. Béla pénzeinek mintájára a királyi hatalom és az ország jelvényét, a kettős keresztet ábrázoló országcímert véseti.

 

az év folyamán A Karakorumban tartott mongol kurultaj (törzsi vezetők gyűlése) elhatározza az Európa elleni hadjáratot; vezetésével Dzsingisz kán unokáját, Batu kánt bízza meg.

 

1236.

 

január 16. IX. Gergely IV. Bélához intézett levelében a király és tanácsa azon intézkedését, hogy a ciszterci apátságoktól, a templariusoktól és más szerzetektől a helytelen adományokat visszavette, maga és az Isten ellen elkövetett bűnnek bélyegezte. A pápa a levél keltekor még nem ismerte Béla rendelkezésének törvényes okát.

 

május 1. Erzsébet magyar hgnő tetemei fölvétele. Ő II. Endre kir. leánya, Lajos thüringeni tartománygróf özvegye, (kiről halála napján, november 19-kén.) Őt IX. Gergely 1235. május 27-kén kanonizálta, és azt június 1-jén az összes keresztény egyházban kihirdette, az ünneplést pedig november 19-re rendelte. 1236. május 1-jén Marburgban tetemei temérdek nép és II. Fridrik cs. jelenlétében fölvétettek. Ez ugyanekkor követeket küldött IV. Bélához, követelvén, hogy fizesse meg az adót, mellyel Magyarország I. Fridrik császár halála 1190 óta tartozik. A követek üres kézzel bocsáttattak vissza, kikkel II. Endre özvegye, Beatrix, férfiruhába öltözve menekült külföldre, hol István hget szülte.

 

augusztus 12. A pápa a szerzeteket szorítja a jogtalan letétemény kiadására. IX. Gergely levele a k. érsekhez: IV. Béla panaszolta, hogy némely nemesek, kik fölségsértésben marasztaltattak, a koronától álnokul elragadott javakat némely szerzetes házaknál letették, melyeket ezek visszatartanak; és kérte, miután a beregi rendelés szerint az egyházaknak eleget akar tenni, ezek is szoríttasanak a letétemények visszaadására. A pápa tehát rendelte, hogy a letéteményesek egyházi fenyítékkel is szoríttassanak a visszatérítésre.

 

eleje II. Frigyes német-római császár adót követelő megbízottai megszöktetik Beatrix királynét, II. András özvegyét, aki külföldön nemsokára megszüli gyermekét, István herceget (a későbbi III. András apját). IV. Béla és Kálmán hg nem ismerik el testvérüknek.

 

január 16. IX. Gergely pápa felszólítja IV. Bélát, hogy a cisztercieknek és a lovagrendeknek adja vissza a birtok¬visszavételek során elkobzott birtokaikat. (Január 25.: Kálmán szlavón hg is hasonló felszólításban részesül a templomosok birtokainak elvétele miatt.)

 

december 27. Julianus domonkos szerzetes, miután a Volga-vidéki Magna Hungáriában (Baskíriában) megtalálta a keleti magyarok egy csoportját, a mordvinok földjén, majd Oroszországon és Lengyelországon át visszaérkezik Magyarországra.

 

vége A mongolok elpusztítják Magna Hungáriát (Baskíriát) és Magna Bulgáriát (Volgái Bolgárországot). Az életben maradt keleti magyarok szétszórt kisebb csoportjai nyugat felé, a Vlagyimir—szuzdali fejedelemség területére menekülnek.

 

1237.

 

december 27. Julián magyar domonkosrendi szerzetes a Volga melléki magyaroktól hazaérkezett. — Ezen szerzetes Konstantinápolyon át, sok nélkülözést, sőt ínséget szenvedve, jutott Nagy bolgár ország egyik nagy városába, hol egy magyar asszonyra akadt, kit azon földről, melyet keresett, azon tájra adtak férjhez. Az megmagyarázta a szerzetesnek az utat, melyen menve 2 napi járó földre megtalálhatja a magyarokat. „Megtalálta őket a nagy Ethil (Volga) folyó mellett. Kik őt látva, s hogy magyar, megértve, megérkeztén nem kissé örvendettek, körülhordozván őt házanként és falvanként, s keresztény véreik királyáról és országáról tudakozódván. És bármit akart nekik a hitről vagy egyébről előadni, a legszorgalmasabban hallgatták, mivel nyelvük teljességgel magyar volt. Pogányok, Istenről semmi ismeretük sincs, de bálványokat sem imádnak. Földet nem művelnek, ló-, farkas- és efféle húst esznek; lótejet és vért isznak. Lóban, fegyverben bővelkednek s igen serények a hadakban. Tudják a régiek hagyományaiból, hogy azon magyarok tőlük származtak, de hogy hol vannak, nem tudják." Julián hazafelé indult 1237. június 21-kén és december 27-kén lépett be Magyarország kapuján.

 

eleje Riccardus domonkos szerzetes IX. Gergely pápának megírja jelentését (De Jacto Ungarie Magne a fratre Riccardo invento tempore domini Gregorii pape nőni) Ottó és Julianus domonkos szerzetesek és társaik keleti útjáról.

 

május 6. IV. Béla megerősíti a székesfehérvári polgárok (latinok) kiváltságait. (Ugyanezeket a jogokat a 13. században több városi település is megkapja.)

 

tavasza Négy magyar domonkos szerzetes indul keletre, ahol Szuzdal vidékén a mongolok elől elmenekült magyarokkal találkoznak.

 

június 24. IV. Béla felsorolja a champagne-i Trois Fontainesből érkező szerzetesek számára Péterváradon (Szerém vm.) alapított bélakúti ciszterci apátság birtokait, szolgálónépeit, azok szolgáltatásait, adózási és bíráskodási kiváltságát. (A monostor ekkor már készen áll; a francia szerzeteseket még Béla királyfi kérésére 1233-ban rendelték ki a monostor benépesítésére.)

 

nyara Julianus domonkos szerzetes három társával elindul második keleti útjára. Szuzdalban értesül a keleti magyarok és a volgai bolgárok vereségéről, és Jurij Vszevolodovics Vlagyimirszuzdali fejedelem átadja neki Batu kánnak IV. Bélához intézett fenyegető levelét; Julianus visszafordul Magyarországra, ahová az év végén érkezik meg.

 

vége A mongolok megindítják támadásukat az orosz fejedelemségek ellen, az év folyamán IV. Béla király öccse, Kálmán szlavón hg meghódítja Boszniát és Humot, de az eretnekséget sem ekkor, sem később nem sikerül teljesen felszámolnia. IV. Béla megbízásából Albeus nyitrai főesperes összeírja a pannonhalmi apátság birtokait, népeit, felsorolja á birtokok határait és a népek szolgáltatásait.

 

1238.

 

január 29. IV. Béla e naptól kezdve Bulgária királyának címezte magát.

 

június 7. IX. Gergely már 3-szor hívta fel IV. Bélát, hogy ragadjon fegyvert a róm. egyháztól elpártolt Aszán bolgár fejedelem ellen, kinek neje Bélának 1237-ben elhunyt nővére Mária volt. Béla június 7-kén azt válaszolta: hogy a következő föltételek alatt tesz eleget a pápa kívánságának: az elfoglalandó tartomány az övé és ne a pápáé legyen; őt nevezze ki a pápa szentszéki követül, hogy Bulgáriában saját hatalmából rendezhesse a püspökségeket, mint hajdan szent István tette Magyarországban.

