Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


047 Attila jelleme és külpolitikája

2015.07.23

Hol született Attila?

  • Némely Historicusok azt mondgyák, hogy Erdélyben Enyed Várasában (kit akkori időben Engeddinek hivtanak) született volna. ... de keresd meg penig te minden Geográphus könyvekben, úgy mint Atlásban, Ortéliusban, Philip. Cluverusban és meg látod s meg tudod e széles világon sohol nem volt Engeddi nevű Váras vagy Falu; hanem csak a Canaán földében a Sodoma és Gomorrha avagy a meghólt Tenger mellett vol edgy Engeddi nevü Sidó váras, de ott Atylla nem született vólt, sőt életében a Canaán földében sem vólt. (Lisznyai 1692. 71.)
  • Azt itélem, hogy Havas-alföldében a Wisigottusok között neveltetett vólt fel szintén a Duna vize mellett. Oka ez: mert Bonfinus Lib. 3. Fol. 50. Atylla egykor a Magyarok előtt beszélvén így szól: En a Scitháknak Táborában születtettem vala, fel-is azon Táborban neveltettem vala, s magam jó kedvembül penig a Duna vizét gyakorta által úszom vala ez a Duna vize penig Havasalfölde széliben vagyon, sőt Havas-aföldén megyen által. (Lisznyai 1692. 72.)

 

Atilla korszakához és életéveinek számához

  • Atylla Anno Christi 321. született vala e világra. Atylla holt meg életének 124. Esztendejébe An. Christi 445. (Lisznyai 1692. 68.)

 

Atilla jelleme

  • Dugonics A. 1806: „Ennél nagyobb királyt nem látott Európa akkoron. A veszedelmekbe úgy rohant mintha halhatatlan lenne. … Szerencséje nagy, szíve nagyobb de tehetsége legnagyobb. El mert sokszor olyanokat is kezdeni melyeket az okos ember fel nem vállalt volna, de azt úgy végezte el, amint a legférfiasabb bajnokoktól kitelhetik.”
  • Priskos: „Atilla olyan félelmetesen tájékozott, mint amilyenek csak a nagy hódítók, kik minden valóságon élesen átlátó szemükkel ösztönösen felismerik a nagy összefüggéseket.” 
  • Attila tudta becsülni az erkölcsöt s valóban becsülte is azt. Az alattvalói közt kegyes és leereszkedő volt. A világban élt vitézeknek sorában első rangot érdemel Attila. (Fessler 1811. 7-8.)
  • Gatterer 1792.: „Az ő alatta levő népe mindnyájan szerették, de nem is ok nélkül, mert ő mindenikének vagyonját megőrzé, nem terhelé őket nagy adókkal.” (Fessler 1811. 9.)
  • Crause: „Attila külső test állására nézve egy Kalmuk élete módja szerént egy Nap-Keleti Kám, gondolkodására nézve pedig annyira az elkényesztetett Rómaiak vagy Chinabéliek, valamint a mostani pallérozott Europaiaktól külömbözvén” (Fessler 1811. 12.)
  • Az ő nagysága sem egy Caesarral, sem egy Fridrikhez nem hasonlítható. Csak Dzsinkis és Timur Kámokkal az ő rokonjival lehet őtet némi nemüképpen egybevetni, de egyszersmind szükséges arra is vissza emlékezni, hogy Attila lételét, és elméjének pallérozását csak egy minden nélkül szükölködő az ölés és pusztításokhoz szokott és a háborúkkal örökké foglalatoskodó népnek köszönheti. (Fessler 1811. 12-13.)

 

Atilla fiatalkora

  • Rua udvarában nevelkedhetett. Kettejük tettei nagyban hasonlítanak egymásra. Valószínű Atilla minden Rua vezette hadjáratban ott volt és értékes tapasztalatot szerzett. Ismerte Aetiust, és kémek révén a római birodalom belső működését is.

 

Atilla külpolitikája

  • Felhagy az Udin óta tartó Ny-Római barátsággal, nem segíti Aetiust. Céltudatosan világuralomra törekszik. (Szász Béla 1994.)
  • Herder: Atilla idejében a Hunnusok hatalma Európában legnagyobb volt. (Fessler 1811. 10.)

