Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


107 I. Kálmán korának eseményei 1095-1116

2015.07.23

I. KÁLMÁN KIRÁLY KORÁNAK ESEMÉNYEI (1095-1116)

 

A korszak főbb mozgatórugói

1. Átvonuló keresztesek (7 alkalom)

2. Álmos herceg elleni küzdelem (6 alkalom)

3. Külpolitikai segítségnyújtások

4. Törvénykezés I-II. tv. könyv

 

Általánosságban

a)     Kálmán szellemi és tudományos képzettsége, mint az II. Orbán pápa leveléből is kitűnik az összes Árpádházi királyokat felülmúlta. Mint üdvös törvényei is tanúsítják századát túlhaladó bölcsességgel kormányozta a magyar birodalmat. A Képes Krónika ellenséges szemlélettel nyilatkozik róla, torz képet festve Kálmánról.)

b)     Kálmán apja példájára kétévente új pénzt veret. A királyi pénzügyi igazgatásban főleg mohamedánok dolgoznak.

c)     Irodalmi fellendülés. Elkészül a Szent Lászlóig terjedő Magyar Krónika; István kisebb legendája, a Hartvik által átdolgozott István-, Imre- és kisebb Gellért-legenda

d)     Székesfehérváron elkészül az Codex Albensis, a legrégibb magyarországi hangjegyes kézirat.

e)     A keresztes átvonulások nagyobb forgalmat idéztek elő ugyan és a magyaroknak alkalmat adtak különféle nemzetek viselete és fegyverzetével megismerkedni, de ezen előnyöket felülmúlták azok a károk melyek némely fegyelmezetlen keresztesek rablásai és öldökléseiből az országra áramlottak.

f)      fejlődik a jogi írásbeliség (cartula sigillata)

 

Háborúi

1095 Horvátországi s apuliai hadjárat

1096 Ó-Zára meghódítása (Dalmát kérdés)

1099 Orosz hadjárat

1102-1105 Dalmácia meghódítása

1107 Apuliai hadjárat

1108 V. Henrik hadjárata Magyarország ellen

1108-1109 Kálmán Szvatopluk ellen

 

 

 

Ismert események időrendben

1095. tavasz vége - I. László megbetegedve Péter nádort elküldi Lengyelországba az oda emigrált Kálmán váradi püspök hazahívására, akit utódjául jelöl.

1095. júl. 29. – I. László király meghal. Somogyváron, az általa alapított monostorban temetik el, ahonnan utóbb Nagyváradra viszik hamvait.

1095. második fele – Kálmán megkoronáztatása után Péter horvátországi bán fellázadván, a király egy hadsereggel ott terem s a gozdánszki hegyeknél leverte. – Álmos herceg mint horvát király Dalmácia elfoglalását tervezi. Kálmán átadja Álmosnak a bihari és nyitrai dukátust.

1095. nov. 27.: II. Orbán pápa a clermonti zsinaton meghirdeti a keresztes hadjáratot.

1096 tavasz - A kartali (Pest vm.) gyűlésen az ország előkelőivel Kálmán felülvizsgálja I. István törvényeit és kiadja ún. I. tv. könyvét. Korát meghaladó felvilágosult nézeteket tükröz. Megszünteti a boszorkányüldözést, elkülöníti a zsidóságot. (Nem Tarcali és nem is Vencsellői Országgyűlés!) – TV. KÖNYV

1096. máj. – [1. Keresztes átvonulás] Nincstelen Valter francia lovag vezetésével jobbára francia lovagokból és parasztokból (15 ezer gyalog és 8 ezer lovag) álló első keresztes hada Mo. területére lép, s Győrön át, Zimonynál, kisebb incidens után jún. elején elhagyja az országot. (16 garázdát a zimonyi várfalra akasztottak fel.)

