Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


067 A nagyszentmiklósi kincs

2015.07.23

Nagyszentmiklósi lelet (7-8. sz.)

  • 1799. júl. 3-án találták, 23 db, kb. 10kg súlyú
  • 1884: Hampel József alapos tanulmánya az első
  • 134 jel – 24 betüre vezethető vissza
  • Égberagadási jelent, óriásmadár ragadja el az embert.
  • 1799. okt. 2. óta császári parancsra Bécsbe vitték ma is a Müv. Tört.-i Múzeumban van kiállítva.
  • Vuin Nera paraszt asszony udvarán gödröt ástak, mikor előkerült. 2 görög kereskedő megvette. Pestre vitték a vásárba, innen tudta meg a m. udvari kamara, majd a bécsi.
  • 7 korsó, 1 hosszúkás lapos csésze, 4 kerek csésze, 2 serleg, 2 tojásdad csésze, 1 bikafejü ivóedény, 2 kerek serpenyőalakú edény, 1 szarv alakú ivóedény, 1 kenőcsedény, 2 kehely…, voltak még db-ok..
  • Bakay Kornél: „A kincs legjelentősebb darabjai készítéséi helye nem a Kárpátokban hanem ÉNY-India vidéke lehetett. Mind 7-8. sz.-i, de a 23 edény NEM EGYKORÚ és NEM EGY MŰHELY terméke.
  • - Az edényeken 3 féle írás van:
    1. görög betűs görög nyelvű,
    2. görög betűs török nyelvű
    3. rovás
  • Nagy Géza 1916: „E kincs meglehetősen magában álló, hasonlót hiába keresünk a római, a bizánci vagy a Szászánida emlékek között. Stílusa eltér a megszokott európai stílusoktól. Jelenetei annyira elütnek az európai emlékektől, hogy az analógiákat Ázsiában kell keresnünk. A jelenetei rokonságban vannak a szkíta-pártus-hun kultúra körébe tartozó kompozíciókkal, továbbá itt az indiai befolyásnak is vannak nyomai.”
  • Bakay K.: „A kincses készlet évszázadokon át megvolt a fejedelmi dinasztia kincstárában. Az avar kagánok kincsei a magyar fejedelmek és királyok birtokába kerültek hiszen a rovásfeliratok bizonyosan már a 9-10. sz.-i beavatkozásokról tanúskodnak.”