Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


019 Első sumir-földi ásatások - kronológia

2015.07.23

Első sumir ásatások

Babilon környékén még a 18. században olasz szerzetesek találják meg az első ékírásos táblákat. 1845-ben Ninive ásatásánál eszmélnek rá az angol tudósok, hogy az asszír-babiloni-szemita kultúra előtt létezett egy hatalmas művelődés és élt egy nép, amely egész tudását átadta a rátelepedő és őt kiirtó hódítóknak. (B.Kovács Fréda 1953.)

1843: A francia Botta ásatása Mezopotámiában.

1845: Az angol Layard ásatása Mezopotámiában. (Zsuffa 1966.) –

1849. aug. Austen Henry Layard[1] (1817-1894) (második expedíciója során) ássa ki a ninivei Assur-bani-pal több ezer agyagtáblából álló könyvtárát. (B.Kovács Fréda 1953.)

1852: A francia kormány államköltségen, majd később az angol kormány is államköltségen expedíciókat küldött Mezopotámiába. (Zsuffa 1966.)

1877: Lagasban[2], a szumir politikai központban a franciák ásnak. (Varga 1956.)

1889-1900: Nippurban a szumir vallás és művelődési központban a Pennsylvania Egyetem ásott rendkívül gazdag ásatási eredménnyel. (Varga 1956.) H. V. Hilprecht német asszirológus feltárta a nippuri BEL templomot. Ezrével találtak kétnyelvű, sumir és asszir táblákat. (Marton 2005. 25.)

1902-3: Suruppak-ban (Fára) a németek ásnak.

1902-4: Adab-ban (Bismajab) a Chicago-i Egyetem ásott és nagyon ősi emlékek kerültek elő.

1911: Kis + Jemdet Nasr-ban a franciák ásnak.

1922-1930: Kis-ben újra ásnak de most az angolok és amerikaiak.

1918-1933: Úrban a British Museum és az Ashmolean múzeum ásott és az úri királytemetőt tárták fel.

1928-1938: Uruk-ban (Erech) a németek ástak. (Varga 1956.)

 

 

[1] Layard publikációi: (1849) Nineveh and its Remains, London; (1849) Illustrations of the Monuments of Nineveh; (1849–53) The Monuments of Nineveh, London; (1851) Inscriptions in the cuneiform character from Assyrian monuments, London; (1852) A Popular Account of Discoveries at Nineveh. London; (1853) Discoveries in the Ruins of Nineveh and Babylon. London; (1853) A Second Series of the Monuments of Nineveh. London; (1854) The Ninevah Court in the Crystal Palace, London.

[2] Lagas városnak több neve volt: Hammurabi oszlopán Lagas, az ékiratokban Sirburlaki, Tello a régészeti lelőhely neve után. A mai szakirodalom a város területén levő szent negyed neve után Girszu-nak nevezi. (Marton 2005. 28.)