 

december 22. Bosnia a magyar korona hatósága alatt. IX. Gergely megdicsérte Kálmánt Horvát- és Dalmátország hercegét, hogy az ő tartományából, a bosniai részekből, kiirtotta a patarén eretnekséget.

 

április 26. után IX. Gergely pápa megbízásából Teodorik milkói püspök megalapítja a boszniai püspökséget, és Pósa domonkos szerzetest boszniai püspökké szenteli. (Püspök korábban is tevékenykedett Boszniában.) A kalocsai érseki tartományba tartozó püspökség székhelye a Kálmán szlavón hg adományából származó és a Boszniát felölelő egyházmegye határán kívül fekvő Diakóvár (Valkó vm.) lesz.

 

június 7. IV. Béla levélben közli IX. Gergely pápával, hogy Bulgária megtámadását az eretnekek és a schismatikusok kiirtása céljából csak súlyos feltételekkel volna hajlandó vállalni. (A hadjárat elmarad.)

 

augusztus 8. IX. Gergely pápa hozzájárul, hogy IV. Béla a bencések elhagyott ercsi monostorába (Fehér vm.) karthauziakat telepítsen. A Karthauzi rend átmenetileg meghonosodik Magyarországon. (A tatárok 1242-ben elpusztítják a karthauziak monostorát, melyet majd utóbb ciszterci szerzetesek népesítenek be. → 1299)

 

az év folyamán Batu kán seregével legyőzi Kötöny fejedelem kunjait. — IV. Béla meghatározza a nagyszombati polgárok városi kiváltságait.

 

1239.

 

június 3. Az e napi teljes napfogyatkozás miképp hatott a tudatlan népre, azt az egykorú történetíró Tamás, spalatói főesperes, ekképp jegyezte föl: „Mindenkit oly rémület lepett meg, hogy mintegy ész nélkül kiabálva futkostak ide s tova, azt hívén, hogy a világ vége jelen van."

 

szeptember 29. Esztergom érseki város keletkezése. IV. Béla feljogosította az e. érseket, hogy Esztergom vár alatt érseki várost alapíthasson, melyet vásárjoggal ruházott fel.

 

december 10. IX. Gergely megengedte Béla király kérelmére, hogy a közjövedelmeket zsidóknak és pogányoknak bérbe adhassa, de hozzá tette, ha lehet, keresztényeknek adja bérbe.

 

március 27. Kötöny kun fejedelem és népe IV. Béla engedélyével a Radnai hágón át beköltözik Magyarországra, és a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállja meg. A kunok bebocsátásuk előtt megkeresztelkednek. (Pauler Gyula szerint a kunok ősszel költöznek be.)

 

szeptember 29. IV. Béla az esztergomi egyház népeit fölmenti a vámok és a királyi adók fizetése alól; az esztergomi érseki városban vásártartást engedélyez.

 

október 18. Róbert esztergomi érsek megkereszteli IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt.

 

november 2—29. között Az esztergomi káptalan Róbert esztergomi érsek utódjává Rátót nembeli Mátyás váci püspököt választja meg.

 

december 10. IX. Gergely pápa engedélyt ad IV. Bélának, hogy országa jövedelmét nem keresztényeknek (zsidóknak és másoknak) is bérbe adhassa.

 

az év folyamán Befejeződik a fölöslegesnek ítélt birtokadományok visszavétele. — Rátót nembeli Gyula, majd Szerafin fia András az országbíró (1241-ig). — Tomaj nembeli Dénes nádor rögzíti a pannonhalmi apátsághoz tartozó négy somogyi falu lakóinak szolgáltatásait és helyzetét.

 

1240.

 

március 6. IX. Gergely pápa megerősíti Rátót nembeli Mátyást az esztergomi érseki székben. (Méltóságát a Sajó menti csatában 1241-ben bekövetkezett haláláig viseli.)

 

április—június IV. Béla rendezi a királyi várak kötelékében élő népesség, továbbá a király udvarnokok helyzetét. Ennek során meghatározza a győri várhoz tartozó szőlőművesek szolgálatait és jogait (április 25.), Vas megye két falvában összeírja az udvarnokok szabadjait és megállapítja katonai szolgálatukat (május 12.), Pozsony megyében pedig nyilvántartásba veszi (június 18.) a szentkirály-jobbágyok két nemzetségét. → 1241. február 27.

 

június 27. Bertalan veszprémi püspök kiadja a veszprémi Szent Katalin apácakolostor alapítólevelét. (A zárda lakója Magyarországi [Boldog] Ilona, akinek életéről utóbb legenda készül, amely 14. századi változatban maradt fenn.) → 1252

 

július 14. IV. Béla némileg módosítja a pannonhalmi apátság népeinek 1226-ban megszabott szolgáltatásait, s figyelmezteti őket, hogy szolgaságra vettetnek, ha nem teljesítik azokat.

 

szeptember 10. IV. Béla király kiváltságot ad Bars település magyar és német hospeseinek.

 

december 6. A mongolok (vagy miként egyik alávetett törzsükről a kortársak nevezik őket: a tatárok) elfoglalják Kijevet.

 

az év folyamán Zára elpártol Velencétől, és elismeri a magyar fennhatóságot.

 

1241.

 

március 12. A nádor seregét a Vereckei szorosnál a tatárok megsemmisítették.

 

március 15. Batu khán Pesthez félnapi járásra közeledett.

 

március 17. Ugrin k. érsek egy kis csapattal kitört Pestről a tatárok ellen, de csak 4—5-öd magával volt képes visszavergődni. — Ugyanezen napon a tatárok Vácot fölégették és lakosait legyilkolták.

 

május 18. IV. Béla követe hűbéresküt tett II. Fridrik császárnak. Vancsai István váci püspököt IX. Gergelyhez és II. Fridrik császárhoz küldé segélyért a tatárok ellen. Vancsai fel volt hatalmazva a császárnak hűbéresküt tenni, ha ez sikeres segélyt nyújt a vad csordák ellen. Fridrik az esküt elfogadta, a segélyt megígérte, de harcolni egy katonát sem küldött hazánkba.

 

január—február IV. Béla megerősíti az ország északkeleti határát. A Vereckei hágó védelmére Tomaj nembeli Dénes nádort rendeli, és mozgósítja, Pestre hívja az ország haderejét. A király Óbudára megy, hogy szokás szerint ott ülje meg a nagyböjtöt.

 

február 27. IV. Béla megerősíti a várak jövedelmének rendezésekor (föltehetően 1240-ben) kétségessé vált zamari (Trencsén vm.) német hospesek jogállását.

 

március 12. A Vereckei hágón betörő, Batu kán vezette mongol fősereg megsemmisíti Tomaj nembeli Dénes nádor hadát. A menekülő nádort üldöző mongol előőrs Siban vezetésével eléri Pest környékét (március 15.), tőrbe csalja a városból ellenük induló Ugrin kalocsai érsek csapatát (március 17.) és kifosztja Vácot (március 17.).

 

március 17. után A kunok ellen lázongó pesti nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolják Kötöny kun fejedelmet. Erre a pesti tábor felé tartó kunok visszafordulnak, útközben a Duna—Tisza közén szétszórják Bulcsú csanádi püspök és Szák nembeli Barc fia Miklós Pest felé igyekvő seregét, majd a Szerémségen át, pusztítva, elhagyják az országot. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg a pesti táborból hazatér. A tatárok feldúlják Egert, megfutamítják és szétszórják Benedek váradi püspök seregét. IV. Béla hadával a pesti táborból megindul kelet felé.