1096. jún. eleje - [2. Keresztes átvonulás] Kálmán a mosoni kapunál bebocsátja Amiens-i Péter remete francia-német (40 ezer fős) keresztes hadát. Az ország békésen halad a déli határ felé, ahol összeütköznek az őrséggel és elfoglalják Zimony várát, 4 ezer lakos felkoncolt (!), a várat csak a közelgő királyi sereg hírére hagyják el jún. végén.

1096. jún. eleje - [3. Keresztes átvonulás] A francia Folkmar (Fulcer/Völkmar) vezetésével Csehország felől érkező (12 ezer fős) keresztes hadat garázdálkodásaik miatt a magyarok (a nép) Nyitránál szétverik. Szászország felől Prága felé haladtak.

1096. jún. közepe - [4. Keresztes átvonulás] Kálmán seregével Pannonhalma közelében, Fehéregyháznál szétszórja és kiűzi Gottschalk pap rabló (15 ezer fős) keresztes hadát, amely a mosoni kapun át jött az országba. Gottschalk egy fiút nyársba húzatott.

1096. júl-aug. - [5. Keresztes átvonulás] Kálmán nem engedi belépni az országba Vilmos meluni vicomte és Emich (Emico) leiningeni (Rajna melléki) gróf (200 ezer fős!) keresztes hadát, mire a francia és német keresztesek megostromolják Moson várát. Hatheti ostrom után a király seregével kitör a Mosoni várból és kiveri az országból a betolakodókat.

1096. júl. 27. - II. Orbán pápa támogatásáról biztosítja Kálmán királyt, ha nem áll III. Kelemen ellenpápa oldalára.

1096. szept. vége - [6. Keresztes átvonulás] Pannonhegyi palotájában fogadja Boullioni Gottfried alsó-lotringeni herceg követeit, eléje megy Sopronba, innét Pannonhalmára mentek s 8 napig tanácskoztak. A herceget ismét Sopronig kíséri, (kb. 100 ezer fős) seregét pedig a Száváig, innét ismét Horvátországba ment. - OKLEVÉL

1096. okt.-nov. - Boullion Gottfried keresztes hada Kálmán engedélyével és személyes kíséretével békésen átvonul az országon.

1096. év vége - Szicília urának, I. Roger normann grófnak (II. Orbán pápa híve) a leánya Buzilla 300 lovag kíséretében Mo.-ra indul, hogy Kálmán királlyal házasságra lépjen.

1097. május: Kálmán menyegzője Buzillával Székesfejérvárott, miután az ara hitbére megállapíttatott. Nagy ünnepély volt.

1097. folyamán - Kálmán szövetségre lép Michiele Vitalis velencei dózséval. – OKLEVÉL

1098 táján – Csehországból újabb gyarmat zsidóság költözött Mo.-ba.

1098. – [Álmos herceg 1-ső lázadása.] Álmos herceg fellázad bátyja, Kálmán ellen. Várkonynál a Tisza mellett kibékülnek mert a főurak nem hajlandók értük harcolni. „Némely gonoszok elkezdték őket egymás előtt vádolni. Mindketten fiatalok és hevesek lévén, sereget gyűjtöttek.”

1099. elején: Kálmán szövetkezve Szvatopolk kievi nagyfejedelemmel, Volodar przemislei fejedelem ellen harcolt, de seregének felét, 4 ezer embert elvesztett és maga is alig menekült meg. - Jaroszlav orosz herceg kérésére Kálmán hadat vezet Prezmisl várában összejött orosz hercegek ellen. Kálmán seregét a váratlanul támadó kun sereg szétveri. – Szvatopulk kijvi nagyfejedelem segítséget kért Kálmántól a przemislei Vasilko és Volodár fejedelmek ellen. Lengyel kútfők szerint 8000 magyar fegyveres indult hadba. Elestek ott: Almási nembeli Őse ispán, Gyula ispán, Koppán püspök, Lőrinc püspök. A visszavonuló menekülteket az éhség is gyötörte, mert a tábori készlet s még a király kincse is a besenyők kezébe került. „A magyarok ritkán szenvedtek íly nagy veszteséget.”

