Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


034 Henry Schliemann személye

2015.07.23

Henry Schliemann

1822. jan. 6. – Szegény lelkész fiaként a németországi Mecklenburg hercegség egyik falujában született. Gyerekként egy fűszeresnél kellett dolgoznia. Édesanyja 9 éves korában meghalt, miközben tudott volt a faluban hogy az apja megcsalja egy hajadonnal. A lelkészt így kiközösítették, a fiát elküldték és elválasztották a nővérétől. Schliemann vándoréletet élt és a megélhetésért küzdött. Ekkor került a kezébe az Iliász, amit többször elolvasott.

Rengeteget utazott Jávától Amszterdamig, Hamburgtól Szentpétervárig és mindenhol megtanulta az adott ország nyelvét. Szomjazott a tanulás és tudás után. Ügyelt az egészségére, nem ivott, nem dohányzott és amikor csak tehette mindennap hideg vízben úszott.

Sikeres üzletember vált belőle, Oroszországban nagykereskedő lett. Ott megnősült és három gyermeke lett. Házassága tönkrement. Amerikába utazott, hogy kihasználja az ottani válási törvényeket, majd beutazta New York, California és Mexikot is, és amerikai állampolgárrá vált.

1866-ban már gazdag és sikeres emberként beiratkozott a Sorbonne Egyetem levelező tagozatára. Őszülő milliomosként a diákokkal együtt tanult pl. modern francia nyelvet, költészetet, arab és görög filozófiát. Céltudatos ember volt, hét nyelven beszélt folyékonyan, és könyörtelenül eltökélt volt abban amit el akart érni.

Schliemann szerint Homérosz inkább volt történész, mint költő, ezért úgy használta az Iliászt mint egy útikönyvet. Hisszarlik vidékén, Törökország ÉNY-i partvidékén ásatni kezdett és régészeti kincsek tömkelegét tárta fel. Kiderült, hogy a domb 9 olyan város lelőhelye, amelyeket egymásra építettek. (13-14.)

[Trója feltárása előtt] A Kara Menderesz – az ókorban még Szkamandrosz néven ismert folyó modern neve – partja mentén elnyúló mocsaras és bozótos vidéken túl áll egy leírhatatlan domboldal, amit Hisszarliknak hívnak. A 19. sz. folyamán elburjánzott itt a növényzet, megannyi bagoly, róka, vipera, sólyom és más ragadozó élőhelye lett. Ezt a hegyet azonban egy német üzletember, indigókereskedő Heinrich Schliemann álma átformálta. Meg volt győződve róla, hogy a Homérosz által írt epikus költemény, az Iliász, amelynek témája Trója ostromának utolsó napjai, valós történelmi tényeken alapszik. A tudósok gúnyolódásai ellenére eltökélt volt és megtalálta Trója városát. (5)

Lehet, hogy Schliemann keményfejű, agresszív, durva, önző és akaratos ember volt, de végül neki köszönhető, hogy a város napvilágra került. (104)

… nem volt tudós, vagy éppen hiteles aprólékos munkát végző kutató… (125) - Forrás: McCarty Nick: Trója, mítosz és valóság a legenda mögött, Egmont 2004.