 

március 31. A mongolok déli serege Kadan, Büdzsék és Borundaj vezetésével három irányból: a borgói, ojtozi és a vöröstörönyi szoroson át betör Erdélybe. (Az erdélyi vajdát — föltehetően Sólyom fia Pósát — csapatával együtt a Barcaságban lemészárolják. Erdély április végére mongol uralom alá kerül.)

 

április 9. A mongolok északi serege Bajdar és Orda vezetésével Legnicánál megveri Henrik sziléziai lengyel hg csapatát.

 

április 11. A tatár fősereg Batu kán, Siban és Szübeetej vezetésével a Sajó menti (muhi) csatában legyőzi IV. Béla hadait. (A csatában elesik Tomaj nembeli Dénes nádor, Szerafin fia András országbíró és Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek is. IV. Béla és a sebesült Kálmán megmenekül. A király Borsod, Gömör, Nógrád és Hont megyén át Nyitrára, majd Pozsonyba, a herceg pedig Pesten át a Somogy megyei Segesdre érkezik.)

 

április közepe A mongolok elfoglalják Pestet.

 

április vége Bajdar és Orda serege Trencsén közelében nyugat felől betör az országba, s a Vág mentét, Magyarország északnyugati részét a Dunától Zólyomig a várak kivételével elpusztítja. — IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg hívására Pozsonyból Hamburgba megy. A herceg megsarcolja őt. Csak akkor engedi szabadon, amikor zálogba ad neki három nyugat-magyarországi (föltehetően Moson, Sopron és Locsmánd) vármegyét. A herceg a három megyén kívül Győrt is elfoglalja, de azt a magyarok visszaveszik tőle.

 

május 18. IV. Béla Zágrábból segítséget kér IX. Gergely pápától, II. Frigyes német¬római császártól, IX. Lajos francia királytól és IV. Konrád német királytól.

 

május 18. után IV. Béla öccse, Kálmán szlavón hg belehal sebeibe; a Csázma melletti Ivanicson (Körös vm.), a domonkos apácák (beginák) templomában temetik el.

 

június vége Az ország a Duna vonaláig teljesen mongol uralom alá kerül.

 

június II. Frigyes német-római császár Báncsa nembeli István váci püspöktől, IV. Béla követétől elfogadja a magyar király hűbéri meghódolását, de a mongolok ellen segítséget nem ad. (IV. Ince pápa 1245-ben IV. Bélát feloldja hűbéri esküje alól.)

 

július 1. IX. Gergely pápa keresztes hadjáratot rendel el Magyarország védelmére, s ígéri, hogy hathatósabb segítséget ad, ha II. Frigyes német-római császár befejezi vele folytatott háborúját.

 

szeptember 23. előtt IV. Béla kinevezi Geregye nembeli Pált országbíróvá (tisztségét első ízben 1242-ig viseli) és megbízza a Duna vonalának védelmével.

 

november 10. IV. Celesztin pápa, megválasztása után mintegy két héttel meghal. (Halálával másfél éves interregnum veszi kezdetét.)

 

december 11. Meghal Ögödej mongol nagykán.

 

az év folyamán Az első magyarországi ismert ekecsoroszlya az erdélyi Szeben környékéről.

 

1242.

 

október 3. IV. Béla menhelyéről Dalmatiából visszatért az országba. Ő 1241. május 18-kán már Zágrábból küldé követét IX. Gergelyhez és II. Fridrikhez, 1242. október 3-kán pedig Móriczhidán Veszprém megyében kelt oklevele, és így a király a tatárok elől menekülve mintegy 16 hóig tartózkodott az országon kívül.

 

január 19. IV. Béla a mongolok dunai átkelésének megakadályozására katonai segítséget és keresztes hadjárat elrendelését kéri a Szentszéktől.

 

február 2. előtt Batu kán serege átkel a befagyott Dunán. (Elpusztítja Óbudát, majd Esztergom városát, de Esztergom várát nem sikerül elfoglalnia. Február 2.után felégeti Székesfehérvár városát, de a várat itt sem tudja bevenni.)

 

február 2. Székesfehérvárról a papság és a világi személyek segítséget kérnek a Szentszéktől az alábbi erődített helyekre menekült lakosság nevében: Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár.

 

február vége A mongolok sikertelenül ostromolják Pannonhalmát.

 

március eleje Kadan seregével a tengerparti Spalatóig, majd Trauig üldözi a menekülő IV. Bélát és családját.

 

március 18. Hahót nembeli Arnold a nádor. (Tisztségétől az év második felében megválik.)

 

március Ögödej nagykán halálának hírére a mongolok elhagyják Magyarországot. Az erdélyi tatár hadak az Olt völgyén át, Batu kán a fősereggel a Duna két partja mentén, Kadan serege pedig Trau városától Bosznián és Szerbián át távozik.

 

május 16. előtt Hont-Pázmány nembeli Achilles és testvérei visszaverik II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg Pozsony ellen intézett támadását.

 

május körül IV. Béla megbízza Geregye nembeli Pált a Dunától keletre eső országrész helyreállításával, az útonállók kiirtásával, a szétszóródott lakosság összegyűjtésével és az erdélyi sóbányák megnyitásával. (Pál a megbízatást 1246-ig teljesíti.)

 

az év első fele Ismeretlen szerző versben (Planctus destructionis regni Ungarie per Tartaros) örökíti meg a tatárjárás eseményeit.

 

augusztus 14.—november 16. közt Hahót nembeli Arnold nádort Kán nembeli László váltja föl. (Tisztségét 1245-ig viseli.)

 

november 16. IV. Béla elrendeli, hogy a zágrábi hospesek a szomszédos Gréc-hegyre költözzenek fel, és meghatározza városi kiváltságaikat.

 

november 26. Csák nembeli Demeter az országbíró. (Valószínűleg Geregye nembeli Pál május körüli megbízásakor kapja a méltóságot, amelyet másodszor 1245-ig visel.)

 

november IV. Béla megerősíti a szamobori (Zágráb vm.) hospesek kiváltságát, melyet 1240 körül Kálmán Szlavónia hercegétől kaptak.

 

az év második fele Míg Hont-Pázmány nembeli Achilles seregével a Duna bal partján Bécsig nyomul, IV. Béla visszafoglalja Kőszeget és Sopront II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtől. A herceg lemond a három zálogba vett megyéről.

 

az év folyamán A tatárjárás során egyes alföldi megyékben mai számítás szerint a településeknek mintegy a fele elpusztul. — Lőrinc az erdélyi vajda. (Tisztségét 1252-ig viseli.)

 

 

1243.

 

június 7. IV. Béla a szepesi nemesek régi jogait, melyek az országos nemesekéitől némely pontokban különböztek, megerősítette.

 

július 21. A magyarok a pápánál keresnek segélyt a tatárok ellen. IV. Incze Béla király és a magyar nép siralmas kérelmére, kik ismét arról vettek hírt, hogy a tatárok jönnek rájuk, felhívta Bertholdot, az aquileai patriarchát, hogy a magyarok segélyére Németországban kereszthadjáratot hirdessen a tatárok ellen. — A tatárok jöveteléről gyakran megújult hírekre keletkezhetett Magyarországban a példabeszéddé vált s rettegést kifejező felkiáltás: „Mi, a tatár!" vagy „Jön a tatár!"