1099. máj. 29. - (Pünkösd) után (jún. 11. előtt): Kálmán király Magyar-Brod és Ostran között Hluk-nál II. Bretizláv cseh herceggel találkozik és szövetséget köt.

1101. – [7. Keresztes átvonulás] Vilmos poitoui gróf és mások vezetésével 160 ezer fős keresztes had vonult át az országon, jelentősebb kártétel nélkül.

1102. – Buzilla ikreket szült Lászlót és István hercegeket. László korán elhalt, (II) István később király lett.

1102. tavasz – Kálmán Horvátországba megy seregével, a Kulpán átkel, Spalato alatt táborba száll s bevonul, Zára (Jádra) s a többi dalmát városok neki meghódolnak. Ráma tartományait is elfoglalja. Ó-Zárában Horvát- s Dalmátország nemessége s a városok követeivel országgyűlést tart s magát Horvát- s Dalmátország királyává koronáztatta Belgrádban (Tengerfehérvár).

1103 – Kálmán az év nagy részét a Dráván túl töltötte.

1103 – Kálmán felvette a „Ráma királya” címet is.

1104. aug. 21. - Álmos herceg feleségül veszi Predszlavát, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leányát. Ezzel támogatást nyer külpolitikai akcióihoz.

1104 folyamán - I. Komnénosz Elek bizánci császár fia, II. János (egy bizánci-magyar szövetség eredményeképpen) feleségül veszi I. László leányát, Piroskát.

1104/5 körül – Piroska, már mint bizánci császárné Konstantinápolyban megalapítja Európa legkorszerűbb monostorát.

1105. - Az elpártolt Zárát hadaival körül-táborolja, bevonul s a többi városokat is meglátogatja, végre Zára városa előtt gyűlést tartott. Kálmán Horvátország élére kormányzót állít, akit bánnak neveznek.

1105. nyara – [Álmos herceg 2. lázadása.] Álmos Passauba menekül és Kálmán király ellen támogatást kér IV. Henrik császártól. Segítséget nem kap, mert a császárt a fia elleni harc köti le.

1106. - Kálmán a hazatérő Álmosnak nem adja vissza az ország harmadát kitevő hercegségét s felszámolja azt.

1106. - [Álmos herceg 3. lázadása] Álmos herceg felesége sógorának III. Boleszló lengyel fejedelem katonai segítségével elfoglalja Abaújvárat (Abaúj vm.) de az odavonuló Kálmán királynak megadja magát. „A király lábaihoz borúlván, mindenki hallatára bűnösnek vallotta magát.” A király megbocsátott.

1106. Kálmán Ófalun (Szepes vm.) III. Boleszló lengyel királlyal szövetséget köt. E szövetség után Álmos meghódol bátyja előtt.

1106. okt. – A II. Paschalis pápa által tartott guastallai zsinaton Kálmán lemond a magyar királyok invesztitúra-jogáról.

1107. - Kálmán sereget küld III. Boleszló lengyel fejedelem segítségére lázadó testvére Zbigniew ellen.

1107. – Álmos herceg zarándokútra indul Jeruzsálembe, hazatérése után Kálmán királytól királyi és hercegi uradalmakat kap.

1108. máj. 25. – Kálmán király Trau városában (Dalmatiában) írásba foglalja és eskü alatt megerősíti a város kiváltságait. - OKLEVÉL

1108. jún-aug. – Bizánc és Velence szövetségében Kálmán csapatait velencei gályák átszállítják Apuliába, ahol három hónapig megszállva tartják Brindisit és Monopolit. A megtámadott normann Boemund otrantói herceg kénytelen békét kötni I. Komnénosz Elek bizánci császárral.

