Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


071 Vérszerződés (887.)

2015.07.23

Vérszerződés (887.)

  • Tanulva a kazár pusztulás okából az Etel (Dnyeszter)-közben vérszerződésbe lépett a 7 törzs és halált esküdött arra, aki hűtlen lenne a vezérhez vagy viszályt támasztana ellene. (Zakar 1987. 16.)
  • Egyszerű, tiszta, nomád vallásossága, a Hadúrnak – istenüknek – nyílt és álnokságot megvető szolgálata a leghatározottabb összefogásra és önmaguknak a zsidóságtól való legteljesebb elhatárolásra sürgette őket. (Zakar 1987. 16.)
    • Mondható, hogy a magyarság a talmudistáknál találkozott először mások megtévesztésére és leigázására mesterségesen kitervelt ideológiával, mellyel szemben rögtön megtalálta a védekezés módját: Teljes egység de nem terror, hanem belátás és baráti hűség alapján.
  • A vérszerződés egyik jogi része párhuzamot mutat József (elzsidósodott) kazár cár 955 körül Saprut kordovai kalifához írt levelében foglalt zsidó ideológiához: „Idegen nem ülhet őseink székén, csak a fiú ülhet az apjának a trónján, ez a mi szokásunk és őseink szokása.”
  • Szerződés pontjai:
    1. Vezérük mindig Álmos nemzetségéből legyen.
    2. Amit munkájukkal szereznek abból mindenki kap.
    3. A vezérek és fiaik az ország tanácsából ki nem rekesztetnek.
    4. Ha valaki hűtlenné válna a vezérekhez, vére ontassék (máshol átok alá kerüljön)
    5. Az esküszegő száműzetik.
  • Századok során, fokozatos haladásban Mo. történeti alkotmányává fejlődött.
  • Az ázsiai népek között ahol a korlátlan egyeduralom dominál egyszerre olyan alkotmányt teremt magának melynek elvei ezer év múlva is kívánatos program (19. sz.) - Ez a nép emiatt is, nem lehetett olyan barbár amilyennek ellenfelei lefesteni szeretik.
  • A vérszerződés az egyén ösztönszerű féktelenségi hajlamaival ellenkezett.
  • A vérszerződés csak elveket foglal magában. A fejedelmi hatalom korlátozását és a feljebbvalók (arisztokrácia) részvételi jogát a közügyekben.
  • A nemzet nem alkotott itt tulajdonképpeni államot, mert nem volt állandó államterülete. Állandó terület nélkül államélet nem képzelhető el.
  • Hérodotosz írja: „Ha a szkítáknak esküdniük kellett megvágták valahol a testüket és a vért egy szelencébe folyatták aztán a szájukhoz vették.
  • Solinus írja: „vérük megittával frigyet kötnek ez a szokás nem csak a szkítáknál hanem a Médeknél is fennáll.”