 

Hunok Római külpolitikájának jelei: KULCS

  • 391: Theodosius császár szövetsége Karatonnak, aki segít Maximus és Eugenius ellencsászárok ellen fegyvert fogni.
  • Aetius a hunoknál nevelkedik s az ő segítségével teszik vissza hatalomba
  • Atilla házassága Honoria császár testvérével
  • Orestes (Atilla első titkára) Római császárnak kérték fel, de ő a fiát választatta meg, ő maga Kormányzó lett. (Zakar A.?)
    • Flavius Orestes (425 k. – 476. augusztus 28.) római nemes, Attila hun nagykirály udvarának egyik főembere, majd később a Nyugatrómai Birodalom katonai vezetője, az utolsó nyugatrómai császár, Romulus Augustulus apja. 472-ben elnyerte a legmagasabb nyugatrómai katonai tisztséget. Ezután elűzi az utolsó keletrómai Iulius Nepost és 475. október 31-én saját kiskorú fiát, Romulust ültette a trónra. A nép Romulus Augustulus-ként (Romulus, kis Augustus) emlegette. Odoaker fogságba ejtette és kivégeztette. (Wikipedia, Bóna 1993.)
  • Aetius kérésére 8 ezer gótot ölnek le a hunok, akik a Római birodalmat háborgatták 437-ben.

 

Atilla címei

  • Herder: Az ő szolgáló népei valának a Gotthusok, Gepidák, Németek, Herulusok, Thuringiak és a Tóthok. (Fessler 1811. 10.)
  • Atilla címei (Lisznyai 1692): 1) Hunnusoknak [fekete (régi törökök v. Napnyugati tatárok) és fehér (Albánusok)], Médusoknak (Káspi tengertől Délre lakók neve), Dácusoknak, Gottusoknak, Gépidáknak királya

 

Atilla lakása

  • Ő maga Pannoniának felső részében egy pusztaságban építtetett faházban lakott. (Fessler 1811. 10.)
  • Az építendő fa-palotájára még külső nemzetbéli foglyokat is alkalmazott és használt. (Fessler 1811. 14.)

 

Atilla címei

"Ezen titulussal illetik őtet az írók: Atilla, Mundzukkusnak a fija, a nagy Nimródnak unokája, neveltetett Engaddiban, Isten kegyelméből a Hunnusoknak, Gothusoknak, Médusoknak és Dáciaiaknak a királya, rettentő félelme a világnak és az Istennek büntető ostora."

Hatvanÿ Pál 1796. 233.

 

Atilla jelleme

Akik hozzá folyamodtak kérésekkel, hajlott a kérésekre és akiket egyszer szeretettel magához fogadott, azokhoz mind végig hajlandósággal viseltetett; a hízelkedőket gyűlölte.

Hatvanÿ Pál 1796. 233.

 

Atilla mint politikus (Summa Enc. Hung.)

  • Kitűnő államszervező, a Duna-medence területének egy országgá való összefogása és minden ott lakó néptörzsnek egységes uralom alatt nemzetté egyesítését Atilla hajtotta végre.
  • Kitűnő hírszerző és jelentő rendszere volt. Minden szál az ő kezében futott össze. Ő irányította a kürt és fényjeleket vmint a lovasfutárok rendszerét Kínától a Balti-tengerig (10 ezer km)
  • Európai uniót tervezett és a szervezési munkát meg is kezdte. Az egységes Európa gondolata tőle származik. 

 

Atilla pajzsa (SZD. 1886. Thaly Kámán)

  • gr. Széchy család ereklyéje
  • 1627: gr. Széchy Máriával az iktári gr. Bethlenekhez került.
  • 1643: úrnő perrel követeli vissza. I. Rákóczi György fejedelem megszerezte családi kincstára javára és kiegyezett a grófnővel (Munkácsi vár kincstárába került) + Atilla buzogánya is!!
  • 1688.. jan. 17. Zrínyi Ilona kapitulált Munkácsban, a kincsek lajstromozva lettek.
  • 1688. febr. 20. Zrínyi Ilona és gyermekei megrakott szekérrel magával vitte Bécsbe
  • A pajzs acélból volt.