Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


082 Pilgrin személye és oklevél hamisításai (974)

2015.07.23

Pilgrin személye, térítése és oklevél hamisításai (974)

  • Életéről: Pilgrim, akit latinul Pellegrinusnak hívtak. Halála után boldognak és szentnek tisztelték, de tisztelete a 12. század után annyira elhalványult, hogy a bollandisták a 17--18. században föl sem vették az Acta Sanctorumba. Nemes családból született. Neveltetését Niederaltaichban kapta. Pap lett, majd I. Ottó császár kinevezte Passau püspökévé. A nagybátyja, Frigyes salzburgi érsek volt. Nagy része volt a magyarok által elpusztított keleti grófságok helyreállításában. Ennek érdekében zsinatokat tartott 985--991 között Lorchban, Mauternban és Mistelbachban. (katolikus.hu)
  • Magyarországi működéséről: "Alig érkezik vissza e követség (értsd: Géza követsége I. Ottó császárnál 972-ben), a téritő papok szervezett csoportját látjuk hazánkban szabadon működve hirdetni a keresztyénség tanait, s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Pilgrin alakját, ki, hogy célját elérhesse, pápai bullák koholásától sem irtózva, püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni, s magát a megtéritendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik." (Szabó 1869. 342.)
  • A hamis pápai bullákról: Az állítólagos hajdan létezett lorchi érsekség metropolitikai jogaira vonatkozó pápai bullák a következők:
    • 1. Symmachus pápa levele (498-514) egy Theodor nevü állítólagos lorchi érsek részére, melyben a lorchi egyház Pannonia metropolisává emeltetik.
    • 2. II. Eugenius levele (823-826), melyben Urolf lorchi érseket (ki valósággal 804-806 közt volt passaui püspök) , az általa megtérített Hunnia, Avaria, Moravia, Pannonia és Moesia apostoli helyettesévé nevezi ki, az ezen tartományokban a rómaiak és gepidák állítólag létezett hét püspökség fölötti érsekségben megerősíti és neki palliumot ad.
    • 3. VII. Leó pápa levele (936-939) Gerhard lorchi érsek részére (ki magát a 932-i zsinaton passaui püspöknek írja), melyben neki palliumot küld, s egyházi jogait mint soha kétségbe nem vontakat emlegeti.
    • 4. Ugyanezen pápa levele ezen ügyben Németország egyházi és világi nagyjaihoz.
    • 5. II. Agapetus pápa levele (946-955) ugyancsak Gerhard részére, melyben a közte és a salzburgi érsek közt kitört viszályt ugy igazítja el hogy Gerhard lorchi érsek, mint régi jogánál fogva a bajor föld metropolitája, hatósága alá veti keleti Pannoniát, az avarok, morvák és szlávok földjével együtt, a salzburgi érsekségnek nyugoti Pannoniát hagyván.
    • 6. VII. Benedek pápa bullája Pilgrin részére, melyben a lorchi érsekség régi kiváltságai szerint, őt a salzburgi érsektől való függéstől fölmenti, metropolitává teszi, s Alsó-Pannóniát, Moesiát, Avariát és Moraviát egyházi hatósága alá veti. 
  • Ezen utolsó levél tartalmával homlokegyenest ellenkezik ugyancsak VII. Benedek pápa levele, melyben Fridrik salzburgi érseket nevezi ki az egész bajor föld és Pannonia érsekévé és apostoli helyettesévé, az e redenletének ellenszegülőket átokkal sújtván, és ha valaki magának netalán barátjai által vagy csalással Fridrik érseki jogait sértő kiváltságlevelet szerzett volna, - mely szavakban a célzás csak Pilgrin püspökre vonatkozhatik - azt e méltóságától megfosztván.  - Hogy ezen kelettelen levelek közül, melyek mind csak a 12. századi egyszerű másolatokban maradtak ránk, az öt első világos koholmány, még pedig csak Pilgrin püspök által önző céljai végett lehetett koholva, döntő érvekkel bebizonyította Dümmler, Pilgrin von Passau das Erzbisthum zu Lorch. Leipzig 1854. c. munkájában. (Szabó 1869. 355-356. lj.)