Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


133 A magyar korona őrei az évszázadok során

2015.07.24

A MAGYAR SZENT KORONA ŐREI

Kozsdi T. 2012. nov.

 

Az ember azt gondolná, hogy könnyű összeállítani a Magyar Korona őreinek akár csak száraz névsorát is. Ennek archívuma a szabadságharc idején, a Korona ládájában volt, mely a Duna mélyén megsemmisült. Így családtörténeti lexikonok és vármegye monográfiák segítségével próbáltam utána eredni aminek még lehet. Aki ennél többről tud, kérem küldje el.

Az alábbiakban ahol (1) és (2) jelzésű koronaőrt látunk az arra vonatkozik hogy egyházi hovatartozás szerint ebből is és abból is egy-egy koronaőrt választottak a reformáció megindulása után. (KT)

 

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 13. SZ.-BAN

Ákos (1248-1251)[1]; Mátyás (1256-1263); Feliczián (1263-1272)[2]; Gál (1299-1301)

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 14. SZ.-BAN

István (1301-1305); Vincze (1305-1309); Kolin (1309-); János (1323-1328); Balázs (1328-); János (1340-)

 

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 15. SZ.-BAN

Garay Miklós (1434 előtt)

Palóczy György esztergomi érsek és Palóczy Mátyás országbíró (1434)

bazini gróf Szent-Györgyi György (1438-1439.)

  • Albert király alatt koronaőr. Neki adta át a koronát. Ulászló ezért a tettéért fej- és jószágvesztésre ítélte és birtokait a Rozgonyiaknak adta. Ulászlónak azonban nem volt hatalma a végrehajtáshoz. Első felesége Oppeln Judit, második Lichtenstein Margit. Fiai Zsigmond, Péter és János mind erdélyi vajdák voltak.[3]

Garay László (1440-44 k.)

szemerei Szemere János (1488 előtt)

  • Szemere J. (1438-1488) esztergomi várnagy és koronaőr. Fia szintén koronaőr.[4]

szemerei Szemere Kelemen (1490 előtt)

  • Szemere János koronaőr fia. Visegrádi várnagy. Első felesége Beatrix királynő udvarhölgye volt Stolts de Slantz de Silesia Magdolna, második felesége Gechey Borbála. 1526-ban a Mohácsi csatában halt meg.[5]

Dóczy Orbán egri püspök (1), Báthory püspök (2) (1490)

Fodor István püspök (1), Báthori András (2) (1492)

  • Báthory (1445 e. – 1495 u.) B. István országbíró fia. 1458-ban királyi tárnokmester és szatmári főispán. Hunyadi Mátyás halála után (1490) II. Ulászlóhoz szegődött. Felesége Bélteki Drgáfi Julianna.[6]

Bakócz Tamás püspök (1), Szapolyai István nádor (2) (1493-1499)

  • Bakócz 1497-től esztergomi érsek, kora leghatalmasabb alakjának egyike. Mátyás udvarában királyi kancelláriai titkár. 1508-ban konstantinápolyi patriarchai címet nyert. 1510-11 a zágrábi egyház vezetője.[7]

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 16. SZ.-BAN

Perényi Imre nádor (1), Szapolyai János báró (2) (1500-1519)

  • Perényit 1491-ben Ulászló királyi főétekfogó-mesterré nevezte ki. 1504-től az ország nádora. 1511-ben horvát-szlavón-dalmát bán. 1519-ben halt meg.[8]

Perényi Péter báró (1), Szapolyai János báró (2) (1519-1526)

  • Perényi (1502-1548) erdélyi vajda. 1526-ban erőszakkal hatalmába ejtette a gazdátlanul maradt pataki várat. 1527-ben átpártolt Ferdinándhoz. 1529-ben Szulejmán betörésének hírére a Szent Koronával Patakra menekült, ahol a János-pártiak elfogták. Élete végéig Patak várát építette át, de halála miatt be nem fejezte.[9]
  • Szapolyai magához vette a koronát, őrtársa Perényi tudtával s magát meg koronázta vele 1526. nov. 11-én. Mivel Mohácsnál meghalt az esztergomi és a kalocsai érsek is, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást, Perényi segédkezésével. 1527-ben Perényi átjátszotta a koronát I. Ferdinándnak. A törökök elfogják, majd visszakerült a Korona Szapolyaihoz, majd özvegyénél Izabellánál maradt, aki 1551-ben hosszas alkudozás után átengedte Ferdinánd királynak.[10]

Perényi Péter báró (1526-1539)

ecsedi Báthory András Bonaventura (1551?)

