Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


108 II. István korának eseményei 1116-1131

2015.07.23

II. ISTVÁN KIRÁLY KORÁNAK ESEMÉNYEI

(1116-1131)

 

Általánosságban

a) Ő az első gyermekkirály a magyar trónon. Nem indul jól az uralma, ráadásul a király tapasztalatlan.

b) II. István nagymértékben támaszkodik a pénz kétévenkénti kötelező beváltásával megvalósítható pénzrontásra.

c) E korban említik először az udvarispán (curialis comes) tisztséget. Elsőként György tölti be. Az udvarispán tehermentesíti a nádort, átveszi annak gazdasági feladatait, irányítja a királyi udvartartást, intézi a gazdasági ügyeket. A nádor ugyanakkor külön országos bírói széket kap.

d) „Igen ifjú korában elgyengítette magát azon kunok feleségeivel és leányaival való buja élet által, akik a görög császár alól hozzá szaladtak és a Nagy-Kunságon telepedtek meg.” Nem született gyermeke.

 

Háborúi

1115-1117 Dalmát háború

1116 Cseh háború

1117-1119 Cseh és osztrák határvillongások

1123 Orosz háború

1127-1130 Görög háború

 

Ismert események időrendben

1116. febr. – A 14 éves II. Istvánt királlyá koronázzák apja – I. Kálmán – halálát követően. Kiskorúsága tartamára Lőrinc esztergomi érseket és János nádorispánt nevezték ki melléje kormányzókká.

1116. máj. – I. Ulászló (Vladiszláv) cseh fejdelem és II. István sereggel vonul a magyar határra, ahol tárgyalásokba kezdenek, de eredménytelenül.

1116. máj. 13. – A cseh és a magyar sereg megütközik az Olsava folyó mentén, II. István vereséget szenved.

1116. máj. – Velence Ordelaph Faledro herceg vezérlete alatt (újabb) támadást indít Dalmácia elfoglalására. (ld. 1115. aug.)

1116. jún. 29. – A velencei támadó csapatok – szövetségben V. Henrik német-római császár és I. Elek bizánci császárral – Zára mellett legyőzik az ellenük felvonuló magyar erőket. Közép-Dalmácia Velence kezére jut.

1116. aug-szept. – A velencei csapatok elfoglalják Sebenicót, Traut, Spalatót (szept. 29.) és az adriai szigeteket. Spalatót árulás következtében foglalták el, a magyar őrség zömmel felkoncoltatott.

1117. – A magyarok sikertelenül ostromolják Zárát. Azonban a város felmentésére küldött velencei sereget megverték.

1117. – Bánd fiai Atyusz és Miska, apjuk akaratából megkezdik nemzetiségi monostoruk, az almádi (Zala vm.) bencés apátság építését. (1121-ben szenteli fel Nána veszprémi püspök)

1118. – Velence 5 évre békét köt II. Istvánnal, Közép-Dalmácia velencei birtok marad.

1118. – II. István vezetésével magyar sereg tör be az osztrák őrgrófságba, válaszul III. Babenberg Lipót osztrák őrgróf és II. Borivoj cseh fejedelem hadaikkal a nyugati végeket (Sopron vm.-t) pusztítja.

1118. – Jeruzsálemben megalakul a templomos lovagrend.

1118. – Jaroszlav Szvjatopolcsics vlagyimiri fejedelem Magyarországra menekül Monomah kijevi nagyfejedelem elől.

1119. – II. Leopold osztrák határgróf Vasmegyét dúlta és Vasvárt felgyújtotta.

1120. – Szt. Norbert kanonok a Laon vidékén fekvő Prémontrében megalapítja a premontrei kanonok-rendet. (1126-ban II. Honorius pápa megerősíti)

1120. – I. Vladiszlav cseh fejedelem elől menekülő emigránsok jönnek Magyarországra.

1121. – „István törvényes nőt nem akart venni, hanem ágyasokkal élt; miért is a zászlós urak és előkelők sajnálván az ország pusztulását és a király magtalanságát hoztak neki nőt.” Etelkát, Henrik stefaningi tartománygrófnak és Leopold osztrák őrgróf nővérének leányát. 

1121? – II. István feleségül veszi Róbert capuai normann herceg lányát.

1122. – II. Komnénosz János bizánci császár a trákiai Berrhoénál legyőzi a besenyőket; egy részük II. István zsoldosa lesz. A megvert besenyők vezére Tatár nevű volt. 

1123. – A trónjáról elkergetett Jaroszlav ladoméri orosz fejedelem segítségére siet II. István cseh, lengyel és magyar sereggel. Kísérletet tesz hatalmának visszaszerzésére. Vlagyimir ütközete közben azonban Jaroszlav meghalt. A magyar főurak rábírják II. Istvánt, hogy térjen haza.

1123. – Újabb nemesek menekülnek I. Vladiszlav cseh fejedelem elől Magyarországra. Ekkor száműzik Szobieszávot is, ill. ennek hitvesét Etelkát is aki szintén a magyarokhoz menekült. István szívesen látta Etelkát, noha Álmos herceg leánya volt. (vö. 1120.)

