Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


017 Héber-magyar és szabir történelmi kulcsok

2015.07.23

HÉBER-MAGYAR ÉS SZABIR TÖRTÉNELMI KULCSOK

Bíró József: A magyar Jézus és Izrael "elveszett" törzsei c. munkából (Internetes változat)

 

Bél Mátyás (1684-1749)

Elmélyült tudású, sokoldalú nagy tudósunk, Specimen Lexici Hebraeo-Hungarico-Harmonici címmel megírta alapos, 432 szócikkből álló szótárát.

 

magyar-héber nyelvrokonság

V. Kovács Sándor írja: "A héber-magyar nyelvrokonság gondolatának felvetése jóval korábbi Bél Mátyás fellépésénél. Már a XVI. sz.-i reformátori írók párhuzamba állították a zsidó és a magyar nemzet történetét (Farkas András, Batizi András, Dézsi András stb.). Az erazmista Sylvester János meg volt győződve, hogy a magyar az ószövetség népének nyelvével áll közvetlen rokonságban. Sylvester felfogásával a reneszánsz kor számos humanista műveltségű írója és gondolkodója osztozott: Szamosközi István, Tolnai Balog János, Baranyai Decsi János, Péchi Simon stb.) A XVII. sz.-ból Komáromi Csipkés György az utrechti egyetemen fejtegette héber nyelvű beszédében - egyéb nyelvekével együtt - a magyar-héber rokonságot. A magyar-zsidó összetartozási tudatnak Jósszipon =Joszef ben Gorión há Kóhen), itáliai zsidó történetíró adott először hangot Világtörténelem c. művében 940 körül. Lobbesi Heriger (+1007) említi "Gestá"-jában, hogy a X. sz.-i magyarok nyíltan zsidó származásúaknak vallották magukat: "jactant se a judeis originem duxisse." 1921-ben jelent meg Szépvízi Balás Béla Kánaán pusztulása c. kétkötetes "ókori regénye", amely a kánaáni magyar-zsidó kapcsolatról szól. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete II. kötetében írta: "... az ószövetség első szövegei valóban magyar nyelvűek lehettek. Nincs a zsidókkal származásbeli kapcsolatunk, biztosan mondta már a tudós Révai, de közöttük nyelvi rokonság kétségtelenül fennáll, mert a zsidók első magas kultúrája a magyar népek kultúrájának átvételéből keletkezett." A magyar (=izraeli) és a zsidó két külön nép. - folytatja Bíró.

 

Jézus

Pálú Károly nyugalmazott reformátor fő esperes A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság c. 1933-ban kiadott füzetében írja: "Jézus vér szerint galileai, tehát fajilag kevés köze van a zsidósághoz; hitének pedig éppen semmi köze a zsidó valláshoz. ha mégis hasonlítani akarnánk, akkor ő a tűz, a zsidóság a víz; ő a déli napfény, a zsidóság az éjféli sötétség." (77-78.o.) Zajti Ferenc (Zsidó volt e Krisztus?) c. műve szerint Jézus a Galileában megtelepült szkíták közül származott. Jézus szűztől való születésének hagyománya teljesen analóg a szabirok (fehér magyarok) eredetmondájával: abban ugyanis az első embert, Álmost (Ádám) az álmában rászálló turultól, az Égistentől szüli Emese ősanya. Több kopt-keresztény domborművön is sólyom termékenyíti meg a fekvő nőalakot. Szintén ez a jelenet látható a szabir (fehér magyar) készítésű nagyszentmiklósi aranykincs egyik korsóján.

 

Biblia

Magyar Adorján írja "Az Ősműveltség" c. művében (1995. 247p.) "A Biblia nagyrészt ősnépeink hitregéinek a régi zsidók által többé-kevésbé átalakított gyűjteménye."

 

fekete magyarok

A fekete jelző eredet Egyiptomba nyúlik vissza. Az ókori egyiptomiak hazájukat kemé-nek, feketének nevezték. (Kákosy: Ré fiai 1979. 21.)

 

Csodaszarvas

Varga Géza felismerte, az aranyborjú és a csodaszarvas monda közös eredetét: "A magyar csodaszarvas monda bibliai párhuzamai kétségtelenné teszik a két mitológia közös gyökereit. Az aranyborjú szintén vízen (a Vörös-tengeren) keresztül vezeti népét, akár a csodaszarvas. Az Egyiptomból kivonuló nép a magyarsághoz hasonlóan új hazát talál az út végén. Az új hazába Mózes (Álmoshoz hasonlóan) nem mehet be, a honfoglalás előestéjén mindkettő meghal. (in: A magyarság jelképei). Az egyiptomi és a magyar bika ill. szarvas kultusznak is közös a forrása. (A szarvasnak is bikája és tehene van.) A fekete magyarok csodaszarvasa Egyiptomban alakulhatott át aranybikává, ugyanis a Kis-Ázsiából származtatható csodaszarvas jelkép régebbi, eredetibb. Ez viszont azt jelenti, hogy a fekete magyarok őshazája Kis-Ázsiában volt és onnan terjedtek át Egyiptomba. Izraelben a Naftali törzs jelképe a szarvas volt.