  • Hatalmas oligarcha, államférfi. 1549-től szatmári és szabolcsi főispán. 1550-51: Ferdinánd tárnokmestere és egyéb országos kapitány is. 1551. máj.-ban Ferdinánd megbízta hogy vegye át Erdély kormányzását, András azonban köszvénye miatt másra hárította a feladatot. 1551-ben az Izabellától átvett Koronát Tokajra vitte! Ferdinánd Erdély vajdájává nevezte ki 1553-ig. 1554-1566 közt országbíró. 1565-ben a törökök ellen kivonult sereg parancsnoka. 1566. okt. 4-én halt meg Dévény várában. Első felesége Thurzó Anna. Második felesége Mindszenti Katalin. Gyermeke nem volt.[11]

Betöltetlen!? (1539-1608)

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 17. SZ.-BAN

szklabinai és blatnicai br. Révay Péter főispán (1.), erdődi Pálffy István gróf (2.) (1608-1622)

  • Révay (1568-1622) történetíró, államférfi. R. Mihály főajtonálló és Bakich Anna fia. Felesége Forgách Mária. 13 gyermeke született.[12] II. Ferdinánd hadai elől Zólyomba, majd Kassára, Eperjesre végül az ecsedi várba vitte a Koronát. 1622-ben a nikolsburgi béke létrejöttével Pozsonyba került előbbi helyére. Megírta a szent Korona történetét latinul, melyet 1613-ban majd még többször kiadtak.
  • Pálffy Fugger Mária fia. Felesége gr. Puchaim Éva.[13]

Apponyi Pál báró (1.), Pálffy István gróf (2.) (1622-1624)

Pálffy János gróf (1.), nagylucsei Dóczy István báró (2.) (1625-1629)

  • Dóczy 1586-ban született, Bethlen Gábor híve s követe Konstantinápolyban. Felesége Vizkelety Judit aki férje halála után (1630) a korona szekrény kulcsai terhétől feloldatik.[14]

Pálffy János gróf (1.), Forgách Péter báró (2.) (1630-1645)

  • Forgách 1612 előtt született. F. András tábornok fia. Felesége br. Újfalusy Katalin. Fia György altábornok.[15]

Szapolyai János: (1647)[16]

ipolykéri Kéry János (1.), Ostrosith Miklós báró (2.) (1646-1660)

  • Kéry 1629-ben Esterházy nádor követe Bethlen Gáborhoz. 1635-ben Balassagyarmat várkapitánya. 1647-ben koronaőr. Felesége Czobor Orsolya. 1702-ben halt meg.[17]

Zichy István gr., id. (1.), Pálffy Miklós gróf (2.) (1661-1679)

  • Zichy (1616-1693) 1661-ben koronaőr, 1690-ben tárnokmester lett. 1679-ben grófi rangra emelték. Fia Ádám.[18]

Zichy István gr., id. (1.) monyorókeréki gróf Erdődy Kristóf gróf (2.) (1680-1693)

  • Erdődy (1651-1704) Kincstárnok. Felesége gr. Pálffy Zsuzsa. Fia László kancellár, György országbíró, Imre tábornok és József cs. k. kamarás lett.[19]

Zichy István gróf, ifj. (1.), Erdődy Kristóf gróf (2.) (1694-1701)

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 18. SZ.-BAN

Pálffy Miklós gr., id. (1.), Erdődy Kristóf gr. (2.) (1701-1704)

Pálffy Miklós gr., id. (1.), Pálffy Miklós gr. ifj. (2.) (1704-1706)

  • Pálffy (1671-1706) koronaőr, ezredes. Felesége homonnai Drugeth Julianna.[20] 

Nádasdy Tamás gróf (1.), Kollonits Ádám gróf (2.) (1714-1729)

  • Kollonits (1651-1726) császári altábornagy. 1688-ban alezredes, 1708-ban altábornagy lett. 1702-13 közt a Rajna mentén a franciák ellen harcolt. 1714-ben Csongrád vm. főispánja, 1715-ben koronaőr lett.[21]

Nádasdy Tamás gróf (1.), Erdődy György gróf (2.) (1730-1734)

  • Erdődy 1714-ben – apja halála után – barsi főispán. Később Magyar királyi udvari helytartósági tanácsos, kincstári elnök és koronaőr. 1758-ban országbíró.[22]

Zichy Károly gróf (1.), Erdődy György gróf (2.) (1735-1741)

  • Zichy 1735-ben koronaőr és valóságos belső titkos tanácsos. Két lánya volt. 1741-ben halt meg.

