Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


033 Trója és a kirajzás

2015.07.23

Miért rabolta el Páris Helénát?

A szűz Ilona kezéért 36 fő görög vezér és herceg küzdött. A nagy számú kérő láttán a lány apja Tindareus nem tudta mi tévő legyen ezért megeskette az összes férfit, bárkié is lesz a lánya keze akkor is számíthat a támogatásukra ha szükség lenne. Cserébe maga Tindaerus is megesküdött, hogy akárkihez is megy a lánya, többé nem változtatja meg az akaratát. „Ezzel elő hozá koronáját, mellyet kezében vévén Ilona, Menelausnak fejébe nyomta szándékának kinyilatkoztatására.” (Dugonics 1774. 2.) Ezt követően sok évig a férje Spártai udvarában éldegélt, még egy leányt is szült neki Hermionét.

Történt egyszer, hogy a trójai király szép fia, Paris meglátogatta Ilonát és addig hitegette, valamint addig alázta előtte a görögöket, mígnem elrabolta a nőt és magával vitte Trójába. Menelaus nem volt a városban ekkor. Ilonán kívül elrabolt még két lányt Etrát és Thisadie-t is.

Érthető módon mind Menelaus mind testvérei gyalázatnak tartották ami történt személyesen mentek el Trójába de nem tudták a királynéjukat kiszabadítani. Sőt további üzengetések sem vezettek sikerre. Ekkor határozták el hogy egész Görögország minden vezérét összehívják és azokból sereget alakítva Trójára rontanak és mindenkin bosszún állnak. Közel ötven vezér és sok ezer katona gyűlt össze a toborzásra.

„Észre köll mindazonáltal azt is venni, hogy Priamus királynak fia Páris, nem ingyenesen Ilonának lopva elvitele okáért ment légyen Menelaushoz Görögországba, hanem főképpen azért, hogy ennek előtte régen ellopott Hezione nevü nénnyét vissza hozná, akit Telamon görög ember tart vala magánál. De mivel nem akarák visszaadni a görögök, asszonyért asszonyt lopott.” (Dugonics 1774. 4.)

A görög támadó sereget Agamemnon és Menelaus vezették. Hadaik összesen százhatvan fegyveres gályát vonultattak fel. Az első támadás meghiúsult, mert hatalmas vihar támadt a tengeren. - Forrás: Dugonics András: Trója veszedelme, Posonyban 1774. (alapján)

 

Kirajzás Trójából

Az égő és védhetetlenné vált Trójából menekül a védők serege. A trójai harcosok zöme Aeneász vezetésével hajókon a szikulok tartománya, Szicília felé veszi az útját, majd az itáliai félszigeten ér révbe. A trójaiak másik ága, frankok és szikamberek azonban, Priamosz király vezetésével gyalog, a szárazföldön át észak felé indul. Trójából 12.000-en a Dnyeszter mellé, Meotiszba költöztek, onnan Pannóniába, ahol felépítették Szikambriát és sokszáz év alatt nagy  néppé váltak (Liber Historiae Francorum 727. körül /1888. § 1. 241-242.). Mi az oka a nagy kanyarnak? Úgy járnak el, mintha valami titkos ősi törvény előírásainak engedelmeskednének, s pontosan követnék a Csodaszarvas-monda útmutatásait, éppen úgy, akárcsak a keletről hazaköltöző szkíta népek sora. Mintha titkos, szakrális hagyományok értelmében másképpen más úton nem volna szabad beköltözniük Magyarországba, vagyis ha másképpen járnának el, beköltözésük nem volna törvényes. - Kolozsvári Grandpierre Endre 2011. 99-100.