Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


096 András herceg hazatér 1046

2015.07.23

Követek mennek András hercegért Oroszországba (1046. Tavasz)

  • Tsanádon az Ország Gyűlésben András, Kopasz Lászlónak öregebbik Fia választatik a királyságra. ez mivel akkor mind a két testvérivel együtt Lengyel Országban vala, követeket küldöttek a Magyarok, akik Andrást Királyi Méltóságnak felvételére Magyar országba vissza hínák. András Leventével együtt éppen akkor Orosz Országban talált vala menni, midőn a Magyar Országi hírt meg hallotta: hitelt mindazonáltal mingyárt nem ada néki, hanem hogy a hirtelenkedés veszedelembe ne döntené őtet, kémlőket kűlde előre Magyar Országba, akiktől midőn a népnek hajlandó hívségiről bizonyossá tétetett vólna, Leventével együtt vissza tért Magyar Országba; " (Szekér 1791. 161.)
  • A követeket Pethő krónikája megnevezi: "...béhozták a birodalomba kivált képpen ezek az urak, tudniillik Vitcó, Bua és Buna, kik az több Magyar urak között értékkel, és gazdagsággal főbbek és nagyobbak valának." (Pethő 1753. 24.)

 

András herceg hazatér – zavargások (1046. Szeptember 21-24 k.)

  • Endre vissza hivatott s Levente fivérével Abaujvár, Pesten (szept. 24.) keresztül diadallal viszi őket a nép Székes-Fehérvárra. (Ráth 1866. 3.)
  • „… a Hazanépe Abaújvárra eleibe menvén, első tiszteletet adott, onnan Pestre vezettetvén az egész néptől Királynak kiáltatott 1046-dik esztendőben, mingyárt mindazonáltal meg nem Koronáztatott.” (Szekér 1791. 161.)
  • Míg koronázatlan volt kéntelen volt a Pogányságra visszahajlott magyarokat szabad szájokra botsátani, kikis Keresztyén attyjokfiai közt nagy vérontást tettek. (Budai 1804.)
  • Alig lépett bé András Király magyar országba, már a Hit-megúnta Magyarság az előbbeni Pogány Szertartásnak vissza vételére engedelmet kére, a melly kéréseket Abaújváratt kezdették és Pesten meg-újították; és pedig olly erőszakosan kénszerítették erre Andrást, hogy már élete veszedelme nélkül ellent sem álhatna nékik. Illy veszedelmes környülállásban lévén, hogy a Koronát és életét meg-tarthassa, kényére botsáttá a népet és valamit kére, meg-engedé néki. Leg-első, aki a Magyarok közül a Pogányrendtartásnak vissza vételit leg-inkább szorgalmaztatta és a pogányságra vissza tért, Vatha nevezetű Fő Ember volt: ennek példáját követte azután a népnek sokasága, leg-inkább midőn már látták vólna, hogy a Király testvér Ötse is Leventa meg-únván a Keresztyén Hitet, a Szityai Pogány Szertartásra vissza szegődne. Vathának fia Jánus, rossz Atyának rosszabb magzattya, hogy megelőzné az Attyát a gonoszságba, Ördöngös mesterségű férfiakat és asszonyokat, és sok bűbájos babonás jövendölőket tartott. (Szekér 1791. 162.)
  • Az Endréért és Leventéért küldött küldöttség tagjai "nem állának az Magyarok Endre király és Levente mellé, hanem meg kölleték nékik engedni az Scitiai Pogány hitet; mert azt mondgyák vala, hogy attúl fogva jó szerecséjek el-hajlott vólna tőlök, miólta kereszyénekké lettek. Azért Vatha és János ennek fia lének elsők az urak közzül kik a régi Scitiai Pogány Szertartást elő-vévék. Továbbá azt is meg kölleték engedni nékik, hogy az Puspököket és Szerzeteseket meg-őlnék. Annak főlötte az Németeket és Olaszokat kiket Péter király bé-hozott vala az Országba." (Pethő 1753. 24.)
  • "azt kívánták (Endrétől), hogy a Péter pártolóit a püspököket tudniillik, adja ki, s szabad legyen a papok ellen büntetlenül dühöngeni, nem lehetvén boldog az ország, míg hatalmuk meg nem töretik. (Jászay 1855. 305.)
  • "templomokat elpusztítani, a szentségeket meggyalázni, a papok és püspökök ellen kegyetlenkedni, ezeket különösen halálra kifelelni, s kigondolt kínokkal megölni kezdették." (Jászay 1855. 306.)
  • "Endrében a trón visszanyerte törvényes örökösét; de a béke nem állott mindjárt helyre, sőt még veszélyesebb zavargás tört ki, mely az ország István király által alkotott összes új rendét s intézményeit komolyan fenyegeti vala. E vallás behozatala óta kell vala szabadon bocsátani rabszolgáikat, fizetni az egyháznak a tizedadót; ezóta igényelték a német császárok is a fenhatósági jogokat az országban s fenyegették annak függetlenségét. ... E fölött még a papság számára beszedett tized is szálka volt szemökben, sérté büszkeségöket, mely minden adózást szolgainak tart vala. ... E szenvedélyek, e nézetek már Abaújvárt is hangosan nyilatkoznak vala; mire pedig Endre és öccse Pest tájára érkezének, megfékezhetetlen erővel törtek ki. (Horváth 1878. 336-337.)
  • Vata a belusi vár ura. (Horváth 1878. 337.)