Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


116 Adatok a Corvinák történetéhez

2015.07.23

ADATOK A CORVINÁK TÖRTÉNETÉHEZ

 

A Corviniana Bibliotheca Hunyadi Mátyás király budai könyvtára, melyet a király uralkodása első évtizedében alapított s fokozott buzgalommal gyarapított. Korának leggazdagabb könyvtárai közé emelkedett. Mátyás nagy összegeket fordított könyvvásárlásra; vett kész munkákat s a leghíresebb könyvmásolókat és festőket, köztük a flórenci Attavantest, Franceso de Chiericot, Gherardo Antonio Sinibaldot és Girolamo dei Librit foglalkoztatta. A mintegy 8-10 ezer kötetre menő könyvtárt Mátyás a budai királyi palota külön termeiben állíttatta fel. Mátyás halála után II. Ulászló és II. Lajos kevés gondot fordított reá, a legbecsesebb kéziratokat elajándékozták s e révén Cuspinianus, Brassicanus, Conradus Celtes s a többi császári követek sok kódexet vittek Bécsbe.

A mohácsi vész utáni zavarok elősegítették a könyvtár pusztulását s mikor Szolimán 1541-ben Budát elfoglalta, már csak romjait találta a királyi könyvtárnak. A megmaradt könyvek nagy része a török uralom alatt Konstantinápolyba került, honnan Verancsics Antal és Zay Ferenc hoztak egyes példányokat. Pázmány Péter, Bethlen Gábor és II. Rákóczy György hasztalan fáradoztak azok visszaszerzésén.

A Budán maradt példányokból 279 kéziratot és nyomtatványt 1686 - a visszafoglalás - után Marsigli Bécsbe szállíttatott, emiatt minden nagyobb európai könyvtárban vannak darabok belőle. Minden kézirati könyvet, mely egykor Mátyás király könyvtárához tartozott, a tudományos világ Corvin-codexnek nevez. A kétségtelen Corvin-codexek számát Csontosi János kutatásai 131-ben állapították meg, ezek legtöbbje - 23 db - a bécsi könyvtárban van. Modenában 15, a budapesti egyetemi könyvtárban 12, melyeket II. Abdul Hamid szultán ajándékozott 1877-ben a magyar nemzetnek. A Nemzeti Múzeum könyvtárának 10 kódexe közül négyet őfelsége a király kapott ajándékba 1869-ben Abdul Aziz szultántól; a modenai herceg által 1847-ben a nemzetnek ajándékozott két fényes kódex, tévedésből a bécsi udvari könyvtárba került, de utóbb őfelsége elhatározásából a Múzeum tulajdonába jutott. Ezeken kívül van egy-egy az Akadémiában, a győri püspöki könyvtárban, a marosvásárhelyi gr. Teleki-könyvtárban, Emich Gusztáv tulajdonában és egy a zágrábi délszláv akadémia könyvtárában. Az 1882-i budapesti könyvkiállításon 66 kódex volt összegyűjtve.

(Athenaeum Kézi Lexikona I/364.;

Vö. Csontosi, Magyar Könyvszemle 1881. évf.)

 

A budai műhely valószínű termékei közül Mátyás király Missaleja magaslik ki, amely jelenleg a vatikáni könyvtár dísze. ... A könyvtár darabjai a budai vár délkeleti részén épült külön helyiségben voltak zárt szekrényekben és nyitott polcokon elhelyezve, még pedig fekvő helyzetben. A terem közepén volt a király nyugágya, világos jeléül annak, hogy a Korvinák elsősorban az uralkodó magánhasználatára volt szánva. ... A könyvtár élén külön könyvtáros állott. E tisztet Joannes Regiomontanus, Taddeo Ugoletti, Marzio Galeotti, Bartolomeo Fonte és Felix Ragusanus töltötték be.

Mátyás halála után, fia Corvin János birtokába ment át a könyvtár, aki amidőn a választási küzdelmekben veszve látta ügyét, az értékesebb kódexeket a várpalota egyéb kincseivel szekérre rakatta, hogy magával vigye. A csontmezei ütközetben, ahol Ulászló párthívei magukhoz ragadták az elszállított kincseket, veszhettek el az első kódexek. Pár héttel a csata után a nemzet arra kötelezte a herceget, hogy a Korvinákat hagyja meg eredeti helyén, ekként nemzeti tulajdonná lett, de fönnmaradása korántsem volt biztosítva. Felix Ragusanus halála után a könyvtáros állása betöltetlen maradt s a könyvtár II. Ulászló nemtörődömsége folytán züllésnek indult. Az udvarnál megforduló tudósok szabadon használhatták a kincseket s igen valószínű, hogy lopás is történt. Így juthattak Conradus Celtis birtokába azok a kéziratok, amelyekről levakarták Mátyás címerét. A kikölcsönzők kezén is sok kézirat sikkadt el; Bohuslav, Schlechta és mások évekig tartották maguknál a kódexeket, mígnem végképp maguknál felejtették.

[116 Kódex helye valamint gazdag irodalomjegyzék e témában Révainál tételesen felsorolva.] (Révai XII/64.)