Eszterházy János gr. (1.), Erdődy György gr. (2.) (1741-1744)

Nincs betöltve (1.), Erdődy György gr. (2.) (1744-1746)

galántai Eszterházy Miklós gr. (1.), Erdődy György gr. (2.) (1746-1748)

  • Eszterházy (1711-1764) oroszországi követ és koronaőr.[23]

Eszterházy Miklós gr. (1.), gyaraki Grassalkovich Antal gr. (2.) (1748-1758)

  • Grassalkovich (1694-1771) pályája elején királyi ügyész, majd a királyi ügyek igazgatója, királyi személynök, kincstári elnök, majd 1751-ben koronaőr és valóságos belső titkos tanácsos lett. Nógrádi és aradi főispán és főlovászmester is volt. Mária Teréziától pallosjogot nyert 1762-ben. Fia Antal kincstári tanácsos és szintén koronaőr.[24]

Eszterházy Miklós gr. (1.), erdődi Pálffy Lipót gr. (2.) (1758-1764)

  • Pálffy (1716-1773) táborszernagy és koronaőr. P. Leopold ezredes és gr. Souches Mária fia. Két felesége volt, gr. Waldstein Jozefa és gr. Ogilvi Vilma. Nyolc gyermekéből három érte meg a felnőttkort.[25]

buzini Keglevich József gr. (1.), Pálffy Lipót gr. (2.) (1764-1765)

Csáky János gr. (1.), Pálffy Lipót gr. (2.) (1765-1772)

  • Csáky országbíró és főispán. Első felesége Esterházy Bora, második Zichy Jozéfa.[26]

Keglevich József gr. (1.), Grassalkovich Antal gr. ifj. (2.) (1772-1783)

Almássy Pál gróf (1779)[27]

  • 1766-ban a jászok főkapitánya, utána koronaőr. Fia Ignác alkancellár.

Apponyi Görgy gróf: (?)

  • 1736-ban született. Tolnai főispán, belső titkos tanácsos. Felesége gr. Lamberg Mária.[28]

buzini Keglevich József gr. (1.) Balassa Ferenc gr. (2.) (1783-1785)

  • Balassa (1731-1807) 1756-ban kamarás, 57-ben tanácsos, 62-ben szerémi főispán, 69-ben belső titkos tanácsos. 1780-ban Szt. István-rend középkeresztese, 83-ban kamarai elnök és koronaőr. 85 után horvát és dalmát bán. Nagyzellőn temették el.[29]

Keglevich József gr. (1.), Nádasdy Mihály gr. (2.) (1785-1795)

Nádasdy Mihály gr. (1.),Teleki József gr. (2.) (1795-1796)

Nádasdy Mihály gr. (1.), nincs betöltve (2.) (1796-1798)

miháldi Splényi József br. (1.), Ráday Gedeon gróf (2.) (1798-1801)

  • Splényi (1744-1831) felesége gr. Ujfalussy Gabriella.[30]
  •  

ISMERT KORONAŐRÖK A 19. SZ.-BAN

Splényi József báró (1.), zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Pál ifj. (2.) (1801-1812)

  • Almássy 1776-ban kamarás táblabíró. 1783-87-ben fiumei kormányzó, majd több vármegye főnöke. Aradi főispán, királyi főlovászmester. 1810-15 között koronaőr. Felesége Kapy Anna. [31]

Almásy Pál ifj. (1812-1815)

Splényi József báró (1.), Eötvös Ignác báró (2.) (1812-1823)

Splényi József br. (1.), nincs betöltve (2.) (1823-1824)

Splényi József br. (1.), Végh István (2.) (1824-1831)

buzini Keglevich Gábor gr. (1.), Végh István (2.) (1831-1834)

