Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakatos - A magyar nemzet eredeti hona 2. rész

2015.10.18

30. §.

 

Slav. Szükségtelennek tartom az irók seregét előszámlálni, kik a’ Slávokat általánosan a’ Sramatáktol hozzák le. – A’ sz. irásban nem tünnek föl!! – – Ön nyelvökben pedig a’ Slav, Szlava, Hvála szók által, dicsősséget, dicséretet értenek. – Minekutána Honunk Slávjai örömmel fogadják (?!) honnyelvünket ’s megtérnek: a’ Slav, Szlava szóbol gunyt ’s kaczajt nem inditok. – Gyökszó Sleva, Szlava, igen helyesen igy magyarosíttatik: Szálván, szálló = Szálitvány. – Midőn a’ Sarmaták, mint annyi házihalálok, tán polgári háboruba keveredvén, ’s egymáson kegyetlenkedtek, Sarmat nevökkel a’ diadalmasbak, a’ lecsépűlteknek halált kiáltottak, kik azután felekezetekként a’ nagyobb testtől elválva, Szálókká, Szálványokká lettek; – ’s horvátosan igen elfogadhatólag hvála bogu = hála a’ bog-nak vagy Istennek kiáltottak, ki a’ haláltol megszabaditá az „Elszálókat = Slávokat; melly halál szót utóbb „hvála bogu” = dicsőség az Istennek, önkényesen értették. A’ sláv nyelv a’ szép horvát hvála szót, Svala-val fejezte ki. – Nyelvünknek elterjedése az eredeti nyelvnek temetést még nem szerzett. – Föltünt már a’ magyar nyelv virágzásának napja, megvilágositandó a’ nyelvhalálban ’s annak setét árnyékában a’ sinlődőket. –

Dankowszky Gergely ur, pozsonyi görög nyelvtanitó 1829 évben kijött munkácskájában nem keveset erőködött a’ sláv nyelvet a’ göröggel egybehasonlitani, Homer Iliadeseiben. – De ki tudós tartja idősbnek a’ görög nyelvet a’ kanaani vagy fenn nyelvnél?

 

31. §.

 

Croaták! Már győzedelmet akartam harsogni az eredeti Curetesektőli származástokon, ha ön historiátok ellenkezőt nem tanitana. – Nagy, Magyarorsz. helyirása II k. X §. 36, 27 lap igy értekezik: „Croaták ön nevezésük szerint Horvátok, azaz: sok földet birók (!?) majd egyek a’ Sarmatákkal” (nem nagy dicséret) – Traguriai Luci János, a’ Sláv és Croát nevek legtudósb magyarázója, e’ nemzetnek eredetéről több véleményeket (csak vélemény) föladván, ezen szavaknak irja magát alá : „hogy ezen bizonytalan dologban továbbá ne bujdosson, a’ Croaták Dalmatiának, néhány sorral fölebb Avariának, egy részét elfoglalták, mellyet e’ tartománynak mai neve valósit, ezt is hogy nem egyéb, hanem csak Porphirogenita iró adja föl, annak kell tulajdonitni, mivel a’ Croaták eredete iránti sok mismás szavak, a’ szerzőknek szüke miatt ki nem javithatók.” Még nincs hvala bogu! – Timon e’ jeles történetirónk az uj magyar Or. képében czimzett könyvében a’ magyar Illyricumrol (mennyei szó) a’ XVII Fej. 197, 198, 199 lap. irja „hogy Posega földén a’ Hungaroknak birtokaik valának. – Hogy a’ Croata, Croatia nevet csak egy esettárirónál sem lelhetni föl Heraclius előtt, ki Krisz. után 611-641 években uralkodott – mintegy boszonkodva ’s gyomor keveredve emliti: hogy a’ Croat nemzetnek valami Croat vagy inkább Crobat nevű, elneveztetést adott” hihetőleg ő lesz az, kit Bizantiai Theophanes Bulgarok (bugarok, bagerok) fejedelmének lenni emlit.

Mi alkalommal lett pedig Illyricum Slavoniává, a’ fejezetet igy világitja föl: „Illyricumnak több viszontagságai közt nem utolsó az, mellyet a’ Sarmat Sclavok okoztak Krisztus után 548 év tájban.” – Ezen Sarmat Slavok egyek lesznek azokkal, kiket Plinius Hist. VI könyvében, Timonnál 199 lap, Serbusoknak, és Choatrak-nak, Maeotis tava mellől elkotródtaknak, takarultaknak czimz. – Topog. folytatja a’ 27 lapon: „Kirohanván helyeikből és nagy utazásokkal a’ Metanasta Jászok tartományain és az Ó-Dacián által Illyrycumba jöttek, – – – más károkhoz (Kroat = kártevő) járulván, hogy a’ Sclavinok serege Isteren (Dunán) átkelvén Illyricumot elfoglalta, melly azután tőlök Sclavoniának mondatott. – E’ tartomány megtámadását két év mulva ismételték, és nagyobb reszint meghóditották. ’s a’ t. – Szerencsétlen Illyricum, boldogtalan ős magyar hon! pulya lelkü Illyrek, igy kellett-e ’s kell-e hódolni a’ halál árnyékából kiszabadult Slávoknak! – Ez időkorig tartott a’ dicső Magyar Illyr nevezet. – Ezen Sarmat Slavok Duna, Sava, Drin, Colapis folyók közét szállották meg, és Basilius Macedo görög császár engedelméböl nyerték azon tartományokat, mellyeknek egyikét Serviának, másikát Croátiának nevezték. – Uralkodott pedig ezen császár Krisztus után 867-töl 886-ig. –

TT. Horvát Istv. ur, Rajz. 123 §. még jobban kimeriti ’s fölvilágositja a’ Croaták történetét, Constantin görög császárt mint irót hozván föl, hogy „Dalmátiába jött, hol Abar lakosokat találtak, és néhány évekig tartott háború után a’ Crobaták győztek; az Abarok közül némellyeket ugyan megöltek, másokat pedig engedelmeskedni kényszeritettek; melly idő után a’ Crobatáktol biratott e’ tartomány, és vannak most is Crobatiában (Dalmatia) Abarok maradéki, és Abaroknak lenni elismértettek.” Constantin császár szerint tehát akkor, midőn a’ Crobaták Krisztus születése után 610-641 év felé Dalmátiába jöttek, ott Avarokat, azaz Kunokat találtak, kik még e’ tudós császár időszakában sem fogytak ki. Ezen Kunok vagy Avarok Constantin császártol Slavoknak csak ugy neveztettek, mint p.o. a’ hazánkban lakó Német, Rácz, Tót ’s a’ t. népeket, magyaroknak nevezzük. –

Franczia szókönyv, melly Leipzigban 1772ben nyomatott ki, a’ Croat szórul igy értesit: a) Cravate (ein Croat) Croatiai b) Lovag, az ellenség kikémlelésére és megtámadására a’ könnyebb csatákban használható lovasság, mint a’ magyar Huszárok. c) Ein ungarisches Pferd = magyar ló, vagy a’ magyarnak lovát jelenti. – Mi kútfőböl merithette a’ szótáriró a’ Croat szónak ezen értelmét, abbol gyanítom, hogy a’ Kóny, horvát nyelvben, de magyarban is, paripát és általában lovat jelent, ’s azt tudatja velünk, hogy a’ Chunok lovagok voltak, kiktől a’ Croaták is lovasságra méltánitattak; dicsőség mind a’ kettőnek! azoknak hogy a’ Croat nemzet hűségét megjutalmazták, ezeknek pedig, hogy a’ vitézi névre érdemesekké tették magukat. d) Cravate (von czavate) ein Croat, Menagi véleménye szerint Cravatli vagy Grabatli = nyakkendő, melly 1636ban lett ismeretes a’ Franczhonban. Ez sem vál gyalázatjára a’ Croatáknak, midőn egy darabocska tőlük föltalált ’s alakított ruhával jelentek meg a’ világ előtt.

 

32. §.

 

Horvát. Ön nyelvükben „sok földet birók.” Jelenkorunk érdekei parancsolnak rám, hogy ezen szót a’ nyelvzavarbol kiemeljem, és a’ Magyarok Istene napjának sugárit e’ nemzet fölött kiterjesztve, a’ szónyomozás, jelentés segitségével a’ vastag homálybol tisztább fényre hozzam.

1-ör) Horvat. Kialkotható e’ szó a’ Croát szóbol, – a’ keleti nyelvben divatozó betücserék, eltörlések által; – a’ C betű elvágásával marad hroat, vagy a’ keleti betükkeli kiirás móddal horvát alakul; sajnálom e’ jeles nemzetet ekkép a’ Croát-tol, Horvátnak festeni.

2-or) Horvát szóval hasonló kimondatu és iratu szavak tünnek föl a’ sz. irásban. Különösen Kir. II K. 23 R. 31 v. abi albon harbati, azaz: Arba vagy Arbi-bol (város) való; – Abi = Albon néven neveztetett Dávidnak egy jeles vitéze. –

Az Arbat, nevet adhatott a’ Horvát szónak; az Albon, Albania tartománynak; Albion Britannia első nevének, az Abi pedig az Immaus hegyek táji Abi-Szityáknak; Scithae Abii. – Az Arbatinak gyökszava Aroba = Arba = Ebene, Wüste = róna vagy sik puszta vidék, azaz: Árva, Arbat = árvút táj, az Arba vagy Arbat szó H lélekző betűvel előzve meg, lett a’ Horvát; – Ebből alkotá ki a’ latin Orbo-as, are, és orbus, a, um: mindentől megfosztani, azaz: árva lenni; ebből a’ latin és görög Orphanus szavainkat. Ugyan ezen keleti szavunkbol érthető Árva vármegyének elneveztetése is. – Arba sziget mutatkozik az europai Török birodalom földképén Istria táján Vegia átellenében. – Albon és Alvon Illyriai város. – Én még az Arba, Arbati szónál is föllebb magasztalom ’s viszem Horvátainkat, – sajnálnám elárvult nemzetnek hiresztelni őket.

