Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakatos - A magyar nemzet eredeti hona 1. rész

2015.10.18

 

A’ MAGYAR NEMZET EREDETI HONA.

KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A’ HORVÁT ÉS ILLIR NEMZET EREDETISÉGÉRE,

 

 

LAKATOS GYÖRGY

GAMÁSI PLEBÁNUSTÓL.

 

PESTEN, 1844.

NYOM. TRATTNER-KÁROLYI BETÜIVEL

(ÚRI UTCZA, 453. SZÁM.)

 

Begépelték: Dakó Réka, Gál Livia, Kali Éva, Kiss Anikó, Szilágyi Ilona, Vida Zsuzsanna

Szerkesztette: Gál Livia, Kozsdi Tamás, 2015. szeptember

 

 

ESET-TÁRAMBAI BELÉPÉS

és a’ Munka ajánlata.

 

Idvelendő Honom! Dicső szityák, kunok, hunnok, avarok, kanaániak, utóbb fenicziaiak, pánoknak vagy magyaroknak édes hazája! – Milly sok szorgalommal fáradoztak tudós fiaink valódi eredetiségünk kikutatásában – az, az egész magyar világ előtt tudva van; – irtak és sokat föl is mutattak a’ Nemzetnek; de mind ezek még mint nagyszerű kételyek merültek előttem fel, és Nemzetem ős-eredetisége felől buvárkodó lelkem szomját le nem csillapiták.

Iróink megelégültek, ha eldődinket a’ Sinai, vagy Chinai határoktól az Immaus hegyek vidékitül Tanaisig elterjedt nagy Scythiábol Pannon földünkre a’ Moeotis tava, a’ kaspi tenger és kaukazi bérczek közül beköltöztetheték.

Vegyék csendes lélekkel tudós iróink, ha én egy eredetibb hont mutathatok be: – a’ HON Kanaán földe, a’ vele határos tartományokkal és városokkal; – mellyekből nemzetemet két uton szállitom hazájába. 1-ör) Tekintse meg bárki az Immaus hegyek táját, a’ Caspi és Feketetenger közeit és az ezek melletti tartományokat, – olly helyneveket találand, mellyek egyenesen Kanaanból származtak oda; tekintse meg 2-or) a’ földközi tenger europai partjait, országait, az idősb földrajzokon, hasonlókép kanaani vagy szomszéd tartományi helynevekre találand ott is. – Ez kétfelőli költözködése eldődinknek.

Az igazat tudni-ohajtó olvassa Ptolomaei és Plinius könyveiben följegyzett Pannon helyneveket; mellyeket Szentiványi, Moró, Timon Samu ugynevezett, Ó Magyarország képe, és Bombardi Mihály az ugynevezett, Nagy Magyarország helyirása’ könyvekben nem kis szorgalommal rajzolnak; többnyire keleti nevek jelenkeznek itt – néhányat kivéve, mellyeket Pannoniánknak Romátoli hóditása után, Roma meglatinositott. – Legfölvilágositóbb tudományt nyujtanak t.t. Horvát István ur honunk nagy tudományú fia. Rajzolatinak 41. §. jelesen a’ sz. régiségből közlött fi és helynevek, mellyek ismét Kanaanból kerültek e’ tudós férfiu tollába; – a’ § végén méltó pironsággal illet bennünket (papokat), hogy kiknek a’ szentirást éjjel ’s nappal olvasni kötelességökben áll, – ezeket észre nem vettük, és kikutatására annyi századok alatt föl nem eszméltünk. – Az itt jegyzett kevés hely- és fi-neveken kivül, jelenleg is tömve van Pannoniánk kanaani hely- és finevekkel, mellyek még az ős hajdankorbul származtak hozzánk, ’s a’ t.

Rég sejteték azt nyelvészettanárink, hogy, magyar nyelvünk nem europai, hanem ázsiai, ’s különösen hogy a’ zsidó (inkább kanaani) nyelvvel, némü rokonságban áll. – Csak ezen figyelmeztetésökért is tisztelem őket, egyedül abban hibásitom, hogy kevés vagy tán semmi szorgalmat nem forditottak e’ két nyelvbeli gyök- vagy törzs-szavak megmagyarositására, ’s e’ hanyagságuk fájt lelkemnek, – ennélfogvást a’ csendes éjt, a’ hosszu napok hivatal-mentes óráit gyakran egész lélekbágyadásig arra forditottam: hogy szitya, kun, avar, pannon, magyar eredetünket a’ setét homálybol kiemeljem, ’s tisztáb fényt sugároztassak rá. – Hogy legelső ’s eredetibb nyelvünk ’s nemzetünk tiszta eredete kikutatásában némi lépéseket – bár talán gyengéket – tettem, hogy mégis irtam, és dolgoztam, munkám tanusitja.

Hogy nemzetem iránti legtisztább szeretetemet kimutassam, ’s kitűzött tárgyam igazságát minél világosabb fokra emelhessem, egy „Etymologiai = szónyomozási Esettárt” bocsátok Honom elébe; meggyőződvén arról, hogy hol a’ historiai adatok mengszünnek, ott a’ szónyomozás, helyesebben mondva a’ keleti szavak megmagyarositása a’ legtisztább forrás, mellyből epedő szomját kiki lecsillapithatja. Rajzommal azon hiányt iparkodám kitölteni, mellyben történetiróink mind eddig hibáztak.

Illy czimű munkámban: „Somogy Vármegye Esettára” – melly már kéziratban sokra terjedő iveken kész, – tehetségemet oda forditám, hogy Pannon, különösen Somogynak, – melly földén hord ’s táplál, – több régi kanaan helyneveit fölvilágositva megmagyarositsam, nevezetességeit a’ világnak tudomásul nyujtsam, ’s esettárát még Josua időkorától jelenkorunkig lehozzam; iparkodtam egyszersmind, hogy magyar nyelvünket a’ világ első nyelvével, a’ kanaánival, – melly heber és szent nyelvnek is mondatik – összerokonitsam.

Ezen munkám közrebocsátását félbeszakasztaták velem az illir zegernyés mozgalmak; ’s igy jelen munkácskámban egy egészen más rendszert választék; – több nemzetek eredetiségével az övéket is lerajzolni, honi nyelvünknek eredetiségét megalapitni, ’s velök nemcsak szomszédságunkat, hanem rokonságunkat is – hogy józanabbra téritsem – bebizonyitni iparkodtam.

Kedves Hon! Oltárid számosak, mellyeken minden, kit földeden hordasz ’s egeddel betakarsz – hogy áldozatát bemutassa, méltán kivánod; ’s joggal követelheted, hogy a’ nemzetiség fájának csendes árnyaiban szendergők, a’ fa életének föntartására, ’s virágzásának előmozditására, annak tövét is öntözgessék, ’s ápolására tehetségök szerint iparkodjanak. – Hon! én e’ kisded munkácskámat teszem oltárodra, ezt függesztem a’ nemzet virágzó fájának ágaira: – mellyből kináld meg, o hon! a’ béke édes ölében csendesen nyugvó fiaidat.

Honom nagy és tudós atyjai! valamint a’ Magyarnak élő Istene kedvesen vette Abel áldozatát, ugy vegyétek ti is részvéttel e’ kisszerü munkálatomat, ’s meleg kebellel pártolván terjesszétek szét a’ földszinén, – hadd ismerje meg az eredeti nemzetiségtől, nyelvtől messzepártolt minden más nemzedék, hogy egyedül a’ Magyar az, ki majd közvetlen Istentől tanulta, megtartotta ’s őrizte nyelvét, a’ szentebb régiségből hozván le származását!

Ha jelenkori müveltebb irói tollal nem éltem, azt félszáznál tizen is túl terjedő aggastyánságom, a’ vállaimra nehezűlő kor, ’s a’ körülmények mostoha befolyása által megtört egészségem, majd minden társalgástul elszigetelt remete-életem, az ujabb könyveknek, – mellyek virágosb kifejezéseket adtak volna tollamra, – meg nem szerezhetése okozták. – A’ mi segedelmet elavult könyvtáracskám nyujtott kezembe, azzal tudományomat, érzeteimet ’s a gondolatimat kifejezni szorgoskodtam. – Irám Gamáson, kisasszony hava’ 8-án, 1844-dik évben, Somogy vármegyében.

 

A’ Szerző.

 

 

Curetesek. Kreta Philistiek                                                                                                  

Chun, chuni, huni, hunni, kreta = makaros                                                                         

Candia. Cita                                                                                                             

Aeria, Kreta első neve. Areae ponnonii                                                                              

Aerianak második neve, Curetim, ’s ezen szó jelentése                                                     

Sarbit. Scarabantia – – Sebet, Carse = Karzó. Magyar Csürsz fejedelem                          

Serebia. Jovia. Eddo = Iddo = Idiminum                                                                             

Dun. Adon = Idvelem. Dus = dives. Deus                                                                           

Sarabim, Sarabaiták. Szervetők                                                                                          

Sarbal. Sarabara. Schalavári                                                                                                

Tabach = dobak = Zobach Szabách                                                                                     

Dávidnak gárdája                                                                                                                 

Pheletim. Rotzim. Aritz = Aristocrata                                                                                

Ceretim. Kerat = garda. Gárdon. Hátsiak                                                                            

Curetes = üstökös magyarok. Curiatiusok                                                                          

Candia. Candavia. Canada. Gandia. Cortes                                                                         

Kik a’ Curetesek? Salana.                                                                                                   

Bestan, Besan. Szityák. Salánán                                                                                          

Szityák, Cittim-től, Japhet unokájátol valók                                                                      

Ptolomaeinek „ad Herculem-je” Pannoniában hol?                                                           

Khades. Cadusier nemzetek. Cadusa szityafi                                                                     

Besan. Bisseni a’ magyar honban. Csalóköz, Celták. Coletianok. Padán                          

Betsan szótaglalása, jelentése, Ün, Üni, Ünnep, a’ Citák = Szityák régi helyök Pannoniában                                                                                                                    

Wischnu, Schiva, Indus magyar szavak                                                                              

Catara város. Hungari Catelani. Csötörtök                                                                         

Corybantes. Cabiri. Paraeci Fennek istene.                                                                        

Sarmatak = házi halálok                                                                                                      

Sláv, Hvala bogu. Dankowszky Gergely                                                                             

Croaták. Illyricum Slavoniává lesz                                                                                     

Horvát. Több Aradok. Arvadok. Canaannak nemzedéki                                                    

Illyr. Illyrek. Elion Fennek istene                                                                                       

Feniczia. Fenike, aegyiptomi magyar szó. Punuch, Pinet szitya főnökök, Fenék Keszthelyen alul                                                                                                             

Canaan, itt szerkeztetett Adam. Vajjiszer = szerkeztő szó ereje, Canaan jelentése          

Canaanban a’ szityák                                                                                                           

Canaanba Abrahám és unokája Jákob a’ bálvány-képeket beviszi. Abrahámnak nincs itt sajátsága                                                                                                                          

 

Költözködések.

 

A’ Szityák eredeti hona, ebböli költözködésök                                                                  

Creta és Cyprus szigetekből fegyverrel berontnak Canaanba. – Innen az Immausi hegytájaknak urai lesznek. Immaustol Tanaisig kiterjesztik birodalmukat. Phasis vagy Phison szavak magyarositása                                                                                

Abar vagy Avar nemzet. Iberia. Celtiberek Gomer = Cimmer = Cimberek, ezekröli hely és finevek. Gomerek = Galaták = Kelták vagy Celták a’ Szityákkal egy nemzetet tesznek                                                                                                                            

Első költözködés, a’ nemzetek eredeti költözködése Mosestől I k. X r. iratik le. Második költözködést Josue fegyvere okozta. Kimennek Afrikába, jönnek Illyriába. Harmadik költözködés Nabukodonozor időszakában. Kenizsi                                      

Rabbanaei Szityák. Siziges. Damnae, Ser vagy Serica. Piada. Bade indiai szótól Buda, Sicambria, Ofen                                                                                                              

Euxinus, Pontus, Maeotis szavak magyarázata                                                                  

Kadusi, Chorasmi, Alani, Roxolani nemzetek                                                                    

Rha folyók, Rasin, Rasinai. Madschar = magyar = magyarot város Kaukáz töviben        

Juhria. Jugaria, Lapponia, Estonia, Tanais vize városa. Azzao = Assovia = Aszófő. Geth város, honnan a’ Geták. Azotus = Csopak Balatonmelléki helység – és Palaznak. Itt Filistiek laktak                                                                                                                

Canaan névről lemondnak. Pan, Fenn nevezet alatt költözködnek Pannoniába. Finniába. Finnek beszéde. Balaton tava. Balti tenger                                                                    

Chunok költözködése. Kun imádság                                                                                   

Kunok, Avarok egyek Bissenek Besenyők                                                                          

Eldődink a’ földközi tenger részeire is költözködnek, ugymint a’ Catalani magyarokkal a’ Rhizeiek = Reziek = Retiaiak, Balaneábol a’ Polányiak, kik Bolentiumnak nevet adtanak                                                                                                                            

Arad = Arvad szigetből a’ Horvátok, Vardaeiek, Cománusok. Epidamnus = Durasso = Dyrrachium = Soriae urbes. Salana = Betsan = Besan                                                   

Narensii. Sardioták. Szereda = Szerda. Kedd. Scirtones                                                    

Joppe = Japides. Scardus hegyek. Arca vagy Arci = Oricum. Surium. Epitium. Athalai. Paeanium. Paeonia. Pannonia város                                                                               

Roma ön csendében virágzó Pannoniát háborgatja                                                            

Romának büszke hatalmát meg kezdi törni, ’s fényét homályositni Balamber.                