 

július 22. IV. Incze 3 morvaországi praelatus által vizsgálatot rendelt tartatni az iránt, kik merészeltek a tatárjárás alatt és után Magyarországba betörni és ott tűzzel-vassal pusztítani. Ez főleg II. Fridrik hget, a Győrig fosztogatót, terhelte.

 

június 5. Velence visszafoglalja Zárát.

 

június 7. IV. Béla megerősíti és bővíti a szepesi nemesek kiváltságait és rögzíti katonáskodási kötelezettségét.

 

július 7. IV. Ince pápa az esztergomi érsekké választott Báncsa nembeli István váci püspököt megerősíti méltóságában. (Tisztségéről először 1252-ben, majd 1253-ban végleg lemond.)

 

július 21. előtt Rosztiszláv, Mihail Vszevolodovics csernyigovi nagyfejedelem fia Borku mellett vereséget szenved a tatároktól. (Az újabb mongol támadás hírével Magyarországra menekül, ahol feleségül veszi IV. Béla leányát, Annát. A tatár támadás lehetőségéről IV. Béla értesíti nagybátyját, Bertold aquileiai pártriárkát, aki a hírt IV. Ince pápához továbbítja. A pápa július 21-én keresztes hadjárat hirdetésével bízza meg a pátriárkát. A várt mongol támadás elmaradása fölöslegessé teszi a toborzást.)

 

nyara Sáskajárás és éhínség pusztít az országban.

 

december 28. IV. Béla megerősíti a zólyomi hospesek városi kiváltságait.

 

1244.

 

június 30. IV. Béla békét köt Velencével és Zárát elveszti. A tatárjárásban kimerült IV. Béla kénytelen volt Dalmatiában Galas vár mellet Velencével békét kötni, melyben Zárát Velencének átengedte, s ígérte, hogy Velence ellen szövetséget nem köt, sőt fölkérve annak segélyére leend. V. hge viszont kötelezte magát, hogy Béla ellenségeit, különösen (a rokonokat) II. Endre özvegyét Beatrixet s ennek fiát Istvánt nem segítendi; s megengedi, hogy a zárai vámpénz 2/3-dát a király szedesse tisztjei által.

 

július 12. Spalato ostroma és a vele tartó bosniai bán elűzetése. Spalato háborút viselt Trau ellen azon birtokért, melyet ez IV. Bélától a tatárjárás idején nyert, és Nikoszláv bosniai bánt is segítségül hívta. Ezért július 12-kén Dénes bán Spalatót ostromolta és külvárosában 500 házat fölégetett. A város 600 ezüst gíra lefizetésével és 6 kezes állításával vásárolt békét. Nikoszlávot pedig a király elűzette, s helyébe Kotroman Istvánt nevezte ki bosniai bánná.

 

november 24. IV. Béla Pestnek elveszett, de tartalmára nézve ismeretes királyi városi kiváltságlevelét megújította, és a várost új birtokkal, a Kőérrel, megadományozta.

 

június 30. IV. Béla békét köt Velencével. Lemond Záráról, de a zárai vám kétharmadát megkapja. Velence megígéri, hogy nem szövetkezik II. András király utószülött fiával, Istvánnal.

 

július 19. Tűrje nembeli Dénes, egész Szlavónia (Drávántúl) kormányzója (dux) és bánja katonai fellépésére Spalato városa egyezséget köt Trau városával és hűséget esküszik IV. Béla királynak és elsőszülött fiának, István hercegnek. (Az egyezséget a magyar király október 14-én megerősíti.)

 

október 28. IV. Béla a körmendi (Vas vm.) hospeseknek városi kiváltságot ad.

 

december 15. IV. Béla megerősíti a korponai (Hont vm.) hospesek városi kiváltságait.

 

az év folyamán IV. Béla megújítja a pesti hospesek városi kiváltságait. (A kiváltságlevél árumegállító jogot is tartalmaz.)

 

 

 

1245.

 

augusztus 20. IV. Béla a 6-dik évében levő fiát Istvánt Székesfejérvárott megkoronáztatta és Sclavonia hgévé nevezte ki.

 

augusztus 21. A pápa IV. Bélát a hűbéreskü alól fölmenti. IV. Béla 1241-ben Vancsai István váci püspök által segélyt kért a tatárok ellen II. Fridrik császártól, s ha ezt megnyeri, késznek ajánlkozott fennhatóságát elismerni. A császár ezt a hűbéresküvel együtt elfogadta, de a hadisegélyt illető ígéretét nem teljesítette. Béla király kérelmére IV. Incze augusztus 21-kén a magyar királyt a követe által letett hódolati eskü alól feloldotta a következő nyomós okoknál fogva: Miután Fr. sem személyesen sem fia által nem segítette Magyarországot, s így a föltételt nem teljesítette; miután a szenvedőket nem kell szenvedésekkel terhelni; miután Fr. keresztény létére a természet parancsából is kötelezve volt segélyadásra: Béla király a hódolati eskü által nem köteleztetik.

 

április 11. előtt Kán nembeli László nádort Tűrje nembeli Dénes váltja föl. (Méltóságát első ízben 1246-ig viseli.)

 

június 12. előtt Csák nembeli Demeter országbírót Gut-Keled nembeli István váltja föl. (Tisztségét 1246-ig viseli.)

 

augusztus 21. IV. Ince pápa IV. Bélát feloldja II. Frigyes német-római császárnak 1241-ben tett hűbéri esküje alól.

 

az év folyamán IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt királlyá koronáztatja és a Drávántúl (azaz egész Szlavónia) hercegévé teszi. — Rosztiszláv, IV. Béla király veje, magyar csapatok segítségével elfoglalja a halicsi Przemysl várát, majd Danyiil Romanovics halicsi fejedelem seregének támadása elől Magyarországra menekül.

 

 

1246.

 

június 15. A Bécsújhely melletti csatában Fridrik osztrák hg., a Babenbergek utolsó fisarja, életét veszté. Frangepán Bertalan őt szemén szúrta. A tatárjáráskor általa elragadott 3 vármegyét IV. Béla visszakapcsolta.

 

június 15. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg hadai a Lajta melletti csatában (Bécsújhely közelében) megfutamítják IV. Béla seregét. (Győzelmét azonban nem tudja érvényesíteni, mert az ütközetben, melyben a magyar királyt veje, Rosztiszláv hg és a kunok támogatják, ő maga is elesik, és vele fiágon kihal a Babenberg-uralkodóház. Megkezdődik a harc a Babenberg-örökségért.)

 

június 15. után Tűrje nembeli Dénes nádort Gut-Keled nembeli István váltja föl, akinek korábbi országbírói méltóságát Rátót nembeli Loránd (Roland) kapja meg. (Tisztségüket mindketten 1248-ig viselik.)

 

az év folyamán Özséb esztergomi kanonok társaival a Pilis hegységben a Szántó (Pilis vm.) melletti barlangnál remeteéletet kezd. (-» 1250 körül) — Báncsa nembeli István esztergomi érsek meghatározza Keresztúr (Bars vm.) lakóinak kiváltságát s háromévi mentességet ad az odatelepülőknek.

 

1247.

 

január 29. IV. Béla kérelmére IV. Incze meghagyta Vilmos római ellenkirálynak, hogy Béla igényét Ausztriára mindenkép támogassa.

 

február 4. A pápa óvja a magyarokat a tatárok ellen. IV. Incze azon hírre, hogy ismét jönnek a tatárok Magyarország ellen, intette a püspököket, hogy korán gondoskodjanak erődített helyekről, hova a nép menekülhessen.

