Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


114 Az Anjou-kori Szent legendárium

2015.07.23

Az Anjou-kori Szent legendárium

2013. november 24.

 

Acta Sanctorum pictic imaginibus adornata. A mű Anjou legendárium néven ismert, de Szántai Lajos rámutat, hogy helyesebb lenne Magyar Képes Kalendáriumnak nevezni.  

A művet Károly Róbert magyar király és felesége Lokietek Erzsébet királyné készítette. Feltehetőleg András magyar hercegnek készült (14. sz.), aki a Nápolyi királyság várományosa volt, de meggyilkolták. A legendárium egy része 1896 körül került elő New Yorkból. Ekkor az ún. Morgan lapok amely 85 képet tartalmazott egy árverési katalógusban tűntek fel. Ma 140 lap ismert a teljes műből, de ezek is a világ számos pontján találhatók ma. (Ugyanúgy széthordták, ahogy Mátyás király Korvináinak lapjait). Jelenleg 106 lap (283x215 mm) a Vatikánban található. További lapok vannak ma az Ermitázs-ban (Szentpétervár), a Pierpont Morgan Library-ban (New York), Bancroft Library-ban (Berkeley), Metropolitan Museum Library-ban (Washington) és a Louvre-ban (Párizs). A vatikáni „törzsanyag” XVI. Benedek pápa címerét viseli (1740-1758) vagyis barna bőrkötése a 18. sz. közepén készült

A pergamen lapok hátlapjára szokatlan módon nem festettek vagyis nem volt olcsó az előállítása. Temperával festették és aranyozták a képeket. A pergameneken ma a margón írás látható, ami eredetileg nem volt rajta. A legendáriumot Hartul mester festette, írásait Robert da Mileto-nak tulajdonítja a Wikipedia. Szántai Lajos szerint azonban a képek alatti latin feliratok kb. 200 évvel a keletkezés után kerültek rá. Az írásból – noha latinul van – megállapítható hogy egy magyar ember írta, mert írása tele van „hungarikumokkal”.

A kódex nem teljes, elején és végén csonka és közbeeső lapok is hiányoznak belőle. A mű Jézus Krisztus és a szentek életéről szól képekben elbeszélve. A mű nem egy lepecsételt könyv, így bármelyik szentről lehet még találni akár teljesen ismeretlen oldalakat is. A ma ismert változatban nincs benne például Szent István, Szent Erzsébet hogy csak az ismertebbeket említsük. A mű egy része elveszett, New Yorkban pedig találhatóak olyan lapok amelyet valamikor négy részbe vágtak és így külön egybefűzték. A lapok eredetileg 4 képet tartalmaznak. A ma ismert, négy mezőre osztott lapok 549 képén Krisztus és Szűz Mária élettörténetének részletei mellett 57 szent élete ismerhető meg.

 

A kódex rendszere

I/a. Isten fia, Jézus Krisztus története,

I/b. Jézus anyja Mária élete kerül bemutatásra.

I/c. Tanítványok, apostolok bemutatása

I/d. Evangélisták, Krisztus tan megörökítői.

I/e. Vértanúk bemutatása: diakónus-, katona-, püspök- vértanúk.

I/f. Hitvallók: pápák, egyházatyák, püspökök.

II. Magyar Szent királyok, Imre herceg, László képei

III. Szerzetesrendek szentjei (pl. Benedek, Remete Szent Antal, Bernát, Domonkos, Toulouse-i Szent Lajos)

IV. Különféle szentek, remeték (pl. Bereck, Remigius, Hilarius, Egyed és Pál, Elek és Eustachius)

V. Szent asszonyok és szüzek (itt tárgyalva Mária Magdolnát vagy Alexandriai Szent Katalint is).

 

A legendák elbeszélése általában 4-6 képben történik de a leghosszabb 72 képből áll. Azonban elgondolkodtató – utal rá Wehli Tünde – hogy miért múlta felül 72 jelenetes képsorával idősebb Szent Jakab legendája Jézus Krisztusét. A lapokon vannak üresen hagyott oldalpárok is.

 

Források

Szántai Lajos előadása (Anjou legendárium)

Wehli Tünde: A magyar Anjou legendárium (regi.oszk.hu)

Wikipedia (Anjou legendárium)

Sulinet.hu