Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


035 Trója régészeti rétegei

2015.07.23

Trója rétegei

1. – Kr.e. 3000-2500.

A domb egy sziklás kiszögellésen áll. A mesterséges domb az ásatás előtt 32 m magas volt, a dombot számos város törmeléke adta. Trója 1-et durva kőfal vette körül. A fal egyik rövid szakasza még megvan, mint ahogy a főkapu is, amelyet két oldalról két, kocka alakú torony fogott közre. A külső fal kb. 2,5 méter vastag volt. Néhány ház alapjai megmaradtak. Kőre épített sártéglákból kialakítva. Néhány házban gyermektemetkezési nyomokat találtak. A bizonyítékok azt mutatják, hogy Trója 1-et tűz pusztította el.

 

2. – Kr.e. 2500-2300.

Ezt a szintet 110 méteres fal vette körül, aminek átmérője kétszerte nagyobb volt mint Trója 1-nél. A két főkapun túl egy torony magasodott ki a falból. Óriási, fedett járatok voltak a tornyok alatt és a folyosókat gerendákkal támasztották ki. Az utakat mészkőlapokból rakták ki. A főkapuk mellet több kisebb kapu is volt. Macskaköves udvarok álltak bent. A házak nagyobb szakértelemmel épültek és a lakók viszonylag jó körülmények között éltek. Ennek a Trójának az uralkodója valószínűleg palotában lakott. A talált tárgyak kifinomult társadalmi életet tükröztek. A bronz, arany, ezüst tárgyakat nagy szakértelemmel munkálták meg. Ezt a réteget hódítók rombolták le.

 

3. – Kr.e. 2300-1700 - Úgy tűnik a túlélők ott maradtak, és az invázió után újraépítették a várost, hasonló életet folytatva mint a Trója 2-ben volt.

 

4-5. Ezek mindegyike nagyobb volt, mint Trója 2, vagy Trója 3 de az élet nem mutatott drasztikus változást. Kevés lelet maradt meg, köszönhetően Schliemann durva ásatási módszereinek.

 

6. – Kr.e. 1700-1250.

Újjáépítették a várost, a város központjában egy hatalmas akropolisz, amelyet erős falak és szép házak vettek körül faoszlopokkal, melyek a kőmennyezetet támasztották. Szobákat építettek ezek tetejére, így hozva létre kétszintes épületeket. A falakat nagy tornyokkal növelték meg. A tornyok egyike az akropoliszon mint megfigyelő pont és víztároló működött. E szint nagy részét a hellén és római kor lakói ledöntötték.

Trója teljes rálátással a Boszporuszra, földrajzilag rendkívül fontos helyen állt, ami hatalmat adott számára. A város uralkodói a csatornán áthaladó hajózás nagy részét ellenőrzésük alatt tarthatták és komoly vámokat szedhettek be. A várost földrengés pusztította el.

 

7a. – Kr. e. 1250-1180. – Homérosz városa az ostrom alatt álló Trója.

A várost földrengés után újjáépítették. Szinte minden házban óriási agyagedényeket helyeztek mélyen a földbe és nehéz kőlapokkal fedték le őket. Ezekben tárolták a gabonát, olajat és bort vészhelyzet esetére. Ez a város állandó fenyegetettségnek volt kitéve, ami megmagyarázza, miért találtak annyi lándzsa, nyílvesszőhegyet és emberi maradványokat ezen a szinten. Az a tény, hogy a holtakat el sem temették, azt is jelzi, hogy a várost heves támadás érte. Ezt a szintet tűz pusztította el.

 

7b. – Kr.e. 1180-1000. Az ostrom véget ért. A görögök elvonultak és a várost újra elfoglalta néhány túlélő, akik aztán kezdtek elvándorolni. Talán a sok invázió, földrengés és tűz miatt az emberek úgy hitték, Tróján átok ül.

 

8. – Kr.e. 1000-85. Ez a szint tipikus görög gyarmatosítás képét mutatja. Görög gyarmatként Trója kultúrája megváltozott. Kr.e. 85-ben a római légiók megszállták.

 

Megj: Kr.e. 1100-800. Görögország „sötét kora”. Az olyan városállamok, mint pl. Mükéné, Spárta, Tirünsz és Théba pusztulásának oka bizonytalan. Egy elmélet szerint ennek oka a folytonos háborúskodás volt, amelyet egymás között, vagy olyan távoli városokkal folytattak, mint Trója. Hatalmas volt a pusztítás, beleértve olyan dolgok elvesztését, mint pl. az írás. Általánossá vált az éhínség és a lakosság tömeges vándorlása. (10)

 

9. – Kr.e. 85. – Kr. u. 600.

A rómaiaknak különös érdekük fűződött ahhoz, hogy letelepedjenek Trójában, mivel a görög fosztogatások után, innen menekült el Aeneas a város lobogó lángjai elől. Sok császár látogatott a városba, amelyet templomokkal és más középülettel, mint pl. színházzal, amfiteátrummal, vízvezetékkel és fürdőkkel gazdagítottak. A rómaiak komolyan úgy gondolták, hogy a várost meg kell őrizni. Nagy Konstantin császár keleten akart új fővárost építeni és épp Trójában. Aztán mégsem így tett, és a mai Isztambult (Büzantion) építette meg fővárosnak. Ez – római szempontból - átvette Trója szerepét. - Forrás: McCarty Nick: Trója, mítosz és valóság a legenda mögött, Egmont 2004. 100-103.