 

június 2. IV. Béla a János-vitézeknek adományozta a Szörényi földet és Kun országot, azaz: Moldvát és Havasalföldet az Olt folyóig, következő föltételek alatt: az utóbbi elpusztult birtokot kötelesek külföldről népesíteni; a koronát, a körülmények szerint 50, 60 vagy 100 fegyveres lovaggal oltalmazni; a jövedelem felét a Szörényi földről mindjárt, Kun országból pedig csak 25 év múlva szolgáltassák a királyi kincstárba.

 

december 11. IV. Béla nem hitte, hogy az ismét megjelenő tatároknak ellenállhasson. A király tudósítá IV. Inczét a tatárok közeledésének hírére tett véd intézkedéseiről, és fölemlíté azt is, hogy sikeresebb védelem elérhetése céljából megalázta magát, és 2 leányát orosz hercegekhez, s egyet a lengyel herceghez adott férjhez, elsőszülött fiának pedig kun nőt vett feleségül. Egyszersmind kérte a pápát bírja segélyezésre a császárt és a francia királyt, nehogy ismét támogatás nélkül maradjon az ország, és így más államok is kockáztassanak.

 

január 13. IV. Béla rögzíti a garamszentbenedeki apátság kisszelepcsényi (Bars vm.) lovasjobbágyainak szolgáltatásait, s figyelmezteti őket: ha még egyszer kivonják magukat az apátság szolgálatából, örök szolgaságra jutnak.

 

február 4. IV. Ince pápa az újabb mongol támadás hírére keresztes segítséget ígér IV. Bélának, és az 1245. évi (I.) lyoni egyetemes zsinat végzésének megfelelően a magyarországi főpapságot várak építésére buzdítja. (A tatár támadás elmarad.)

 

tavasza Az újabb mongol támadás hírére megkezdődik a budai vár építése és a pesti polgárok megtelepedése a budai Várhegyen. (Az új település, Buda, Pest 1244-es városi kiváltságát élvezi.)

 

június 2. IV. Béla hűbérszerződést köt az ispotályos (johannita vagy keresztes) renddel. A király a kereszteseknek adományozza többek közt Szörényi, a román vajdák földjének kivételével, egészen az Öltig, az Oltón túli Kunországot és Erdély délkeleti sarkát, meghatározott jövedelmével, bíráskodási joggal együtt, és engedélyezi, hogy az erdélyi só szállításában és exportjában részt vegyenek; továbbá támogatja, hogy Kunországban várakat építsenek. A keresztesek vállalják, hogy előmozdítják hűbérbirtokuk és az ország benépesítését, területüket a románokkal (Olati) együtt megvédik, továbbá az ország megtámadása, illetve a Bulgáriába, Görögországba vagy Kunországba indítandó magyar hadjárat esetén katonai segítséget adnak. (Az ispotályosok 1258 és 1260 között elhagyják hűbérbirtokukat.)

 

december 26. IV. Béla városi kiváltságot ad a beregszászi hospeseknek.

 

1248.

 

május 1. előtt Gut-Keled nembeli István nádort Tűrje nembeli Dénes váltja föl. (Méltóságától még az év folyamán megválik.)

 

szeptember 2. IV. Béla a nyitrai polgároknak városi kiváltságot adományoz.

 

szeptember 15. előtt Tűrje nembeli Dénes nádort Rátót nembeli Loránd váltja föl. (Méltóságát első ízben 1261-ig viseli.) Loránd országbírói méltóságát Geregye nembeli Pál kapja meg. (Tisztségét 1252-ben még viseli.)

 

október 26. előtt Gut-Keled nembeli István horvát-szlavón bán IV. Béla megbízásából megkezdi egész Szlavóniában (a Drávántúlon) a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt várföldek visszavételét. Az akció 1254-ben országos méretűvé válik, kiegészül a királyi udvarnokföldek fölülvizsgálatával és a jogtalanul elfoglaltak visszavételével. (A birtokvisszavételek 1258-ban befejeződnek.)

 

 

 

1249.

 

március 15. IV. Béla a tatárok visszatérése miatti félelemből és védelmi okból az esztergomi királyi város lakóinak helyet biztosít az esztergomi várban és intézkedik feltelepítésükről. (1256. december 17-én a király hozzájárul, hogy az esztergomi polgárok régi helyükön alapítsanak várost, mivel a várban az érsekséggel nem férnek meg.)

 

április 13. IV. Béla a kassai hospesek városi kiváltságait adja a szinai (Abaúj vm.) hospeseknek.

 

augusztus 17. Rosztiszlávnak, IV. Béla vejének magyar—orosz—lengyel hada a San folyó mellett a jaroszlávi csatában vereséget szenved Danyiil Romanovics halicsi fejedelemtől. (Rosztiszláv hg ezután felhagy Halics megszerzésével, de a halicsi herceg címet élete végéig megtartja.)

 

november 28. előtt IV. Béla király a székesfehérvári polgárokat (latinokat) védelmi okból a székesfehérvári várba telepíti.

 

1250.

 

június—július IV. Béla a tavaszi osztrák betörés megtorlására hadjáratot vezet Ausztriába. Serege, melyben kunok is vannak, Bécstől a Semmering-hágóig terjedő vidéket pusztítja. Felégetik Mariazellt (július 25.) elfoglalják Waltersdorf és Kirschlag várát.

 

november 11. előtt IV. Béla Zólyom városában szövetséget köt a tatárok ellen Danyiil Romanovics halicsi fejedelemmel, és a szövetség megpecsételésére leányát, Konstanciát, a halicsi fejedelem másodszülött fiához, Levhez adja feleségül.

 

1251.

 

december 5. IV. Béla kiváltságlevele a magyarországi zsidók számára. Ennek tartalma: 1. A keresztény maga nem tanúskodhatik zsidó ellen; kell zsidó tanút is alkalmazni. — 2. A zsidó tisztító esküjével is menekülhet a keresztény vádja alól. — 3. A zsidóknak egymás elleni pereiben nem a városbíró, hanem a király vagy kancellárja ítél. — 4. Ha a keresztény a zsidót megveri, 4 gíra bírságot fizet a kincstárba; ha megsebzi, a birságon felül a sértettnek 12 gírát s a gyógyítási költségeket is megfizeti; ha zsidót öl, méltóképp lakol, és összes jószágai a kincstár részére elkoboztatnak. — 5. Zsidó vámul annyit fizet, mint az illető városi polgár. — 6. Midőn zsidó halott szállíttatik, tilos vámot szedni, a tettes úgy büntettetik, mint a holtnak rablója. — 7. A zsidók iskolája vagy zsinagógája háborgatásáért 1 1/2 gíra fizettetik a zsidóbírónak. — 8. Aki zsidó gyilkolása miatt gyanúba esik, párviadallal köteles magát igazolni. — 9. Ha az országnagyok elzálogosított jószága ki nem váltatik, az a zsidó kezén marad, míg keresztény magához nem váltja. — 10. Ha a zálogidő lejár, és a keresztény jogát óvással fenn nem tartja, a zsidó a zálogért nem felelős. — 11. A zsidót ünnepén nem szabad kényszeríteni a zálogbér fölvételére. — 12. Ki erőszakkal veszi vissza a zálogot, úgy büntettetik, mint a kir. kincstár sértője. — 13. A városbíró, ki e kiváltság ellen vét, hivatalát veszti.

