Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


029 A szumérok tagadói [Halévy harca]

2015.07.23

A szumérok tagadói [Halévy harca]

A sumer nyelvrokonsági kutatás erősen érinti egyes nemzetek erkölcsi érdekét. Példa rá Halévy 30 éves harca a sumér nép és nyelv történetiségének az elismerése ellen, mely sértette a sémiták kultur-primátusságába vetett hitét. Ugyanez megismétlődhet az árja vonalon is. (Pass 1998.)

Halévy a héber irodalom tanára volt Párizsban. Sok keleti nyelvet beszélt. Az ótestamentum szerint az emberiség Noé gyermekeitől származik, nem tudta elhinni, hogy Mezopotámiában az igen korai időkben szemita népen kívül más nép is élt. (Zsuffa 1966.)

Halévy francia-zsidó professzor felemeli tiltakozó szavát és a szumir nyelvet az asszír papok kitalált rituális nyelvének mondja. A kutatások halomba döntötték állítását mondván mesterséges nyelvet egyetlen papi kaszt sem alkotott soha, csak egy más kihalt nagyműveltségű nép nyelvét használja. (B.Kovács Fréda 1953.)

Egy Halévy nevű francia tudósnak egyszerre az az ötlete támadt, hogy be fogja bizonyítani, hogy a szumir nép nem is nép és hogy a szumir nyelv nem is nyelv. Éles elmével és sok tudással fogott ehhez a munkájához és csakugyan elérte azt, hogy a szumirológusok közül néhányan hozzá pártoltak és az ő álláspontjára helyezkedtek. Ettől fogva az egész szumerológia csak annak bizonygatása körül forgott, vajon exisztál e a szumir nép és vajon a szumir nyelv igazi, közönséges értelemben vett nyelv volt e…? Halévy csúfos kudarcot vallott elméletével (pl. hogy a szumir a sémita papok és tudósok rejtett, titkolt feljegyzései voltak stb.). (Somogyi 1903. 55.)