1124. – II. István seregével az 5 éves fegyverszünet lejártával Velencétől visszafoglalja a dalmát városokat Zára kivételével.

1124. júl. – II. István megerősíti Trau és Spalató I. Kálmántól kapott kiváltságait.  (Ld. Oklevél)

1125. máj.-jún. – A Szentföldről hazatérő velencei hajóhad (=A Velence által felbujtott afrikai mórok kalóz hajókkal Traut meglepték) elfoglalja (ismét) a dalmát városokat. Traut felégették, a polgároknak Spalatóba kellett menekülniük míg városukat felépíthették.

1125 k. – Álmos herceg kísérletet tesz a hatalom megszerzésére, majd Bizáncba menekül. II. Komnénosz János bizánci császár Macedóniában várost jelöl ki letelepedésükre. Fiát a vak Béla herceget a pécsváradi monostorban rejtegetik.

1126. – II. István szövetséget köt I. Sobeslav cseh fejedelemmel.

1126. – Magyar csapatok törnek be Lengyelországba.

1126. vége – II. István békét köt Konrád salzburgi érsekkel. Vállalja, hogy megkíméli a betörésektől az érsekség karantániai birtokait.

1127. – Azon Volodár fiai, ki Kálmán felett diadalt nyert (ld. 1099 v. 1100.) Valdimir és Rotiszláv egymással viszálykodván, amaz segítséget kért II. Istvántól, ki 3 ezer fegyverest küldött, később maga is haddal jelent meg s bevette Przemislt. Kiev elé sietett, s parancsba adta hogy vívják meg a várat, de a főurak nem tették, mondván hogy ez az akció az országnagyok tanácsa nélkül történik. A király kénytelen volt hazatérni és indulatában sok rosszat tett. Pl. Krisztina úrasszonyt megégettette, s az emberekre lóganéjból tüzet rakatott.

1127. máj. 4. – Leég a salzburgi székesegyház. Újjáépítésére II. István ajándékot küld.

1127. nyár. – II. István seregével betör a bizánci birodalomba, arra hivatkozva, hogy II. Komnenosz János császár befogadta Álmos herceget és hogy Barancs lakói magyarországi kereskedőket bántalmaztak. Elfoglalja Nándorfehérvárt, Barancsot, Nist és Szófiát. Megerősíti Zimonyt majd egészen Philippopoliszig (Plovdiv) tör előre. Itt szembe találkozik a bizánci sereggel, mire hadával hazatér.

1127. szept. 1. – Álmos herceg meghal. (Tetemét 1137-ben hozza haza bizánci területről II. Béla)

1128. – II. Komnenosz János császár felvonul a Dunánál, majd a folyón átkelve Haramnál megveri a magyar csapatokat. Elfoglalják Haram várát és a Szerémséget Zimony várával együtt. Megerősítik Barancs várát és hazavonulnak.

1128. – Kihasználva II. István betegségét a magyar főurak királlyá választják Bors comest és Ivánt. A király leveri őket. Ivánt lefejezteti, Bors comest pedig Bizáncba száműzi.

1129. – II. István cseh és Vencel olomouci herceg morva katonáival visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. Ezzel egy időben a szerbek is fellázadnak Bizánc ellen.

1129. szept.-okt. – A felmentésre érkező bizánci had elől II. István még visszavonul, de újabb támadása során majdnem foglyul ejti II. Komnenosz János császárt, akivel aztán Barancs közelében okt.-ben békét köt.

1130. – Az ország előkelői, trónörökös híján II. István unokaöccsét Sault jelölik az Egerben vérhasban betegeskedő király utódjának.

1130. – A király Pál püspök és Otmár ispántól tudomást szerez arról, hogy Álmos herceg fia a vak Béla Magyarországon rejtőzködik. Összeházasítja I. Uros szerb nagyzsupán leányával Ilonával, Tolnát jelöli ki lakóhelyéül és gondoskodik róla (királyi évpénzt ad neki)

1130. – A szerb Ilona megszülte Gyejcsát (későbbi II. Géza) Béla hercegnek.

1130. dec. 27. – A király megadományozta Korost, ki őt egykor vadászaton a medve karmaiból megszabadította.

1131 előtt – II. István (a Váradtól északra fekvő) Váradhegyfokon megalapítja az első premontrei prépostságot.

1131 előtt – A Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán és családja megalapítja a bozóki (Hont vm.) bencés apátságot.

1131. márc. 1. – István szerzetes ruhába öltözködött, s az országlásról úgy látszik e napon mondott le.

1131. ápr. - II. István meghalt. Váradon nagyapja Szt. László mellé temették el. Nem mint király, hanem mint szerzetes halt meg.

 

Felhasznált források

•        Magyarország történeti kronológiája I. 102-105., Akadémia 1981.

•        Magyarország története, Akadémia I/2. 1521-1524.

•        Kerékgyártó Árpád: Hazánk évlapjai 1875. 58-62.

•        Budai Ferencz: Polgári Lexicona II. 198. 1866.

•        Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme 1929.