Balamber után Attila, a’ keleti és nyugoti romai birodalmat adófizetővé teszi                

Attila, német iróknál Eczel. Bebai. Zobbai, finevek magyaráztatnak                                

Avarok = Várkunok, őseik honát visszafoglalják, hanyatlásuk után a’ Sláv nemzetek. Hibáik                                                                                                                              

Öröm a’ Hungarok győzelmein, Pannonia visszafoglalásán: Hun és Gara                        

Hunnaink = Massageták. Belgites. Semeja. Mysia = Moesia, mazices magyarok            

Árpád, ezen szó jelentése. Felszólalás Rabsacessel                                                           

Árpád, Verbőcz, Eürs, Bults, Leel, Zagráb. Posega. Valko várokat a’ tengerparti Durassóig mint ősi sajátjokat visszafoglalják. Eleud. Zoltán                                       

Végszó                                                                                                                                 

 

 

 

A’ Horvát nemzet eredetiségének rajza.

 

Somogy megyének esettárát vagy historiáját ősidőkből jelenkorunkig rajzolandó; – kitűzött tárgyamnal szorosb kapcsolatban álló több nemzetek eredetiségét a’ homályból kiemelni, ’s felettök a’ világosság napját elömleszteni jelen munkám föladata. – A’ kor kivánságát, körülményeit ’s érdekeit tekintve, irományim tömegéből előlegesen két czikket állítok szőnyegre.

 

1. §.

 

HORVÁT NEMZET. – Ez magát a’ Gazophilacium Latino- Illyricum, 1731. évben nyomatott szókönyvében a’ hajdani Curetesek-től, kikre hivatkozik a’ szótár-iró Lucanus IVdik könyvének ezen verseiben:

„Illic bellaci confisus gente Curetum, Qvos alit hadriaco tellus circumflua Ponto”

a’ Curetes vagy Curet szóbul a’ Croata, Croatus, Crobatus, Crobata, – horvátosan Horváth, Hervat – hozza le; az országot pedig Croátiának, hajdan Crobatiának és Curetiának, Horvatszki, Orszak, Horvatszka Zemlya-nak nevezi. – Ennek következtében mind a’ Croat, mind a’ Horváth szavak jelentőségéről szükséges az értekezés és értelmezés.

 

2. §.

 

CURETES. – Elfogadhatólag összevág ezen szó a’ keleti kheretim, vagy csak khereti (ceretim) szókkal. – Nemzet neve ez! – mellyről Gesenius Vilmos legnevezetesb nyelvészettanár igy ir: „a’ Kheretimek a’ Filistiek egy része, kik a’ földközi tenger déli részén laktak” – a’ 70 fordítók vagy magyarázók és syriaiak Kreter-rel fejezik ki, azaz Creta vagy Kreta szigetből származottak. – A’ Caphtor nemzetségi névnél még világosabban igy adja elő Mozes után a’ Teremtéskönyv X-ik fejez, 13-14 vben, – hogy Egyiptomból származtak, honnan Caphtorba (Kreta szigete Aphtera városa) költözködtek; innen ismét Kanaan földének déli részére – ’s ezen vándorlástól Filisteusoknak peleset vagy pheleset = vándor, németesen is wandern, vándoroknak neveztettek; vagy pedig a’ szójelentés értelme magyarositása után pálás, páljás = utas, utazó, peleset = páljásut, kiknek mintegy természetökben volt az utazás, vándorlás peleset = pálásut-ság; vagy pedig a’ phale absondern = váló, az elválástól, – kik Egyiptom több nemzetétől elváltak, – nevezték magokat. – Ezt látszik jelenteni görög elneveztetésök is allophili = elválók; és a’ latin alienigenae = elidegenők. – Caphtor által némellyek Cappadociát, mások pedig Cyprust is értik. – Ezen Filistiek Cereti nevet is vettek föl, mellytől Creta szigete nyerte elneveztetését. – Eusebius zsidó József régiségeihez ragasztott, és igy czimzett „Compendium de sex etatibus seculi ’s a’ t.” Cres (cret) vagy Orion első Cretai királytól eredteti a’ sziget nevét. – Ezen Cretaiak Minos vagy Minoas király alatt Gáza Filisti város hóditására egy sereget vittek, – diadalmuk emlékére kretai Jupiternek a’ nevezett városban templomot emeltek, és Marna-nak nevezték. – Ezen Marna vagy Marnás-t, Calmet értekezéseiben I-ső köt. 189 lap, a’ Filistiek istenei közé számlálja. – A’ költözködő Filistiek hozták ezen Marna – magyarul Urnok és Márnás Urnő – istent jelentő szavakat magokkal, kik a’ Somogy vármegyében kebelezett Mernyében is Marna istenöket tisztelvén, e’ Marna, a’ jelenleg is fönálló Mernye m. város elnevezésére adhatott alkalmat; melly magyarul – az m betü elvágatván – Urnok, Urnőt – jelent.

A’ történet valósága ez lehet. – Minos Aster és Europának fia (ettől Europa; Aster röviditve az Astarot-ból) Filistiek, Kanaaniak vagy Fennek Feniciusok istene – nevet adhatott Istria tengermelléki tartományunknak, és a’ Duna ,Ister’ nevének). Schütz Világ Hist. I. k. 141 lap a’ világ teremtetése után 2550 évtájra, melly Calmet időszámtáblája szerint Krisztus U. előtt 1448 évre üt ki, Cretában uralkodó első Minos korára teszi azon időszakot, mellyben Israel fiai az arábiai pusztából már kikészültek, Kanaant elfoglalandók. – Minos ezt megsejtvén összvegyűjti tábori erejét, segedelmet viendő a’ Kanaaniaknak. – Ugyan is historiai adatok valósitják, hogy a’ Filistiekkel legtöbb bajok volt a’ Hebereknek. – – Vagy pedig igen megnépesedvén Creta szigete, pór szó szerint a’ föld már nem birhatván őket, kénytelenitettek anyaföldjöket változtatni, gazdag honjokhoz hasonló termékeny hazában éltöket megnyugtatók. – Ugyan Minos és utóbb Rhadamant királyaik a’ földközi tenger szigetein uralkodásukat messzibb terjesztvén, a’ szárazföldön is elhatalmasodtak. – Utóbbi királyaik pedig több helyre szállítottak gyarmatokat. – Calmet I. k. 180. lap a’ Ceretim és Pheletimerről értekezvén irja: hogy ezek a’ Filistiek számából valának, és Dávid király pártjára állottak. – Az iró azonegy nemzetnek tartja a’ Cerethimeket és Pheletimeket, – ezek a’ nemzetet, Ceretim pedig a’ hont t. i. Cretát jelentik, a’ Ceret törzs-szót Cret vagy Cretának allitván.

 

3. §.

 

Mi csak méltányos és magasztos lehetett a’ világban, azt az irók Cretára ruházzák. – Pomponius Mela II. k. 7. fej. azt városira, népeire nézve legvirágzóbbnak, igen nagynak és száz városból állónak jegyzi. – Virgil Aeneisében III. k. 204 v, száz nagy városban és legtermékenyebb országokban laknak, azaz a’ Cretaiak. – Didor és Strabo említik, hogy minden istennek Creta volt anyafölde. – Diodor maga eteocretes vagy valódi Cretaiak, eteo vagy az időtől letteknek; Autochontes (khaniti magyarosan honitni) azaz önmagokat nemzőknek, honítóknak, önlétüeknek, földbül termetteknek tartották. – A’ melly nemzetnek valódi eredetét homály födte, az, az időtől teremtettnek állítatott. – Igy p. o. chun, chanaani = kanaani város (honnan a’ Kun nemzet, chun, hun, un kiirat szerint chuni, huni, hunni, uni, hun-gari, un-gari – historiai neveztetések származtak). Görögül a’ Kronostól, rövidebben és magyarosan a’ Kor-tól vagy időtől keletkezetteknek tartattak. – Kun hosszabban khijun, Saturnusnak is neveztetett, kitől a’ Kun város épittetett. (Gesen Vilmos a’ Kun szónál). – A’ Kun-ból a’ német a’ König szavát igen helyesen alkotá ki, a’ magyar pedig az n betüt r-el mondván ki, Király-át teremté elő, mellyből a’ sláv Kraly eredt. ’Sidó József régiségeihez csak kissé ez előtt említett ragasztékban, Creta = Makaron; Molnár legrégibb szókönyvünkben Makarosnak jegyeztetik; nem különben Cyprus szigete is Makariának neveztetik, t. i. a’ lég mérsékletségétől és bőtermékenységétől vagy mag-eresztés-től. – Jáhn, zsidó szótárában – eretz mechora – olly hont jelent, hol valódi eredetét nyerte valamelly nemzedék. – T. Horváth István ur értelmében Rajz 18, 75, 78 §. magyar szigetek valának ezek. – Calmet földképén a’ Sodomai tenger éjszaki partján mutatkozik Machaerus helység. – Manasse fia is a’ Teremtéskönyv L, 23, Machir-nak neveztetett; melly szó igy irva Mechera, is jelent, mellyből a’ latin az ő mucro szavát alkotá.

 

4. §.

 

Homonnai örökösök költségén 1741-ben a’ császári Fölség engedelmével készült europai Törökbirodalom földrajzán – Creta szigetében föltünnek ezen helynevek „Aphtera, Calmet szerint legidősb ’s jelesb város, – Móses (Teremt. Könyv. X, 14.) Caphtorjainak anyalakja; – Candai, melly várostól a’ sziget Candiának is hivatott; Lissus vagy Liszó, Lappa vagy Lapa; (somogyi helynevek). Cytheum vagy Citha város; a’ Fenicziaiak vagy Fennek, vagy Kanaaniak kikötője. – Calmetnél a’ nevezett könyvben 181. lap Tripol helység, hol Pleto vagy Pluto a’ pheletimertől született. (Talán a’ Horvátok Turopol-ja is ettől ered. – A’ török nyelv a’ Kerat vagy Cerat szó első K, vagy C, betüjét G-vel írván ki, Cretat-Ghirid Adassi-nak czimzi; – az utóbb mondandók szerint Ghirid = gárda, és hedossa = hódos, meglehet, hogy Cretából állitá ki hódonkint vagy hónaponkint való gárdáját vagy testőreit, vagy pedig hadas = myrtus, édes, kellemes illatú myrtussal ékesitve jelent meg a’ gárda a’ nagy ur tiszteletére. – Cretát tehát Caphtorok lakták, vagy Filistiek vagy Pelasgusok, Cithár vagy Szittyák, Fenicziaiak vagy Fennek, vagyis Kanaaniak, kiktől Candia vagy Kun város. – Mégis Homer Odyss. T v 175 Cretában laktak Achivi = chiviek vagy heveusok (chava vagy hava = sammeln = összegyülni vagy hivóni) Teremtéskönyv X, 17. Kanaannak fia: Eteo-Creták; Cydones görögösen, zsidósan Caphtorok, melly gránátalmát jelent, mellyel bővelkedett e’ sziget. – Dorenses, Kanaannak tengerparti városa és tartománya Dor, honnan maiglan létező Dornai, Dörnyei család nevek, és a’ drávamelléki Dörnye helység. (dor = kör, dörnye = környe). Tricaices, hihetőleg Sem maradékiból Nachortol, – (nachor = raucus = horákoló, hortyogó) – született Thare, az eredetiben az tarach, ez terach-tól (melly tér, téres fekvő helyet jelent) származott Tricaices, talán ebből lett a’ török nemzetségi nevezet. – Divinique Pelasgi. – Kivivattatott az, hogy a’ Filistiek egyet jelentenek a’ Pelasgusokkal. – Creta szigetének ’s lakosinak minden dicsérői közt legtöbbet mondott még Homer, midőn Pelasgus lakosit mennyeieknek, istenieknek mondja.

 

5. §.

 

Plinius IV. k. 12 rész Calmetnél, Cretának Aeria volt első neve, – most Aeria szót szükség kútatás alá venni. Calmet Értekez: I. k. 237 lap Hara vagy Ara, egyik tartomány, melly Israel nemzetségének adatott. – Arraei populi sunt Mediae, azaz, az Arraeiak Mediának népei. – Ismét, Aria persa tartomány. Az Ara szó jön ezen Kanaani törzs szótól har vagy hor, melly hegyet jelent, magyarul hor-gos, vagy hor-hós hely; ebből érthető Hári családi név azaz Hegyesi. – H lehelet betű elvágatva ar szótag marad, melly által ara, aria, aeria hegyes hely jelentetik. – Most magyarázható Timonnál az Ó Magyarország képében II. k. a’ Hunnok és Hunn-avarok-ról a’ XV fejezetben 274 lap: „et in Pannonia residentium Arearum” Pannoniában lakó Area nemzetség; a’ 275 lap pedig „Areae Pannonii Dravi et Savi accolae” azaz: a’ pannon Areák, Dráva és Sáva lakosi = hegylakosok. – De a’ Dráva és Sáva közt Croaták és Horvátok léteznek jelenleg, – tehát ők vándorlottak ide Aeriából vagy Cretából!? – Creta Ida és több hegyeitől kölcsönözhette Aeria első elneveztetését. – Ezen Ida hegy barlangjában a’ Curetesek vagy Cretaiak táplálták Jupitert. –

 

6. §.

