Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


084 Vajk házassága Gizellával 995

2015.07.23

 

VAJK HÁZASSÁGA GIZELLÁVAL (995/996) 

 

"Henrik s kik a Német birodalmat III. Ottó kiskorúsága alatt kormányzák, úgy látszik eleitől fogva kedvezőleg fogadták Geizának a házasságra vonatkozó nyilatkozatát; mert ez nem kevesebb biztosítást ígért Németország békéjének a magyarok annyi károkat okozott becsapásai ellen, mint a kereszténység állandó megalapításának e szilaj népben. Azt mindazáltal feltételül kötötték ki, hogy István különösebben is kötelezze magát, hogy nemzetében állandólag meggyökerezteti a keresztény vallást.

István evégett némelyek szerint (Hansiz: German. Sacra. I. 235.) személyesen megjelent egy fényes kísérettel Bajorországban; holott aztán a kívánt biztosítást megadván, Schira várában, még Gizela atyjának életében megtörtént az eljegyzés. Henrik herceg még azon év folytában, 995-ben meghalálozott, hasonnevű fiára örökölvén át tartományát. A menyekző, melynek idejéről biztos tudósításunk nincs, bizonyosan még Geizának 997-ben történt halála előtt hajtatott végre. Ő ugyanis tapasztalván némely hatalmas törzsfők nagy idegenségét a keresztény vallástól, épen azért sürgeté e házasságot, hogy a maga halála esetére, midőn azon fellázadásától nem ok nélkül tarthatott, fiának általa támaszt, segélyt szerezzen. .. Nem lehet kétségünk, hogy (a hit terjesztésért cserébe) ő és István azt követelték Henrik hercegtől, hogy mennél számosabb német úr költözzék be fegyveres népével, Istvánt szükség idején a lázadók ellen gyámolítandók. (Horváth 1878. 100-101.)

Gizella szemlélődő hajlamú, mélyen vallásos lélek volt, kolostorba akart lépni. Szülei kívánságára lett 996-ban I. István király felesége Scheyernben (Bajorország). Egy eljegyzésüket ábrázoló falfestmény Gizellát Istvánnál csaknem egy fejjel magasabbnak mutatja (Regensburg, Alte Kapelle). Házasságukat leghatározottabban Gizella nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte, aki nem tudta elfogadni, hogy unokahúgát kizárólag politikai okokból kiszolgáltassák egy „barbár” ország „barbár” uralkodójának. István azonban műveltségével, figyelmességével és őszinte viselkedésével eloszlatta aggályait. (Kat. lex.)

 

Gizella élete Magyarországon (996-1042)

Gizella személye: Testvérei: II. (Szt) Henrik német-római császár, Bruno augsburgi püspök, Brigitta apáca, a regensburgi Mittelmünster apátnője.

Városa Veszprém lett, ahol fölépítette a székesegyházat és apácazárdát alapított.

Nagyon szépen varrt és hímzett, a magyar koronázási palást az ő munkája, de már a Koppány elleni csatához is készített 2 zászlót Istvánnak Szt. György és Szt. Márton képeivel.

István halála után (1038.) Veszprémben házi őrizetben tartották, bevételeit lényegesen lecsökkentették. 1042-ben a passaui Niederburg kolostorban apáca lett, ott is temették el. Csontvázmaradványai egy 70 év körüli nőre utaltak."(Kat. lex.)

Gizella szülei: II. Henrik bajor herceg (951-995. aug. 28.) anyja Gizella, Konrad burgundi király leánya (955e- 1006/7. júl. 21.) ... valószínűleg sz. Adalbert volt az, aki a magyar udvar figyelmét legelőször a hercegleányra fordítá. ... A házasságkötés ideje és részleteiről eltérők a nézetek, de tekintetbe véve hogy apja 995. aug. 28-án halt meg és hogy az 1000-dik évben nyert királyi korona megszerzését Istvánnak már egy német hercegnővel kötött egybekelése befolyásolta: az egybekelést 995-re tehetjük. (Wertner 1892. 39-40.)

Gizella királyné legendája (14. sz.-i) - szerzője valószínűleg német ember - mondja hogy Gizellát Magyarországban temették el; az ő korában tehát még nem ismerték a passaui síremléket. Az nem lehet más - Wertner szerint - mint egy kenotafion azaz olyan emlékmű, melyet olyan elhunyt egyén számára emeltek, kinek holtteste nem volt feltalálható. (Wertner 1892. 44.)