Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


105 I. László korának kronológiája

2015.07.23

A korszak főbb mozgatórugói

1. Harcok Salamon ellen.

2. Pápaság sorozatos szentté avatásai hazánkban. (András remete, Benedek remete, Gellért püspök, I. István király, Imre herceg)

3. Kunok elleni ill. a kunokkal kapcsolatos orosz harcok

4. Szentföldi zarándoklat ügye

5. Három törvénykönyv születése.

6. Horvátország hozzácsatolása.

 

Háborúi[1]

1079 IV. Henrik hadjárata László ellen

1085 László 1. hadjárata a kunok ellen (Kapolcs)

1091 Horvátország meghódítása

1091 László 2. hadjárata a kunok ellen. (Ákos)

1092 Orosz hadjárat

1094. Lengyel hadjárat

1095. Cseh hadjárat – László halála

 

Ismert események időrendben

1077. ápr. 25. – I. Géza király meghal. Utóda testvére I. László.

1077. jún. 9. – VII. Gergely pápa az esztergomi érsekhez intézett levelében Lászlót már királynak címezte.

1077 körül/után – Kiadják I. László ún. III. törvénykönyvét. A Pannonhalmán gyűlést tartó előkelők kiadják I. László ún. II. törvénykönyvét. Szilágyi Lóránd szerint a törvénykönyv két törvényhozás emléke, az első 1-15., a második 16-29. tvc. Györffy szerint a tvk. első fele 1077-1083 közt, az azt módosító második rész 1083 után keletkezett.

1077 után – László király az I. István király által létesített bihari püspökség székhelyét Bihar helységből a közeli Várdára helyezi át.

1078 máj. 27. I. László követei Rudolf német ellenkirály goslari udvarában IV. Henrik német ellenkirály megtámadását tervezik.

1079. – I. László hadat küld a német határvidékre és Salamontól visszafoglalja Moson várát.

1079. márc. 21. – VII. Gergely pápa kéri László királyt hogy fogadja be IV. Henrik német király számkivetésre ítélt ellenfeleit.

1079 tavasz – IV. Henrik seregével betör Ny-Magyarországra, majd visszavonul.

1079 – I. László feleségül veszi szövetségese Rudolf német ellenkirály leányát Adelhaidot.

1080 – Salamon feladja pozsonyi különállását és meghódol I. Lászlónak, akitől birtokot és jövedelmet kap, de hatalmat nem.

1080. – Luitpold osztrák herceg szembefordul IV. Henrikkel.

1080-81. – László vendégszeretőleg fogadja unokaöccsét II. Boleszláv lengyel királyt, akit VII. Gergely pápa kiközösített. Boleszláv nemsokára mint tébolyodott v. öngyilkos meghalt.

1080 k. – Szenté avatási célból megírják Szt. István nagyobb legendáját. Gellért püspök első legendáját. (A legkorábbi Gellért legenda nem maradt fent.) (Egyes vélemények szerint a Gellért legenda közös forrása 1145 után keletkezett)

1081. – Salamon összeesküvést sző László ellen, aki Salamont elfogatja és Visegrádon elzáratja.

1083. - VII. Gergely bullájával engedélyezi azok szentté avatását, akik a kereszténységet Magyarországon meghonosították.

1083. júl. 16-17. – Szentté avatják Zoerard-András és Benedek zobori remetéket. 

1083. júl. 25-26. – Szent Gellért testének felemelése Csanádon. (Vértanúhalált halt 1046-ban) Szentté avatják júl. 26-án.

1083. aug. 17. körül – I. László szabadon bocsátja Salamon királyt, aki előbb német földre Regensburgba, feleségéhez távozik, de Judit királyné nem fogadja vissza ezért (1084/85) Moldvába, a kunok vezéréhez megy.

1083. aug. 20. – A székesfehérvári bazilikában ünnepélyesen szentté avatják I. Istvánt (meghalt 1038.)

