Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


064 Az avar kincsek sorsa

2015.07.23

== AVAR KINCSEK ==

 

Avarok „aranyéhsége” – népnév vizsgálat

  • görög, bizánci források: „varchun”
  • szlávok: „obor” = óriás! (jelentése)
  • latin: avarus = kapzsi, zsugori, fösvény
  • longobárdok: „abarus”
  • Unguimeri avar papköltő: „gaza” hívja saját népét
  • más tanulmányban: „Kazaze”

 

Az avarság aranybősége és elhíresült „szent arany éhsége” régóta közmondásos volt.

  • „Az avar inkább aranyba, mint vasba öltözik”
  • „A gyorsfutó avar lovak aranyat rágnak fogaik alatt.”

 

Kincsekről (ősi szittya rézművesség)

  • sumér jellegű, 2 ezer éves ural-altáji fémművességből nőtt ki az avar rézművesség. – Csodálatot keltett Európában.
  • a franciák: merovingi kincsnek nevezik ezeket a leleteket
  • spanyolok, németek: osztrogót és vizigót, ill. frank és alemannnak
  • olaszok: longobárd kincseknek nevezik.

 

Lopott kincsek sorsa

  • Nagy Károly a zsákmányból minden udvarba küldött gazdag ajándékokat.
  • Mindössze legfeljebb 2 önálló avar törzs vagyonát jelentette, nem pedig az összes avarságét. (Kajd kagán földvára)
  • A törzsszövetség mindig szétosztotta a javakat a törzsek között, nem volt egy közvagyont őrző kincstár az Avar Birodalomban. 

 

Kincsek legalizálása Károlyéknál

Mesés kitalációk Egihard évkönyvéből:

1) A Bagdadi kalifa udvarában járt a – kitalált – Izsák zsidó követ. Aachenbe Kincset hordó elefánt érkezik az Abul Abbas.

2) Legendás császári zarándoklat Jeruzsálemben ahonnét mesés gazdag kincseket hozott Nagy Károly

3) Saracénoktól elkobzott kincsek amit Károlynak Nagy Konstantin adott át !!! (A 2 császár közt kb. 400 év van! De ez nem gond)

 

A kincsek legendás eredetét hirdeti a St. Denise székesegyház ablaküvegfestményei közt az egyik, ahol megörökítették a 2 császár találkozását: Konstantin: 272-337, Károly: 742-814 kézfogója, de köztük 400 év van!

 

Kincs átalakítások

  1. Eginhard vezette műhelyben avar kagáni jogarból szentolaj-tartó kancsó lett a St. Maurice-i apátság használatára.
  2. „barbár edényből Isten dicsőségére” xy. alakította át.
  3. Suger apát (1081-1151) Nagy Károly örököseinek hagyatékából „ládákba rejtett kincseket talált” amelyekről csal „barbár” jelzővel emlékezik meg.
  4. A Szent Dionysius főoltár maga teljes egészében Kopasz Károly (úr. 823-877) parancsára készült avar aranytábláiból.

 

Suger apát: „a csodás művű és Pazar pompájú arany hátsó táblát pedig, mivel mesterei barbárok és a mieinknél mértéktelenebbek voltak, domborművekkel formában és anyagban is megnemesíttettük úgy hogy egyesek azt mondhatták volna: „Az anyagot felülmúlta a munka.”