 

április—június Franciaországban magyarországi származású pap (Magyarországi Jakab mester) vezeti a pastoureau-eretnek mozgalmat.

 

július 15. IV. Béla kiadja az általa létesített turóci premontrei prépostság alapítólevelét.

 

december 5. IV. Béla király osztrák mintára kiváltságlevelet ad a magyarországi zsidóságnak. (Intézkedik a zsidók és keresztények közti zálog- és bűnügyekben való ítélkezésről, a zsidók vámjáról, esküjéről, szállásadási mentességéről.)

 

az év folyamán Premysl Ottokár morva őrgróf elfoglalja az osztrák hercegséget, majd 1252. február 11-én Hainburgban feleségül veszi az elhunyt II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg idős nővérét, (Babenberg) Margitot.

 

1252.

 

április 24. Gut-Keled nembeli István horvát-szlavón bán a körösi (Körös vm.) hospeseknek a zágrábi és a gréc-hegyi telepesek városi kiváltságát adja.

 

június IV. Béla Danyiil Romanovics halicsi fejedelem és Román, a fejedelem harmadszülött fia társaságában Pozsonyból nagy sereggel ausztriai hadjáratra indul. Csapatai Bécs környékét (Mödling, Túlin) pusztítják, kunjai Morvaországba is betörnek. A király összeházasítja Román Danyiilovics herceget és (Babenberg) Gertrúdot, az elhunyt II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hg özvegy unokahúgát. Bécs környéke meghódol nekik, mire IV. Béla seregével visszatér Magyarországra. (IV. Béla és a Babenberg-örökségére igényt tartó Píemysl Ottokár morva őrgróf harcának kezdete.)

 

augusztus 20. után Lőrinc erdélyi vajdát Ákos nembeli Ernye váltja föl. (Tisztségét 1260-ig viseli.)

 

november 13. előtt Báncsa nembeli István lemond az esztergomi érsekségről, mert IV. Ince pápa bíborossá és praenestei püspökké nevezte ki. (A pápa december 30-án az első magyar bíborost az esztergomi érsekség kormányzójává teszi, majd 1253. június 7-én régi és új méltósága közti választás elé állítja, mire István végleg lemond az érsekségről és Rómába költözik.)

 

az év folyamán Margit, IV. Béla leánya a domonkosok veszprémi Szent Katalin-zárdájából a nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorba költözik. (A domonkos rendház épületei nagyrészt készen állnak; az építkezés 1253 körül fejeződik be.)

 

 

1253.

 

június 20. IV. Béla 80,000-nyi sereggel előbb Stiriának brucki kerületéből szorította ki II. Otokart, azután Bécs alá ment és június 20. itt táborozott, de a várost ostromgépek hiányában be nem vehette.

 

július 1. Az 1246-ban a bécsújhelyi csatában elesett II. Fridrik osztrák hg. örökségéért kegyetlen háború folyt a magyar és cseh király között. IV. Incze a hadakozók kibékítése végett július 1-jén gyóntatóját küldé a fejedelmekhez, mi neki 9 hó múlva sikerült is.

 

május 11. előtt Az esztergomi káptalan Benedek kalocsai érseket esztergomi érsekké választja. (IV. Ince pápa IV. Béla május 11-i és október 11-i kérésére 1254. február 25-én erősíti meg új méltóságában, melyet Benedek 1261. június 2. után bekövetkezett haláláig visel.)

 

június—július IV. Béla és elsőszülött fia, István királyfi júniusban nagy sereggel morvaországi hadjáratra indul. A magyar és kun hadak Olmütz környékét pusztítják és megkezdik Olmütz ostromát. Ugyanakkor Danyiil Romanovics halicsi fejedelem és fia, Lev (IV. Béla veje), továbbá V. (Szemérmes) Boleszló szandomiri és krakkói fejedelem (IV. Béla veje), valamint Ulászló sziléziai (opuliai—ratibori) lengyel fejedelem seregei a magyar királlyal szövetségben betörnek Észak-Morvaországba és Troppau környékét pusztítják. A csehek Trencsént fenyegető ellentámadását Rosztiszláv hg, IV. Béla veje visszaveri. A király felhagy Olmütz ostromával és augusztus elején visszatér Magyarországra.

 

július 1. IV. Ince pápa felszólítja IV. Bélát és (Píemysl) Ottokár morva őrgrófot a békére, és Velasco minorita szerzetest küldi hozzájuk, hogy szükség esetén egyházi fenyítékkel szorítsa őket a békekötésre. (A felek a pápai követnek külön-külön megígérik, hogy békét kötnek.)

 

szeptember 22. Meghal I. (Píemysl) Vencel cseh király. Fia, II. Ottokár elfoglalja a trónt. (Uralkodik 1278-ig.)

 

szeptember Román Danyiilovics hg IV. Béla támogatása híján és (Píemysl) Ottokár támadása miatt, elhagyva feleségét, (Babenberg) Gertrúdot: az osztrák hercegségből végleg Oroszországba távozik.

 

1254.

 

május 1. Béke IV. Béla magyar és II. Otokar cseh királyok között. E szerint Bélának jutott Stiria a Simmeringtől a Karánt határokig, Otokarnak pedig az északi részecske Ausztriával együtt.

 

október 9. Jolán, IV. Béla húgának, Jakab arragoniai király hitvesének halála Barcelonában. Férjhez ment 1234. szeptember 8. A spanyol író őt százada legdicsőbb hölgyének nevezi.

 

április 3. Benedek kalocsai érsek és Brúnó olmützi püspök vezetése alatt IV. Béla és II. (Píemysl) Ottokár cseh király követei Budán békeegyezséget dolgoznak ki és foglalnak írásba. (Az egyezség értelmében a két uralkodó május 1-én találkozik és megköti a pozsonyi békét. A felek felosztják a Babenberg-örökséget: Bécsújhely vidékét és Stájerországnak a Semmering-hágótól délre fekvő területét a magyar, északi részét pedig Ausztriával együtt a cseh király kapja meg. — IV. Béla Gut-Keled nembeli István horvát-szlavón bánt szeptember 10. előtt kinevezi Stájerország kapitányává. Tisztségét 1259-ig viseli.)

 

május A Domonkos-rend a budavári Szent Miklós domonkos kolostorban tartja nagykáptalanát. (Humbertus de Romanis, a francia rendtartomány főnöke személyében megválasztják a rend ötödik generálisát, és határozatot hoznak arról, hogy a laikus testvérek hétköznapokon anyanyelvükön hallgassanak prédikációt.) A budai nagykáptalan alkalmával a budavári domonkos kolostorban köt házasságot István királyfi és a kun Erzsébet, illetve keresztelkedik meg Erzsébet apja, a kunok fejedelme és felesége.

 

június 28. előtt IV. Béla kinevezi vejét, Rosztiszláv herceget az elhunyt (Angelosz) János (vagy Kálóján), II. András unokaöccse (→ 1223) délvidéki tartománya, a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő Macsó urává (dominus), Héder nembeli (Kőszegi) Henriket pedig országbíróvá. (Tisztségét az előbbi 1262-ben bekövetkezett haláláig, az utóbbi 1261-ig viseli.)

 

július 4. Gál erdélyi püspök és Ákos nembeli Ákos budai prépost meghatározza a bakonybéli apátság Alkol faluban (Veszprém vm.) lakó népeinek — főleg iparosainak — szolgáltatásait, és megtiltja azok növelését.

