Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


106 Szentjobb legendája

2015.07.23

I. ISTVÁN KOPORSÓJÁNAK FELNYITÁSA ÉS A SZENTJOBB LEGENDÁS TÖRTÉNETE

 

Robitsek Ferenc: A Szentjobb története 1888.

De az Úr, hogy megmutassa milyen könyörületes volt e szent király életében – három napig – hasztalan erőlködtek felemelni a tetemet, semmi módon nem lehetett helyéből megmozdítani. Egy Karitász nevű nő, aki Somlyóban élt, megizente a királynak, hogy néki égi szózat nyilvánította, hogy mindaddig hasztalan törekednek felemelni a szent testet, amíg Salamon fogságából ki nem szabadul.

Salamon visszanyervén szabadságát, midőn három napi böjt után a boldogságos szűz mennybemenetelének ünnepétől ötöd napra kora reggel gyászmise után a testet felemelni megkísértették a sírt záró óriási nagyságú követ olyan könnyűséggel mozdították el, mintha súlya nem lett volna. Mennyei illat árasztotta el a templomot. Midőn a koporsót is lefedték, úgy találták, hogy az színig rózsaszínű olajjal vegyített vízzel van tele, amelyben mint folyékony balzsamban nyugodtak a szent király csontjai. (3)

Amint ezeket a legtisztább gyolcsba gyűjtötték feltűnt, hogy a szent király gyűrűjét nem találják. Szent László parancsot adott, hogy merítsék ki a koporsóból a folyadékot és keressék úgy a gyűrűt és íme megtalálták azt szent István épségben megőrzött jobbjával, mely azonban rögtön a test felemelésekor csodásan eltűnt és csak utóbb fedeztetett fel.

Szent László Merkurius szerzetest, a boldogságos szűz temploma kincseinek őrét, a szent tetem felemelésekor eltávolította, nehogy valamit a szent ereklyék közül eltulajdonítson[1]. Amint Merkurius az őt ért méltatlan bánásmód fölött való bánatában a templom félreeső zugában szomorú szívvel imádkozott, ifjú jelent meg előtte valamit fehér gyolcsba takarva oly kikötéssel adott át, hogy azt addig őrizze, amíg az átadásra fel nem szólítják. Merkurius kisvártatva kigöngyölgeti a gyolcscsomagot s megtalálja abban a király sértetlen jobbját a gyűrűvel együtt. Az ifjútól nyert meghagyáshoz híven elvitte a kincset a gondjaira bízott kolostorba és ott elrejtette azt. Később a kolostor alapítóival közölte titkát, akik – nem tudni mikor, talán 1090-ben – meg jelentették a történteket a királynak, aki haladéktalanul átvette az újra megtalált drága ereklyét. [Forrás: Hartvik püspök (Charthuitius) De vita S. Stephani Regis Hungariae.] (4)

A szent Jobb-i apátságra vonatkozó okmányokban és az apátság régi pecsétjein a <Szent Jobb> helyett akárhányszor találhatunk <szent Jog-ot>, régi helyesírással <Zent Jog-ot> írva, illetve vésve. … „ne feledjük, hogy sz. István jobbja Magyarországon a jogot képviselte[2].” (5)

A szent Jobb első őrei a bencések voltak. A 16. sz. beli okmányok <eremitákról> szólnak, mint a szent Jobb-i apátság birtokosairól. Ezek az eremiták minden valószínűség szerint remete szt. Pál követői, a pálosok voltak. (6)

A törökök uralma idején a raguzai dominikánus-kolostor leltározott tárgyai közt ott találjuk sz. István jobbját is feljegyezve, a szent kéz alapos leírásával. Fel van jegyezve még az is, hogy keresztény kereskedők vásárolták az ereklyét drága pénzen a törököktől Boszniában és hozták megőrzés céljából a raguzai dominikánus kolostorba.

 

Cenner Lajos: A szent jobb, 1913. 6-13.