1108. szept. – [Álmos herceg 4. lázadása] Álmos herceg felkérésére V. Henrik német császár birodalmi sereggel ostromlani kezdte Pozsony várát. Eközben Svatopluk cseh herceg a Vág vidékét ostromolta. A magyar-lengyel szövetség értelmében III. Boleszló lengyel fejedelem benyomul Morvaországba.

1109. febr. – Ottó morva herceg Nyitra vidékét pusztítja.

1109. Kálmán átiratja és megerősíti I. István veszprémvölgyi alapítólevelét.

1109. Álmos herceg megalapítja nagyapja I. Béla halálának helyén a dömösi prépostságot és Erdélyben (Szilágy vm.) a meszesi apátságot.

1109 k. – [Álmos herceg 5. lázadása] Álmos a dömösi felszentelésre meghívta a királyt, aki meg is jelent. Az udvariak vádolni kezdték a herceget, hogy merényletre készül. A püspökök segítségével kibékítették a feleket.

1109 körül – Elkészül a kisebb Gellért-legenda, amely a papi zsolosmáskönyv szükségletei szerint készített legendaváltozat.

1109-1112: Egy Álmos herceg szolgálatában levő szerzetes megírja szent Imre herceg legendakönyvét.

1111. - Kálmán Dalmatiába utazik. Zárában megesküszik Dalmácia jogainak megtartására.

1111. – Kálmán pecsétjével erősíti meg a zobori monostor oklevelét. OKLEVÉL (Hitelessége támadható!)

1112. - Első felesége halála után Kálmán feleségül veszi Monomah szuzdali és Perejaszlaveci fejedelem leányát Eufémiát.

1112-1116. – Hartvik Chartuitius győri püspök elkészíti Szent István Harmadik legendája c. munkáját.

1113. – Kálmán megalapítja a Nyitrai püspökséget.

1113. [Álmos herceg 6. lázadása] Kálmán, akit súlyos fejfájás gyötört, Álmos herceget aki újabb tervet forralt ellene, ötéves kisfiával Bélát és tanácsosaival együtt megvakíttatta. Álmos híveit Vatát, Pált és Urost eztán a dömösi prépostságba záratja. A kis Béla férfiasságát is elrendelte megfosztani de ezt nem hajtották végre. Álmos megölését pedig az ottani szerzetesek gátolták meg. „tanácsot tartott a király az istentelen Márkkal Sima fiával, Achilessel Jákó fiával és más ispánokkal, kikenek tanácsára vakíttatta meg a herceget és fiát.” - A dukátus megszűnésével a trónörökös új jussa a dalmát-horvát királyság lesz. 6-szoros lázadásért a szomszédos országokban se járt volna más ítélet.

1114. Kálmán második feleségét Eufémiát várandósan hazaküldi mert házasságtörésen kapta. A köv. évben Borics nevű fiút szült.

1114. Kálmán levonul Zárába fiával, Istvánnal mint Dalmácia és Horvátország királyával.

1115. aug. - Velence hajóhadat indít a dalmát városok visszahódítására, és elfoglalja Dalmácia egy részét és a szigeteket.

1116. eleje – Kálmán kiadja II. Törvénykönyvét, amely szabályozza a zsidók pénzügyeit és megtiltja a zsidóknak keresztény rabszolgák tartását. „lényeges pontokra nézve a fejezetkék egymásnak ellentmondanak.” – TV.KÖNYV

1116. febr. 3. – Roppant főfájástól kínoztatva (fejdaganata felfakadt) Kálmán meghalt, s Székes-Fehérváron eltemették. Fia II. István követi a trónon.

 

Felhasznált források:

•        Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme 1929.

•        Encyclopaedia Hungarica, 4. Kiegészítő kötet, 286. o.

•        Magyarország története, Akadémia I/2. 1517-1521.

•        Kerékgyártó Árpád: Hazánk évlapjai 1875. 51-58.

•        Kerékgyártó Árpád: Magyarország történetének kézikönyve 1867. I. 93-94.

•        Ráth Károly 1866. 6-7.

•        Révai Nagy lexikona 11/162.