 

CURETIM. – Cretának vagy Aeriának második neve Pliniusnál Curetim. – Calmet a’ nevezett könyvben 181 lap, itt Gortina város, Kerat folyam, melly szavak erejével azt vijja ki, hogy Creta a’ ceret, ceroth, cerethim szavakkal helyesen illik-össze, és valólag a’ Cerethim nemzettől nyerte elneveztetését. – Ha Creta Pliniusnál a’ Curetim vagy Curetesek lakfölde, Calmetnél pedig Cerethim által Curetim vagy Curetesek értetnek, a’ gyökszó jelentését szükség kikeresni. – Törzsszó carat vagy karat, több jelentése közt németül: ausrotten, – rotten. – Ki a’ keleti nyelv változásit csak legkevésbbé is megtekintette, az tudja a’ betüvágásokat, cseréket, elhagyásokat, betübecsúsztatásokat, pontozás módját (melly a’ nyelvzavarnak tagadhatlan egyik oka) azonnal a’ Karat-ból a’ k elvágatva, art vagy irt marad (im egy magyar szó eredete) mellyből a’ német rotten ausrotten = irtani kiirtani, teremté ki. – A’ szent irás magyarázóktól vette tek. Horváth István ur Rajz. 134 szám alatt „et Keretim e patria sua, Caphtore scilicet Excisi” azaz a’ keretimek honjokból Caphtorból kimetszettek, üzettek vagy irtattak, helyesebben a’ fentebbmondottak szerint kiköltöztek, vándorlottak, kiket utóbb a’ forditók exul = (e szálló elszálló) = számüzött, szigorúbb kifejezéssel ejtettek ki. – A’ karat-ból az r betűt kihagyva k és t maradnak fönn, mellyből a’ köt magyar szónk készűl; a’ karat szó használtatott a’ frigykötéseknél kerot berit = icere foedus = einen Bund machen, azaz frigyet kötni; mi pedig a’ frigy, mint barátság, béke; a’ beritből hozható le, ezen magyar szó barát, mivel csak barátomat tisztelhetem frigyesemnek – frigyet vagy is barátságot kötni, a’ kerat maga épségében maradván = frigyet keritni. – A’ beritből vagy kurtitva brit-ből született ezen német szó is Friede = béke, mivel a’ béke keblében élhetni boldogul; a’ b – t. i. elváltozik pf vagy csak fre, a’ t – pedig d re lett a’ brit-ből Friede, és a’ magyar frigy. Ismét a’ britből a’ német brut vagy Bruder; és a’ slav brate. – A’ beritből vagy magyarosan barát-ból magyarázhatók azon helynevek, mellyek Baráti név alatt ismeretesek; ezek nem mindenütt a’ szerzetesektől kölcsönözték neveket, hanem dicső pannonainknak frigy és barátság-kötés helyei valának ezek. Ugyanezen okbul mondatnak a’ szerzetesek is barátoknak, azaz frigyeseknek. – Nem mondok kaczajraméltót, ha Britanniát is berit vagy brit-ből eredtetem, melly a’ historia után Brut-tól Silvius fiától neveztetett ugyan, ki talán a’ szomszéd Celta rokoninkkal kötött barátságtól – frigytől – Brut keleti névvel tiszteltetett meg. – Igy tünnek föl a’ franczia-tengerparti Brit-onok is, kiket Procopius Británniából származtat e helyre, azaz barátok, frigyesek. – Cerat az egyesben, Ceretim a’ többesben áll, tisztamagyarosan mondva ki irtim vagy irtóim, ezek lettek másoknak kiirtóik.

 

7. §.

 

Az R betű kihagyása következtében egy pár példával szolgálok itt, melly dicső magyar nyelvünk nyomozására vezet vissza. Schar vagy sarbit; Sar szó a’ keleti nyelvben ezen divat magyar szótul: Ur, származott; S betüvel megelőzve sar támadt belőle, – fejedelmet jelentett, mellyből a’ hajdani celta, most franczia szó: sire; bit = bot, annyi mint a’ német Stab, a’ latin és német Scepter, Sceptrum, sarbit = fejedelmi vagy uri bot; – sarbitból az r kihagyással lett a’ schebet vagy sebet, a’ b P-re változva = sceb vagy scep, – támadt a’ sceptrum szó. – Ezen rövid rajzom erejével bátran lépek vissza hajdani Pannoniának helynevei magyaritására. – Nagy Magyar-Ország topographiája vagy helyirásában I. könyv II. fejezet Pannoniáról a’ VII. §. jelenik meg Scarabantia, Sacarbantia, Scabringa helynév; majd sorvadást kaptam ezen hallatlan szavak olvasásánál; – azonban a’ keleti nyelv ovószerül használt, ’s utba igazitott. – A’ Scharbitból t. i. a’ megtévedt irókezek könnyen alkották a’ Scharabantiát, Sacarbantiát, a’ Schebetből pedig sceptrumot, melly Csepregre igen helyesen alkalmaztatott, Csepreg tehát győrmegyei helység – sceptrumos vagy fejedelmi lak vala a’ pannonok időszakában, hasonlókép a’ sebet-től nyerhette nevét a’ szombathelyi megyében Septe vagy Söpte helység, és a’ Sebetics családi név. – Somogyunk kérkedhetik több Sebeticsekkel.

Egy más példa az R betü kihagyásáról. – Heber, Kanaan vagy Fenn nyelven ces = kes kise; Syr kaldi nyelvekben karse, karze = kurzeja, kurzi trónt jelent, azaz hogy a’ trón vagy királyi ’s itélőszék karzósan vagy karral vala kiékesitve; eredetikép és rövidebben Karszéket – Karzónak mondhatni; Karzóba ülni, annyi mint fejedelemnek, itélő birónak lenni, (innen a’ többesben Karok, Tettes Karok, melly mintegy fejedelmi méltóságot sugároztat a’ nagy hivatalra) a’ Ces vagy Kes-ből eredhetett a’ Cesar nevezet is, azaz tronusi. A’ Curse, Curseből, a’ Curs vagy Csűrsz Scytha vagy Hunn, Filisti vagy Jász, Hungar vagy Magyar király neve, kinek Heves megyében jelenlegis nevezetes az árka, – Csűrsz király árka. –Timon II. k. a’ Hunnokról és Hun-avarokról VIII. Fej. 221 és XIII. fej. 255 lap. – Illy keleti szónyomozások után világlanak Attila, Árpád, ’s a’ t. ezekről Somogy Esettárában – Ciseből létezik Kaszó Somogyban Szobi Pléb. most puszta; Ptolomaeus után ez lehetett a’ Pannon Caesarea, melly Topog. I. k. II. fej. IX-ik §. Tatára magyaráztatott. – A’ sebet-nek második szótagjából – bot, érthető a’ pannon Bato, Sextus Ruffus Top. I. k. 4 lap. „Batone, pannoniorum rege subacto” = Bato pannonok királya meggyőzetvén, „pannoniak birodalmunk alá jöttek” Bató szó tehát maga királyi hatalmat bélyegez, – innen Bato-szék = Királylak Tolnában, Baté Somogyban. T. Gaal család fényes palotája emlékeztet vissza hajdani fényére. – A’ sebetből született Sceptrum szót, latin, görög, német és franczia nyelvek használják. – A’ bot szót pedig a’ magyar és horvát nyelv tarták fön, bát kralyovszka = királyi bot; a’ tót ajak a’ többek közt palice kralovszka = királyi pálcza. – A’ bot-bol a’ német Bothe = követ, királyi hatalommal biró; ismét a’ Bot, Botka, Butka családi nevek értetnek. –

 

8. §.

 

Magyar, heber nyelvészet-tanárok, és történetirók! – Tek. Horvát Istv. ur Rajz. 41 §-ban rátok mennydörögve – szaggatja le elöttetek a’ Magyar esettárok titkos jelenése könyvének néhány lepecsételt kapcsait! – merész vagyok én is e’ nagy Férfiu nyomdokit követni, és a’ hátramaradt zárokat feltörni. – Jelen munkácskámmal föltárom én tehát a’ könyvet ’s néhány szóra mutatok, figyelmeteket ez megérdemli, – mellyből megértenditek „Kik voltak a’ hajdani Pannoniának lakosi, s’ mi ajkuak? – Bombárdi Mihály Nagy Magyarország topographusa (topos, görög = tap vagy talp, tap vagy talpalni föld, midőn tapig leiratik valamelly hely) a’ már többször említett könyvének 11-ik lapján. Ptolomaeus után, Serbium hely nevet mutat elénkbe, – ugyanezen iró Timon és Maginus, Pécsre alkalmazzák; – N. és ft. Szalágyi István, a’ pécsi káptalannak egyik tudományos csill   aga, ugyan a’ pécsi kaptalannak egyik historiájában több jeles okkal támogatja; hogy Pécs a’ Romaiak időszakában nem Serbium, hanem Sopiana névvel tiszteltetett meg – minden jeles és dicséretessel Sopianát ékesíti föl. – A’ nevezett Káptalan historiája könyvének 157, 158 lapjain, legyen ugy! – Mi pedig menjünk a’ szójelentésre. A’ Serbium szót feljebb nem vihetjük Esdrásnál, I. K. VIII. R. 18 v. olvastatik serebeja, vagy serebia, mellyből Ptolomaeus ecsete minden észszoritás nélkül Serbiumot festett. – Europa uralkodó nyelveiben u. m. a’ latin, görög, német, és sláv beszédben nyomára nem lelhetni, azsiai nyelvre szorulunk tehát a’ szójelentés kinyomozására. – A’ nevezett Gesen serebija-t = Stamm Gehovara forditotta, azaz isteni nemzetség. – Ki hinné, hogy legszebb magyar szó-gyöngy rejlik Serbia alatt. Jóh, az Isten neve, der Gütige. Szerecsen beszédben jova, gütig seyn = jóvá lenni. Sorb, serebija = Isten sorábul lenni, épen annyi, mint „isteni nemzetség.” A’ joh szóban utóbb a’ heberek egy vau vagy vav betűt szurván be, alkották a’ Jehova = Isten nevét. – Mi módon jöhetett Serbium Europának Pannon földére? azt a’ történet igy világositja föl. – Megrettenvén a Heberek Nabukonozor (Nabukadnetzár vagy tar = veszélytől, észzavartól bukástól megtartatott) dühöngő fegyverétől, tömérdeken Caspium tenger vidékére költözködtek, – kitelvén a’ babiloniai sanyaru fogság ideje, Esdras vagy Ezres, követeket küldött rokonihoz, őket haza idézendő. – Eddo a’ Vulgátában; az eredetiben iddo lévén a’ költözködők főnöke, az Iddo az idézéstől nyerte nevét, melly szerencsétlent is jelent. – Caspion és Caucas (csucsos) közi kies vidék vala pedig a’ Szittyák ázsiai egyik hona; hihető hogy többen a’ heberek közől itt is maradtak, és a’ Szittyákkal egy nemzetté alakulván, a’ szittya zászlók alá szentelték magokat. – Utóbb a’ költözködő Szittyákkal Serebia (finév) is helyet foglalt magának, Pannon földén. – Hol telepedett meg, nehéz föltalálni. – Ptolomaeus és Pliniustól följegyzett Pannoni helynevek közől létezik ugyan nem kevés, és rájok akadhatni, Serebiát ís az idő-régiség meg nem emészthette egészen, – ’s valamint a’ Sebet-nek második szótagjából a’ Bato-t alkotám ki, ugy a’ Serebiának vég szótagja a’ Joh vagy Java-ra vezet a’ kies balatonmelléki most Jabai pusztára (Endréd plébániának fiók-egyháza Somogyban) Ez lesz Ptolomaeus Jovia-ja, mellyet nagy Magyarország helyirója 11 lapon a’ X. §. a’ meg nem magyarázott helyek sorába iktatott; Moró pedig Timonnál igy emlékezik róla „in vicinia Silacenarum notat Joviam supra Gustianam” melly Szil és Geszti helységek táján létezhetett. – Egyik iró helyet nem talált, a’ másik pedig a’ szép Joviát Somogyból ki nem vitte. – Serebia-nak más magyarázatot nem adhatok, mondjatok mások világosbat ’s elfogadhatóbbat. – Eddo-tól nyerte nevét Edde Somogyban, a’ Francziahonban pedig Eduum, máskép Augustudunnm, Iddo-val egy jelentésű, melly Augustusnak idéző vagy itélő helye lehetett. – Az Eddo vagy Iddo-ból meghosszabitva támadt a’ pannoniai Idiminum, mellyet Moró, Timonnál 30 lap, Szerembe helyez, holott kész somogyi helye: Edde.

 

9. §.

 

AUGUSTUDUNUM; alkalmat nyujta, hogy néhány sorba a’ dunum-ról értekezzem annál is inkább, mivel Pannoniánkban ílly hangzatu nevek fordulnak elő, ugymint: Cacodunum, Singidunum. – Timon I. K. Pannoniáról 42 lap, Celta (gall franczia) vagy görög szónak véli, a’ vélemény nem utólsó; – mi az eredetihez folyamodjunk. – Törzs szava dun, din, jövő ideje jadin vagy idin, tudva van pedig, hogy a’ d betű T-re is átváltozik, igy lesz az idin-ből itin vagy itini, (richten) igy érti ezt arab, syr és kaldi nyelv. – Feniczia vagy Fenn beszédben urat jelent, mivel ezé az itélet adon= Herr, e nyelvből kölcsönözte Móses az Adonai nevet, és isteni méltóságra emelte ő és nemzedéke. Timonnál dunum, hegyet vagy dombot tesz, megengedhető, hogy az itélettételek emeletesb helyeken tartattak, áttett értelemben a’ dunum vagy iténi, dombot jelent. – Jadinból – Jád somogyi helység neveztethetik. – Din – Dinastának adhatott nevet, Dvn – törökül, igy pontozva Divan = divan, értetődik.

