Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


074 Honfoglalás és Pusztaszer 896

2015.07.23

A honfoglalás eredményei (892-895)

  1. A lakosság önként behódolt mindenütt a magyarok vitézsége hírére.
  2. Kunok és oroszok csatlakoztak és költöztek be Kievből a Kárpátokba.
  3. Az elfoglalt földek lakosai birtokaikon maradhatott de fiaikat besorozta hűségük jeleként.
  4. A vitézség és a vendégszeretet számos idegent vont a fejedelmi udvarba ők idővel egyenlők lettek a nemzet tagjaival és fegyvertársai is. – Nemzeti különbség nélkül egyenlők voltak a magyarral. !!
  5. Bevették Ungvárt megverve Zalánt. – Elfoglalták a Duna-Tisza közét.
  6. Arnulf karintiai fejedelem segítségével Szvatoplukot legyőzték. Meghódították ÉNY-Mo.-t
  7. Fegyverrel elfoglalták Erdélyt s a Dunántúlt.
  8. Megverték Gládot, de ott maradhatott. Alávetette magát Árpád főuralmának.
  9. Végül Marót is meghódolt nem tehetett egyebet ő is birtokán maradhatott, de Zsolt fejedelem vette el Marót leányát, így a területe őrá szállt.

 

A honfoglalás lélektana

  • kb. 200 ezer harcképes férfinek a bentlakó milliókat alattvalóivá kellett tennie.
  • Ny-on a német császárság, Délen a Bizánci birodalom, a szláv népek bent épp nagy Morva birodalommá készül alakulni
  • barbárság, tudatlanság, zsarnokság, romlottság a helyi népekben.
  • Itt államot alapítani ehhez nem csak harci vitézségre, hanem államférfiúi tapintatra is szükség volt.
  • Baráttá kellett tenni a meghódított ellenséget, különben nem lehetett volna megtartani a földet.
  • Árpád mérsékletben maradt, nem vált Napóleonná vagy Nagy Sándorrá!
  • Kb. 5 évig tartott míg a teljes Nagy Mo.-t birtokba vették. Pannónia és Dacia tehát magyar kézre került.
  • Árpád törzs székhelye a Csepel-szigeten
  • A fejedelmi ménest Adonyban tartották.

 

Honfoglalás 889-896.

  • A Kárpátok keleti oldala mentén a magyarság egy része visszamaradt, eddig még nem tisztázott okokból. Talán azért kellett az utóvéd, mert a talmudista kazárok ha katonailag nem is, de kereskedelmi és politikai cselszövésekkel állandóan nyomukban voltak. (Zakar 1987. 17.)
  • A honfoglaló magyarság lélekszáma kb. 400 ezer emberre tehető, amiből kb. 60-70 ezer lehetett a fegyverforgató férfi. Az akkori európai viszonyokban a 400 ezer fő annyit jelentett mint ma 40 millió.
  • A népesség kb. 1200-1400 km-t tett meg a nyári hónapok alatt, amikor az évi mezőgazdasági termés elmaradt. Előre kellett élelmiszert tartalékolni és tartósítani. Megfelelő mennyiségű sót kellett biztosítani.
  • A vonulás lassú volt, mert a lóállománynak és a marháknak naponta időt kellett adni a legelésre is.

 

Feladatok a honfoglalás után – Árpád reform eszméi

  1. Befejezni a külharcokat
  2. Szilárd gyökeret kell verni a nemzetnek, jelentőséget adni annak a szónak, hogy HAZA, hogy azt szeretni lehessen.
  3. A központi hatalmat a nemzetségfők rovására gyarapította
  4. Laza törzsi szövetségből egységes államot hozott létre, állandó földbirtok osztással.
  5. A magyarok uralmát szabadelvű politika által biztosította.
  6. Műveltsége nem nyugati, de önálló, őseitől örökölt, nemzeti civilizáció.
  7. Nyelve gazdag, öröksége egy régi civilizációnak. Saját írása volt, egyistenhívő, reinkarnációban hívő, az esküt szentnek tartotta. Táltos volt a papja s bölcse. Egynejű volt, tisztelte a nőt.

 

Pusztaszeri nemzetgyűlés – 895.

  1. Árpád átlátta hogy reformokra van szükség, az ország belügyeinek rendezésére hívta össze.
  2. A lazább törzsi szövetség helyett előtérbe tolta a szilárdabb kötelékű ÁLLAM fogalmát
    1. A fejedelmi jogok növelése a nemzetségfők rovására.
    2. Ezek nem kisszerű reformok voltak.
  3. A reformok alapját a központi vezetésű honvédelmi rendszer adta.
    1. Árpád a korábbi és a frissen épített várakat államvagyonnak nyilvánította s védelmére a környező népek 2/3-át rendelte.
    2. A várak parancsnokai nemzetségfők lettek + rendes katonaságot teremtett.
    3. A nemzetségek állandó földterületeket kaptak és letelepedhettek.
  • Századok múlva is Árpád fejedelem reform eszméin nyugodott az egész magyar államszerkezet.
  • Árpád nem verte le, hanem felemelte magához a legyőzötteket s megosztotta vele sajátját. Magyarokká tette őket.
  • Bennszülött és magyar, keresztény és pogány, egyenjogúan lett az állam tagjává.

 

Honfoglaló magyarság városépítészete

  • Solt, Kál, Szolnok, Tarján, Keve, Tur, Nagyvárad, Karcal, Abasár, Heves, Gyöngyös, Üllő, Jutas, Káta, Doboka, Kálló, Meggyes.