 

augusztus 30. IV. Béla megerősíti Dobronya és Bábaszék (Zólyom vm.) hospeseinek kiváltságát, október 18. körül IV. Béla birtokrendezési célból Vácott gyűlést tart Nógrád, Hont és Gömör megyék számára. Elrendeli, hogy a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt birtokokat adják vissza a tulajdonosoknak. A király ekkortájt (lehetséges, hogy éppen a váci gyűlésen) bízza meg az egész országra szólóan Rátót nembeli Loránd nádort a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt várföldek, Balog (Sinister) Miklós étekfogó mestert pedig a jogtalanul lefoglalt királyi udvarnokföldek visszavételével. (Az országos méretű birtokvisszavétel, melyben az említtette- ken kívül, az övékénél kisebb hatáskörrel mások is részt vesznek, 1258-ban ér véget.)

 

vége Rosztiszláv hg, Macsó ura meghódítja Boszniát.

 

1255.

 

július 25. IV. Béla Budavárat alkotja. IV. Béla király július 25-kén 2 oklevelet adott ki a nyúlszigeti apácamonostor érdekében, hol leánya Margit hgnő is el volt helyezve. Mindkét oklevélnek tárgyát Budavár képezte. Az egyikben Budavár országos és naponkénti vásárainak vámmennyiségét határozta meg, és a vámszedési jogot a nevezett monostorra ruházta. A másikban pedig kijelentette, hogy védelmül a tatárok ellen a többi várak között (az ú. n.) pesti hegyen is építtetett egyet, melyben a sz. Mária tiszteletére emelendő templom feletti kegyúri jogot szintén a dunai szigeten levő sz. Mária apácamonostorának adományozta.

 

július 25. IV. Béla a budai vásárvámot a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adományozza, s megállapítja az egyes áruk (posztó, bor, só, állat, bőr, fémek stb.) vámtételeit. (Ugyanebben az évben kiadja Esztergom vámszabályzatát is. Domanovszky Sándor szerint a győri vámszabályzat is ekkor készül, Szentpétery Imre szerint viszont 1260-ban.)

 

augusztus 10. előtt A király megtiltja az éhínség idején elidegenített birtokok visszavételét, augusztus 16. Benedek esztergomi érseknek a váci gyűlésen bejelentett panaszára IV. Béla az érsekség szolgálatára kötelezi az országos nemességre törekvő Nógrád megyei egyházi nemes jobbágyokat és más kondicionáriusokat.

 

augusztus 19. IV. Béla király a turóci jobbágyfiúk számát negyvenre szállítja le, meghatározza katonai szolgálatukat (minden hat fő egy-egy páncélost köteles a király seregébe küldeni), és nekik adományozza földjüket.

 

október 14. előtt IV. Béla megállapítja Besztercebánya hospeseinek városi kiváltságát, amely Zólyom megyében arany, ezüst és más fémek bányászatára is felhatalmazza őket.

 

az év folyamán I. (Aszen) Mihály bolgár cár feleségül veszi Rosztiszláv hg, Bosznia és Macsó ura leányát. Rosztiszláv a cár és a nikaiai császárság küzdelmét kihasználva kiterjeszti fennhatóságát Északnyugat-Bulgáriára. IV. Béla fölveszi a Bulgária királya címet, melyet rendszertelenül 1263-ig visel. (A magyar király címei közt az új titulus 1270 második felében, V. István uralkodása kezdetén állandósul.)

 

1256.

 

december 16. Az esztergomi érsekség előjogai megerősítése. Ezek az önálló bíráskodásra, a jobbágyok adómentességére és tizednek az állam jövedelmeiből élvezésére vonatkoztak. Midőn IV. Béla december 16-kán az érsekség ily jogait megújította, annak hivatása fontosságát e szavakkal emelte ki: „Ez Magyarország minden egyházai közt az első (prímás), mely minket és elődeinket megkoronázott, fölkent és kir. méltósággal felruházott; mely nekünk és utódainknak, az isteni parancsok megszegőinek, szívbeli töredelmesség után, Isten helyett feloldozást ad, s a király és a sz. korona hűtlenjeit egyházi fenyítékkel készteti irántunk és a sz. korona iránt engedelmességre."

 

május 2. Pok nembeli Amadé győri püspök fölszenteli a freskókkal díszített jáki (Vas vm.) bencés monostor templomát.

 

december 16. IV. Béla megerősíti az esztergomi érsekség kiváltságait. (Bíráskodási és pénzveréssel kapcsolatos jogok, népei mentesek a szállásadástól, nem fizetnek királyi adót; biztosítja az érsekség számára a székelyektől és a románoktól — Olaci —, valamint az arany- és ezüstbányászatból eredő királyi jövedelmek tizedét.)

 

1257.

 

június 12. IV. Béla, hogy a Túróéból és Liptóból eltávozott királyi népeket visszacsalogassa, kiváltságot adományoz nekik és földet biztosít számukra.

 

az év folyamán IV. Béla István királyfit kinevezi Erdély hercegévé. (Tisztségét először 1258-ig, a stájer hercegség elfoglalásáig, másodszor Stájerország elvesztésétől, 1260-tól trónra lépéséig, 1270-ig viseli.) — I. (Aszen) Mihály bolgár cárt unokatestvére (Aszen) Kálmán Tirnovo mellett megöli, özvegyét (Rosztiszláv hg leányát) foglyul ejti és elfoglalja a trónt. Emiatt Rosztiszláv hg hadjáratot indít Bulgáriába. Seregével Tirnovóig, a bolgár fővárosig nyomul és kiszabadítja leányát, az özvegy cárnét. II. (Aszen) Kálmán elmenekül előle, majd 1258-ban meghal. Rosztiszláv hg felveszi a bolgár cár (imperator) címet.

 

1258.

 

június 10. A pápa törvényhatóságot kíván gyakorolni IV. Béla felett. IV. Sándor intette IV. Béla királyt, hogy atyja II. Endre által a sz. földön jártakor a jeruzsálemi János-vitézeknek kötelezett 1000 ezüst gírát fizesse meg, és a hátralékra nézve is tegyen eleget. Ennek nem lévén sikere, 1259. június 25. az esztergomi érseknek kiátkozás terhe alatt parancsolta meg: azzal figyelmeztesse a királyt kötelme teljesítésére, hogy ha annak 3 hó alatt eleget nem tesz, jelenjen meg ügyvédje által a sz. szék előtt, hol ítéletet nyerend.

 

eleje A stájerek fölkelnek a magyar uralom ellen; Gut-Keled nembeli István horvát-szlavón bán és stájer kapitány Magyarországra menekül.

 

nyara IV. Béla fiával, István királyfival hadjáratot vezet a stájer fölkelők ellen, és helyreállítja Stájerországban a magyar uralmat. István királyfit kinevezi Stájerország hercegévé, és hercegségéhez kapcsolja Zala és Vas megyét, illetve a Bakonyt. István királyfi és stájer hg feleségével, Erzsébettel Pettauban rendezi be udvarát. (Stájer hercegi címét 1260-ig viseli.)

 

az év folyamán Befejeződik a tatárjárás után jogtalanul elfoglalt várbirtokok és udvarnokföldek országos méretű visszavétele.

 

1259.

 

május 26. IV. Béla fia Stiria fejedelme. Az e napon kelt diploma így szólt: „István király, IV. Béla Magyarország királyának elsőszülöttje és Stiria fejedelme." Kelt Gráczban, stb. Ennél fogva stíriai kiváltságokat erősített meg, mely ténykedés ez évben még többször ismételtetett.