Adon szónál bátorkodom az olvasó közönséget néhány magyar szavak alkotásával mulatni? – vav, a’ keleti kiiratban ha hangzó betüvé válik, adonból idvöny áll elő, ’s idvöni ige. – Igy lettek idvönyökké – idvözöltekké a’ régi időkben az itélő urak. – Az n betű a’ keleti nyelvben l re is átmegy, az idvön-ből – idvelem alakul, idvölöm ige, idvelem pedig állatos név, a’ latin és görög itt fogtak kezet az eredeti magyar nyelvvel, midön Adon-ból idolumot teremtettek elő. Jelenkor is igazolja ezt, mivel az emberi társaságból az idvönyök, idvelmek, idolumok máiglan sem hiányzanak. – Adon, ismét a’ vav betű hangzásával Adván, Adványost is jelent, t.i. az urak tehetősbek lévén adványosságokkal kötelezték le hűségökre a’ pórnépet, – nints semmi kétség, hogy dicső eleink a’ „dun” szóban az n-t sel mondván ki, dus szavat hagytak utódaiknak; dus keletiesen pontozva, az Ú-t – V-vel ejtvén ki, Dvs = d ives = dives, ebből ismét a’ latin Deus, Devs. – E szerint értetnek tek. Horváth Ist. ur Rajz 52. §. a’ magyar Deusok, dúsok, divesek. – Dvs, divat magyar szónkban részesűlt a’ persa is, midőn istenét jótékonyságárul Dewsnek tisztelé. – Mit mondjak az Indiai, a’ Hindostani nyelvről? – hogy ez is megosztá velünk nyelvét, eléggé igazolja a’ Brahma-nak csak két szava is „Dewa nagari” azaz isteni nógatásból, ihletésből származott nyelv; ezt jelenti a’ samscrit = sehanskrit = samskredam szó is, mellyről nem sokára többet. – D betü a’ keleti nyelvben elváltozik T re is, innen a görög Theos, de elváltozik Z-re is, mellyből eredt a’ görög Zevs = isten; igy p. o. a’ tabach = dobák = zobach. – Adon, Adonis nevezet alatt ismeretes a’ Kanaaniak (kunok) vagy Fennek idvelme, idvönyje; – a’ költözködés pannon földünkre is magával hozta, mellynek jelenleg Adony duna melléki, Fehérmegyei díszes mezőváros viseli nevét, talán a’ francziahoni Adun-antium is! – A’ Devaból a’ Czigány Devla.

 

10. §.

 

Serbiumtól meg kell különböztetni a’ sarabim a’ többesben, és sarabot, melly létet adott a’ Sarabaiták szerzetének. Föltünnek ezek már Ezekhiel látnoknál II. R. 6 v. kik hitlen és mindent fölforgatóknak bélyegeztetnek. Gesen a’ sarabaitákat zabolátlan szerzet-felekezetnek, ugyan a’ sarabim = sarabot szó értelme után festi le. Előttem nem a’ szerzet, hanem a’ keleti szójelentés lévén, hogy honnyelvemet minél fölebb vihessem a’ régiségbe, remélem mindenki megelégszik a’ szó magyarositásával, ha a’ sarabot szervetőnek fordítom, azaz szert rendet megvető. – Igy értette ezt Sz. Benedek is, ki a’ Sarabaitákat, mint a’ szerzetes rend harmadik nemét szivéből gyülölte. – Szép időköz – Ezekhiel Kr. Ur. előtt 580-90 évekkel fogott hivatalához; Sz. Benedek pedig, kit a’ tudományok megváltójának méltán nevezhetni, Kr. U. után 529 év tájban lépett föl a’ világ előtt; már Olaszországban ismeretesek voltak a’ Sarabaiták.

 

11. §.

 

A’ keleti nyelv magyarositásában feszülten foglalkozván a’ sarabim után, sarbal ötlött eszembe. Sarbal. Daniel 3. R. 21. v. jő elő, a’ Vulgátában braccae; ismét 94. v. a’ ’sidó ifjakról mondatik, hogy az égő kemenczében sarabarájok meg nem változott. – Itt az l betü R-re változik, innen a’ görög sarabara lépett elő. – Gesen persa nadrágnak nevezi, melly harisnyáig ért, ’s ez a’ valóságos német bugyogó. – Lengyelesen Scharmvari, – magyar és sláv nyelvben Schalwary, schalavári nadrág. – Sarabara magyarosan Szárt vagy Szárverő, lábszárig érő ruha; – ne csodálkozzunk tehát a’ nyelvzavaron, midőn a’ legérthetőbb ’s eredetibb magyar szavakat a’ betü-cserék majd érthetlenekké tették! – Frisen emlékezem gyerekkorombeli magyar Schalavári nadrágról, másképp nézett ki mint a’ német Schalavári. – A’ magyar Schalavári – magyar hosszu nadrágra huzatott rá, a’ Schalavárit inkább üllet-nadrágnak nevezhetnők, más posztó volt a’ nadrág-szár, más az üllete; a’ szár-nadrág kék posztó lévén, bizonyosan vörös posztó volt az üllete, melly mintegy fél czombig ért. – A’ délczeg nemes ifju feszesség okáért még a’ pőre gatyára is fölhuzta az üllet nadrágot vagy Schalavárit ünnep napokon. – A’ Sarbal == sarabarából egy nemzet buvik ki, – Timon II. K. a’ Hun és Hunn-avarokról a’ XV. fej. a’ Slavok és Hunnok dolgairól értekezvén – Soroborokat, a’ 274 lap, a’ 275 lap Serbulianokat, Serbli-ket és Servi-iket mint slav eredetűeket emlit, – a’ madarat a’ tolláról, a’ Serbulianokat öltözetökről ismérjük, a’ mi még tán eddig nem tudatott. – Nevezetök szárverő-magyar, sajnos hogy beszédjök messze elfajzott. – Illy Sarabarában lábszártverő pisztó nadrágban csufkodnak jelenleg Svábjaink; undorral pillantok rájok. – Észrevételem ez: a’ Sváb nadrágjából lop el és az ingéhez tóldja, a’ magyar ingvásznából csip el, és a’ gatyájához ragasztja, a’ Svábnak lábszára meztelen, a’ magyarnak hasát majd kordovánnyá égeti a’ nap – Monstrumok.

 

12. §.

 

Szeretett magyar eredeti keleti nyelvemért élek és halok, ’s hogy néhány szavait honomba hozhassam, megfordultam a’ persa és indus földön, – – – már sietek haza, hogy a’ szomszéd ősrokon horvátokat józanabbra birhassam, és isteni nyelvünkkel kibékéltessem, – a’ 7-ik §. alatt érintett Curetimekhez szükség vissza térni.

 

13. §.

 

A’ Keret-el hasonjelentésű a’ tabbachim szó is. – Ki gondolná, milly gyönyörü magyar szó rejlik ebben.?! Tabachim a’ többesben tabach az egyesben, – a’ t betű itt elváltozik d-re és lesz doback, azaz ledobni; az áldozatra szánt állatok ledobásától. – A’ t, elváltozik z-re is, és a’ tabach-bol lesz Zabach; – ez tanit meg bennünket TT. Horvát István ur Rajzol. 99 szám alatt fölhozott Zabuch-jára, mellynek helyébe Bochárt Zavolch-ot irt, – nem hiba, mivel a’ b, v-re is változik, és l betüt is csusztatván a’ szóba, a’ Zabach-bol Zavolch-ot fogott tolla, mellyet a’ többször tisztelt tudós hazánkfia, ön vallomása szerint, nem értett. – Zabachbol eredhettek Pannoniánkban Szabách, Szabolch, Zobák puszta a’ pécsi megye Hosszu-hetényi plebániában; és a’ Zabák vagy Zobák finevek; Szabás Somogyban. – Dobach-bol Dobsza, a’ kegyes Szerzet jószága. – Tabach-bol Tab vagy Tapsony jeles helységek Somogyban. – Zabachra nem kis sugárt vet Király II K. 21 R. 18 v. – Itt olvastatik Sobochai (Husztibol való tisztje Dávidnak) az eredetiben szibbuchai, – magyar kimondással Szabbokai, Szabboki, melly ágaival egymásba szövött bokrot jelent. Szoback = verflechten = egymásba szövőnni, és boka = eine Staude = bokor. Im! mikép ismérte és gyakorlotta a’ keleti nyelv a’ szóröviditéseket. –A’ Dobákok királyi testőrök is valának, mint a’ Keretimek, kik a’ halálos itéletet végrehajtották.

 

14. §.

 

Dávid (Kir. I. K. 27 és 31 R.) a’ Filistiek vagy Keretimek városába veszi magát, Saul üldözésétől menekülendő, – kiknek erejével győz, és Karzójába vissza helyheztettetik. – Annyira megkedvelte Dávid és az utána való királyok a’ Filistieket vagy Keretimeket, hogy belőlök testőröket, gárdát állitott föl, megbizván hűségök- és vitézségökben. – Kir. II. K. 8 R. 18 v-ben a’ Keretimek és Feletimek mint külön állásuak említtetnek. (Kir. II K. 15 R. 18 v.) Absolon, atyja elleni pártoskodása idejében a’ Keretimek, Feletimek és Geták seregei, mint erős hadakozó vitézek, és királyi szolgák említtetnek.

 

15. §.

 

PHELETI-t Gesen és Jahn, heber szókönyvirók, Laufer, magyarul futók – forditották; a’ szóba l szuratván be; az l elhagyásával ezen két betü f és t maradván fönn, mellyből divat magyar szónk –’ fut – nyeri eredetét. – Sz. Irás magyarázóink a Feletimeket átaljában gyors futóknak értik. Neveztettek ők rotzim-oknak is; – törzs-szó rutz = laufen, azaz: rutzanó, fölrutzant (hevült), elrutzant, elment, elfutott. – Ők a’ király kocsiját kisérték, és annak parancsait a’ legtávolabbi helyekre sebesen elvitték. Kötelességük hasonló vala a’ mostani török Bostandschi-ak és Kapidschiekéhez, kik a’ Sultán parancsait a’ tartományban kihirdetik. – Mivel testőrök is valának a’ Feletiek, a’ király oldala mellett őrködvén, bátran kiteremthetjük a’ Feletiből a’ palota szót. – Dicső elődink jól értvén keleti nyelvöket, különösen talán Sz. István első királyunk Székes-Fehérvárban és Weszprémben tartván királyi lakát, e’ két város közt eső Palota nevezetű városba helyhezte Feletimjeit, kik fölváltva tették őrhivatalukat, – idő mulva pheletiből tiszta magyar hangaztu szó „Palota” kerekedett. – A’ h, lélekző betű kimaradtával, peleti, pályatevőre is értethetik. Palat vagy phalat, annyit is tesz, mint a’ német erretten, – mellyből ismét egy uj magyar szó támad. A’ p-d, v-re is átmegy, im! a’ vált, váltó, szónk. – Rutz leszármazása merutza = lauf, honnan a’ Morotza családi név; Moritzhely puszta a’ sz. miklósi; – Moritzfa puszta a’ tapsonyi plebániában. Könnyen hihető, hogy hajdan valamelly pannon dinásztának rutzanói tanyázhattak e’ helyeken. Mauritius is latinitva most értetődhetik. – Ezen merutzától szükség megkülönböztetni szintén igy hangzó maarotza, aratz, aritz = mächtig, stark = erős, hatalmas; – a’ tzade többfélekép hangzik, u. m. s, tz, ts, sat. Aritz v. eritz = erős, ebből a’ maaritz, maris, ebből a’ magyar mars; – aritz vagy aris, a’ kerat vagy Cerat-al összepárosítva lett az aristocrata, az erősek köttetése. – A’ most emlitett Móritz, Móritzfa helyeket ugy is lehet érteni, hogy itt magyar mars-ok vitézkedtek, őrizvén Somogyot.

 

16. §.

 

Calmet értelmében ha a’ Ceretim a’ hazát Cretát, és Pheletim a’ nemzetet jelentette, ezek beszédjök Feniczia vagy Fenn (pan) = (kun) vala, vagy ehez legközelitőbb. – Fegyvereik, kéziv vagy kézij (a’ v t.i. átmegy j-re és viszont, p.o. jezer, arab nyelven: vezér, vezir, – az arab, magyar, török, francz és horvát ajkuak értik ezt) és hajtó dárdák, Káldi nyelven = nyilasok és parittyások, Syr nyelven nemesek és katonák.

 

17. §.

 

Ha a’ Ceretimek testőrök valának, a’ Cerat vagy Kerat gyökszó adott lételt a’ Gárda nevezetnek, a’ C vagy K, gyakran átmegy G-re, a’ t pedig d-re, igy pontozva, kart vagy karat = gárd, gárda = testőr. – Ki ebben kétkedik, üsse föl a’ francz szótárt, ’s föltalálandja jelentését. – Büszkélkedjen a’ magyar, hogy a’ hajdani Celta, gall most francz nyelv, egy kutfőből nyerték, ’s a’ Krát szóbul a’ Gárda szót alkották ki, és nálunk ugy mint keletben felséges királyának őrizetére állítja ki Daliás Gárdaját. – Garde francz nyelven, németül: Warte, wahren, bewahren, Wache, Wacht, őrt, ótalmazót jelent. – Garde = ein Trabant, ein Hatschier, einer von der Leibwacht. – A’ német nyelv a’ keleti C vagy K betűt, a’ magyar és francz g, w-re változtatta, a’ gárdá-bol Warte-t föstött, ez nem hiba; emlékezzünk vissza a’ hunn századokra; Timon II. K. a’ Hunn és Hunnavarokról a’ VI. fej. 204 lapon fölhozza, hogy Gorda király, a’ Fekete-tengermelléki German Hunnoknak királya vala, nem csoda ha hunn szavaink a’ German beszédben kevés változással föltaláltatnak; ugyan a’ Feketetenger táján mutatkoznak a’ Gordyi hegyek, mellyek mintegy őrül szolgáltak az otti lakosoknak, Calmet ért. I. K. 14 lap. – Hallatszik jelenleg is: Vártára menni, azaz őrizetre. Megengedhető, hogy Nagy-Várad, somogyi Várda, ezen hunn german szóbol vették és tartották fönn nevezetüket. – Már most értem, ’s másoknak is képes vagyok megfejteni, hogy szomszédságomban, Gárdon (hajdan templommal) és Háts, most puszták, mit jelentenek; valamelly pannon dinásztának Gárdája és Hatschierjei vagy is, hatós őrei, drabantjai őrködtek itt. – A’ Gárda, adott nevet a’ szerzetes Gardiánoknak is. – Garde, himnemü, folytatja a’ szókönyviró, midőn pedig a’ Garda egész test összesereglik, nőnemben áll; ezen összeseregléstől a’ magyar garda hal, francziáson Gardonnak mondatik, különösen midőn ivik, nagy csoportokba áll össze, – igen jól értik ezt a’ Tihanyi halászok, kik halőrjeiktől tudósíttatván, ivik a’ garda! még a’ templombul is kitódulnak a’ garda fogásra.