1083. nov. 4-5. – Szentté avatják Imre herceget, I. István fiát.

1083 után – I. László módosító törvényének kibocsátása (ún. III. tv. 2. rész)

1084. máj. 30. – Megkerül az I. István sírjának felbontásakor eltűnt szentjobb. Tiszteletére László király megalapítja a szentjobbi monostort (Bihar vm.) s abban helyezi el az ereklyét.

1085. A Salamon királlyal szövetséges Cselgü (Kutesk) kun vezér betör a Felső-Tisza vidékére, ahonnan László seregével kiveri. Salamon megígérte Kutesknek, hogy Erdélyt örökül adja neki és leányát nőül veszi ha segítségére lesz László ellen. A seregük Ung és Borsa vm.-ig nyomult.

1086. – A bakonybéli monostor javainak összeírása. – A pannonhalmi apátság kincseinek, ruháinak, könyveinek és birtokainak összeírása. (80 kódexet őriznek).

1087 tavasz – Salamon király a Cselgü (Kutesk) vezette besenyő sereggel Konstantinápoly ellen vonul. Drinápoly (Edirne) környékén a bizánci seregtől vereséget szenvednek, valószínűleg menekülés közben Salamon király elesik. Krónikás hagyomány szerint az isztriai Polában halt meg és ott is temették el Salamont. 

1087 aug. – I. László követei Speyerben, IV. Henrik ellenes birodalmi gyűlésen (VII. Gergely utódját) III. Viktor pápát László támogatásáról biztosítják IV. Henrikkel és állítottja III. Kelemen ellenpápával szemben.

1088. – Judit, Salamon király özvegye feleségül megy. Ulászló lengyel fejedelemhez.

 

1088. – A német birodalmi rendek Hermann ellenkirály halála után László királyt választották volna fejedelmükké, de ő e méltóságot nem fogadta el.

1090. jún. 10. – Jaromir prágai püspök aki I. László királytól támogatást kér II. Vratislav cseh fejedelem ellen, Esztergomban meghal.

1090 körül – Dávid herceg, I. András fia adományt tesz a tihanyi apátságnak. Adománylevelén I. László pecsétje függ.

1091 előtt - László megalapítja a zágrábi püspökséget, s azt a kalocsai érseki tartományba sorolja. (Más nézet szerint 1094-ben létesült.)

1090-1100 – Elkészül Hartvik püspök szertartáskönyve, a Agenda pontificalis.

1091. – László nehéz súlyú dénárokat veret, melyből 40 db ér egy bizánci aranysolidust.

1091 tavasz – A horvát Tirpimir-dinasztia kihalása után a horvát főuraknak és Zvoinimir Demeter horvát király özvegyének (László nővére, Ilona királynénak) kérésére I. László benyomul a tengermelléki Horvátországba (régi nevén Szlavónia), elfoglalja Belgrád (Tengerfehérvár) kikötőjét és Álmos herceget (I. Géza fiát) megteszi horvát királynak. [Horváto.-ban 1087 óta trónharcok dúltak] László felveszi királyi címébe Pannónia mellé új hódításai – Szlavónia és Moesia nevét.

1091. ápr. 29 után – A kunok Kapolcs vezérrel az élükön az Al-Duna vidékéről a törcsvári szoroson át betörnek Erdélybe, onnan a meszesi kapun át Biharba, majd a Tiszán átkelve végigpusztítják a Duna-Tisza közét. – Nyáron a Horváto.-ból hazatérő László seregével a Temes folyónál legyőzi a kunokat, megöli Kapolcs vezért.

1091 ősz – László megalapítja Somogyvárott a Szent Egyed bencés apátságot ahová a Fr. országi Saint Gilles-ből hív szerzeteseket. A király az alapításról levélben tájékoztatja Oderisius montecassinói apátot és Szent Benedek-ereklyét kér tőle.