3-or) Közelitsünk jobban a’ dolog valóságához, de a’ keleti nyelvtől, Istenért! el nem távozva. – Lehozható a’ horvát nevezet a’ harbba vagy harbit szótol. – Törzs-szó raba, melly elsokasodást, szaporodást jelent, ezen szótol tereb, terebülni vagy sokasodni, Myriásokat is tesz; e’ szerint a’ harbit vagy horvát elszaporodtakat, de még sok földet birókat jelent; – a’ dologban kell valaminek lenni, mivel ezen szaporaságtól, sokasodástol a’ halat saját nyelvükben Ribá-nak nevezték; horvát tehát annyit tehet, mint sok hallal birók, – hires halászok. – A’ Terebtöl leszármazik a’ tarbut = Kinder, gyermek, a’ házi családnak elterebülésétől, sokasodásátol, mellyre adó vettetvén, keletkezett tarbit = Zins, a’ latinok tributuma és a’ magyar adó. Ugyan a’ tereb, terebűlni szóbol a’ latin tribus szó = nemzet, nép, hangzott a’ nyugoti ajkakon. – Ezen keleti tereb szó eljutott Somogyba is, és a’ Tapsonyi fárabeli Terebezdi pusztának adott nevet. – Illy rokonsága lévén a’ latin nyelvnek a’ keletivel, ne csodáljuk, ha dicső elődink is annyira kedvelték azt, és nyelvükben mintegy meghonositották! – De még ez sem elég világos és elfogadható a’ Horvát nemzetségi elnevezésnek fölvilágositására.

Calmet és Tirin Palaestina földképein buvárkodó szemeimet futtatván, több Arad nevezetű helyekre akadtam, az eredeti könyvet azonnal föltártam, és e’ kettőt öszveegyeztetvén, mindenik Arad más kiirattal, következőleg jelentéssel is, tünt föl előttem.

Első Arad. Több helyeken tünik föl a’ sz. könyvekben. Egy Josue 12 r. 14 v. Arad, a’ Vulgátában Hered, Hered királya egy; arab nyelven, németül fliehen, entfliehen; vadszamarat jelent; a’ szó jelentését a’ körülmények határozzák meg. Josue diadalmas fegyverét ki akarván kerűlni az Aradi király futásnak eredt, honnan a’ magyar eredj = eredgy szavunk; futása közben tán orditott is, honnan az ordít szónk.

Második Arada. Moses 4-dik könyv XXXIII R 21 v. a’ keleti nyelv tulajdona szerint lehet olvasni Arada, Harada, Charada. Feküdt a’ Sóós vagy Sodomai tenger nyugati részén, a’ földképen Herodiumnak iratik, németben Schen = irt; irtózni, ismét furchten, zittern; magyarul red vagy rettenni tesz. – Ki a’ keleti nyelvekbe csak kissé beavatott, ’s tudja a’ betü-vágásokat, cseréket, elhagyásokat, toldásokat, azonnal föloldja a’ Gordiusi csomót; p. o. ezen keleti szóban halom = chálom, khálom a’ chet vagy het betü’ elvágásával, a’ leggyöngébb magyar szó, Álom kerekedik ki; igy értették ezt öt nemzetségbeliek t. i. Caldi, Syriai, Arab, Samariai és Szerecsen nemzetek. Im a’ jelenleg létező eredeti magyar szónk messze terjedése. Ebböl érthető a’ Herodes név is, melly irtózóst, rettentőst jelent. – Ezen helynévböl érthető Weszprém és Pápa közti Herend helység jelentése is, melly a’ nagy régiségben egy Heredböl származott alapítót nyerhetett. – Ugyan a’ Hered szó adja ki a’ harmadik jelentést is, németűl beben; rend, rendülés, földrendülés; tán akkor nyerte nevét, midőn Sodoma és Gomora elsülledtek, ’s a’ földrengés ide is elhatott.

Harmadik Arad Birák könyv VII R. 1 v. Arod, patak volt ez, melly Betschán vagy Szitya város táján Jordán vizébe szakadt; a’ kiáradástol nyerhette nevét.

Negyedik Arad, Moses I K. XLVI R. 21 v. Arrdde vagy csak Arad.

Ötödik Arad, Mos. IV. k. 26 r. 27 v. Arod, honnan az Arodi, Orodi, Aradi nemzeti nevek ’s a’ t. Tehát az Arad, Orod helynevek keleti és pedig Kanaani nevek; Elődink innen hozták magukkal.

Hatodik Arad. Ezt Móses I k. 10 r. 18 v. igy irja ki: Arvadi, a’ Vulgata Aradus, Aradium-al fejezi ki. Ha valamelly szóban, valóban ebben hibáztak földiróink és nyelvészettanárink a’ vau = vav betűt a’ szóbol kihagyván, egy eredeti nemzetet töröltek el; – Gentilitium és Patronymicum nemzetségi és eredet jegyző név ez, – feküdt a’ keleti Kun városnak majd irányában, hol Eleuterus folyam Maroth és Symiro közt a’ földközi tengerbe szakad, és egy szigetecskét alkot. – Az Arvadok Kanaannak nemzedéki, kik a’ tzemori, Semori, Samori, Symirai-akkal az első költözködésben itt foglaltak helyet. – Nem akarok vele sok időt vesztegetni, elhitetvén magammal, hogy olvasóim könnyen meggyőződnek a’ szó jelentéséről, midőn az Arevad- vagy Arvadiakat a’ szótaglalat és tudós iróink után, Ar = erős, evad = evedzőknek = erős evedzőknek jelentem ki. Ezen magyar szónk Eved, ebudes = evedzős kiirattal a’ Brit tenger-partokon is mutatkozik. Ezen Arevadi szóbol az e betü kihagyatván, a’ latin Vad-um, veszi származását. – Én ugyan erősen hiszem, hogy az Arvad szó, H lélekző betüvel megelőzve, adott létet a’ Horvat = Horvát nemzetnek, melly az Arad vagy Arvad szigetből kiköltözvén, Dráva, Száva folyóink közét szállották meg, evedzőiket meregetvén itt is a’ habokba, üzték mesterségüket. – Hogy ezen szónyomozásban valóság rejtezik, kijelenti Plinius az Arivates nemzetek emlitésével, Nagy Magyaror. helyirása I k. II fej. Pannoniárol a’ X §. végén. – Innen Arivald, Longobardok királya is ezt jelentő; Ptolomaeus Urbatae nemzetei is, Nagy Magyaror: helyirása a’ nevezett K. a’ XI § végén. Vagy az Arbat vagy Arvad rajzbol érthetők, melly nemzetet Plinius Arivat-essel, ugyan azt Ptolom. Urbatá-val irja ki. Arvad = Arad szigete, Cyprusnak a’ Citimek = magyarok szigetének átellenében feküdt; ne higyjem-e azt, hogy a’ két sziget lakosi nem evedzettek gyakran össze, a’ jó szomszédság köteleit a’ finom Cyprusi nedv izes szörpölésével jobban megerősitendők, ’s a’ barátság és szomszédi szeretet tiszta érzéseibe olvadozandók?.. Horvátok! Rokonink és szomszédink ! üssünk mi is gyöngyöző nedvekkel hullámzó poharakat, de nem Bogsivi köszöntéssel, hanem – – A’ magyarnak Istene szeresse, éltesse és áldja koronás fejedelmünket, a’ dicső magyar eredeti nemzetet, veletek horvát rokonink és szomszédink ! –

 

33. §.

 

Illyr. A’ Croatokat a’ Horvátoktól, az Illyreket mind e’ kettőtől meg kell különbözetetni. –Az Illyrek jelesb tetteikbe, az Illyr tartomány elhatározásába nem ereszkedem. Jelenkorunkra nézve egyedül eredetök lévén igen érdekes; ez birálja meg ingerültségöket, makacsságukat. – Tirin Cronicon (korkönyv) Sacrumának I Tábla. Dodanim nemzetségnél; Plinius, Euseb. Jeronomos és Isidor után, Dodanim nemzetségtől származtatja le. Ezen Dodanimok pedig Jafet unokái, Javan fiátol származott nemzetek valának. – Dodanim a’ többesben áll, egész nemzetséget jelent; az egyesben gyökszó dod = Vatersbruder = atyámbátyja, ősiséget jelent. Nőnemben doda, ugyan az atyabátyjának nénjét jelenti. – A keleti d betű nagy hasonlatossága miatt átváltozik r-re: igy állott elő az irók tollán rod, Rodus sziget, Dodanim vagy Rodanim nemzetek. – Helyet foglaltak Rodusban és Epirusban, azaz Opor = szárazföldön; – itt mutatkozik Dodona, a’ hires dodonai oraculum (regélő); a’ Dod vagy Rod eleibe el vagy el, tétetvén: eldod vagy elrod, mellyből hosszabban az Illyrod, illyridos, illyridis kifejezések támadtak.

Ezen keleti szónkból jelenleg divatszavaink a’ szókönyvekben: Dada, Aggdada = Anus, Vetula, Dédösöd = Atavus, Tritavus, Dedűköd = atavia; Déd nemes helység, Dada puszta az Igali plébániában Somogyban; e’ kettő közől egyiknek kell lenni Ptolomaeus Dautona-jának. Topog. Lib. I. Cap. 2. de Pannonia fol. II, 16 §. Illyr nyelvben Déd; (Dalmat ajkon Did), Dedich, Dedinu, melly öregebbséget, ősiséget jelent, ezen rokon beszédben. Régi a’ latin Dudum.

