Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


159 Salamon és temploma a Szent Sólyom városában

2015.07.24

SALAMON ÉS TEMPLOMA

 

Salamon

Egy (pentagrammos) gyűrű -, melyet pecsétként és kulcsként is emlegetnek – segítségével szerezte meg Salamon a természet legrejtettebb titkait és a Bölcsességet. Antonio Venitiana de Rabina írja a „Le Dragon rouge” (Vörös Sárkány) 1521-es kiadásának előszavában: „Salamon életének minden napját ádáz kutakodással és a legsötétebb és legkeservesebb titkok között töltötte; végül azonban minden vállalkozásában sikeres volt, és a Szellemek legmélyebben rejtőző hajlékaiig jutott, mindüket lekötözte és engedelmességre kényszerítette, Talizmánja vagy Kulcsa segítségével.” Salamon démonok feletti hatalma Istentől származott, és ezt a hatalmat pecsétjén keresztül gyakorolta, melyet Isten küldött neki az egyik angyalával. (Abonyi István 2002. 88.)

A „Salamon testamentuma” című könyvben azt olvassuk, hogy amikor Salamon a jeruzsálemi templomot építtette, a munkálatok irányításához egy ikoglán (titokzatos lény, aki a Jeruzsálemi Templom építésén dolgozott türoszi Hiramhoz hasonlóan – Királyok I. könyve, VII:13-14) állt rendelkezésére, akit nagy becsben tartott. (Abonyi István 2002. 88-89.)

Egy másik csodás esemény leírása elmondja, hogy: Salamon a pentagrammába vésett pecséttel érintette meg a megnémult Jeremiás próféta nyelvét, hogy újból beszélni tudjon. Egy VIII-IX. századból ránk maradt kopt szőnyegen egy szent lovag látható, - aki nem más, mint Salamon – amint éppen leterít egy oroszlánt, jobb kezében pedig egy gyűrűt tart. Salamon, Dávid fia egyiptomi kapcsolatot is magáénak mondhatott. 700 felesége és 300 ágyasa között volt egy egyiptomi feleség is, II. Psousennés, a XXI. dinasztia utolsó uralkodójának leánya. Isten olyan mérvű bölcsességet adott Salamonnak, a Biblia szerint (Kir. Könyve. III.12), melyet senki sem birtokolt sem ő előtte sem pedig utána. Salamon bölcsessége nagyobb volt, mint Kelet összes fiáé együttvéve és egész Egyiptom bölcsességén is túltett. Salamontól 3000 bölcs mondás származik és énekeinek száma 1005. Beszélt növényekről, négylábúakról, madarakról, hüllőkről és halakról, és Ábrahám után ő volt Izrael első bölcse. (Abonyi István 2002. 89.)

Renan (a sémi nyelvek története I., 1855., 119.) ezt írja: „Salamonban úgy tűnik, sokkal kevésbé volt meg, mint Dávidban, az Izrael iránti nagy elhivatottság. Izraelnek nem filozófiára, nem tudományra, nem iparra és nem kereskedelemre volt szüksége. Salamon, aki mindezek felé utat nyitott, bizonyos értelemben letérítette népét vallásos küldetésének útjáról… Az idegen kultuszokkal szemben megértést tanúsított. Műveinek nagy része elveszett, emléke vitatott maradt, gondolatainak széles tárháza, melyet egy nagyszerű időszakban az emberek ismerhettek semmivé lett a próféták tisztán monotesita szemléletmódja miatt. Kr.e. 931-ben, Salamont fia, Roboam követte. Bizonyos hagyományok szerint, Roboam apja összes titkos írását egy elefántcsont ládikába zárta, melyet Salamon sírjába helyezett a Dávid városában, a temetés alatt. A babiloni tudósok – köztük egy bizonyos Foz Groec – felfedezték a ládikát, de nem tudták elolvasni a tartalmát. Egy angyal megjelenését követően Foz Groec képessé vált az írások elolvasására és azokból könyvet szerkesztett, melynek címe: „Salamon kulcsa”. A kopt irodalomban, pl. Sába királynő történetében, Salamont démonok szolgálják. Nicétas de Chones szerint, az egyik bizánci császárnőnek volt a birtokában Salamoni Biblia, melyet a démonok megidézésére és a velük való beszélgetésre használt. (Abonyi István 2002. 92.)

A Koránban Salamonnak a szelek, démonok és dzsinnek engedelmeskednek. Dzsinnek a bizalmasai, Isten engedelmével. Ők az építő dzsinnek, a Shedimek, akik a Jeruzsálemi Templomot építették. A lovaknak fontos szerepe volt Salamon életében: Ciliciából hozatott lovakat, melyeket Egyiptomban adott el. Salamon tehát gyakran jelenik meg lóháton, amint lándzsájával kígyót, oroszlánt vagy sátánnőt döf át. (Abonyi István 2002.)

Dávid (Salamon apja) Rabba ostroma alatt elcsábította Bathsebát, a hittita Urija feleségét és a férjét eltette láb alól. Az asszonyt megtartotta. Dávid halála után a természetes rend szerint a trónnak a negyedik fiára, a Khaggittól született Adonijára kellett volna szállni; Bathseba azonban rávette az öreg királyt, hogy kiáltsa ki királlyá Jeruzsálemben az ő zsenge korú fiát S.-t, és még életében adja át neki a hatalmat. Így a hárembeli ármány tette meg S.-t királlyá. (Maspero: A zsidók ókori története 46.)

Bölcsességének hírét a későbbi keleti mondák nemcsak fenntartották, hanem kiterjesztették: a keletiek őt Szulejmánjaik egyikének tartják ki még Adam előtt élt és uralkodott az egész világon; sőt uralkodott az elemeken. A legnagyobb bűvész és csodatevő volt, aki értett az állatok nyelvén (a Koran tartalmaz egy közte és egy hangya közötti párbeszédet); ha valahova utazni akart, ráült a szelekre; volt egy gyűrűje, melynek segélyével uralkodott a daemorok felett, és megtudta nemcsak az elmúlt és jelen dolgokat, hanem a jövendőbelieket is. (Somogyi Ede 1885. XV. 460.)

 

Salamon temploma

Salamon ezt Kr.e. 1012-ben csak átépítette! A templom ősi hittite Bil vagy Bel naptemplom volt. Salamon Baal-t (Bált) éppen úgy szolgálta, mint Jahvh-t. Salamon uralkodása alatt a zsidók Baal-t szolgálták. A jeruzsálemi Baal templom csak Kr.e. 580-ban pusztult el, amikor Nebuchadnezzar a várost leromboltatta. (Csobánczi 1963. 166)

H.G. Wells: „A világtörténet alapvonalai” 151.o.: „Dávid és Salamon bibliai története alapjában véve irreális és hazug.” Salamon csupán Hiramnak, a kereskedő királynak volt a segítő társa s a királysága nem egyéb, mint Egyiptom és Fönícia békéjének záloga. Jelentőségét túlnyomó részben Egyiptom időleges hanyatlásának köszönhette. Salamon khabiru sheik volt és halálával véget ért a khabiru törzsek rövid dicsősége. (Csobánczi 1963. 168.)

Salamon legnagyszerűbb építkezése a jeruzsálemi templom volt, melyet phoeniciai mesterek által kormányzása negyedik évében (Salamon uralkodása Kr.e. 993-953) kezdett meg és hét év alatt befejezett. (Somogyi Ede 1885. XIV. 459.)