Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


156 Adatok Európa pénztörténetéhez 8-12. sz.

2015.07.24

ADATOK EURÓPA PÉNZTÖRTÉNETÉHEZ
A 8-12. SZÁZADBAN

 

Római font és Karoling font

A római pénzverés alapsúlya az attikai kereskedelmi mintából (654,9 gr.) származó 327,45 gr. súlyú római font (libra) volt. A frank birodalomban is ezt a fontot fogadták el pénzverési alapsúlyúl. A Merovingok arany soldiusainak és ezüst denárainak pénzlábát a római fonthoz viszonyítva határozták meg. Pipin és Nagy Károly a római fontot használta alapul. Nagy Károly 781 táján új, nehezebb pénzlábat vezetett be: Karoling-font (pondus Caroli). Ennek súlya nem ismert, de több kutató a 244,75 gr-os párizsi 8 unciás márkából kiindulva 12 párizsi unciára vagyis 367 gr. súlyúnak veszik. Ami biztos, hogy 781 óta Nagy Károly és közvetlen utódai 240 denárt verettek 1 fontból. Hóman megállapítása, hogy 15 római unciának megfelelő, 408 gr-os fontot alkalmazott Nagy Károly az addigi római fontsúly (327,45) helyett.

A Karoling font eredete Arábiából, Al-Manszúr kalifa (754-775) által behozott 408 gr-os bagdadi vagy iraki-font. Károly barátságos összeköttetésben állt Harun al-Rasiddal s a frank pénzrendszerben is felismerhetőek az arab hatások. A Karoling font elsősorban pénzverési súlymérték volt s a kereskedelmi használatból nem szorította ki teljesen a 12 unciás római fontot. (i.m. 29-45.)

 

Márka

Eredetét homály fedi. Angliában a 9. században a font (libra) mellett mint arany és ezüst mérésére használt súlymérték, tűnik fel a márka (marc) és a félmárka. Az első forrás amely említi Ethelwolf királynak egy 857. nov. 4-i oklevele. A márka eredetét Skandináviában kell keresnünk. Említése a dán-angol szerződésekben mutatkozik. Világosan látszik, hogy a 10-11. századi forrásokban az angolszászok solidusokban, a dánok pedig márkában számították a pénzt. A súlymárka ősi skandináv beosztása is skandináv eredetre utal: 1 márka = 8 őre = 24 örtuger. A márka szerepel az ó-izlandi «Gragas» törvénykönyvben. A márka minden valószínűség szerint ó-skandináv súlymérték volt, amelyet a dánokkal való folytonos háborús és békés érintkezés igen korán meghonosított Angliában. A skandináv márkák súlya 208-218 gr. közt ingadozik (Stockholmi márka: 208,612 vagy 210,616 gr.; Norvég márka 215,97 vagy 218,053 gr. Ezek közel állnak a római font 8 unciájának 218,3 gr-os súlyához (római font 2/3-a). Angliába már mint a font 2/3-ad részével került a márka. Csakhogy Angliában a 350,029 gr. súlyú Tower-pound volt használatban és nem a római font, így a márkát is e font 2/3-ad részének tekintették.

Így jött létre a 233,35 gr-os középkori angol márka, ez lett a Londoni márka vagy „Tower mark”. Törvényes angol pénzláb tehát:

 

1 Tower font = 1 ½ márka             = 20 soldius                  = 240 sterling              = 350,0299 gr.

1 márka                                             = 13 1/3 soldius             = 160 sterling              = 233,3533 gr.

1 soldius                                                                                   = 12 sterling                 = 17,501 gr.

1 sterling                                                                                                                         = 1,4584 gr.

 

Az európai kontinensen 1025-1050 között tűnik fel a márka: 1026: Hollandia, 1045: Köln, 1074: cseh márka is létezik, 1070-90 közt Franciaországban is megjelenik.

A 11-13. században a Kölni márka 215,496 gr. volt (!) és nem az átvett angol márka (233,35). (i.m. 46-61)

 

(Hóman B.: Magyar pénztörténet 1916.)