Illyrek! pillantsatok a’ világ első történetirójának első sz. könyvébe, a’ X r. 4 v. olvasni fogjátok, hogy Javan, Cethim, és Dodanim nemzetek vagynak ott följegyezve; azoktól a’ Citák vagy Szityák, ezektől az Illyridek származtak le: tehát unokák vagyunk! – Vajha méltatnátok nyelvünket elfogadásra, és velünk unokáitokkal rokonérzéssel és nyelvvel szólanátok!! –

Illyr. Még egy magasztosb rajzra méltánitom az Illyr nemzetet. Calmet a’ Fennek Isteneiről (I K. 637, 638, 639. lapokon) értekezvén, egy Thaut, aegyptomiasan Thot, alexandriásan Thoyt, görög nyelvben Mercurius nevezetűt említ, azaz: Tit, Tit-kos (Titus), ki a’ Fennek titkos népszerűs religióját irta, mellyet utóbb Sanchoniaton (szentkönyvtan) a’ Fennek történetével szerkesztetett egybe. Calmetnél és Gesennél is elion, görögben elion kiirattal emlittetik; németül: Sehr hoch, der Höchste, latinul: Altissimus, supremus-ra, magyaráztatik. – Törzs-szó Ala, vagy elő, arab nyelven alv vagy elv. – Elion, azaz: Elöny = főlény, előlény, vagy elővalóság. – Elv = summum principium. – Ki vádolja már most a’ Fenneket bálványozásrol, midőn egy Főlényt, Fővalót, Főelvet imádtak ők! Oh Elion = Elöny! összekúcsolt kezekkel, földre roskadozó agg testemmel imádlak, hogy ezen gyöngy és eredeti magyar szavainkra engem rávezettél ’s megtanitottál! – – Moses is nemzetéhez, betü-változások által, az elohi, a’ Fennek istenét bevitte, mi ugyan azt jelenti, a’ mit a’ Fennek Elion-ja. – Muhamed is vallásába Alla kiejtéssel elfogadta. – A’ magyar ezen Elion szó által élőt értett; – jeles kifejezés: „Él a’ magyarok Élő Istene!” mivel egyedül csak az Elion-rol tehetni föl, hogy él, minden egyebek múlékonyak lévén.

Elion illy kiirattal is olvastatik alván, Mós. I k. 36 r. ismét a’ 40 vben, elva vagy alva, fejedelmeket, előnyöket vagy elvüeket jelent. Ismértetett ezen Kanaani magyar szónk a’ világnak minden részén. Tudta ezt Trója, midőn Homertöl Ilion vagy Ilium kiirattal tiszteltetett meg. – Ilienses, azaz Trojaiak. – Följött keletről Europába, a’ Földközi tenger partján Istriába; Parentium mellett Alvana város tünik föl. – Ismét Ilienses = Trojai, Corsicai népek, Molnár szókönyvében. – Elva, Ilva, Aethalio = Elba, sziget a’ közép tengeren; Elba, Spanyolhoni város. – (Alvári Emmanuel, hajdan az iskolai latin könyveknek szerkeztője). Elbe = Albis folyama. Elvin, város Francziahonban. – Elven folyó Norvegiában Europának éjszaki részén. ’s a’ t. Az Alvan, Alva szókat kik terjeszthették el? mint a’ Kanaani költözködők.

A’ magyar Előny a’ görögöknél még elios vagy helios-sal is iratik ki, melly a Napot jegyzi, azaz Elős, minden az ő napországához tartozó csillagok Előse. – Ezen helios átváltozik Julios-ra, – most érthető Ptolomaeusnál II fej. Pannoniaról VII §. mit jelent a’ Juliobona = Vienna, azaz: nap épülete vagy városa, – a’ nap tiszteltetett itt. –A’ költözködő Citák = Szityák t. i. kik Cíta == Cituorum szigetnek, Cetius hegynek vagy naphegyének nevét adtanak, Juliobonában is ők tisztelkedtek a’ napnak. – Julios-bol röviditve betűcsere által Jula, Gyula nevek olvastattak a’ magyar történetekben, a’ Szitya nemzetnek mind annyi Elői. – Ezen magyarázatbol könnyen érthető az Illyr szó; ezen két szóbol állott össze ala vagy elő, és er vagy őr, azaz: előőr, őrző. – Illyrek! eredeti rendeltetéstek az őrködés. – Ti valátok a’ szép ’s belső Pannoniának vitéz őrjei ’s őrzői, kik ellen? hihető eleve a’ tengeri rablók – utóbb a’ világot hatalma alá hóditani kivánó Roma ellen. – Dicsősségtekre válik ez, hogy karjaitok erejében megbiztak hajdan a’ pannon dinasták, később a’ magyar királyok; – az Ádriai tengertől egész Erdélyig a’ Török ellen hadvonalt, határőrt állitottak föl belőletek. – Hivataltoknak értelme, jelentése magyar, bizonyosan magatok is a’ Slav nemzet beütéseig azok valátok….

 

34. §.

 

Fenitzia. Többször emlitők, hogy a’ Fenitziek egyek a’ Kanaaniakkal. – Terjedelmesb értekezést igényel ez ugyan, azonban most csak kevéssel lépek föl, Calmet Értekez: II k. 136 lap fölhozza, hogy Josua győzödelme után a’ Kanaaniak közül fönmaradottak phoenices-eknek hivattak. – A’ 70 fordítók Fenike-vel ejtették ki. – A’ görög k-t a’ latin c-vel irván ki; lett a’ Fenice, Fenicia; a’ magyar pedig Feniczia, Fenicziával mondja ki. – Ezen szó jelentéséért 1-ör) Aegyiptomba kell fáradnunk, és a’ hires Pharaonak (fő-ur) szájábol jelentését megtanulnunk, ki Józsefet a’ bő és szűk évek megjövendöléseért szapnat, (tzaphnat), paneakh, czimmel ékesitette föl; Móses I k. 41 r. 45 v. – A’ vulgata sz. Irás „Világváltóra, szabaditóra” magyarázta ezen szavakat. – görögösen psotomfanek (Jánnál) iratik ki; t. i. Psot = szabaditó, Fanek = Világ, a’ fénytöl, mennyiben a’ világ fénylik, – Koptus szavaknak is vélik némellyek e’ szavakat. – A’ hires Gesen megvallja, hogy valódi szójelentését nem tudja, – Aztán több fáradozási után latinul „revelator occulti-ra” forditotta: (magyar nemességet érdemlene érte). Ha ezen nevezetes philologus magyarul tudott volna, tétovázás nélkül latin értelmét igy magyarositotta volna meg: psot, azaz: szőtt, font, elrejtett titkos dolognak fanek = főnök, főnöke. 2-or) Ezen aegyiptomi magyar szónk a’ görög nyelvnek is szolgált egy szóval, Fenike, gyökszava feno, fenon, latinul: luceo, tehát a’ feno, fenon görög szavak is magyarok?! –igen is, annyi mint fény, fényűni: Jósef tehát az elrejtett dolgoknak fényre deritője, fénynöke vala. – A’ Kanaaniaknak Fenike nevük az ő dicsőségöket értetei velünk, kiken Jósue fegyvere erőt nem vehetett, főnök, fénynök czimmel tisztelé őket az utódiság; világ fényjei! –

Magyar Esettárunkban is ismeretes illy szóhangzatu fejedelmünk Punuch, Punuchus, Bolla, Histor. I K. 250 lap. Kriszt. ur. előtt 46 évekkel előbb Főnök vagy fénynökösködött Szityáinknál, még a’ Sinai vagy Chinai szomszédságban. – Mennyei nyelv magyar nyelv! tehát az ős régiség Aegyiptomban is ismerte ezen magyar szavunkat; a’ vélemény szerint a’ Koptus ajk is rebegte ezt; a’ görög is elfogadta, Sina is tudta, és mi Magyarok jelenleg is birjuk ’s élünk e’ szóval; – kell-e több tanusitás nyelvünk eredetiségére, kiterjedtebbségére?! –

3-or) Ezen kimondásokban Paneach = panach és penek = fenek = főnök, nem kell fönakadni; mivel ezen keleti betünek p különbféle hangzata van, átváltozik, B-re, V, F-re; igy lesz a’ Paneach-bol röviditve Pan, a’ főnökböl vagy Fénynökböl, fen vagy fény; a’ P, B-re változva, a’ Pan-bol Ban, Panier vagy Banier = főzászlósok. – A’ hajdani Pán szavunkat a’ Sláv is elsajátitá, ’s urat ért általa, mennyiben az uraknak fénykedni vagy főnöködni szent kötelességökben állana, elneveztetésük erejével. Kir. I K. 14. R. 38 v. olvashatni Pinnot szót, a’ többesben áll, és Fejedelmeket jelent. – Nem létezett-e magyar Esettárunkban is Pinnet-es vezérünk, Timon I K. Pannoniárol 8 Fej. 56 lap, kit Tiberius serege, mint Sávai Pannoniának vezérét legyőzött. – A’ keleti Kanaanban Calmet földképén mutatkozik Paneat hegy, Paneás város Jordán folyam fokánál, utóbb Filep Caesariája; – olvasható nem különben Pinon vagy Phunon = Punon város déli részén Kanaannak, – város Seir (ször) helyeinél, Petra város szomszédságában. – Mind ezen Kanaani, mind a’ görög feno, fenon szavakbol nem alkothatni-e ki minden erőtetés nélkül a’ Pan, Poen, Pun szavakat, mellyekből a’ Poenia, Pannonia, Poeones, Pannonii eredtek, a’ Fennobol pedig Fenn, Fenitzia, Fennek támadtak; a’ Fenn vagy Finn kiirat adott nevet a’ Balti tengermelléki Finniának, Finnlandnak vagy Finnországnak. – A’ Kanaaniak t. i. mint gyarrmatokat szállitók, a’ Kanaani nevezetről lemondván, Pan, Fenn nevezet alatt lettek ismeretesek a’ világ Esettárában. – Ők Spánia vagy Hispániának, a’ mi magyar Pannoniánknak, Finniának meg a’ Persa hajdani Ispahan fővárosnak adhattak nevet. – Pinet = Banat = Fejedelemség. –