  • Keglevich 1825-27 között csongráfi, 1828-42 közt nógrádi főispán. 1831-ben koronaőr, 1842-ben tárnokmester.[32]

Keglevich Gábor gr. (1.), nincs betöltve (2.) (1835-1836)

Keglevich Gábor gr. (1.), Szilassy József id. (2.) (1836)

  • Szilassy (1755-1836) Torna vm. főispánja. Valóságos belső titkos tanácsos, a Szent István-rend vitéze, a hétszemélyes tábla bírája. Első felesége Mocsáry Borbála, második Dessewffy Terézia, harmadik Inczéddy Katalin. Könyvtára a nagykőrösi református főgimnázium könyvtárába került.[33]

Keglevich Gábor gr. (1.), Batthyányi Imre gr. (2.) (1837)

Keglevich Gábor gr. (1.), Teleki József gr. (2.) (1838-1842)

Ürményi Ferenc (1843-1844)

  • (1780-1858) fiumei kormányzó 1823-36 között, közgazdász. Ü. József fia. 1843-ban koronaőr.[34]

Ürményi Ferenc (1.), Vay Miklós br. (2.) (1844-1848)

  • Vay (1802-1894) V. Miklós tábornok fia, kancellár, politikus, főrendiház elnök, koronaőr 1844-től. 1848-ban a Batthyány kormány kinevezte erdélyi királyi biztosnak. Felajánlották neki a miniszterelnökséget de nem fogadta el és visszavonult 1848 végén. A szabadságharc után mégis halálra ítélték amit végül 4 évi fogságra változtatott az uralkodó. 8 hónap után szabadult. 1860-ban udvari kancellár, 1861-ben lemondott. 1868-tól újra koronaőr.[35]

tolcsvai Bónis Sámuel (1848)[36]

  • 1810-ben született, Szabolcs vm.-i alispán, majd követe. 1848-ban országgyűlési képviselő és koronaőr. 1849-ben igazságügyi államtitkár. A koronát felpróbálta!![37]

Károlyi György gr. (1853-?)

tótprónai és blatnicai Prónay Albert br. (1860-)

  • Prónay (1801-1867) 1846-ig Pest vm. főispánja, 1860-tól koronaőr. Cs. k. v. belső titkos tanácsos, hétszemélynök. Felesége gr. Ráday Erzsébet.[38]

Károlyi György gr. (1.), Nyáry Albert br. (2.), (?-1863?)

nyáregyházi Nyáry Antal br. (1863)

  • Nyáry (1803-1877) cs. k. v. belső titkos tanácsos, hétszemélynök és koronaőr. 1845-től a királyi tábla bírája. Buzgón csatlakozott gr. Széchenyi I. nemzetgazdasági reformeszméihez. 1848-ban visszavonult. 1861-től ismét bíró. 1863-ban a hétszemélyes tábla bírája majd tanácselnöke, koronaőr és a bekövetkezett koronázáskor a Szent István-rend középkeresztese lett. Felesége 1826-tól Kubinyi Jozéfa.[39]

dénesfalvi Cziráky Béla gróf (?)[40]

  • 1852-ben született, aranygyapjas vitéz, kamarás. 1878-ban feleségül vette gr. Eszterházy Máriát.

Károlyi György br. (1.), Vay Miklós br. (2.) (1867-1873)

tolnai Festetics György (1.), Vay Miklós br. (2.) (1873-1883)

  • Festetics (1815-1883) cs. k. kamarás és v. belső titkos tanácsos, magyar királyi főudvarmester, miniszter és koronaőr, Szent-István rend nagykeresztese. Felesége gr. Erdődy Eugenia csillagkeresztes palotahölgy. 1849-ben esküdtek Bécsben.[41]

Szlávy József (1.), Vay Miklós br. (1883-1894)

  • Szlávy Bihar megye adminisztrátora volt.[42]

Szlávy József (1.), Radvánszky Béla br. (2.) (1895-1901)

  • Radvánszky (1849-1906) belső titkos tanácsos, kamarás. Felesége 1885-től Tisza Paulina br.[43]

 

ISMERT KORONAŐRÖK A 20. SZ.-BAN

Széchenyi Béla gr. (1.), Radvánszky Béla br. (2.) (1901-1906)

  • Széchenyi (1837-1918) ázsiai utazó volt.[44]

