Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


023 A szumir nép műveltségi szintje

2015.07.23

A szumir nép műveltségi szintje

Város és papi fejedelmeik voltak. (B.Kovács Fréda 1953.)

Címerük oroszlán által tartott turul madár. Gyakran lehet látni a szarvast, amint szarvai között hozza a turul madarat. (B.Kovács Fréda 1953.)

Cseréptálakból esznek,  késsel villával és kanállal amidőn Európa népei még cölöpházakban és barlangok mélyén tengetik életüket. (B.Kovács Fréda 1953.)

1840-es években Layart kiássa Ninivében a többezres könyvtárat. Ebben találják meg 12 táblán 3000 sorban a Gilgames hősköltemény töredéket. Ez a világ legősibb hőskölteménye, régibb a zendavesztánál, Homerosnál, az Eddánál és régibb a Bibliánál is. (B.Kovács Fréda 1953.)

Seton Loyd (1902-1996) angol régész Harran bibliai város feltárásánál több ezer éves Hold-templomot talált és benne a papok több ezer agyagtáblából álló könyvtárát. Itt megtalálták a Gilgames hősköltemény sértetlen, egészben! (B.Kovács Fréda 1953.)

Mind a törvényhozás, mint a bírói intézmény a szumér nép műve – áll mezopotámiai régészeti leletek domborművein. (Bornemissza 1978.)

A szumérok területén kiásott ékírásos agyagtáblák közül tömegesen kerültek a felszínre jogi okmányok, valamint uralkodók törvénykönyvei. Pl. Bilalama babiloni nyelven írt kódexe Kr. e. 1970; Lipit-Istár szumér nyelven írt gyűjteménye Kr.e. 1900; Hammurabi szigorú törvényeinek a kódexe Kr.e. 1750. (Bornemissza 1978.)

Szumérország kisebb politikai egységek, önálló városállamok összessége volt. Minden városállam felett egy-egy király, fejedelem uralkodott. Néha egyesítették ezeket egy vezető alatt. Urnammu eredetileg Utuhegál uruki király helytartója volt. (Bornemissza 1978.)

A szumér domborműveken az isteneket sok esetben a legfőbb hatalom jelképeivel a gyűrűvel és a bírói pálcával ábrázolják, akik előtt az uralkodók számot adnak a gondjaikra bízott szumér nép érdekében végzett tetteikért. (Bornemissza 1978.)

Az ószumér uralkodó egy személyben főpap is volt; papfejedelem, hadvezér és bíró. Minden városállamnak megvolt a maga főistene (=személye honalapító ős), és ennek temploma volt a városállam magva, mely köré a kormányzati székhely csoportosult. (Bornemissza 1978.)

Vitathatatlan tény, hogy az európai kultúrát időben és térben fejlettségben megelőző sumer őskultúra „nem árja” kultúra volt. Ezért alaptalan az a fikció, hogy az emberi kultúrát a „felsőbbrendű” (?) fehér árja faj teremtette és ezért jogosult az „alsóbbrendű” egyéb népen uralkodni. (Pass 1998.)

Az ősi hazájából a 4. évezredben vagy annál is előbb Mezopotámiába importált Sumer, heliolit kultúra olyan felsőbbséges helyzeti energiájú volt a páratlan szintkülönbség miatt az egész Közel-Keleten, hogy igen nagy körzetben rohamosan uralomra jutott. Nemcsak a Közel-Keleten, hanem a földközi-tenger térségében is, majd onnan eláradt Európába is és eljutott az északnyugati ősi, árja parasztokhoz is. (Pass 1998.)

Úr, Al-Ubaid, Uruk és egyéb törmelékdombok archaikus rétegeit néhol 20-30m-es vastagságban sikerült visszakövetni az 5. évezredig, sőt Eriduban egészen a 6 évezred második feléig. Kiderült, hogy Mezopotámia déli felében az alluviális síkságon az ún. Eridu-Ubaid műveltséggel kb. 5400 táján kezdődött meg az újkőkori kultúrfejlődés. (Götz 1994. II. 663.)