Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


101 I. András halála és Atilla kardjának sorsa 1060

2015.07.23

I. András meghal (1060. ősz)

  • A menekülő I. Endre a mosoni kapunál szerencsétlenül jár, s fogságba esve rövidesen meghal a zirci udvarházban. (Akadémia 1984.)
  • Endre az ütközetben lováról leesvén, megtapostatott, s nemsokára reá Zircen meghalt, s Tihanyban eltemettetett. (Kerékgyártó 1875. 38.)
  • Béla fivére által Mosony körül megveretvén (Max Büdinger: Ein buch ungarischer Geschichte, 1058-1100 8. l. 1060-ban történtnek írja. [és nem 1061]) a lováról leesetett hívei Zircre viszik, hol meghalt. eltemettetett az általa épített tihanyi monostorban. (Ráth 1866. 3.)
  • András már 1057 óta betegeskedett. Fiának eljegyzését 1059 karácsonyán a Morva vidékén ülték meg, mire a király "paralysis"-ba esett (Turóczi II. 44.) ... mégsem gondolhatunk tökéletes hüdésre, mert más forrásból tudjuk, hogy Béla elleni küzdelmében (1061) lovon ült. De minthogy nem volt képes nyeregben ülni, köszvényes állapotra gondolhatunk. Futásában - baja következtében - leesett lováról s a testén átszáguldozó lovak olyannira megsebesítették, hogy néhány nap múlva a zirci kolostorban kiadta lelkét. A tihanyi zárdában temették el. (Wertner 1892. 115-116.)
  • Pethő Gergely későbbi krónikás ezt mondja: "Magyarországba bejövén megveré András királyt, ki futtában fogva esék és a fogságban meghala szegény, köszvényes, jámbor, vén király." (Wertner 1892. 116.)
  • Révai Péter azt mondja, hogy András a bakonyi erdőbe menekülvén belebotlott s ennek következtében meghalt. (Wertner 1892. 116.)
  • Azért Béla nagy hadat kére Meskótúl és Magyar Országba bé-jővén meg-veré András Királyt, ki futtában fogva esék és a fogságban meg-hala szegény Köszvényes jámbor vén király." (Pethő 1753. 26.)

 

Atilla kardja tovább kerül (1060.)

  • Endre halála után Anasztázia Atilla (Mars Isten) kardját "Ottó baváriai Hertzegnek ajándékozta, abbeli háládatosságból, hogy Ottó, a Császárt sokszor nógatta arra, hogy Salamont tegye be a Magyar Királyságba." Ezt "a Magyarok, az Országnak drágaságai között tartották; és mikor Anastasia az Országból Béla elől kimentt; ettől a nagy ritkaságtól az Országot akkor fosztotta meg." (Budai lex. 1804. 23.)