4-er) Semmi kétség benne, hogy Keszthelynél a’ Balaton parti Fenék is egy illy Paneach- vagy Fönöktől, Fenn nemzetségtől nem hozhatja le nevét, nem pedig attol, hogy Balatonunk itt némi feneket látszik keriteni. – Fennek a’ világnak polgári, kereskedői, a’ Fenék-vári rettenetes munkában tüntették ki magukat, bizonyosan Balatonunkat hajózván, kereskedő vizül használták. – Midőn Fenéket keletről, délről Balaton tava, nyugotról pedig Sz. Györgyvári, Sármelléki bozótok mint fél szigetet védték, éjszakról pedig Keset-jei, Molnár Albert szókönyve szerint Kezty = Kézives-ek nyilasok ébrékedtek Fenék-vár őrzésére, honnan Keszthely, azaz: Keset = Kest = Kesztyenek helye. – Ugyanezen Pannon vagy Kanaan magyar szónkból eredhetett a’ latin Custos és Castra szó is. – Az őrök t. i. és táborseregek, kik Keset vagy Kezty, kéziv vagy kézijjakkal vitézkedtek, Custosoknak és Castranak elneveztettek. (Fenék tájja lett a’ magyar Pannoniának Fenicziaja). Illy Kezty vagy Keset helyeken utóbb erősb és csinosb épületek emelkedtek, mellyek mint megannyi őrhelyek, Kastélyoknak neveztettek, mellyből Kastal családi nevezet. Igy hangzik Somogyban is Gesti helynév, bizonyosan a’ Gestiek is valamelly szomszédságbeli várnak kézivesei valának.

 

35. §.

 

Canan. – Nem vitatom, hogy e’ mindenség a’ megmérhetlen tér és ürben egyszerre jelent-e meg a’ Teremtő szavára, vagy csak különösen a’ mi napországunk, azaz, a’ Semes, az őt kisérő csillagaival; még is különösben a’ mi földtekénk Móses előadása szerint a’ többi égi testek sorában állott elő. – A’ föld a’ nagy zavarból kitisztulván egy értelmes okos lényt ismert lakosának. – Az, ki önségében legboldogabb valóság, hogy e’ remek müvével éreztesse és mintegy megossza az élet kellemeit; – egy vidor, kies és olly termékeny földrészt választa ki, melly gyönyöreivel az ember keblét megtöltve, ingyeni ajándokával kedveskednék, és a’ legboldogabb sorsba juttatná.

Móses I K. 2 R. 7 v. az ember teremtését igy festi le: vajjiszer Jehova Elohim et haadom, Opor min haadama; azaz: „és szerkeszté Adamot Adamának porábol.” – Adama átaljában az egész földkereket, országot, földtájt, szántóföldet jelent, mennyiben visszaadja az emberi ipart; – az ember viszont megismervén szerkesztőjét hála-adó, leend. – Nem vitatom itt vörös, szegszinü volt-e Ádám? – nem mondhatjuk okosan, hogy a’ szerkesztő az egész földgömbnek porából csipegette volna egybe, mellyből előállitá az embert; – hanem csak egy bizonyos és alkalmas föld adott a’ szerkesztőnek kezébe anyagot, mellyből bizton mondhatjuk, hogy valamint a’ fazekas kiválasztott, öszvegyúrt, lapogatott és tisztogatott földből szerkeszti és alakitja edényeit, ugy a’ Jehova is mint Plasmator és szerkesztő, ezen földi remek müvének – anyagát az ugynevezett Adama földnek porából vette; elmondhatjuk azt is, hogy az özönviz után Adam, Adama helynevek tartották fön az első embernek eredeti lakját. – Föltünnek pedig Adam, ’s Adama helyek: 1-ör, Adama városban, melly utóbb szerencsétlenül elsüllyedt; – ez a’ táj volt pedig az, melly alakra ollyan volt, mint az Úr paradicsoma, vagy Móses szerint az Úrnak kertje; e’ tájon mutatkoznak Epraim vagy Opor helyek is. – 2-or, Még tisztább ’s bizonyosb utra vezet Calmet, Canaannak vagy Palestinának földképén, Betsan vagy Scyta városnál, mellyet délről Ephron, északról Adom helyek környeztek. – A’ szerkesztő szó ereje az istenséget mintegy megtestesiti, a’ földre szállitja, ’s isteni kerek mivének hirdeti az embert. A’ Betsan vagy Szün hely nevet tán még ekkor nyerte; itt szűnt, itt nyugodott meg az Isten az elemekkel való harcztol, az ember szerkesztésével fejezvén be nagy munkáját. – Noe a’ két világnak atyja legjobban tudhatta ezt, és gyermekei unokái körében mulatván nekik elbeszélhette ’s mint egy ujjal mutathata az ember teremtésének eredeti helyére, mondván: „itt teremtette az Isten Ádámot.” – Opor helynévtől hozhatta le nevét Daciának hires gyermeke Opor vagy Apor, a’ másik 1300, harmadik András király idejében Nádor. – Ugyan Oportol hozatik le Epirus földközi tengerparti ország is.

Mi édeni kertbe vitte át Jehova Adámot, nem vitatom, mivel több Edenek is (éd = édes) ismeretesek: egyik Tigris folyam kanyarulatjánál, érdekesb a’ másik a’ földközi tengernél, t. i. Kanaan földén a’ Cedrus fáktol diszesitett Liban hegyei közt. – (Melly vidéken mutatkoznak Aphek vagy Fok, tómelléki helység – Heliopolis vagy napváros, Sabarok földe éjszak felé, Soba tartomány, Chun város, és a’ hungar Catala vagy Csatár város ’s a’ t. – Ádám számüzetése után ismét alakitásának vidékére tért vissza, száz esztendeig Abelnek halálát siratván; némelly egyházi történetirók után Hebron vagy Arba városban; mások szerint pedig azon a’ helyen, hol utóbb a’ Kalvaria hegy emelkedett, tette nyugalomba hideg tetemeit. – A’ világváltó Isten is ezen országot tisztelé meg megjelenésével; az erkölcs-világ alapját itt vetette meg; valamint Ádámról benépesedett a’ földkerek, ugy ezen megváltás helyéről annak üdvös hatása az egész világra elterjedt. – Eden, nevet adhatott Somogyi Adan-d-nak, hol utóbb Adad egy Isten tiszteltetett. etc. – Ezen földtájt Chámnak kisebbik fia Chanaan, vagy Chenan, tizenegy gyermekével szállotta meg, melly a’ szó erejével 1-ör közhonnosodást, 2-or Önüni, unio, uniri: közegyesülést, közönségüeket jelent; – ezen betű ein néha tzade-nak is hangzik, igy a’ Cenaan = kintseni, drága portékákkal kereskedő országot értett. – Igazolja ezen értelmét a’ Cenaan szónak, Jeremiás 10 R. 17 v. „Collige e terra (migrans) opes tuas.” Ispi, azaz: szaporitsd öszve, – vagyis szaporán szedjétek össze kincseteket. – Ezen okbol indulván ki Jesse, vagy Isaiás próféta, Kanaannak vagy Fenitziának Tyrus városát (23 R. 8.) Koronás városnak, kereskedőit Fejedelmeknek, kalmárit föld nemeseinek nevezi. – Zachariás próféta (9 R. 3 v.) megerősitett városnak vallja; ezüsti kincseit a’ földhöz hasonlitja, aranyát pedig az utczákon levő sárhoz. – Herodot a’ másik Fenn várost Sidont igen gazdagnak hirdeti, Homer a’ Fenneket elméseknek ismeri, Bolla pedig Strábo után olly fényüzőknek festi, hogy vasmacskáik belsejét is ezüsttel töltötték meg (I k. 91 lap.): Chanaan tehát kincsek tárának méltán hivatott, Mósestől. – Magyar Pannoniának dicső fiai! Ez a’ ti Honotok!

 

36. §.

 

Ezen téjjel és mézzel folyó, kincsekkel bőves honban iparkodtak részt venni a’ Citimek vagy Citák, és Cadesbe, Jeruzsalembe, Betschanba beősitették magokat; – itt nyugottak meg a’ fegyverviseléstől a’ teremtőnek példa-adata után. – Most lettek a’ Canaaniak Calmet bizonyitása szerint, Értek. I K. 183 lap, a’ világnak legvirágzóbb és legnevezetesebb polgárai; most lettek Japhet Citim vagy Cita unokái Chamiták-ká, TT. Horvát Istv. úr buzgó kivánságára. – A’ Betsaniták vagy Szityák fönmaradtak Vespasianus idejéig, és ’Sidó Jósef igen jeles történetet ir felőlök ’s a’ t.

 

37. §.