Csak azt írom még ide, amit a pápa Asztriknak mondott, mikor a koronát és a kettős keresztet küldte neki. Abból láthatjátok legjobban, hogy ki volt szent István. „Én apostoli vagyok – így szolt a pápa Asztrikhoz – de ő méltán Krisztus apostola; ki által Krisztus annyi népet térített magához.” (6)

…Szent László uralkodott akkor, mikor VII. Gergely pápa megparancsolta, hogy vizsgálatot indítsanak azon szentéletű férfiak életéről, akik a magyarokat megtérítették. Kivált szent István, szent Imre és szent Gellért csanádi püspök voltak azok, akikről a pápa a vizsgálatot parancsolta. Ehhez a vizsgálathoz hozzá tartozott az is, hogy a három szentéletű férfiúnak sírjait bontsák föl, tetemeiket emeljék ki és nézzék meg. „Hogy az ünnepség annál nagyobb és meghatóbb legyen, szent László király tanácsot tartott a püspökökkel és az ország főembereivel és az ünnepet előzőleg három napi böjtöt rendelt az egész országban.” (7)

„… László megparancsolta, hogy Merkúriuszt ne engedjék a koporsóhoz férkőzni. A szerzetest tehát távol tartották a koporsótól.”

A gyűrű kereséshez lemerték az olajos folyadékot. „De íme, új csoda történt. Minél inkább merítették ki az olajos nedvet, e koporsó annál inkább újra megtelt vele. Látván ezt a csodát, visszatöltötték az ezüst kupákból is, amit kimerítettek, bezárták a koporsót és visszamentek az oltárhoz. (9)

A Szent Jobb első őre, gazdája Merkúriusz lett. (10)

„A szent csontok kiemelésénél még más csodák is történtek. Így egy 12 éves fiú, aki inaszakadt volt, hirtelen visszakapta tagjainak épségét, egy másik hét éves fiú, aki születése óta sohasem tudta sem kezeit, sem lábait kinyújtani és ezért csak négykézláb tudott mászkálni, egyszerre fölemelkedett és jól tudott járni.” (10)

„Mikor a Szent Jobb gondozói (pálosok) látták hogy nincsenek biztonságban a törökök pusztító hatalma elől, a többi drágasággal együtt a féltett kincset is fölvitték Budavárába (Nagyvárad mellől). Ámde 1526-ban bekövetkezett a gyászos emlékű mohácsi vész. Nemsokára Buda és vele együtt a drága ereklye, a szent Jobb is török kézre került. Több mint kétszáz esztendeig maradt a Szent Jobb Raguzában (Olaszország) ahol a Domonkosok templomában őrizték. (11)

1750 körül több magyar főúr Raguzában töltött néhány hetet s fedezték fel a magyar király szent Jobbját. Rögtön figyelmeztették Lipót császárt és királyt és ő azonnal levelezést, alkudozást kezdett a raguzaiakkal. A raguzaiak készségesen visszaadták ám a tárgyalások közben Lipót meghalt. Mária Terézia folytatta a tárgyalást, amit a pozsonyi királyi kamara elnöke tanácsára tett. Az ajándékozás 1771. ápr. 9-én Bécsben történt meg. Az ereklyét ekkor átadták. A királynő ünnepélyes iratot küldött Eszterházy grófhoz, Magyarország kancellárjához és a Szent István rend főmesteréhez, mely az egész országnak szólt. Mária Terézia a szent Jobbot szeretetének zálogául a magyar nemzetnek ajándékozta, s Budán az udvari templomban őrizzék s évente többször közszemlére kitegyék, az ereklye őrizetét a mindenkori szent Zsigmond-i prépostra bízta. (13)

A budavári szent Jobb körmeneti énekek 9-10. strófája (21):

 

  A te jó voltod tengerként

Nagy buzgóságod árvízként

ömlött nemcsak hazánkra,

Hanem egész világra, Kérünk áld meg. stb.

  Nyújtád Jeruzsálemre is,

Kiterjeszted Rómára is,

Adakozó jobbodat

Irgalmas jóságodat, Kérünk áld meg stb.

 

[1] KT: Itt tetten érhető némi abszurditás az elbeszélésben.

[2] KT: A történelemtudományunk nem tud a gyűrű hollétéről. Egy szakrális királynak a gyűrű hatalmi jelvény.