Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


030 Sumér hitvilágról

2015.07.23

Sumér hitvilágról

Forrás: dr. Varga Zsigmond: Ötezer év távolából, 410-412.

 

A sumirban összeesik az ég és az isten fogalma ami arra vall, hogy az első megistenítés az éggel történt.

 

[7 RÉTEGŰ ÉG] Az ég egyező felfogása mellett alapvető bizonyíték, hogy, az ural-altáji népek rétegesnek képzelik azt. A sumirok 7 rétegről tudnak, melyek egymás fölé telepedve szilárd félgolyó alakú alkotmánnyá építik az eget. V. ö. Etana mítosz 7 egét, az eget ábrázoló babiloni tornyok 7 emeletét stb. Az altai törökök 17, más török törzsek 9, a jakutok 5, 7, 9, sőt 12 égről is tudnak. A csuvaszok szerint az ég 7 rétegből tevődik össze. A voguloknál az ég 7 rétegűsége egyenesen dominál. A Kalevala 9 égről emlékezik. Okunk van hinni, hogy az ősforrás a sumir-ural-altáji ősrokonság volt. (410.)

 

[ÉGISTEN ÉS SORSTÁBLA] Az égisten rendelkezik a sorsok tábláival és a megelevenítő életvizével. A sumir égisten sorsmeghatározó szerepét tanusítják a köv. adatok: Mindenekelőtt az asszír-babiloni, sitir same = az ég írása kifejezés, mely kétségtelenül ősi sumir fogalom és arra vonatkozik, hogy az ég jelenségeiben minden fel van jegyezve, ami a világgal és az emberekkel történik, csak le kell onnan olvasni. Az Enuma Elis teremtési mítosz III. 3. kk. An-sar = az ég király elnöklete alatt határozzák meg az istenek a Marduk részére a sorsot, szerepátvitel a nagy istentanácsra, amely eredetileg az ég funkciója volt s megosztását csak a későbbi papi spekuláció eszközölte. „An az istenek ura, a nagy istenek sorsa” (Uo. II. 122.); „An a bölcs, a dicső, ki a sorsot meghatározza”. (410-411.)

Az eredeti egyszerű sorstáblákból a tudós teológia idővel elágaztatta „az élet könyve”, a „jócselekedetek- és a bűnök táblája” képzeteit. Az ural-altaji népek sorából a sorsmeghatározás ténye és képzete az ugor népeknél maradt fenn a legtisztább eredetiségében. A vogul-osztják idevonatkozó emlékek határozottan beszélnek: Az irtysi osztják égisten sorsmeghatározó tevékenységéről részletes adatokat őrzött meg Patkanov (Die Irtysch-Ostjaken und ihre Volkspoesie I. T. 99. l.) és Karjalainen (Die Religion der Jugra-Völker. Bd. II. 262. l.) a vogul Numi-Taremről pedig azt olvassuk egyik népkötési emlékből (Munkácsi: Vogul népköltési gyűjtemény I. k. CCCXXV. l. és 75. l.), hogy „vendégülő szobarekeszében az írások, a könyvek hevernek, melyekben a teremtmények sorsa van megírva.” Más szövegek viszont arról tudósítanak, hogy a sorsmeghatározást nyílván az égatya megbízásából egyetlen leánya, Kaltés végzi vasas nagy mély rovással (Pápay J.: Osztják népköltéssi gyűjtemény (=Zichy J. Harmadik ázsiai utazása V. k. (1905.) 268. k. l.), az „arannyal díszített 7-szeres ágra (=fából készült rovásos botra) írja fel kinek kinek a jövendőjét. Érdekes adat az is, hogy az ugor mitológiában az alvilág istene Xul-áter jegyzék alapján veszi át az égisten kezéből a halottakat, akárcsak a sumirban. Kétségtelenül sumir-ugor közöss hitképzet genetikus összefüggését mutató vonás. (411.)

A többi ural-altáji nép (kivált a török törzsek) rendelkezik ugyan az életkönyve, a sorsírások, az előre való életmeghatározás képzetével, de annyira kiszínezett alakban, hogy a képzet idegenből kölcsönzött jellegéhez alig fér kétség. (411)

 

[ÉLT VIZE] Az égisten a sumirban és az ural-altaji népek vallásában egyaránt birtokolja az élet vizét. (411.)

A vogul Numi-Tarem házában őrzi az életvizét (=lilin vit), amellyel életre kelthet holtakat. A csodaszert az égatya tömlőben őrzi. Azt alkalmilag a kondai alvidék híres „Nagy Fejedelmé”-nek elajándékozza, aki aztán vele halottakat támaszt életre és szabadít meg az alvilágból. A felélesztés úgy történik, hogy a halottak az életvizével megdörzsöltetnek. Egyébként az égatya az életvizében tartja örökösen aranybotját s ha ezzel a vizet megzavarja, az, akire rápillant, rögtön eszméletlenül esik össze. Tehát ez esetben az életvize a halál vizévé változik át. (412.)