1091. ősz – László fogadja II. Orbán pápa legátusát Teuzo bíborost. Látogatásának oka, a korábban pápai hűbérben levő Horvátország elfoglalása. László király nem ismeri el a pápa igényét Horvátországra s III. Kelemen ellenpápa támogatóinak sorába lép. (vö. 1087. aug. amikor még ellene volt)

1091. dec. 20. – László Horvátországból visszatértében meglátogatja a Szalai Szent Adrián egyházat s annak Szt. Istvántól nyert adományait és szabadalmait Sümegen megerősíti.

1092. - Újabb kun sereget győz le László király Orsovánál, amelyik a megölt Kapolcs vezér halálát megbosszulandó érkezett. Vezérüket Ákost, maga a király ölte meg. 

1092. máj. 20. – Szabolcsi zsinat. A zsinati határozatok képezik László ún. I. törvénykönyvét. Határozatok: korlátozza a papok házasságkötését, védi az egyházak vagyonát, rendelkezik a lerombolt templomok újjáépítéséről és felszereléséről, áttelepítéssel akadályozza a megkeresztelt izmaeliták (böszörmények) visszatérését a mohamedán vallásra, tiltja hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak. Bünteti a házasságtörést, kényszeríti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjenek meg, fellép a pogány áldozás ellen, szabályozza a tizedszerzést, bünteti a nemi erőszakot, elítéli a boszorkányokat, rendelkezik a királyi bíráskodásról.

1092. – László hadjáratot vezet Vaszilkó terebovlji orosz fejedelem Mo.-gal szomszédos földjére, mert a fejedelem arra bíztatta a kunokat, hogy Mo.-ra támadjanak. A hadjárat Vaszilkó kérésére békekötéssel ér véget.

1092, jún. 26. – Egy német krónika szerint nagy földrengés volt Mo.-n, hol városok dőltek romba.

1093. ápr. 17. – II. Orbán pápa híve, IV. Vilmos toulouse-i gróf, útban Jeruzsálem felé Bodrog várában felkeresi I. László királyt, és felkelti érdeklődését a Szentföld felszabadítása iránt, valamint megpróbálja visszatéríteni IV. Henrik és Kelemen ellenpápa szövetségétől.

1093. második fele – László hadjáratot indít Ulászló (Hermann) lengyel fejedelem megsegítésére (Judit királyné, Salamon özvegyének második férje). Krakkóban – 3 napi ostrom után – kikényszeríti, hogy a fejedelem megbékéljen az ellene lázadókkal. Krakkóból Sieciech nádort fogolyként Magyarországra hozza.

1094 körül – (I.) Kálmán, I. Géza idősebbik fia, Lengyelországba menekül, mert László megjósolta neki hogy vért fog ontani.

1095. márc. 1. – A nyugati fejedelmek a piacenzai egyházi gyűlésen László királyt választották volna a szent sírhoz intézendő kereszthad fővezérévé.

1095. márc. 25. – László húsvétkor Bodrogon elfogadta a nyugati fejedelmek ajánlatát! Bodrog várából a Szentföldre készül, azonban a cseh trónviszály itthon maradásra kényszeríti.

1095. ápr.-júl.: I. László Konrád brünni morva herceg megsegítésére haddal indul II. Bretislav cseh fejedelem ellen. Útközben megbetegedve Lengyelországból hazahívja és utódjául jelöli Kálmánt.

1095. júl. 29. – I. László meghal. Somogyvárott a bencés apátságban temetik el, ahonnan utóbb Váradra szállítják hamvait.

1095. nov. 27. – II. Orbán pápa a clermonti zsinaton meghirdeti a keresztes hadjáratot.

 

Felhasznált források

•        Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme 1929.

•        Ráth Károly: Magyar királyok tartózkodási helyei 1866.

•        Kerékgyártó Árpád: Hazánk évlapjai 1875. 46-51.

•        Magyarország történeti kronológiája, 1981. I. 91-97.