 

Az Úr utmutatásából ezen földi paradicsomba sietett Abrahám is, Sem nemzetségéből Loth-al megholt Aron testvérének fiával, hol igen jeles földrészt bérlettek ki maguknak. – Jelenkorunkra tekintve, e’ nagy ’s fő atya történeteiben ezek érdemlik különös figyelmünket:

1-ör) Mi az Istennek ezen nagy emberében megvetendő, az: ámbár földig megalázta magát Kanaan nemzetségebeli Helitak vagy Heliták előtt (chet, = het, németül Furcht, latinul tremor, magyarul chit = csit, (csit gyerek): azaz hallgass; – Het, azaz hűt, egészen elhűt, azaz megijedett: a’ Heteusok tehát másokat megcsittentők valának. Ezen nemzetségből Het kiirattal hozható le Somogyban Hetes helység, Chet kiirattal pedig Csete családi név, Csetény, Csót helységek. – Igen helyesen kifejezi ezen tisztelkedés módot az eredeti szó jtstachu szavával, azaz: a’ testnek tekergetése, tekeképeni forgatása; nálunk is divatozik, különösen pedig a’ török mecsetekben)… lenézte mindazáltal Het-nek fiait, mivel még csak házasságra sem méltatta velök Isák fiát, pedig még ekkor a’ Kanaaniták nem voltak bálványozók. – Ha igazat kell szólani: Jákób, Ábrahám unokája, vitte be a’ Mesopotamiából Lábán ipától Rachelje által ellopott bálvány képecskéket, – faragványokat. – Be se merte egyszerre vinni az Eliont, Adonait imádó Kanaaniak közé, hanem Sichen körül egy törpetény fa alá ásta el, – im a’ bálványozás eredete! – még az istenek is ellopatnak, Genesis XXXI R.

2-or) Abrahám historiájából kiviláglik, hogy ezen időkorban Mesopotamia, Kaldea, Aegyiptom és Kanaan országok egy nyelvet beszéltek. – Megfordulván ő ezen országokban, nem olvastatik felőle, hogy tolmácsokat használt volna, mellyből józanul következik, hogy vagy egyajkuak voltak e’ nemzetek, vagy pedig kevés szóváltozással egymást megértették. – Boldog időkor! Adná Isten, hogy szeretett honomhoz tartozó külön ajku népek is mind egy ajkon beszélnének, ’s egymást megértenék. – Sikeritse és áldja az ég Országgyülésünknek üdvös iparkodását nyelvünk ügyében!! – Ha pedig Abrahám más nyelvü vala a’ Kanaaniaktól: dicséretes benne, hogy ezen nyelvet sajátjává tette, ’s ezen beszélt ő azokkal, kik között ön vallomása szerint csak jövevény, vándor és földbéres vala. – Midőn a’ magyar Németnek, Francz és Angolnak vendégévé lesz, megtanulja nyelvüket, – a’ viszonosság tehát megkivánhatja, hogy ők is midőn fényes körünkbe lépnek, tanulnák meg nyelvünket, és a’ szép magyar szóval beszélnének velünk. – Illyrek! szép iskola részetekre.

3-or) Kanaanban Abrahám sajátsági földet ugyan nem birt, mivel megholt Sára feleségének temetőhelyet is Ephrontol vagy Oportól négyszáz sikluson, azaz kétszáz talléron vett. – De még az itató kutért is 7 bárányt adott. – Ekkor tette le Ábrahám e’ kincses honra a’ foglalót, mellyet 430 év lefolyta után a’ fényüzés- és jólétben elpuhult Kanaaniakat trombiták harsogtatása és cserépedények összecsapdosása hangjával Josue diadalma meghóditott. – Későn, de jól jött ki Abrahám numerusa. (Illy szerencsés lotteriát játszott Árpád is Szálán herczeggel, 12 fehér lovon szép országot nyert). Ha némelly magyar, Kanaan vagy Pannon földünk urainak állapotját megtekintjük, – uraim! a’ jóslat könnyü, elég világos, és megoldásra nem kell Oedipus, – nem sokára Abrahám, Isák, és Jakob erszényeibe kerülnek, II-ik András király idejére eső ez ügybeni siralmas történet egy kissé rettegtet. –

 

 

A’ Szityák eredeti hona ’s ebbőli kiköltözködése.

 

1. §.

 

Ki a’ nemzetek történetéről szélesb tudományt szerezni ohajt, az 1-ör a’ Nemzetek eredeti honjokra és 2-or ebbőli kiköltözködésökre vesse figyelmét. – Az özönviz közönségességét nem vitatom, meggyőződvén arról, hogy történetiróink, Móses I könyv. X részén, minden feszegetésök mellett, sem vihették tul, tudományaikat, – mellyben néhány Ország-, többnyire pedig Nemzetségi nevek hozatnak föl, – mellyektől iróink földgömbünket benépesitni iparkodtak, – a’ melly részhez, mint legtisztább historiai forráshoz járultak, epedő szomjaikat lecsendesitendők

 

2. §.

 

Szityák. – A’ fölebb mondottak szerint legelsőbb és legeredetibb honjok a’ Szityáknak Creta, Cyprus szigetek valának, mellyekből mintegy fegyverre termett férfiak Kanaanba berontván, több helyet elhonositottak. – Innen költözködtetem én őket Immaus hegyekhez Sina vagy China szomszédságába egész Tanais folyóig: (ha Sina, mi tilt bennünket, hogy Sinaitol Kanán fiátol Móses I k. X r. 17 v. – ha China, a’ Kunoktol ne származtassuk a’ tartomány elneveztetését?) állitásomat több czáfolhatlan adatokkal támogatandó. – Több országokat alapitottak ők e földrészen, a’ Fekete és Caspi tengerek közt, Caucas kies vidékén Meotis tava körül. – Justin (II könyv) tanusitja, hogy az itteni Szitya-országot Phasis vize határozza be, Cholchis-nek folyama ez, melly a’ Fekete-tengerbe szakad. – Strabo pedig X köny, emliti, hogy a’ Szityáknál a’ patakok aranyt hordani mondatnak, mellyet a’ Barbarok (Szityák?) lukacsos táblákkal és bonnyas bőrökkel gyűjtenek össze, honnét az arany gyapju regéje támadt. – Szityáink ezen pontban is leleményes eszekről ’s az iparról méltán dicsértetnek.

Phasis, görög kiiratu szó, – Mósesnél pedig Phison. – Ez a’ földi paradicsomnak egyik folyója, melly Lamy földrajza I. Táb. a’ Persiai öbölbe szakadni mutatkozik. – Ezen Szityai Feketetenger közti Phasissal egy-e Móses Phisonja, nem keresem; – szerencsésnek tartom azonban magamat, ha ebben is egy magyar szót mutathatok be kedves honomnak. – ’Sidó Jósef Régiség I k. II fej. III lap igy fösti le „Phison quidem nomen est uni, quod mundationem significat” egyik folyónak Phison a’ neve, melly tisztogatást, mosogatást jelent. – Nevét vagy a’ por arany mosogatásától, vagy a’ test-tisztogatás és egészséges fördéstől nyerhette. – A’ nyelvzavar utján Phison, magyarosan Moson, phasis = mosós. – Szittyáink e’ tájrol költözködvén a’ phison szót, mind a’ két mondaton hozták magukkal, és fölső Pannoniánkban megtelepedvén, Phison Posonnak, és Pejzo = Fertő = fürdő tavának adhatott nevet. –

 

3. §.

 

Abar vagy Avar. Osztrokoczi Timonnál a’ Hunn Avarokrol VII fej. 200 lap az Abarokat kiktől származtatja? – mivel könyvét nem birom, nem tudhatom, megegyezünk-e vagy nem; kik a’ t. irót könyvéröl ismerik, birálják meg. – Pontus vagy Fekete- és Caspi tenger közt föltünik Iberia tartomány; magyar Esettárunkra nézve, szükség eredetére menni. – ’Sidó Jósef Régis: I k. 11 fejez. 5 lap igy ir: „Alkotá pedig Jobel = Thabal, a’ Jobelokat, kik időkorunkban Hymbereknek mondatnak, kik a’ Hispanok, és kik utóbb Celtiberek-nek neveztettek. – Tirin I Táb. Thubáltol hozza le az ásiai Ibereket, máskép Tibereket, kiktől az europai Iberek vagy Hispanok keletkeztek. – Gesen Thubalrol, Japhet ötödik gyermekéről értekezvén betűcserék által Thubált Tibarener-el fejezi ki, – szórövidités által Tiber, Iber, utóbb Abar, Avar kiiratokkal jelennek meg. – Thubal helyet foglalt a’ Fekete és Caspi tengerek közt, – ez az ázsiai Iberiának, Abáriának vagy Avariának eredeti rajza. – De mi szép magyar szó rejlik itt. Thebel, ugy adja ki magát mint – földkerek, a’ melly vizekkel van körülvéve, mennyire a’ vizközötti földek lakhatók és mivelhetők; – Thubal tehát Thóbeli, tenger közti lakos, kitől jelenleg Tubol családi név. – Ezen kiirat pedig tebel vagy Tevel, nem legkedvezőbb jelentésű a’ létező Teveli család és helységekre, melly testiségben eltibolodott vagy téveledetteket jelenti; – de csak ugyan divatozó magyar szavunk alapul itt, Tubalkain, röviditve Vulkán, Khajin-tol jő ezen szavunk kohó ni, Tibertől Tiberis folyam és Tiberiusok erednek.