 

18. §.

 

Molnár legrégibb szótárunkban a’ Curetes, görögül Kreta = Creta sziget lakói és Cybele papjai Coribanteseknek is neveztetnek, kiktől Ritter a’ Croatakat leszármaztatni igyekszett. – T. Horvát István urnál, a’ 124 szám alatt, üstökös magyaroknak hirdettetnek a’ Curetesek; – az 50 § az üstökös magyar törvényt „Jus quiritariumnak, vagy örökös vagyom jognak czimzi. Ezen Quiretes görögül romaiak: tehát a’ keleti Curetesek Romába is elhatottak, és tán a’ Curiatius nevezett alatt ismeretesek a’ romai történetekben. – A’ c Curetes q-ra lett változásán, Quirites, nem kell fönakadni; a’ hires Istvánfi irónk is élt ezen betűcserékkel, midőn, kis horváth = quis horváth, kesztel = questel, kinizsi = quinisinek irja; nem csoda ha – a magyar, ki, a’ ki = qui, – cherfa = quercus; a’ magyar Torkos, (a’ tork vagy nyakbavető diszjeltől) Torquat lett a’ romai nyelvben (az aranyláncz nyakba vetése). Emlitők már, hogy Creta Candia nevet is viselt.

 

19. §.

 

Candia neveztetését lehozhatja 1-ör) vagy a’ Kerat szóbul az r, n-re változtatással = Kant vagy Kand = Kandia vagy Candia. 2-or) a’ Khun-bol, egy d betű toldással = Kund = Kandia, kunok lakja. 3-or) Khenat, chanaanái várostól; a’ khenatbeliek vitték-e magukkal Kretába vagy a’ kretaiak Chanaanba, nem keresem, magyar jelentésére lévén egyedül szükségem. Gyökszó khana, arab, kaldi, syr és szerecsen nyelvekben, németül: erwerben, besitzen, – nem fejezi-e ki magyar nyelvünk pompásabban ezt? k első betü elvágásával marad hona vagy hon, a’ német erwerben, besitzen = őrködést, birtokosságot, igazábban honisággal ejthetjük ki; Khenat tehát honult, honitott, elörökitett birtok város vala, mellyet Josuenek (Mos. 4 k. 32 r. 42 v.) Nobach (nobe = bellen = ugatni, magyarul nyivach, nyivok, nyiach, nyiácskóni, – im a’ magyar’ szó a’ hébereknél is) nevű vezére hóditott meg. – Ezen khenat-bol nem eredhetett e a’ Kant = Kandia elneveztetés? – Móses ezen magyar szónk értelmét igen nagyra méltatá Genes. 4 R. 1 v. „possedi hominem per Deum” embert nyerék Isten által; – possedi = nyerék – az eredetiben khaniti = honitni, honitottam, mi gyöngy kifejezés ez? Embert honitni = nemzeni ’s mintegy teremteni. – Elhatott a’ Khanat = Candia a’ világnak majd minden részeire. – Ebből áll elő a’ Candanum pannon város, mellyet Timon I k. pann XIII fej. 100 lap. Egerre alkalmaz. – A’ költözködés kivitte Ostindiába, mellyet eredetikép Bhertechunt (Hübner) a’ beritböl t. i. a’ barátok vagy frigyesek, chunt, vagy honjának nevezének. – Candaviában mulatott Pompejus, midőn Macedoniábul Apollonia és Dyrrachium városokba telelni ment. Horvát Ist. ur Rajz. 127 §. Igy hangzanak Chendi Nubiába, és Canada Americában. – A’ C, vagy K, g-re változván Gandia, város spanyol Valenczia tartományban. Tagadhatatlan, hogy a’ spanyol nemzet a’ Canaaniaktol nem vette volna eredetét, – országának első elneveztetése valósitja ezt. A’ Fennek vagy Fenicziek eleve Cananiták valának; megegyeznek ebben történetiróink, Chananei vel phoenices összehasonlitással, elnevezéssel. – Költözködésök alkalmával tőlök megszállott Spanyolország a’ Pán szótól, Pania = Spania = Hispania vagy Khaninchenland = kanaani országnak neveztetett. Schűtz Világ Hist. I K. 29 és 93 lap, a’ költözködő Cretaiak vitték magukkal a’ Curetes szót Gandi spanyol tartományba, honnan a’ spanyol Cortesek – melly nyelvünkben az ország dolgairol tanácskozó honnagyokat jelenti, – úgy tekinthetők mint annyi Creatorok vagy teremtők, kik a’ nemzet boldogságát alkotják. – Somogyunk is ismert illy jótékony Deusokat, Topog. II fej. X §. 11. lap a’ meg nem magyarázott helynevek közt föltünik Pannoniában Certissa helynév, – mi ez egyéb mint Cortes hely, melly idő haladtával Kürtös-sel iratott ki (a’ Fajszi Pleb.). Vajha Corteseink méltányos hivataljukat meg ne osztanák az itéletlen csárma hősökkel, ’s a’ nagy jelentésű nevezetet ne bitorolnák! – – Megeshetett, hogy a’ Cortesek kürttel járkálva hirdették közelgésüket, hogy a’ vásárlók, gazdag asztalra, de még a’ markukba nyomandó pénzre is készen várják őket. Valóságos Keretiek vagy Keritők, Cortesek vagy Kurtáskodók – házalók. – Még is a’ Candiából keletkezett, Gand, Gandavum vagy Gent Belgiumban. – Cundu = Kund, egy azon vitézek közül, kik Almus fővezér véreresztéssel tett esküjét megerősitették. (Béla névt. Jegy. VI r.) Innen a’ jelenleg létező Kund család. –

 

20. §.

 

A’ kitüzött czélhoz kell már közelitnem, ’s kik legyenek a’ Curetesek fölvilágositanom. Az 1-ső §. emlitett szótáriró élvén Lucanus (Seneca unokája, együtt szenvedtek halált Nerotól) szavaival „Qua maris Hadriaci longas ferit unda Salonas – – – illic bellaci confines gente Curetum”. Salona hosszu tengerparti város vala, mellyet az adriai vagy hadriai tenger hullámai csapdosnak; itt laktak a’ Curetesek, kikben mint hadakozó nemzetben megbizott a’ Caesar, t. i. Pompejussal való polgári háborujában. – Salona, ki fogja ezt érteni, ha csak a’ keleti nyelv szótárába argus szemekkel nem tekint (Szalonnát érthetnők itt). Egyik szó a’ másikba ütközik; hogy Daedal tévelyéből kiszárnyaljak, egy másik keleti város fölfütetésére kell fáradnom.

 

21. §.

 

Betsan. Josue 17 R. 11 16 v. emlitetik bet-san, kanaani város az ő faluival, rövidebben betsan és besan iratik ki. – ‘Sidó Jósef régiségeiben 12 R. 12 v. említi, hogy a’ görögöktől Skytopolis, skita (szitya) városnak neveztetett; – a’ bet igy is iratik ki but, bajit = übernachten = éjelezni, meghálni. – Az első emberek a’ nagy vadságból kivetkezvén, illy but, bajitokat, azaz: lebuvó, bujó helyeket, but vagy putrikat épitettek maguknak; melly szót később tisztességesb épületeknek, házak, faluk és városoknak kijelentésére is használtak. – San vagy hosszabban Saanan igy magyaráztatik: beruhigen, ruhig, glücklich seyn, Ruhe, Sicherheit; ezen német kifejezések után mindenki eltalálhatja tiszta magyar jelentését: San, azaz szűn, szűnni; Betsan tehát szűnváros. – Gesen philologus, még is igy folytatja ezen szó jelentést: szerencsés, boldog, biztos, ennek keblében könyérzelmüség, szorgalmatlanság, melly a’ boldog élettel párosul, istenrül való elfeledkezés, kevély pajkos, kedvező dolgokban kegyetlen. – Betsan város Jordán vizénél feküdt, hol nyugotrol Arad folyam, keletrül pedig Jabbok vagy Járbach (magyar és német szóbúl állott össze = jár és Bach vagy patak = járópatak) patak Jordán vizébe szakadt: Sidó Jósef szerint tehát Betsant skiták vagy Szityák lakták; hihető, hogy a’ Szityák megszűnvén a’ fegyverviseléstöl, nevet adtak a’ Betsán városnak. A’ San vagy hosszabban Saanan egy l betü szuratván a’ szóba, keletkezett Salanan a’ Sán-nal egyjelentésü. Im a’ Salanan város eredete és tagadhatlan rajza, vagy is Szitya város. – A’ Curetesek tehát Salanan város lakói Szityák valának. – Most a Szitya szó jelentését fogom fölvilágosítani.

 

22. §.

 

Szitya. A’ Szityák régiségükről, világszerte kiterjedésükről, dicsőségükrül sokat egybe halmoztak már iróink: de mi jelentésü legyen e’ szó, – melly nemzetemé is – mind eddig szét nem oszlatott homály födi. – Ha kedvesen fogadod szeretett Honom ’s Nemzetem, kéziratim tömegéből e’ kevéssel fogok előlegesen is szolgálni. – A’ Szityákat átaljában iróink, Japhettől, Noe fiátol, hozzák le, (nuach, noach = Ruhe = nyugvók, nyugvó, mivel azon időbeli emberek közt ő találtatott igaznak, az Isten boszuálló csapását ő szüntette meg, kiben mintegy nyugalmát találta föl a’ Jó, vagy Jehova, – talán innen a’ Novák nevezet is?) Jeaphet, melly csudálatosságot tesz, azaz: a’ szót föltagolva, phet = főhatóság, nagy, jeles, főhatóság. Arab nyelven aphat, innen a’ magyar apát szónk, a’ török mophet vagy pedig mufti = főpap; és a’ prophet, több nyelvbeli szónk; ebből magyarázhatók az Apáti helynevek, mellyek nem mindenkor szerzetes apátot ismertetnek velünk, hanem egy magyar Szitya dinastai hely értetik általa. – ‘Sidó Jósef a’ latin forditásban, a’ régiségekröl irt könyvében, a’ XI Fej. igy értekezik: „Magog Japhet második fia, Magog pedig a’ tőle nevezett magogákat rendelte, kik a’ görögöktöl Scytáknak neveztettek; – különösen a’ Citákat, Javan (ki Japhet negyedik fia vala) Cethim, az eredetiben Citim nevű fiátol származtatja, és Cyprus szigetébe, melly magyar szigetnek is nevét viselte, helyhezi a’ Cittimeket; – „beszédemnek bizonysága, folytatja az iró, Cyprusban egy város, melly Citius nevét föntartotta, (Citius folyam is) kik görög nevet is adának neki, Cithimnek mondották, és igy ki nem kerülhetni a’ Scythii nevet”.

Kivántatik-e ennél világosb historiai adat a’ görög Skyta, latin Scita és magyar Szitya eredeti kifejezésre.– ’Sidó Jósef görögül irta jeles historiáját (vajha ezen eredeti könyv kezemnél lenne!) Ruffin latinra forditotta, Joullet Robert pedig kitisztogatta, és némelly hozzáadásokkal kivilágositotta. – Gesen az eredetit igy adja elő: Chetimos által a’ nemzetet, Chetima által a’ szigetet érti, melly szigetet (a’ zsidó naszat, naszád, evedzős hely, régibb szótárainkban, naszád, evedzőket jelent) azután Kypros vagy Cyprusnak állitottak (kalite, magyarul állítani) – minden szigetbelieket és tengermellékieket chetimeknek neveztek a’ zsidók. A’ latin forditásban Cyprus szigete Corotimanak is mondatik, a’ Ceretimektől. Makkabeusok I k. I r. Macedonia Chettiim földének mondatik, és Perseus Cetimek királyának. – Midőn Josue diadalmas fegyverét Chanaanba bevitte, Moses IV K. 24 R. 24 v. „hajókon jőnek Olaszországbul, azaz Citimek. – Nem csoda, ha az örök emlékü ’s fáradhatlan Bochárt Latiumba is Ketia várost emlit, mellynek régibb neve Kitii = Citii, Cetii vala. – Herodot a’ historiák atyja, ki Krist. ur. előtt 480 évvel előbb élt, a’ Scyta szót igy irja ki Skyta, C betüje nem lévén a’ görögnek, K-t használt helyette.

Menjünk közelebb a’ szónyomozáshoz. Jáhn zsidó szókönyvében a’ Cittim-nél hivatkozik a’ chatás, és chatat, egyet jelentő szavakra, ennyit tesz pedig, mint: darabra összevágni, szétverni, ütni, különösen mozsárba összetörni mint az olajt. II. könyv 15 R. 6 v. vecuttetu = et pugnare = kämpfen, azaz: nemzetrül nemzetre, városrul városra összeütni, verni, rontani, – egy hadakozó, nyughatatlan nemzetnek leirása ez. – Ki nem ismer ’s ujjal nem mutathat a’ dicső Szitya nemzet tulajdonira? ki nem tudja ebből a’ csata = csata, csatázás, katat-bul katona, divat magyar szót kiteremteni? Nem hallatszik-e maiglan a’ régiségböl lehozva: „megtöröm a’ csontodat, mozsárban törlek meg,” – fenyegető szavak ezek, közönségesen az anyáknál, midőn vásott gyermekeiket dorgálván mérgükbe ökleiket összeverik.

