Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


045 Adatok Rua uralkodásához (409?-től - 433-ig)

2015.07.23

Rua uralkodása (409?-től - 433-ig)

  • 421-ben a kelet-római birodalom háborúba keveredett a perzsákkal.
  • 422-ben a hunok pusztító betörése a Balkán félszigetre (Thrákia felé) Rua és majd Atilla külpolitikája is Róma-barát, Bizánc ellenes.
  • 423. Eközben a római birodalomban meghal a keletrómai birodalom vezére és meghal a nyugat-római császár is. A kelet-római császár II. Theodosius addig vacakol, míg nem sikerül újra egyesíteni a két birodalmat. A nyugatrómaiak kinevezték Johannest császáruknak. Thedosius Johannest trónbitorlónak minősítette, mert ő a vérszerinti örököst, az akkor négy éves III. Valentianust tekintette nyugat-római császárnak.

 

Aetius személye és kapcsolata Rua hun birodalmával (425-433.)

425. tavasz. Theodosius elindult seregével Itália elfoglalására. Johannes próbált békét teremteni, de nem tudott. Mivel a seregei Afrikában voltak lekötve, visszahúzódott az erős Revennába, és segítségért küldött a hunokhoz, az ifjú Flavius Aetius személyében. Johannes nagy bajban volt, és csak Aetius tudta a hun segítséget megkapni. Aetius hatalmas pénzzel együtt ment a hunokhoz. A hunok is feszült viszonyban voltak a keletrómaiakkal. Bármennyire is gyorsan ment a hetekig tartó úton Aetius Rua táborába, a csata eldőlt. A keletrómaiak elfoglalták Aquileiát (Itália kapuja), majd Ravennát is. Ott elfogták Johannest, Aquileiába vitték, és 425 májusában kivégezték. Másnap érkezett meg Rua, Aetius és a hatvanezer fős hun sereg. Véres összeütközésre került sor, de egyezkedésbe torkollott az ügy. A két római birodalom alkut kötött egymással, a hunokat meg hatalmas hadisarccal hazaküldték. De az úton végigportyázták azért a keletrómai falvakat. (Szász Béla 1994.)

Aetius kiváló államférfi, hadvezér. 390 körül született Szilisztriában (akkor: Durostorum). Gyerekkorában Udin hun király udvarában is volt túszként. Ezidőtájt megismerkedett a vele egykorú hun uralkodók ivadékaival.

432. Aetius újra a hunokhoz menekül: A kiskorú III. Valentianus anyja Placidia, irányítja a nyugat-római birodalmat. Aetius 429-ben magister militum, 432-ben consul lesz és a befolyása a császári hatalomra jelentősen megnő. Placidia féltékeny, és 432-ben Aetiust megfosztja fővezéri tisztségétől. Az új vezér - az Afrikából hazatérő – Bonifatisura. Aetius elébe megy, megütköznek, és vereséget szenved, de Bonifatisura meghal. Aetius ekkor a hunokhoz menekül. Rua sereget ad Aetiusnak, mint régi szövetségesnek. Placidia, mivel nem kap erősítést a gótoktól, újra alkudni kényszerül Aetiussal. Ettől kezdve Aetius 20 éven át a nyugat-római birodalom teljhatalmú fővezére, és 433-tól a birodalom legmagasabb méltósága, patricius lesz.

Aetius és Rua viszonya barátságos volt, de nem baráti. Aetius kétszer is, földönfutóból nyerte vissza kívánt pozícióját, a hunok pedig együttműködő vezért találtak a nyugat-rómaiak élén.

III. Valentinianus császár meggyilkoltatta „mert az a császár lányát megkérte fiának a császár korábbi igérete alapján.”

Tóth József 2010: „Aetiust megmérgezték honfitársai e csatavesztésért.”

 

Rua külpolitikája

  • Aetius hatalomba segítése kiváló volt, mert hunbarát került a birodalom élére. 432-től a pannóniai tartományok hun fennhatóság alá kerültek. Nagyon valószínű, hogy már Rua korában eléri a hun birodalom azt a területi nagyságát, amelyet Atilla alatt uralt. Az összes dunai – főként germán – népek behódoltak. A központi hatalom szokatlan nagymértékben megerősödött. (Szász Béla 1994.)
  • Sem Rua, sem Atilla nem törekedett véres háborúkat vívni, inkább sikeres diplomáciával elérni ugyanazt a célt. (Szász Béla 1994.)
  • A keletrómai birodalommal állandó ellenséges viszonyban állt Rua, csakúgy, mint Udin is. Ők is fizették az évi adót, a békéért cserébe (évi 350 font aranyat). (Szász Béla 1994.)
  • Rua 434-ben meghalt. Kiváló uralkodó volt. Nagy nemzetközi tekintélye volt a hun birodalomnak. (Szász Béla 1994.)