Celtiberi. ’Sidó Jósef Gomertől, Japhet első fiátol, a’ görög irók után betüváltozások által származtatja a’ Galatákat, magyarosan gyűlteket (Kelita = gyült vagy kelt). Gomer Cimmer és Cimber kiiratokkal tűnik föl az irók tollán. – Cimmer név alatt emlékezetes a’ Cimmerici szorulat Chersonesus Tauricában. – Cimber név alatt pedig egy rettenetes hadakozó nemzet festetik le, a’ Cimberektől, Cimbrium = Csombárd Somogyban, tán Cimborásso hegy is Amerikában – Ez a’ két testvér nemzet, az Iberek t. i. és Galaták, rövidítve Kelták, egy nemzetté forrván össze, támadtak a’ Kelti vagy Celtiberek. – Mi uton költözködtek ők Spanyolhonba, nem indulok utánok. – Ellehet hinni, hogy Gomertöl tartották fön nevöket Gömör vármegye, Gyömörö helyek, Gyömörei családok. – Ugyan Gomer vagy Cimmertöl pedig Gamari vagy Camari, Kamari, hosszabbitva Komárom helynevek és Komáromi családok.

Ezen Gomerek = Galaták vagy Kelták a’ Citim vagy Cita = Sitya unokákkal is egyesülvén, Schütz Világ Hist. I k. 178 lap, igen korán, már Tarquinius Priscus alatt, ki Krist. ur előtt 613 év tájban Romának ura volt – Szityiából kijövén Szityáink, ugyan Magyar honunknak egy részén telepedtek meg, a’ Kelták pedig vagy Gálok Franczhonba költözködtek, Mailandot (meim = viz, innen: mely, mej, csermely divatszavunk, vizes vagy viz-melléki ország) és több más városokat épitettek. ’s a’ t.

 

4. §.

 

Költözködés.

 

Dicső nemzetünknek meg lévén első ’s eredeti honjok, – költözködésük legpontosbb tárgyat ad előmbe. Kik csak a’ Caspi és Caucas vidékéről hozzák le Szityáinkat, – jele hogy első ’s eredeti honjukat ki nem kutatván azt nem ismerték, mi megbocsáthatlan hiba; – ez hiányzott még magyar Esettárunkban. – Ez tette, hogy Hunnia népének hajdanibb eredetét homály boritotta, miglen setét egének fátyolán egy csillag átremege, melly sugárinak fényével e’ nagy nép első eredete ’s honja földéről az éji setétet szétoszlatván, a’ Magyarnak első ’s eredeti hazáját látni engedé. – Félre tehát a’ Szitya nemzet eredeti Honát boritó fellegek! – Kanaan földe a’ mi első ’s legeredetibb honunk. – Tekintsük bár Immaus vidékét, a’ Caspi és Fekete-tengerek mellékeit, többnyire Kanaanból származott hely- és fineveket lelünk mindenütt. – Azonban minekelőtte ennek rajzolatába bocsátkoznám, olvasóim figyelmét három fő költözködésre kivánom vonni.

Első: mellyet Móses I k. X részben rajzol le.

Második: mellyet okozott Jósue diadalmas fegyvere. – A’ melly földre Ábrahám foglalót adott, utódi az aegyiptomi rabigából Móses által kiszabadíttatván, minekutána 430 sulyos éveket ott eltöltöttek, nagy erő ’s hatalommal jöttek Kanaant elfoglalandók; ugyanis a’ jólétben elpuhult nemzetet, harsogó trombitáik hangjaival könnyen engedelmeskedni kénszeritették. – Most kezdődtek a’ Scythae trogloditae, barlanglakosok, kik likakba, barlangok ’s szirtek üregeibe rejték magukat, hogy Josue üldözésétől menekülhessenek. – Most támadhattak a’ Scythae scenitae = s-kenitae = sátoros szityák, kik házaikba bátorságot nem találván kunnyokban (s-ken = kunny) lappangtak ’s a’ t. Mások meg Aegyptomban, Afrikában egész Tangerig, hol Josue győzedelmének nem átallottak oszlopot emelni.

TT. Horvát István úr Rajz. 99 §. Ben Gorion, József zsidó irónak nagy tekíntélyt ’s hitelt ad; – azon Rabbiknak értekezése sem megvetendő tehát, kik (Calmet 155 lap) Illyriába, Germaniába is költözködtetik a’ Kanaanitákat, azon egyszerü okbol kiindulván, mivel a’ Heber, Kaldi, és Germán nyelvben némü rokon szavakat vettek észre; kik közé Plin. IV. k. 12 fej. Szityákat is számit. – Ezen tanuadat szerint igen korán Illyriánkba érkeztek Eldődink. –

Harmadik költözködés történt Nabukodonosor alatt. – Ezen király rettenetes táborának hire eleve megpendülvén, nagy rémülésbe hozta Kanaán fiait, kik hogy a’ babiloniai raboskodást kikerüljék, a’ Caspi tenger vidékére vonták magukat, kikkel temérdek Heberek is elutaztak. – Ezeket később Ezras I. k. 8 r. mint rokonokat Eddo vezérjekkel majd parancsolólag a’ 70-dik nyomoruságos évekig évekig tartó Babiloniai raboskodás kitelte után vissza kivánta. – Hogy közülök sokan visszamaradtak, neveik valósitják.

Az első költözködéshez számitathatnak azon nevek is, mellyek Móses könyveiben egész Josueig megjelennek, kik közül magyar Leonidásunknak Kenizsinek, ’s neve régiségének oszlopot emelek, kinek neve már Mos. I k. XV r. 19 v. előfordúl, hol Cenezaeos olvasható, az eredetiben Kenizzi, – kinek erejéről a’ köznép is sokat beszél.

Második költözködéshez tartoznak azon nevek, mellyek Josue könyvében emlitetnek. – Tekintsük meg az Immausi Szitya-országot, szemünkbe ötlenek ott: Scythae Annibi, Rabbanaei, Siziges, Issedones, Damnae, Serica tartomány, Sera helynév, Piada ’s a’ t. – Anab, kanaani város, Jos. 11 r. 21 v. mellynek Enakim, oriásait (erőseit, gigas = gőgös) Josue legyilkolta, és városaikat földulta. – Anab szó Aegyptomban is ismértetett, hol ebfővel biró bálvány Anubis nevezet alatt idveltetett, Bolla I k. III § 36 lap. – ’Sidó Jósefnek toldalék-könyvében pedig jegyeztetik, hogy a’ Szityák királyokat Nagy-ebnek nevezék, – Anubis = nagy-ebes. Ebből támadhatott a’ pórnépnél az a’ vélemény, hogy ebfejű tatárokat regézett, kik a’ föld alá bujókat is megszagolván, kikaparják és felfalják. Gyermek-koromban magam is hittem, és milly nagyon féltem tőlök!

Rabbanaei. Rabba (Josue 13, 25.) egyik a jelesebb városi közül Kanaannak; – kételkedhetni-e benne, hogy a’ Rabba városnév, utóbb Pannoniába költözködő Szityáinkkal került honunkba, mellytől Raab = Győr, Rába családi név, és Rába folyam nyerték nevezetüket; ez lesz Ptolomaeus Arrabon-ja.

Siziges (siza, I korkönyv XI rész, 42 v.) Ruben nemzetségbeli fejedelem. – Itt valósul meg, hogy Sem – Abrahám – Juda nemzetségéből is csatlakoztak Szityáinkhoz.

Issedones. Josue 19, 35. emlitetnek Assedim és Ser, mint legerősb (mibzar, bezárt) városok. Olvashatni Hasidim vagy Azsidim = oldalasok, vagy zsódérosok, (Zsid Zalában).

Damnae. Josue 21 r. 35 v. Damna város, dimna. – Kanaanbol a’ kétfelé költözködők kétfelé vitték e’ nevet – Immaus tájára, és a’ földközi tenger mellé is Illyrisbe, hol Epi-damnus kiirattal mutatkozik, most Dirrachium, Durasso nevet is visel.

Ser város, Josue 19 r. 35 v. mellytől Serizer vagy Zárváros; Israel fiai szerettek utóbb ezen kanaani nevekkel hivatni. Ebből eredt Sereth finév, I korkönyv, 4 r. 7 v. – Egy illyentől nyerhette nevét Szeret folyam Marmarosban, melly Bukovinán által a’ Moldvába foly. – Ismét Plinius Serretessei, kiket Dráva mellé helyhez. Topog. II fej. Pannoniarol XI §. 13 lap.

Piada, phodaja vagy pheadaja; igen helyesen összevág ez Kir. 4 könyv 23 r. 36-ik versben emlitett Phedaja-val, ki királyi vérből vala, Ruma vagy Rum városból. – Phedaja, németül: Jehova rettet, magyarul phed = véd, Ja vagy Jehova, azaz: véd a’ Jó, vagy véd az Isten. Már most érthetőbbek az Indiai Samscrit nyelvben ezen szavak: Tscharta Bade Schasta Bramas. Schütz Világ Hist. I. k. 347 lap. Bade vagy Vedan, Tcharta – Bollánál I k. 44 lap. Carta = irt, Bade = véd, Schasta = szózatja; Bramas = Bramának; irt véd szózatja a’ Brámának. Phedajabol eredhetett a’ latin Feudum; Fiát családi név, Fiad Somogyi helység Kerád szomszédságában. – Bade Indiai szitya szó adhatott elneveztetést a’ Budini = Védni nemzetségnek, Budinitol a’ Bodonyi és Vadoniak tartották fön nevöket. – Ugyan Bade adhatott nevet Buda fővárosunknak is, melly dicső eleinknek a’ hajdani Pessium-nál (Pesa, latinul passus, németül Schritt, francziául, spanyolul passage, mellyből utóbb PEST) a’ Dunán lett átkelésük alkalmával nyerte nevét Pest. – Buda, Sicambria nevét Kanaanbol költözködő Sichemiták-tol; Ofen nevét pedig ugyan kanaani Bethaven, vagy csak Aven várostol nyerhette, melly két városunkrol TT. Horvát Istv. ur igen jelesen értekezik 1810 évben. Buda lett, utóbb Véd, Védő lakja királyainknak. ’s a’ t.