Ezen c, keményebb hangzatu k betüre, és a’ t d-re átváltozván khades alakul (chatás-bol khades = hadas, hadakozás). – Már Ábrahám idejében ismertetett e’ város, Mos. I k. 14 r. 7 v. Khades, más neve Misphat. (Gyökszó sophet = iténi, kormányozni, magyarul szovhatós, a’ birák = Sophetim, vagy szóvhatósoknak, rövidebben Szavatos mondattak. Misphat leszármazott szó – itélő hely = Misefa, (Zalában a’ kapornaki Pleb. fiókegyháza) Khades várost Josue 12 r. 22 v. hóditotta meg. – Jáhn philologus a’ Chatás szónál hivatkozik a’ Khadesből leszármazott Mikdas szóra, bet mikdas = szent város, igy neveztetett Jeruszalemnek egy része. – A’ Szityák adtak ezeknek nevet, mellyböl kitünik, hogy a’ hadviselés szent dolognak tartatott dicső nemzetünknél ’s eldődinknél, mellyböl mintegy mennyei ihléstöl ingereltetvén világszerte vitték diadalmas fegyvereiket. – A’ k átmegy g-re is, és szórövidités utján ghad lesz, melly szerencsét, istenséget, könnyü, kész, gyors hadsereget jelent; ghad = had, igy neveztetett Jakob főatyának egyik fia is (Mos. I k. 30 r. 11 v.) Ghad istenséget is jelentvén, igen hihető, hogy a’ német nyelv ebböl kölcsönözte a’ Gott = Isten szavát. – A Szityák, mint ama hadas vagy Chatás nemzet, költözködésük alkalmával vitték-e a’ szigetekböl Kanaan földére a’ Khades vagy Csatás = hadas szót? vagy pedig a’ Kanaan földén mint eredeti honjokba történt polgári csaták ’s hadak alkalmával adtak-e nevet a’ győzödelmük emlékére alapitott városnak? nem keresem.

Khades, a’ föld városai közt különböző kiiratokban jelenik meg, t. i. Cadix, Cadiz, Gades, és ezektől leszármazó más helynevek. Josue győzödelmi után TT. Horv. Ist. Rajz. 34 § a’ Kanaaniak Afrikában is keresének maguknak menedékhelyt, különösen „Kádköziek!? – helyesebben a’ kanaani Khadesbeliek Tangerig vetődvén, ’s ott a’ mai Cadixot idővel fölépitették. – Gades, augusta urbs Julia gaditana, (Hübnernél) azon nevü szigetben, Tyriusoktol (Fen vagy Kanaani tengerparti város) eredett Spanyolországban; ugyan poenus = pan vagy Fenn nyelven Gadir = gader is iratik = száraz fal, azaz: száraz fallal vagy gádorral bekeritett hely. – Költözködésük alkalmával sem feledkeztek meg Herkules idvelmükről; – valamint Tyrusban évenkint összesereglének a’ poenok, Herkulesnek még emberi áldozatokkal is kedveskedni; ugyan Gades vagy Cadixben Herkulesük tiszteletére diszes templomot emeltek, kiknél Tyrusi Herculesük olly magos tiszteletben állott, hogy a’ várost is per excellentiam Herculesnek nevezék. – Plinius Lib. 36, Cap. 5. „Ad Herculem Poeni omnibus annis humana sacrificaverunt victima”; ad Herculem, itt Tyrus városát kell érteni.

Nagy, Magyaror. Helyirása, Ptolomaeus után IK. a’ X §. Pannoniánkban is említ „ad Herculem”, és a’ meg nem magyarázott helynevek sorába teszi. Moro Ist. Timonnál I k. Pannoniárol 5 fej. 134 lap valamelly Gorsio nevü helyet egynek mond Gorsio-vel Herkulessel; nagyobb fölvilágositást érdemlett volna. Bocsásson meg a’ tudós világ, ha én Somogyba helyezem. – Ha Balaton tavunknak Somogy, Zala és Weszprém vármegyék téreire kiágozását megtekintjük, és a’ hatalmas hullámoktól csapdosott partokon hajdani kiterjedésének bizonyos nyomait megvizsgáljuk, valóban egy földközi tengert képezett ezen magyar tengerünk. – Azt pedig tagadni, hogy Pannoniánkba költözött poenok, panok, pannonok, keleten megszokott kereskedésüket a’ messze kiágazó Balatonon nem folytatták, jellemük ellen követett halálos bün lenne. – Az alkotó természetnek nyomait vegyük vizsgálat alá: – Ezen magyar tengerünknek Kapos vizével volt összekötését valósitja egy szép völgyvonal, melly Rád, Látrány, Visz, Tur, Vadé, Mocsolád, Répás közt Toponáron alul a’ Kaposi hegyekig terjed, ’s a’ Balatonnak Kapos vizéveli összeköttetését elég bizonyossággal adja elő eme három helynév: a) Vadé, Vadon, folyót és vizen átkelő helyeket tett, honnan a’ latin Vadum-i. Ugyanannyit jelentő b) Mocsolád, sula = süleni, leszármazás, mesula vagy mecsula = tengeri zaj vagy mélység, sülyedős hely. – Sulábol a’ latin sajátitá el, „salum” szavát, melly tengert tesz. c) Répás = rapasz = rapas, mocsáros és réves hely. –Titeket hivlak három helynevek állitásom bebizonyitására: igazoljátok, mit tollam irt, hogy t. i. ezen nyiláson, vizfolyaton, a’ világ kereskedő pannonjai evedzettek le Balatonból Kapos vizébe, ’s onnét tovább ’s a’ t. Itt volt a’ panok pannoniai Tyr-usa vagy Tur-ja; – Balatonunkra ez szinte ugy nézett, mint a’ földközi tengerre Tyrus városa; később erről többet. – Ghad-bol eredhettek, Somogy és Baranyában a’ Gadány helységek.

Khades. – Földkerületünk nyugoti részérül térjünk a’ keleti tájokra. – Caspi és Fekete tenger közt Caucas (csucsos, Tsuktsi az éjszaki polusnál, azaz: Csucsok lakosi, – im mennyire kihatott magyar nyelvünk) bérczeinél nem találjuk-e föl Cadusier nemzetséget, Schütz Világ Hist. I K. 298 lap. – Talán a’ kanaani Kadesböl azon szélvész ragadta ide őket, melly Afrikába és Spanyolországba a’ Cadixbelieket.

Cadusa. Édes Szitya nemzetem! ezen egy szóért fáradtam a’ Kanaani vagy Fenn-országbol nyugotra, innen keletnek földére, hogy Caspi ’s Caucas tájárol pannon földünkre költözködött Szitya vitézi ’s vezéri nevet veled megismértetvén elhitessem, hogy első ’s eredeti szavainkat ezen sz. földröl hozhassam be kedves honomba. – Cadusa, nem ezen néven tiszteltetett-e Almos herczegünk anyjárol való bátyjának Huleknek Cadusa = Kadósa fia, a’ másik Zuard = Zoard.

 

23. §.

 

Ezen szavakkali mulatásunk után térjünk vissza ismét a’ Betsan szóhoz. Betsan vagy Besanbol leghihetőbben eredtethetjük a’ Bisseni nemzetet. – Betsanbol vagy Besan kanaani városbol költözködött Szityákat Afrika is lakosinak fogadta. TT. Horv. Istv. ur. Rajz. 28 §. Afrikába is kiterjeszkedtek, hol Abissinia országnak adtak nevet, lakhelyök volt Nubia és Abissinia, hol ma is a’ magyaroknak, Kunoknak, vagy Bissenusoknak hazáját föltalálhatni Afrika abroszán, rövidebben Bessi.

E’ távoli földtájról szállítsuk be Pannon földünkre. Béla kir. névt. Jegy, LVII r. Zolta vezérünk a’ Mosoni Fertőn túl nem kevés Bissenusokat helyezett, TT. Horv. Istv. ur. 74 §. Rába közé és Őrségbe szállitja őket. – Robert weszprémi püspök és a’ sz. Mártoni Fő-Apát Uriás (uros = orcz) közt a’ tized eránt támadt szünetleni háborgatásban és be nem szolgáltatásban a’ Bissenek nem kevés részt vettek, kiket III Incze pápa Lateranumban 1212 évben kiadott Bullája erejével kinszeritett, hogy a’ királyi nyilasok és bissenek a’ tizedet épen beszolgálják. Róka weszprémi püspök élete 94-95 lap.

Az emberi emlékezetből kiirthatlan BIRÓ Márton weszprémi püspök szótana = szájtan vagy traditio után irom: büszkén és dicsekedve mondá sokszor „ego sum de gente Bissenorum” – hogy a’ Bissenek nemzetségéből való ő. Csalóközi Padán helységbeli születésü vala a’ nagy Férfiu.

Emlitők följebb, hogy a’ Sem nemzetségböl is a’ Heberek közül tömérdeken a’ Caspi tenger vidékére kiköltözködtek. – Azon időbeli nevek közt föltalálható ezen finév is kelaja, ipse est kelita (I. Ezras X: 23) latinul coalitio, magyarul összeállott, közé állott vagy gyült, Kelaja = álló vagy gyülő; Kelita görögül is Keltike, röviditve Celta, most franczia; Kelita finévtől-e, vagy csak a’ közbeszédből – összeállani – kölcsönözte a’ franczia nemzet első eredeti neveztetését Celta, itt nem vitatom: elég az, hogy ők a’ Szityákkal együtt költözködtek, összeállottak. – A’ Kelaja vagy Chelaja szó nevet adhatott Csaló-köznek, kelita pedig Celta, Coletanak, (Timon I k. Pann. XIII fej. 104 lap) Coletiani nemzetnek, kiket hibásan ezen jeles irónk Sláv-ajkuaknak vélt. – Kollát-szeg vagy Celiták, Celták széke, Zalában a’ Mura vize mellett. – Chelaja a’ chel, czel, czeli; Kelita pedig Koltai elneveztetéseknek nyitott utat. – Paddán = Feld, Wüste, Ebene = mező. Syr nyelven. (Ezras I K. 2 R. 44 v. olvashatni Phadon finevet is) Csalóközi Padán ugy jön ki, mint Celták földje, kik a’ Bissenekkel egy nemzetet tettek.. Insula Cituorum = Csalóköz, Citák, Szityák szigete.

Besan-bol lehozható Bézsán családi nevezet. Gondolnók hogy franczia szó ez; igen is a’ Celta nemzettül, a’ Bisse n vagy Besan-bol lehozva. Illy hangzatu Burgundiában a’ Francziahonban Besancon = Vesuntium = Visontium, Bisantium, bizonyosan a’ Bissenek = Besánok honja ’s városa, Pannoniánkban nem olvastatnak-e hasonló helynevek? – Nagy Magy. Or. Helyirásában I k. IX § föltünik Bassiana, Mitroviczre magyaráztatott; Visontium pedig a’ VIII § fölső Pannonia városi közül egy, és hely nem találtatott neki. – Nem vágnak-e ezen helynevek helyesen össze; és ugyan Bassiana, Besenyő, Visontium pedig Visonta csákányi fárabeli helynevekkel? – A’ Franczhonban Besancon és Visontium ugyanazon egy, semmi hiba, mivel a’ b. átváltozik v-re, és igy a’ besan-ból vesan vagy vison lesz; Somogyban mindkét kiejtéssel mint különböző helységek állanak elő, – a’ bissenek vagy besanok = Skyták lakhelye. Innen a’ ’Bessenyei’ család név. – Bassiana, Mitroviczre magyaráztatásán sem kell fönakadnunk; ezennel meglátandjuk, hogy ugyanegyet jelentenek.

 

24. §.

 

A’ Betsan vagy Besan föltagolására tegyünk egy szerencsés lépést. Bet vagy Be, elvágatván, san vagy szün marad fön, mellyböl a) a’ német, nyelv die Sonne alkotá ki, a’ csillagászi tan szerint egy álló vagy szünő égi test a’ mi napországunkban; Sontag = szün-nap, vagyis a’ napnak – Sonne-tag – tagoltatása. b) A’ horvát ajak a’ szün-ből suncze = nap, állitott elő. c) A’ keleti nyelv még jobban megröviditvén a’ San szót, az S betűt is elhagyván On = nap, állott elő, ebből a’ magyar Ün, Űni, Ünnep (Üdnep?) Mos. I K. 41 R. 44 v. Cohen on, On-nak vagy napnak Cohenje = főpapja. (Somogyban Kohány Rinya Sz. Király mellett és Kohányi név). A’ magyar az Ün-neptől az Ün-t is elvágta, ’s lett a nap szava, napolni = nyugodni, Ün-nepelni. d) A’ Salanan röviditve Sal, Sol, mellyből a’ latin Sol = nap, a’ slav pedig Sluntze = nap alkották ki. – A’ magyar a’ Sol-tul az s-et elvágta, ’s eredt az ül, üleni szava. e) A’ görög az ül-böl elios = üllös, teremtett; elios vagy heliopolis = napváros, vagy üllős, állós. f) Az n és l betűk a’ keleti nyelv tulajdona szerint átváltoznak m-re, lesz a’ son és sol-bol som, sama, melly magosságot jelent; semes, arab, kaldi és syr nyelvekben annyi mint Sonne = nap, bet-semes = napváros, Kanaán földén, feküdt Jeruzsalem délnyugati részén. Calmet abrosza szerint, ki is Értek. I k. 638 lap említi, hogy a’ kanaániak a’ viznek nagy szükében lévén a’ naphoz emelték kezeiket, ezt tartván az Ég kormányzójának és Beel samen’ tisztelék, azaz Ég urának. Moses is elfogadta e’ szót, és sz. könyvébe beigtatta, a’ latin pedig sum-musra használta. Pannon földünknek is egy része, Somogy, mutathatja keblében e’ szavakat, és kérkedhetik első költözködőivel, Kanaan vagy Feniczia = Fenn hajdani lakosival. – Ugyan is nem léteznek-é maiglan is: Som, Semes, puszta Szemes? ismét Somogyvár, melly sz. László királyunk egy hitlevelében Sumich-nak, és „nobilissima urbium terrae” mondatik; – Sumich annyit jelent a’ keleti nyelvben mint Semes; a’ Sumich-bol termett utóbb Somogy, és vár adatván hozzá, lett az emlitett helynek neve, mellyről a’ maga helyén többet (Ismét Som = nap, és megy = napmegyéje).