 

október 14. IV. Béla visszautasítá a Nogaj tatár khán által ajánlott szövetséget. A khán föltételei ezek voltak: 1. Gyermekeik lépjenek egymás közt házasságra. — 2. Béla király fia a magyar haderő 1/4-vel csatlakozzék táborához. — 3. Jutalmul nyeri a zsákmány és a meghódítandó tartományok 1/5-ét. Különben a khán bosszúját várhatja. Béla kir. erről a pápát tudósítván, 3 kérelmet terjesztett elő, melyekre IV. Sándor október 14-kén válaszolt: Bélával egyértelműen nem tartotta illőnek, hogy a pogányokkal szövetkezzék saját hitfelei ellen. Az 1241-ki mulasztásokért mentegette IX. Gergelyt, de most mindent reményelhet a sz. szék buzgalmától. Megengedte, hogy a magyar egyházi jövedelmek 1/5-ét szedhesse a háború költségeire. Nincs módjában a kívánt 1000 ballistariust hozzá küldeni.

 

december 25. Otokar a magyaroknak az ő bujtogatására történt kiűzetése után Gratzban megjelent. A cseh király mindig bujtogatott a magyarok uralma ellen Stiriában. Oly rágalmakat is hintetett, hogy István ifj. király a gyűlésre Pettauba hívott rendeket bebörtönözni szándékozik. A felingerlett stájerek, Pettau kivételével, mindenünnen kiűzték a magyarokat. Erre a meghívott O. december 25-kén Gratzban megjelent.

 

eleje István királyfi és stájer hg megtorló hadjáratot vezet Karintiába, mert Ulrik karintiai hg emberei legyőzték az Ulrik salzburgi érseket támogató stájer urak seregét. István hadai, főleg kunjai a hercegség jelentős részét elpusztítják.

 

nyara Hahót nembeli Csák királyi tárnokmester és zalai ispán Rosztiszláv hg megsegítésére hadjáratot vezet Konstantin bolgár cár ellen. Rosztiszláv megtartja Eszaknyugat-Bulgáriát.

 

október 14. IV. Sándor pápa óvja IV. Bélát, hogy a tatárok szövetségi ajánlatát elfogadja és gyermekét mongol nővel házasítsa össze, de a tatárok ellen katonai segítséget nem tud adni.

 

vége Stájerország lakói II. Ottokár cseh király támogatásával fellázadnak a magyar uralom ellen, s meghódolnak a cseh királynak. Mindössze Pettau és néhány kisebb vár marad a magyarok birtokában.

 

 

1260.

 

július 13. II. Otokar a Morvánál diadalt arat a Magyarok felett. II. Otokar vágyva Stiria birtokára, a stájereket felbujtotta fejedelmük István magyar hg. ellen. A lakosok a magyarokat 1259. december 25. kiűzték. Ez volt az újabb háborúnak oka Magyar- és Csehország közt. 1260. júniusban mindkét fél külön 100,000-nyi sereggel jelent meg a Morvánál, IV. Béla táborában 40,000 kun is volt. A kedvezőtlen időjárás miatt június 24-ig fegyverszünetet kötöttek. Június 26. István ifj. király átkelve a Morván 10,000 emberrel, kémszemlét tartott, s az utána iramodott ellenséges csapatokat megsemmisítette. Július 4-kén Otokar ajánlatára a magyarok az előnytelenebbet választották, hogy ők kelnek át a Morván, s e végre július 13-ra és a köv nap felére fegyverszünetet kötöttek. Július 13-ka reggelén, mielőtt a magyarok az átkelést bevégezték volna, Otokar egész erejével a Morvának szorította őket, mely alkalommal 14,000 ember vesztette életét. A Pozsonyig nyomult Otokarnak Lóránt nádor békét ajánlott. Ezt Otokar elfogadta, ily előzetes pontok mellett: 1. Béla lemond Stiriáról. — 2. Hasonnevű fia házasságra lép Otokar nővérének leányával Kingával. — 3. Béla kezest küld O.-hoz.

 

október 8. Otokar cseh kir. kérkedő nyilatkozata Magyarországról. 0. megírta a pápának a jelen évi ellenségeskedések folyamát, melyben elismerte, hogy július 13-kán a fegyverszünet értelmében a Morván átkelt magyar hadat az övéi támadták meg. Azután ily hangon nyilatkozott: „Magyarországot meghódíthattam és örökös fogságra szoríthattam volna, de meggondolván, hogy jobb egyetértő jó szomszédot bírni, mint a rebellist kiirtani, rokonaimmal inkább békét kötöttem, mintsem a nagy Magyarország gyengítése által a tatároknak utat nyissak abba és saját országomba."

 

március IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király három hónapra (június 24-ig) fegyverszünetet köt. (A fegyverszünet végére a magyar király Pozsonytól északnyugatra a Morva bal partján, a cseh király pedig a folyó jobb partjától nyugatra fekvő Laa város mellett gyűjti össze hadait.)

 

június 25. István királyfi seregével átkel a Morván. (Staatznál, Laa közelében június 26-án legyőzi Ottó hardeggi gróf csapatát, és még aznap visszatér a folyón inneni magyar táborba. A cseh király a laai táborból július 4-én hadaival a Morvához vonul, majd másfél napra, július 12-től 13-án délig fegyverszünetet köt a magyar uralkodóval; megegyeznek, hogy IV. Béla hadai ezalatt átkelnek a folyón, a cseh király pedig seregével visszavonul.)

 

július 12. A magyar had István királyfi vezetésével átkel a Morván. Megütközik II. Ottokár cseh király seregével és Kroissenbrunn közelében a Morva mellett vereséget szenved a kikényszerített csatában, melyben a magyarok oldalán részt vesz Danyiil Romanovics halicsi, V. (Szemérmes) Boleszló krakkói fejedelem és (Fekete) Leszek leczycai herceg. (A magyar király Rátót nembeli Loránd nádor közvetítésével békét ajánl és szeptember 3. előtt megállapodik a cseh királlyal a pozsonyi békepontokban; IV. Béla lemond Stájerországról és vállalja, hogy kisebbik fia, Béla elveszi Kunigundát, Ottó brandenburgi őrgrófnak, a cseh király sógorának a leányát. Az esküvőt 1264-ben tartják meg.)

 

augusztus 20. után István királyfi stájer hercegségét elvesztve ismét átveszi Erdély kormányzatát. (Újból használt erdélyi hercegi címét trónra lépéséig, 1270-ig viseli.) — IV. Béla kinevezi kisebbik fiát, a gyermek Bélát egész Szlavónia hercegévé. (Hercegsége tényleges kormányzatát 1268-ban veszi át; tisztségét haláláig, 1269-ig viseli.)

 

szeptember 3. IV. Béla Magyarországra települt kunok megtéréséről értesíti Ottó passaui püspököt, és kéri, hogy II. Ottokár cseh királyt bírja rá a béke megtartására.

 

második fele Kemény fia Lőrinc serege a Szörénységből, az ispotályosok (johanniták vagy keresztesek) volt hűbérbirtokából kiűzi a bolgárokat.

 

az év folyamán IV. Béla kiadja a győri, abdai (Győr vm.) és a füzitői (Komárom vm.) vámszabályzatot. → 1255 — Ákos nembeli Ernye erdélyi vajdát Kán nembeli László váltja föl. (Tisztségét első ízben 1267-ig viseli.)