 

kunok

Anonymus magyar történetében 27-szer említi a Cumanus népnevet. A kumánokat csak a magyarok nevezték kunnak. (Györffy Gy. Anonymus 1988. 111p.) A kunok és a magyarok már az ókorban is együtt éltek Szíria és Kis-Ázsia határvidékén, Kommagéné területén, mint ikertestvér nép. A kunok, azaz a kumánok őshazája Kis-Ázsia lehetett. A Kárpát-medence elfoglalását a IX. sz.-i fekete magyarok kun testvérnépükkel közösen hajtották végre, mint arról Anonymus tudósít.

 

magyarság

A mai magyarság az "apajogú" fekete magyar és az anyajogú szabír (fehér magyar) törzsek egyesüléséből jött létre.

 

menóra

A zsidóság legfőbb jelképének tartják a hétágú gyertyatartót. A menóra hét lángja a hét planétának felel meg. A gyertyatartó hét ága pedig a hét ég megjelenítője. A magyar hagyományban (és a rokon népeinkében ugyanúgy) az ég hétrétegű és a világ-/életfának is hét ága van, akárcsak a manysi szentélyekben lobogó tűznek. 1972-ben Dunacsébnél (volt Jugoszlávia területén) 268 sírt tártak fel, melyben kb. 70 sírban hétágú gyertyatartó karcolatú falazótéglát találtak. E késő avarkori sírhely szabir (fehér) magyarok sírhelye volt.

 

Pentagramm (hatágú csillag)

A zsidó misztika kutatója Gerschom Scholem írja: "Mint díszítő elem feltűnik ugyan néha zsidó emlékeken is, de ettől még nem lesz belőle zsidó jelkép. A ritka példák egyike a kapernaumi zsinagóga, amelyet hatágú csillag díszít (2-3. sz.), ám ugyanezen a frízen megtalálható a svasztika is, amiről már senki sem állítaná, hogy zsidó jelkép volna." (Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben 1995.)

 

Rebeka

A Jákob-Ézsau (=Izrael-Edom) ikerpár anyja háráni volt. Bibliai ősanya. (Harran lakosai 830-ban szabiroknak nevezték magukat.)

 

kürt

A kürtök fúvása papi funkció volt. A kürt a magyar nép legősibb eszközei (hangszerei) közé tartozik. Őseinknél a kürt méltóságjelvény is volt.

 

héber

Népnév, melynek egyik alakja habiru, visszavezethető az észak-mezopotámiai Habúr folyónévre is. Viszont a habiru vagy chabiru elnevezés az sz-h hangzóváltás miatt származhat a szabir népnévből is. A héber nevet a zsidókra alkalmazni helytelen tehát. (Héberek = chabiruk = fehér magyarok = szabirok)

 

szabirok

A Sumérok Szubir-kinek (=szubir föld) nevezték É-Mezopotámia egy részét, a habúr folyótól keletre fekvő területet. E „szubir” név az Asszír Birodalom idején szabir (Sabiresu) alakban tűnt fel. Bíborban született Konstantin bizánci császár (913-959) örökítette meg a magyarok régi sabartoi nevét. A kihalófélben lévő manysi rokonaink ősi énekeiben tömegesen fordul elő a sober (v. saber) név mint a szabir nép emléke. A szabirok nem mások mint a fehér magyarok, a hét törzsből álló „korai” honfoglalók, akik az arab hódítás miatt menekültek el Iránból. Árpád a fehér magyarok azaz szabirok mitikus őse volt. Árpád város ezért volt éppen a szabir területen az ókori É-Szíriában! Amikor Mahmun kalifa 830-ban Mezopotámiában meglátogatta Carrhae (Harran) lakosait, azok szabiroknak nevezték magukat. Voltaképpen szíriai pogányokról van szó, akik kifejezett csillagkultusznak és mágiai rítusoknak hódoltak. Kákosy írja: „Az arabokhoz az iraki mandeusok és a harráni szábiusok közvetítették a mágia tanait. A szábiusok fő prófétája Hermész volt, de Aszklépiosz, Tat, Zoroaszter, Homérosz és Orpheuz is szerepelt irodalmunkban. A szábius vallás részben egyiptomi eredetű volt, ezt bizonyítják a piramisokhoz és a gízai Szfinxhez tett zarándokutak is. Gizában imádkoztak a Szfinxhez és áldozatokat mutattak be. (Kákosy: Fény és Káosz 1984. 205-206.) Így válik érhetővé, hogy miért szerepel úgynevezett „késő-avar” (szabir - fehér magyar) övvereten a lanton játszó Orpheusz. Tehát még az arab hódítás után is megmaradt szabir népünk egy része Háránban; őket kereste fel Mahmun kalifa. Ők őrizték meg a hermetikus iratokat is. Az ősi kapcsolat az észak-mezopotámiai szabir és az egyiptomi-kánaáni magyar törzseink között évezredeken át fennállt. Ábrám is Hárántól Egyiptomig vándorolt. A szabir a fehér magyarok és a manysik[1] közös neve. A magyarokat ezért hívták szabartoinak. A Szibéria név pedig az oda vándorolt manysik és chantik régi szabir nevéből ered.

 

[1] vö. Az Arvisurákat 70 éve Magyarországra elhozó manysi ! sámán unokájának emlékével. (KT)