A’ syriek sem akarván a’ nap-tisztelésben hátramaradni Adad név alatt tisztelkedtek neki; adad, Calmet I k. 85 lap = unus solus = edgy-edgy, mellyböl eredt n betű becsusztatással adand, Ptolomaeus audantoniuma, mellynek Topog. 9 lap szerint eddig helye nem találtatott föl. Somogy tehát eredetikép nap tiszteletére szentelt megye vala.

A’ szün = san-ból könnyen kialkotható ezen magyar szónk: szent, napot megszentelni = megülleni.

A’ latinnál a’ sanctus, a’ francziánál saint = szent. A sláv beszédben különféle kiiratokban jelenik meg, ugymint: svat, svet, svent, zvent, zund, a’ mint ezt a’ Svatoplug, Sventopulch, Zventobald, Zundibolch sláv fejedelmek elneveztetése igazolja a’ történetekben. – Értsük most Somogynak egyik régi helynevét, pons mansvatianus, melly a’ Top. X § 11 lap isméretlen helyü vala. Moro, Timonnál 33 lap, Kaposvárra alkalmaztatá; dicséret a’ régiségben buvárkodó férfinak, hogy Somogybul ki nem vitte, ő csak a’ helyet hibázta el. Mansvát, nem Mindszent-é ez? most puszta a’ Mihálydi plebániában.

 

25. §.

 

Magyar esettárunk bizonyosb fölvilágositására, ’s az eddigi értekezésnek egybe szerkeztésére még e’ következőket:

1-ör) Még a’ görög irók a’ Cita nemzetségi nevet s betüvel nem előzték meg; még Herodót tolla nem fogott Skyta szót, midőn Citáink, nevökről a’ Cita szigetnek (insula Cituorum) és Cetius hegy vidékének urai lettek, egy testületet tévén a’ Chalo = Csaló vagy Celta nemzettel. – Most érthető, mért nevezte Ptolomaeus Top. I. k. 2. fej. Pannoniárol 2 § 5 l. Cetius hegyet, mons solis = nap hegyének, azaz Citák hegye, hol a’ sol, a’ fölebb mondottak után a’ nap üdvöltetett. Igy hangzik Sól helység Weszprém mellett keletről, dicső sz. István királyunk mulatóhelye, hol a’ weszprémi püspöki jószág alapitó-levelét 1009-ben megerősitette; most a’ zirczi apátságé. Sil vagy Szil Somogyban naptisztelő helyek; – a’ Cita-ból érthető Kató-kut Kaposváron alul, azaz Cita kut. – Tán a’ romai Kátók is?!

2-or) San tudatja velünk azt, midőn az Avarok történetiróinktól Scheu Schen maradékinak neveztetnek, azaz: Schen = sac vagy Sahh = König vagy király és Schen vagy San = szitya, avarok scheu schenek vagy szitya fejedelmek, san = szittya, vagy is hogy az avarok szitya nemzedékek.

3-or) Az indiai nyelv is, melly Samscrit, Sanscrit, Samscredam iratik ki, a’ valóságos San vagy szitya nyelv; szent, vagy mennyei nyelv; a’ san és crit, azaz: a) az egyesűlt szitya és ceret (ceretimek) nyelve. b) vagy pedig a’ Crit, ezen szótól keret, melly várost jelent a’ bekeritéstől; San-crit, azaz: Szent, mennyei-városi nyelv; Jeruzsalemet is szoktuk mennyei városnak nevezni (coelestis urbs Jerusalem): igy történhetett ez az indus szityáknál is. c) A’ természeti ’s állati hangoktol is több szót kölcsönözvén az emberek, többek közt kara, káráni, karicsálni = összehíni: „kara Jehova” = hivá vagy nevezé Jehova; ezen kara-ból is eredhetett a’ krit, san-crit, szent vagy mennyei hivatás nyelv. d) A’ kerat szó keletiesen karta is iratik; innen Chartago (per eminentiam) = város; – Keret vagy Karád, Somogyban püspöki város, urodalom feje. – A’ sláv nyelv a’ k-t g-vel ejtvén ki, grad = város, termett nyelvében. A’ kara = hivá, innen eredhetett Karácson ünnepi név, melly a’ világváltó Isten által lett öszvehivatását jelenti az emberi nemzetnek. Ide hivatkozik Jézus is (Sz. Máté 23 R. 37 v.) midőn magát a’ tikhoz hasonlitja, melly az ő csirkéit a’ veszedelemtől szárnyai alá hivja, összekárálja; (nem a’ Gratian szótól). A’ karaból ismét a’ Karányi családi név. e) Sam crit = magasságbol kerűlt mennyei nyelv.

4-er) Mitra, Mitras. Bolla I k. 39 lap. Persa vallásban Mitra, főisteni lélek. Schütz Világ-Hist. I k. 342 lap, mitra által nap, hold, föld, tűz, viz, lég, a’ természet hatós ereje értetik. – Molnár szókönyvében: a) nap, b) főpap tiszteltetett a’ Mitrás által. – Slavoniai Mitrovicz napvárost jelent, hol a’ nap üdvöltetett mint a’ somogyi Bessenyőben. – Költözködő Szityáink hozták e’ nevet ide, ’s divat-szónak kellett lenni honi nyelvünkben is, mint a’ perzsa beszédben. Ha TT. Horvát István úr, Rajz. 112 § tanuadásában Mithras elérkezett Erdélybe, miért nem hozhatnók beljebb is honunkba. – Ha Mitras főpapot is jelent, kinek, mint a’ fényében ragyogó napnak, tündökleni sz. kötelességében állott: nem látom okát mért nem élhetnénk Mitras kifejezéssel mi is ugy, mint a’ görög az Episcopus-bol lett püspök szóval. – Mitra = püspökisüveg, rövidebben kimondhatjuk ezután Mitra-val e’ fényes papi főség fejékességet.

A természet nagy mester lévén, müveit utánozni az emberek kezeibe adta. – Ha a’ nemzeti, családi czimerben egyszarvu állatok, pegasusok iktattatnak: minden guny nélkűl föltehetni, hogy a Mitra idomzata valóságosan némelly szárnyasok ék, diszbúbjaitól, taréjától szállott az emberek fejére, és a’ tar, taraj, taréból mitra, tiara szót fogott az eszes kéz, – értem ezt Molnár szókönyvében a’ Mitra szónál tett értelemröl. – De a’ naptól sem tagadhatjuk meg teljességgel, hogy fény-testéből holdra, földre, légre és csillagokra elható sugárai nem mind annyi tiárák, mitrák e? – Bessenyő helynév lehozható Baschina horvát szóból is, melly örökséget jelent, azaz: ősüni, beősüni, vagyis az ősi örökségbe beősűni, – szép magyar szó, –beörökűni, öröködni; a’ Horvát beősűni szót rövidebben ejtvén ki, baschina-t kurtitott magyar szónkból.

 

26. §.

 

Dicső elődink, Hunnoknak örökemlékezetű királyi! – Ti bizonyitsátok állitásom valóságát, nemde szerettetek Ti is Schem = Sem czimmel tiszteltetni! midőn magatokat Schem-li-ko-Tanjou, a’ magosság vagy égfiának hivattátok. Bolla I k. 236 lap. Sem, kanaani szó, de a’ Chunok vagy Hunnok is éltek e’ kimondattal. Chun város Calmet földképe szerint feküdt Soba tartomány éjszaki táján, – itt volt a’ Chunoknak vagy Hunnoknak eredeti honjok; midőn a’ historiában „Chuni ad pontum” Feketetenger mellett emlittetnek, Timon I. k. 102 lap. ugy kell érteni, hogy első fészkökböli kiköltözködésök után, pontus-melléki tartományban telepedtek meg ’s azt honjokká tevék. – Sem = Ég = Isten, azt is igazolja, hogy a’ Kunok egyajkuak valának a’ Kanaaniakkal, vagy ugyanazon egy nemzetet tettek. (Chun, röviditve a’ Chanaanbol.)

Tanjou. Tudva van, hogy az s betü t-vel cseréltetik föl, és a’ San-ból Tan-lesz, p. o. sabar; kald és syr nyelven tábor, magyar és sláv nyelven is Tábor ’s a’ t. A’ San és Tan egy jelentésüek, azaz magos vagy ég. Jou: az J,v és f hangzatu is, Jou tehát Viu vagy fiu-t tesz, ’s igy a’ Tanjou vagy Tanjo = égfi, mennyfi, melly kiirattal neveztettek hun fejedelmeink. – Ha Kunaink saját kezeikkel irták volna ki mindig neveiket ’s szavaikat: nem vesződnénk most, nyelvünkben járatlan ’s idegen ajku ’s botorkáló irók tollhibáival. – Probálnók csak nyelvünkben járatlan sváb vagy tóttal valami magyar nevet kiiratni: nevettünkben földhöz vernők magunkat, mi monstrum szavakat szülnének tollaik. – Sváb képeken olvashatni S. Bederrus, Petrus helyett; Barbarát pedig Parparával irja ki. Illy megvesztegetést szenvedtek a’ legtisztább hangzatu magyar nevek ’s nevezetek cseh, német és olasz irók ecseteik miatt.

Tan minden kétségkivül alkalmat adott az Isten szó kifejezésére. – Valamint a’ pan-ból span, ispán, hispan alakult: igy a’ Tan elibe is, is iratván, a’ magyar ajkon az Isten’ neve hangzott. – Még is is = (ein Mann = fiu) hős, – mivel az Alef H-ra változik, erőtetés nélkűl = is, Hősnek mondhatjuk. – Kedves Nemzetem! Valahányszor ájtatosan hangzik az Isten szó ajkidrul, mindannyiszor Istenfiának nevezed magad! Ismét es = tűz, eses, hiteses = németül: stark seyn, sich als Mann betragen = izzós, tüzes, azaz: a’ hősnek erősnek, tüzesnek kell lenni, mint a’ tűz mindent megemésztőnek. – Ische = áldozat, tűz, bűn, öröm és eledel áldozat; a’ jelkenyér áldozata maga is „ische jehova” jehova áldozatának mondatott. Ezen rajzban, Isten, annyit jelent, mint a’ kinek tüzzel áldoznak; ez nyujthatott alkalmat azon véleményre, hogy a’ Szityák tüzimádók valának. Ische Jehova = kenyér-áldozat, – Melchidsedeh Salemi (Jerusalemi) király, magosságbelinek papja, Abrahám időszakában Kanaan = kunföldén tett illy kenyér-áldozatot. Ne állíttassam szabadelvünek ’s tán hitemet gunyolónak, ha az ische-böl származtatom a’ Mise szót. – Még egy példa az is szótagról: chola, ige-szó, tichela = tökély, ebből a’ latin schola, több nyelven is igy hangzik, a’ magyar pedig az ő Iskoláját állitá elő, lehet érteni, hogy iskola, a’ hősök vagy fiuk tökéletesitésének helye.

Ezen szavak rajzolatánál még lelkem is örömbe remeg, ’s magamat az Immaus hegy melléki Szityákkal beszélni ’s mulatni képzelem. Bővebb tapasztalás kedveért nem tiltom fáradságomat pipámmal, terhes gondjaim fellegét szétoszlató társommal, a’ szomszéd Indus földre beutazni. – Miről ismerhetőbb a’ nyelv, a’ nemzet, mint az ő Istenéről? – Hallám, hogy Brahma, Wischnu, és Schiva szókkal nevezik istenüket. Oh itt megint mennyire örűltem, midőn az Indus földön is Szityiában és magyar Pannoniában lelém magamat. Brahma = der Schöpfer, teremtő: Brahma más kutfőből nem eredhetett, mint a’ bara szóbol = condere gentem = nemzetet alkotni, teremteni, polgári értelemben. Dicső Pannoniánkban is a’ Báró, nagy méltóságuak hivataluak a’ Bárók, Ország Bárói, a’ nemzet alkotói!! A’ bara szót Moses is elsajátitotta, és teremtő erőt tulajdonita neki „bara elohim” = teremté az Isten.

Wischnu = der Erhalter = Conservator. Nem rejtett szó ez, eléggé kifejezi a’ Viseni, gondot viseni. – Viseni, röviditve Vissni, Vissnu, Vissnok = gondviselő. Bollánál I k. 44 lap Vistnous, Visnoch; – már helyesebben és rövidebben a’ Conservatort ki nem fejezhetjük, mint Visnu vagy Visnok szóval. Bolla Vistnous-ábol, Vistno, ismét a’ magyar Isten szót kiteremthetni. – Elhiszem, hogy a’ Visnok, megtartó, gondviselő isteni név jelentette a’ Wedans istenséget is, azaz, Védő az Indusoknál is.