Széchenyi Béla gr. (1.), Wesselényi Miklós br. (2.) (1906-1916)

Széchenyi Béla gr. (1.), Ambrózy Gyula gr. (2.) (1916-1918)

nincs betöltve (1.), Ambrózy Gyula gr. (2.) (1918-1928)

Károlyi Gyula gr. (1.), Ambrózy Gyula gr. (2.) (1928-1930)

Széchenyi Emil gr. (1.), Ambrózy Gyula gr. (1931-1932)

Perényi Zsigmond br. (1.), Teleki Tibor gr. (2.) (1933-1942)

Perényi Zsigmond br. (1.), Radvánszky Albert br. (2.) (1942-1945)

 

UTÓÉLET NAPJAINKIG

1945. márc. 27-én a Szent Korona elhagyta Magyarországot. Elásták Ausztriában, majd az Amerikai hadsereg birtokába került megőrzés céljából.

1948-1949-ben Frankfurtban voltak a szent tárgyak egy páncélteremben.

1953. márc. 21. Az USA partjához ért a Korona.

1953-1977 A Fort Knox katonai erődben elzárva tartották.

1978. jan. 5. óta van ismét magyar földön. A Nemzeti Múzeumban volt kiállítva 2000. jan. 1-ig.

2000-től a Parlament épületében van.

2012. jan. 1. A koronaőrség visszaállítása.

 

[1] E korból Ákos nb. Máté fia Ákos királynéi kancellár (1248-1261) az egyetlen Ákos aki ismert. Minden bizonnyal róla van itt szó. (Zsoldos 2011. 281.)

[2] E korból egy Felicián ismert az ugocsai ispán 1271-ből. Feltehetően őróla van szó. Zsoldos 2011. 301.

[3] Nagy Iván X. 617., Turul 1891/2., 102., 1927/2. és 51.

[4] M. Nemz. Zsebkönyv II. 568., Borovszky: Zemplén vm. 540.

[5] Kempelen X. 114.

[6] Turul 1895/4. 177; 1900/1. Wertner M.,

[7] Turul 1887/1. 6.

[8] Turul 1887/2. 51.

[9] Borovszky: Zemplén vm. 105., Kempelen VIII. 260.)

[10] Szalai-Baróti: M. Nemz. Tört. III. 3.

[11] Wertner Mór in. Turul 1900/1.; Borovszky: Szabolcs vm. 88.

[12] Kempelen IX. 95. és 693.

[13] Nagy Iván VIII. 137.

[14] Borovszky: Bars vm. 533., Nagy Iván XII. 237.

[15] Turul 1883. 3. 149.

[16] Turul 1900/3. 138.

[17] Nagy Iván VI. 227-228.

[18] Borovszky: Komárom vm. 583.

[19] Nagy Iván Pótkötet 227.

[20] Nagy Iván VIII. 137.

[21] MÉL

[22] Borovszky: Bars vm. 395.

[23] Borovszky: Komárom vm. 565.

[24] Borovszky: Bács-Bodrog II. 581., Orosz E.: Heves és volt Külső-Szolnok vm.-ék nemes családai „Grassalkovich”.

[25] Kempelen VIII. 134., Borovszky: Bars vm. 545.; Nagy Iván VIII. 139.

[26] Turul 1891/1. 37.

[27] Borovszky: Zemplén vm. 523.

[28] Kempelen I. 144.

[29] Nagy Iván I. 128.

[30] Nagy Iván X. 331.

[31] Borovszky: Heves vm. 654.

[32] Borovszky: Nógrád vm. 603.

[33] Turul 1911. 1. 48., Kempelen VII. 239.

[34] MÉL

[35] MÉL

[36] Borovszky: Szabolcs vm. 514.

[37] Szilágyi S.: A M. nemz. tört. 3. könyv. II. fej.

[38] M. Nemzetiségi Zsebkönyv I. 401., Nagy Iván IX. 493.

[39] M. Nemzetiségi Zsebkönyv I. 382., Borovszky: Hont vm. 262., Kempelen VIII. 21.

[40] Kempelen III. 209.

[41] M. Nemzetiségi Zsebkönyv I. 110.

[42] Borovszky: Bihar vm. 442.

[43] Kempelen IX. 28.

[44] Kempelen X. 89.