 

5. §.

 

Költözködjünk most Szityáinkkal a’ Pontus Euxinus utóbb Fekete-tenger, Caspi tenger, Meotis tava és Caucas vidékeire, vizsgáljuk meg nemzeteit, kikeresvén egyszersmind, mi honbol származtak ide. 1-ször, Euxinus, mi ez egyéb mint a’ San-ok vagy Szityák vize, – valamint a’ Kades szóban az s, x-el változott föl ’s lett Kadix, ugy San-nak s betüje is x-el iratván ki, lett a’ Xan vagy Xin; az us végzet latinitott kifejezés. – Eu vagy Ev, azaz: evedzős viz, – Szityáink tehát a’ hajózás mesterségében itt is kitüntették magukat. 2-or, Ponto = rév hajó, – kiktől eredhetett ez mint a Pán vagy Fennektől, kik Josue után lemondván a’ kanaani névről Szitya, Pán vagy Fenn nevek alatt emlitetnek a’ historiában. – Nem a’ Fennek voltak-e a’ világ legnevezetesebb hajósi? Fenicziából költözködvén ők e’ tenger vidékére, Ponto nevezetnek adtak eredetet, igazábban mondván Ponto ugy hangzik mint Pan-tó = Panok tója, mellyen ők hajóztak, – Ponto által később hajózás értetett. – 3-or, Meotis, Hübner Lexiconjában Scythica stagna = Szityák tava, mocsárja; – Cimmeria palus. – Gomer Jafet első fiának tava, mocsárja, Cimmer kiirat alatt: szitya nyelven mae-hott, mae a’ maim arab, syr, kald, szerecsen nyelvekben vizet tesz, – vizből a’ német Wasser, – honnan jelenleg: mej, mely, csermely vagy csermej, mellytől a’ mónár, mojnár, molnár, latin molitor, német Müller ’s a’ t.) hott jelenkori divatszavunk hid, d betü akkor t-vel iratott ki, vagy pedig később iróink hibázták el a’ hid kifejezést, és hott-al irták ki hid szavunkat. – Mae- hott tehát vizhidalást jelent; – minden esetre nagy vizmesterek valának Szityáink. – Ezen mae-hott, utóbb maeota, maeotis kiirattal lett ismeretes, melly kiiratok csak a’ változó dialectust bélyegzik.

 

6. §.

 

Kutassuk ki jobban történet-iróinkat. Olvashatjuk náluk 1-ször) a’ Kadusi nemzetséget, a’ Caspi és Fekete-tenger közt; – bebizonyittatott, hogy kanaani földröl származott ez ide ’s a’ t. – A’ Caspi tenger keleti részén Schütz földképén olvashatni 2-or) Chorasmii, én ezt nem a’ Land, görögböl hozom le, hanem az arab és syr nyelvekből; charas = charat = arat, melly földmivelést jelent, az aratbol nyerte a’ latin arare, aratrum szavakat. – Ezen felekezete a’ Szityáknak vagy a’ dusan termő földtöl, hol nem szántottak, hanem csak arattak, vagy pedig más nemzetek vetéses mezeikre rontván, mit azok szántottak vetettek, ők aratták le, vette nevezetét. – Ezen szónak a’ pontozás által különbféle magyar jelentése van: tesz t. i. Kurus-lót, erdőt, azaz: cserest, korsót, szántóvasat vagy csoroszlát. – Egy illy név fordul elő Ezrás I k. II r. 52 v. charsa vagy harsa, a’ babiloniai fogságbol visszatérők közt. – Ezen szótol létezhetnek Karos helynevek, és Harsa, Harsány hegy, Harsányi családi nevezet ’sa’t.

3-or) Alani (I korkönyv I. R. 40 v.) alian, mellyből könyen alakulhatott Alán, Esau nemzetségéből.

4-er) Roxolani, két nemzetségből forrott össze, Ros. (Genes. 46 r. 21 v.) és Alan, az utóbbi kiirat után itt is az s x-re változva állottak elő a’ Roxolanok, vagy Rosalanak. – Moses I k. 46 r. 21 v. több érdekesek is hozatnak föl magyar fi és helynévekre nézve, u. m. Echi = Etsi, Öts nemes helység Weszprém vármegyében. Echi puszta Dég vidékén, Etsék Balatonmelléki puszta és szőlőhegy Zalában, Keővágó-Eörsnél; – Echen = Etsen helység Somogyban Merenye és Mocsolád táján ’sa’t. – Bela először jön elő Moses I k. 14 r. 2-ik v. város a’ sodomai tenger déli részén, – a’ Vulgátában Bala, az eredetiben Bela, utóbb Segor, az eredetiben zoar, zoara (Zsohár családi név) jelentése ez: 1-ör a’ b f-re változván, bela tehát = faló, nyelő; – itt menekedett meg Lot, Sodomábol futván. 2-or, Bela = győzni, ütni, innen a’ latin bellum. – Abrahám utódi is dicsőségnek tartották e névvel diszeskedni, Móses I. k. 36 r. 32 v. – Bela, Beor fia, mint Edomi tartománynak királya emlitetik. – Vihetjük-e fölebb Bela királyaink elneveztetésüket!?

5-ör) A’ nevezett Schütz földrajzán több helyeken tünnek föl, Rha folyamok, – törzs-szava: 1-ör, ri, revi, melly vizesedést jelent, innen a’ magyar ré vagy rév, innen Révai, Reviczki, ’s a’ t. 2-or, raja, röviditve ismét, rha, Juda nemzetségbeli fi, egyike azoknak, kik a’ babiloniai fogságbol haza tértek; Ezrás I k. 2 r. 47 v. ugyan itt a’ 48 versben olvastatik Rasin finév is, honnan a’ mi Rasinánk, előneve: Rasinai Inkei családnak; melly szó látót jelent, az r, l-re változván, mint p. o. Armenot, Almenot-nak is olvastatik; igy adja ki magyar szavunkat raa, vagy laä-tó.

3-or, rei, finév, Kir. III k. I r. 8 v. – Gyökszó roa = legeltetni, – a’ pásztor fejedelmek és királyok elneveztetésének eredete; – a’ spanyol Heberek a’ reit, vagy roat, regi vagy roga-nak is olvassák; mivel legeltetést tesz, kétségkivül ezen magyar szó raga, rágatni alapul itt, – kik t. i. csordáikkal, falkáikkal mindent fölrágotnak. – Ezen regi-böl támadhattak a’ rego, és rex latin szavak. – A’ francz vagy celta nyelv Roi, Roy = király, szavokat ebből kölcsönözik; – ebből érthető Ruas Hunnok királya, kit ruhásnak irtak tudósaink.

6-or) Caucas tövében mutatkoznak jelenleg a’ Madschar vagy Magyar, nagy városnak romjai. Ki gondolta volna, hogy e’ szó is magyar, kanaani földről vitetett Kaukás mellé, Josue 15 r. 59 v. maarot város, Israel fiainak birtokába esett. – A’ 70 forditók megadták ezen szónak eredetibb kimondását, és Magaroth-al irták ki, y-al lágyitván Magyarot, vagy Magyarod, melly a’ különbféle ajku iróknak tollán Madschar kiirattal tétetik utóbb ki. – Filistaeus város volt ez, melly Josue győzedelmei után lerázta nyakárol a’ Juda igát, ’s hajdani szabadságába visszahelyhezte magát. – Saul király időszakában Magyarodbol rohantak ki a’ hires Filistiek a’ zsidó táborra, innen jött ki a’ vitéz Oriás Goliát, megrezzenteni és viadalra híni a’ Heber sereget; – Ő az, kit Dávid parityájának szerencsés hajtásával lábárol levert. Ezen Magyarod tehát határváros vala, Juda és Filistiek országok közt. – Az eredetiben „mimmearot pelistim vagy phelistim” azaz: a’ Filistiek Magyaroda. – Ezen szó Magyarod először tábort, másodszor „caterva hominum” ember csoportozást jelent. – Ezen okbol kiindulva bátor vagyok egyenesen a’ Magyar szó jelentését kimondani, hogy Magyar annyit tesz, mint Megye-őr. – Ezen állitásomat igazolja a’ Magyaród helységeknek többnyire a’ megyék szélein még hajdan korban történt elneveztetése. Illy Magyarod nevezetü helységecske tünik föl Somogy földképén, Széki pleb. Tolna vármegyének szélén, – Megyer helység is létez ugyan Tolna és Somogy határainál. – Nem mondok ellent TT. Horvát István urnak, ki a’ magyar szó által „mageresztőt” ért, a’ dolgot így egyeztetvén meg, hogy a’ megye-őrök, egyszersmind mageresztők is lehetnek, vagyis földmivesek ’s a’ t. –

7-er) Azoknak, kik Magyarainkat Juhria és Jugária orosz tartománybol hozzák ki, – szükséges utmutatás. – A’ kanaani földön nem tünnek-e föl ezen helynevek (Mos. 4-dik könyv, 32, 41.) 1-ör, jair tartomány és finév; – Jair, Manassesnek fia, foglalá el ezt, és nevezte chavat = havot, jairnak. – Itt alapul ismét egy eredeti magyar szó: ovod, ovódó hely, mellyből a’ latin betűcsere által Oppid-umot alkotott, mellyet a’ N. Tisz. méltó Aigl Pál, pécsi Káptalannak érd. tagja ’s rajzolója, 159 lapon az opem dat, opidum latin szavaktol hozza le. – Nem a’ Jair kanaani tartománybeliek adtak-e elneveztetést Juhre vagy Juhria oroszországi helynek? mellytől Timon II k. a’ Hunavarokrol 162 lapon igy értekezik: „Ha pedig Kaukás zárdáiból rohantak ki a’ Szityák, valamellyik nemzedék Juhriába vagy Juhariába, Oroszország szélső tartományába, telepedhetett meg. – Arnulf, Zventibald ellen a’ Hunn Avarokat, kik Carnuntum és Szombathely közt laktanak, fölszólitván, Juhriaban lakozó rokonaikat segitségül hivák, mivel már maguk a’ fegyvert letévén, jobban a’ földmüvelésre adták magukat. – Itt alapul TT. Horvát István ur Rajz. 85 §. hogy a’ Juhri földmívest jelent, és megegyez a’ Georgius szóval. – Ezer Jair = Jari nemzedékek adhattak nevet a’ latin nyelven kijelentett Jaurinum-nak, mellyet a’ magyar a’ J betüt G-vel ejtvén ki Győrnek, a német pedig Raab-nak nevez, mint fölebb. 2-or) Jugaria: – Kétkedhetni-e benne, hogy nem a’ kanaani Jagur város, (Josue 15 r. 21 v.) adott nevet az orosz Jagurinak? – Kanaanbol t. i. költözködvén, itt tetszett mind a’ Jeria, mind a’ Jagur hely’ lakosinak megtelepedni; – utóbb a’ Juriabeliek Pannoniának belseibe is általvándoroltak.