Schiva, der Zerstörer = széttörő, pusztitó; nem ezt teszi-e divat magyar szónk sivatag? Siva, ki sivataggal pusztitással forgat föl mindent.

Mind ezen istenségek tüz-tiszteléssel idveltettek, mellyet indus nyelven Aghini szóval fejeztek ki; nem a’ legtisztább magyar szó-e ez? égni! mellyből a’ latin az ő ignis-ét, franczia ignition, ignee, horvát ogeny szavaikat alkották. A’ sláv azonban ohen-jével és a’ német a’ Feuer-jével igen messze távoztak.

Midőn az indus Szitya megtartó Istenét, gondviselőjét, Visnu nevezet alatt tisztelé, a’ pannon Szitya Visnye kiejtéssel hódola neki. – Visnye, alsó, fölső Visnye helynevek a’ Kadarkuti plebániában, hol a’ „megtartó”, Védő (az indusoknál: Wedan) Istennek tisztelkedtek. – Innen a’ Visnyei családi nevezet.

Szónyomozásomat támogatni látszik a’ horvát nyelv is, melly Vissnyi szavával, latinul Celsus, celsissimus-t, superiort jelent. (Celsus = kelsus, kelős, előkelős; celsissimus = kelsissimus, kelősösb) a’ Visnunak méltóságához illő czimnevezet. – A’ Viss indus szóval ennyire jövén, vessük meg egy magyar városnak alapját: Vissegrád = superior arx, mivel árkokkal sánczokkal erősitettek meg az illy helyek. A’ latin az árok-bol arx-ot faragott ár beárkolt helytől. Superior visse = főső, a’ divat betű hangzatok után a’ fősőböl Visse lett, melly betücserét a’ sláv nyelv tulajdonitotta el magának. – A’ főső, beső, benső várok legnagyobb biztositást adván az embereknek, méltán gondviselő vagy rövidebben Vissegradnak mondathattak.

 

27. §.

 

Illyria földképén futtatván szemeimet: Catara, Cattara tengerparti helynév tünt föl előttem; igen érdekes, eredetét kikeresni magyar esettárunk fölvilágositására. – Calmet II k. 376 lapon erröl így értekezik: „Hethalon vagy Chetalon a’ földközi tengernél, az ígéret földének első és elhatározó városa, melly Cathera-nak is mondatik; gyökszó chatal, leszármazott szó pedig chatula, vagy chatala; chatal magyarul chötél, kötelözést, köttetést jelent. Az l betü átmegy r-re, a’ chatal-bol chatar lesz. ’Sidó Jósef könyveihez ragasztott könyvnek szerzője hol vette? nem keresem, hanem csak tudományos kutatását magasztalom, – a’ Szityák országáról értekezvén, emlit „Hungari Chatelani” nemzetet, ’s ezt Cathaloni nevezet alatt Spanyolországba is beplántálja. Jelenleg nem léteznek-e Catalonia spanyol herczegség és Cataroya város Valentia Spanyolhonban? Katal, Katar, Katalin, Katharin kiirat után világszerte tömérdekek a’ helynevek. – Nem fárasztom olvasóimat többel, elégedjünk meg csak e’ kettővel: Ugyanazon Cathalok vagy Catharok, kik Caucasus hegyeinél telepedtek meg, Katharinograd = Katharok vára; orosz nyelven Ekaterinograd, (valóságos nyelvzavar Hübner János lexiconja szerint.) – Ezeknek más felekezete az Albaniai partokon Illyriának szélső városát (most Dalmatiához tartozik) épitették. – Nem a’ Chatár-bol származtatható-é a’ Csatár szó és helynév, melly honunkban sokfelé létez. A’ Csatár szó Fuxhoffer Monasteriologiájában Chibari, Chitari, Katari kiiratokkal jelenik meg. Nem kétlem, hogy Csötörtök szavunk is nem ebből származott-e? Chatela tengerparti város, nem szinte messze esett Chun várostol a’ keleti földön, bizonyosan együköttetésben kellett lenni e’ városoknak, és a’ Chunok adhattak a’ Chatela mint szövetséges városnak nevet, melly egybeköttetéstől a’ Chatat-bol Chatar, a’ Chatarbol pedig Csötörtök hangzott a’ hun, szitya és magyar ajkakon; ezen egybeköttetésüknek napját aztán Csötörtöknek mondák. Valósitja ezt Csalóközi Csötörtök nevü hely, melly legősiebbnek tartatik e szigetben, még a’ Citák idejében kellett épülnie. – Ezen rajzom igazságára szolgáljon a’ hét egyik napneve: Kedd, röviditve Kedemböl, melly keletet, kezdetet jelent. A’ szityáknál bizonyosan ez volt az első nap, mellytől a’ hétnek egyik napjait számlálni kezdették, – keddtől csötörtök csak harmadik nap, nem pedig a’ sláv nyelv szerint Cheterti = negyedik. – Arrias iró a’ Dabiri (Kanaan-földi város) iskolárol azt jegyzi, hogy a’ világban ez volt az első iskola; mit Noe főatyátol hallottak gyermekei ’s unokái, utóbb ezen iskolában tanitattak meg arra maradékaik. A’ Kedem szó jelentésnél ki nem hiheti azt, hogy napországunknak gépét, nem Kedden hozta-e mozgásba Jehova, mellyben lett kelete és kezdete világunknak, ’s a’ t. Spanyol Cataloniának fő városa Barcellona, azaz: hegyeken, bérczeken fekvő város, – keleti szó ez, a’ Bari örmény hegyről kölcsönöztetett ez, honnét Somogyban Kis-Bár, Nagy-Bár szomszédságomban, és a’ Kéthelyi szőlőhegyeknek egy része Bari hegy, azaz, bérczes helyek, honnét ismét a’ horvát Bër-do, és a’ német Berg. – Catar = Csatár igazit el bennünket azon ős szitya nemzet megismerésére, kik Topog. XI §. 13 lap Catari kiirattal jelennek meg.

Horvát Barátink, Frigyeseink! legyetek a’ Cataloni chatári Hungarokkal egyűköttetésben, legyetek velök egy ajakuak! –

 

28. §.

 

Nagy, Magyaror. helyirásában II. k. X §. 36 lap a’ Horvát szónál megsajditottam, hogy Ritter Pál horvát történetiró és főesperes után, a’ Corybantesektől is igyekeztek leszármaztatni a’ Horvátokat, az igyekezet szent és dicséretes, lássuk tehát ha – – –?

Coribantes. Emlitők hogy a’ Croaták a’ Corybantesektől kivánják magokat leszármaztatni, – ez is szép bár valósuljon! – Calmet Értek. I k. 638 lap a’ Fennek vagy Kanaaniak idvelmükről értekezvén, Cabyriket vagy Corybantes-eket említ. Bolla I k. 38 lap 5 §ban azt adja föl, hogy a’ Fennek legrégibb istenei a’ Cabyri valának. – Nem hiszem, hogy a’ sürü homálybol tiszta fényre hozatni ezt mindenki ne ohajtaná?! – Nem tapogatva, hanem észgyőzőkép a’ Cabir szó eredetét következőkép világositom föl: gyökszó Chobar, németül banden, bannen, zaubern, magyarul összefüggést, bájolást, igézést jelent, mellyet nem az esztelenektől, hanem a’ tudálékosoktol lehet várni, – a’ nyelvzavar után nyerhette ez keletkezését, midőn az emberek világszerte eloszolván, Chamnak Chanaantól származott gyermekei, hogy mind magukat összefüggésben tarthassák, de másokat is társulatjukba nyerhessenek, némi szemfényvesztői tüneményeket koholtak ki, mellyek erejével a’ vadságbol embertársaikat kiemelvén – szelidekké képezték. A’ történet hasonló tényeket is emlit a’ vad nemzetek szeliditése ’s téritésében. – A’ Chabar-bol mint törzs-szóbol születtek a’ Cabirik – megérdemlették, hogy megkülönböztetett tisztelettel viseltessenek irántuk. Chebron vagy Hebron városa vala anyalakjuk a’ Cabiriknek. – Im igy keletkeztek a’ földi, az emberi istenek; igy téved meg az okos is, midőn az irók zavartjábol meriti tudományát, a’ legtisztább forrást pedig, mellyböl szomját lecsillapithatná, elmellőzi. – Chabárbol létez ezen szép magyar szavunk Cháb, vagy Csáb = tántoritó szépség, – keletiesen Chabar = Csábár = csábitó, kábitó, vagy a’ mint mondatik, kádár bodnár, futár: ugy visszavivén a’ csábító szavunkat szép eredetiségére, bizvást élhetünk Csábár kifejezéssel, mellyből a’ német Zauber szavát teremtette. A’ Cabirek tehát vagy Corybantesek, Kanaaniak vagy Fennek, és ezek képezőik valának.

A’ fölebb tisztelettel említett Bolla, a’ mondott czikben a’ Fennek isteneit hozván föl, a’ hajók Istenét Paraeci kifejezéssel czimzi. – A’ Fennek vagy Fenicziusok historiájának tudománya vezet itt az igaz ösvényre, és a’ Paraeci szó jelentésére. – Nem a’ Fennek voltak-é a’ tengereknek és vizeknek urai? nem ezek lobogtattak-e vitorlákat az akkor ismert világ minden tengerein? – a’ Paraeci szó tehát mást nem jelent, mint azon ős Fenn rokonoktól lehozott Barka szavunkat, mellyet az irók tolla hibásan és betűváltozás által Parac, Park festett; Pareci tehát azt tudatja velünk, hogy a’ Fennek bárkások valának, azaz hajósok; kik méltó tiszteletben tartatnak mint annyi Admirálok a’ történetek könyveiben. – Mosesnél Noe bárkája thebat-nak mondatik, azaz: tó-ház, a’ but vagy bait = ház-tol nevezve. – A’ Bárka szót a’ horvát, franczia ajk is a’ magyarral egyformán ejti ki, a’ latin az első b betüt elvágta, ’s Arca-t irt helyette, a’ német Arke és Barke-vel fejezi ki magyar bárkánkat. Im a’ Fennek bárka Istenei.

 

29. §.

 

Sarmaták. Az irók ecsetjein Sarmat és Sauromat kiirattal jelennek meg. – Még eddig minden történetirók földgömbünk benépesedését Moses I. k. X részében fölhozott nemzetségi nevektől hozzák le: én sem folyamodhatom kielégitőbb kútfőhöz, mint a’ most nevezett könyvnek ezen fejezetéhez; a’ 21ik vben Sem nemzetségbeliek sorát kezdvén irni, a’ 25 vben emliti: Hebernek (eber vagy ever, ez volt az egyik Abar vagy avar, melly szó átalában vizen való átverődést jelent) születék két fia; egyiknek neve Faleg, mivel ennek napjaiban történt a’ földnek megoszlása; – testvérének neve pedig Jektan. – a) Faleg vagy feleg vagy felezni, osztani, válni, mivel azon időben, mellyben született, vagy az emberi nemzetnek nagy szétoszlása, elválása történt; vagy a’ földnek hatalmas megrázódása által némelly szigetek a’ száraz földtől elszakadtak, elváltak, mint Amerika Asiától. – Feleg szó igen közel jár jelenleg is divatozó magyar szavunkhoz, felez, felezni = osztani. b) Feleg = németül Bach = patak, igen kényünkre kifejezni ezen keleti szót magyar nyelvünk „folyag” – honnan folyam, folyó. c) Filleges, görögül = pallakis, latinul, pellex, németül „Kebsweib” – magyarul, az eredetihez közelébb járva: folyagos, most folyatós. – Im! mint születnek közel négy ezer éves szavaink. Jektan = Joktan, vagy Oktan, németül: Eckel, Abscheu; magyarul: undok, utálat okátni, vagy okádni; még esztelent is jelent, az oktanbol létez az oktondi, oktalan szavunk. Ezen Joktannak a’ 26 vben Aszarmot egyik fia; az eredetiben hazermavet = házi halál, összetett szó ezen kettőböl: hazer, és mavet, ez rövidebben mút; syr, kald, arab samariai és szerecsen nyelvekben, halált jelent ezen magyar szó szerint mút, kimút; a’ zsidó a’ v betűt maga erejében megtartván a’ mút szót, Mauet. pontozván mavetjét alkotá ki. – Temuta = Tod, Tödtung, végképeni temetési halottat jelent. ’Sidó Jósefnél Lib. I His. lib. Genesis de antiqui: Cap XIII Sormot iratik ki, mellyből a’ horvát Smért, a’ sláv Smrt = halált kölcsönözték. Ezen Sarmot vagy Sermot-bol eredtek a’ Sarmaták mind annyi házi halálok, házbol múttak, kimúttak, most multak. – TT. Horvát Ádám úr az ő Magogjában a’ házasság-törő Szittya nőktöl származott fiaktol születteti a’ Sarmatákat, mint „elszármazottakat”.

Ezen Sarmatáknak, házihaláloknak, a’ Kanaani földön nyomaik föl nem lelhetők. – Az ázsiai és europai Sarmat-országnak nevet ők adtak; különösen Europában a’ hajdani Riphaei vagy is Szythiai bérczek most Ural hegyek táján telepedtek meg. – Riphaei nevet e’ hegyek vagy Riphától, Japhet unokájátol, Szitya nemzedéktől, vagy pedig a Rephaim óriásoktól nyerték, kik nem messze Betsan vagy Szitya várostol, Astarot Carnaimban, Jordánnak keleti részén laktanak. – Ez az oka azon historiai kifejezésnek, midőn a’ Sarmaták Szityáknak, és viszont, de nem helyesen mondatnak. – Carnaim pedig a’ pannoniai Carnuntumnak és Vallis Carinianak (Babolcsa) adhatott elnevezést.