Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


152 János pap királysága

2015.07.24

JÁNOS PAP ORSZÁGA/KIRÁLYSÁGA (11-12. SZ.)

 

China északi határa fölött egyik tatárnép fejedelme a 11-dik század elején keresztény kereskedők s a nestoriánusok által a keresztyénséggel megismerkedvén, kikeresztelkedék s János nevet vett fel, egyszersmind pappá is felszenteltette magát[1], ezért őt nyugaton János papnak (Ung khan) nevezték.

A négy utána következő papkirály szerinte e nevet viselé s ezek egyikét III. Sándor pápa a római egyházzal összeköttetésbe akarta hozni. … de jött az ár, mely egész Ázsiát s így ott maradt testvéreinket, valamint a János papok fejedelemségét is (1202) elborítá (Dzsingisz khán). Dzsingisz khán neje János pap keresztény leánya volt. (Farkas 1865. I/338.)

 

A Szent Grált János papkirályságába szállították – írja Guénon. (Világkirály 1993.) János papok négyen is voltak, akik ezt a nevet viselték: Tibetben (Pamirban), Mongóliában, Indiában és Etiópiában (ez utóbbi bizonytalan.) Valószínű, hogy ugyanannak a hatalomnak a különböző megszemélyesítéseiről van szó.

A muzulmán betörés óta János pap önmagát nem nyilvánítja meg, mégis úgy tűnik, externálisan a dalai láma reprezentálja.

János pap királysága titokzatos ország, ahol a papi és a királyi hatalom egyesült. Azt mondják, Dzsingisz kán meg akarta támadni országát de megfutamodott a seregére bocsátott villámcsapások miatt. (R. Guénon)

 

[1] KT megj.: A János papok - határozott véleményem szerint - nem a római katolikus egyháztól voltak különlegesek ahogy az egyháztörténész itt sejteti.