8-or) Igen jelesen értekezik TT. Horvát István ur Rajz. 72 §. hogy a’ meggyőzetett még Pontus melléki Kunok Lapponiába és Estoniába is általtétettek. De még ezen rajz a’ régibb ’s eredetibbséghez csak annyi, mintha valaki a’ Dunát csak Buda-Pestünknél kezdené ismerni. – Eston (I. korkönyv. 4-dik fej: 11, 12 v.) Calebnek mahir = machir-töl (magyarnak is lehetne olvasni) való unokája, ki t. i. az igéret földére átmehetett. – Tehát Juda nemzetségbeliek is keveredtek a’ Kunok közé. – Eston, igy irva estona, németül = grosse Gedanke, magyarul: ész-tünődés, – ebből esztendő, melly lefolyása alatt, nagy észtünődéssel futja pályáját. – Egy illy Eston adhatott elneveztetést 1-ör, Bor-istenes folyamnak, 2-or) pedig az északi Estoniának.

9-er) Még egy helynév. Meotis tavának keleti csúcsán nem tünik-e föl Tanais vize ’s városa? honnan jött ezen nevezet ’e vidékre? nemde Kanaan földéröl! – Nem létezett-e ott (Mós. 4 köny. 13 r. 23 v.) tzaan szerecsen? nyelven, arab ajkon pedig taan; a’ tzan németül: wandern, reisen; magyarul tzüőni, tzűhőni; taan = tanya, tanyázni, nem volt-e ez költözködő Szityáinknak tanya-helyök? – mellyet utóbb a’ földközi tengermelléki filistei városból költözködők (Josue 11, 62.) azzo-nak neveztek el; az utóbbi irók pedig Assofnak czimzettek. – Ez lesz Ptolom. Azao-ja, mellyet Nagy Magy. or. helyirója I k. 8 §. Győr és Komárom közé helytelenül helyhez; a’ Vulgáta sz. Irásban Gaza-nak iratik. Ugyan ezen versben olvashatni Gath vagy Geth várost, nem inneniek-e a’ Geták? – Nem különben Azoth város is, az eredetiben: aseddod, gyökszava: esed, kaldi és syr nyelvekben olly helyet jelent, hol a’ patakok hegyek közül kiöntődnek. – Arab nyelven safach, nem a’ balatonmelléki Csopak helységnek jelentése ez? – vizsgálja meg bárki, Csopak nem felel-e meg ezen Azot szó jelentésének? – Vizesetes hely, viztől czopákás, süppedékes, hogy tehát ezen balatonmelléki táj Filistiek lakja volt valaha, bizonyitja azt Palaznak, a’ fölebb mondottak szerint, filis vagy palaz szótol Palaznak, azaz: Filisteábol vagy Palestinából költözködők honja ’s városa; Azot-tol létez Csopak, Azzo-tol pedig Assofiánk vagy Aszófőnk. –

 

7. §.

 

Szükség már most az eddig mondottakból egy egészet összealkotni. – Kaukás vidéke, Caspi és Fekete-tengerek közti hely lett eldődinknek többnyire Kanaanboli költözködésök után második honjok; kik szégyenből-e vagy mi okból a’ kanaani névről lemondván, 1-ör) Pan nevezet alatt fénykedtek, honnan Fenn vagy Finn kiirattal földkerekünk éjszaki részeire is költözködvén Finnland vagy Finnlandiának adtak elneveztetést, melly birodalom északi Europától Siberiáig és a’ Caspi tengerig kiterjedt (Lásd Hübnert a’ Finn szónál.) Nemde igaz hát, hogy a’ Kaspi mellékéről elválván a’ szityáktól, kunoktol a’ Pánok vagy Fennek, Finnek, ’s egy rész az északi földrészre, másik pedig Europának belsejébe vándorolván ’s pályázván, az Finnlandnak, ez pedig Pannoniának adott nevet? – E’ tárgyban Schlöser nagy olvasottlanságát árulta el, midőn historiai adatok hiányával, egyenesen Finnland-bol származtatja nemzetünket. – Igen is az eredetünk egy, és nem szégyeneljük a’ Fenneket rokonoknak elvállalni, de azon megkülönböztetéssel, hogy egy központi honbol, Pontus tájárol széledtünk el a’ földhátán, – a’ mi pedig még dicsőbb, az, hogy magyar nyelvünk rokonsága a’ Finlandiakkal egy, iróink ’s utazóink szerint igen sok magyar szavaink találtatnak a’ Finneknél. – Mit bizonyit ez? minthogy a’ melly beszéddel Kanaanbol a’ Panok vagy Fennek a’ Caspi tenger vidékére költözködtek, itt is azt beszélették, és ugyan azon nyelvvel ( némü változásokkal a’ minden más idegen, isten tudja hol termett nyelvek közöl) élünk jelenleg is, – a’ mi ismét azt bizonyitja, hogy a’ kanaani nyelv az első ’s eredeti nyelv; – mellynek birásával maiglan is méltán dicsekedhetik ’s kérkedhetik ’a magyar. – Az atyafi Fennek magokat Somoladznak, azaz mocsár-lakosoknak nevezik; melly szóban betühelycserék tűnnek föl. – Somo vagy mosó (mocsár) nem kell itt fönakadni, ezennel példával szolgálok fölvilágositására; Salma, de igy is iratik ki: simla, itt az l, az m-el helyet cserél, ’s annyit tesz mint fölső ruha, azaz salma vagy csalma, mellyel ékeskedik a’ magyar feje. – Ezen csalmásokat Jáhn zsidó szókönyvében Kenitáknak vagy Kunoknak jegyzi, honnét kitetszik, hogy Kunaink eredetileg csalmával diszeskedtek; vagy p. o. a’ magyar szókönyvekben is olvashatni: mosologni vagy somologni, ’s a’ t. Somo-ladz; ladz, itt a’ d betüt k-val kell kiejteni, p. o. halak, németül gehen, magyarul: halad, haladni, a’ d, k, betűk, hasonlatossága miatt történt itt a’ hiba; nem is hihetni, hogy kanaani eldődink a’ halad szót halaknak mondották volna valaha, hanem az irók’ tollábol származott ez, melly ismét nagy befolyást gyakorolt a’ nyelvzavarra. – Rokonságunkról még jobban meggyőződhetünk csak ezen egy szóban is: Baalat (Josue 19, 44.) városbeliek is költözködvén, nevet adtanak Pannoniában Balaton tavának, Finnladban pedig Balti tengernek.

2-or) Chuni, Cuni, Kunok; latinul Cumani. – Kiket Timon Magyaror. uj képiben 14 fej. 142 lap Pontus lakosinak jegyez. Kanaan földi Chun városnak eredeti gyermekei ők, Pontus mellékire történt származásuk idejét, Dávid Israel királya időszakára lehet visszavinni, a’ ki földulta és kirabolta Chun és Thebat városokat, sok rezet elzsákmányozván ezekből.

– Ezen okbol-e, hogy itt adófizetőkké is tétettek, vagy pedig később Nabukodonosor táborátol megrettenvén, költözködtek Pontus mellé, nem keresem. – Itt volt a’ Cumania, melly Moldva-országnak is mondatik ezen kanaani helynévtől: molada, Josue 16, 26. – A’ föllebb mondattak szerint a’ Chuni szóbol méltán huni, uni, betűvágások utján a’ Hunnok, Unok, Hungarok, Ungarok hozathatnak le.

Hogy Kunaink nem itt termettek, hanem kanaani tartományokbol származtak Pontus mellé, bizonyitja imádságuk, melly a’ Kun-szent-Miklósi jegyzőkönyvben igy olvastatik: Bezén attamaz, beszén, helyesben bizány = bizodalom az atyához. Senadon = szent ur, az Adon = iténi vagy urnak lenni szóbol; – Pitbütör, Pit a’ bait vagy bet = háztol, bitter = bitorlás, a’ házi bitorlásoktoli mentséget kéri, Neszem bezde, naszam, lélekzetet venni, vagy neszezni, áttett értelemben = lélek, ueszem bezde = lelki beszéd, vagy bizodalom, ’s a’ t. kítetszik ezen imádságukbol, Isten mint Atyához való bizodalombol, hogy az, midőn a’ ker. kat. hitre áttértek, készitetett.

3-or) A’ Kaspi ’s Kaukas gyönyör vidékén egyesültek Hunni, qui et Avares = Hunnok, kik Avarok is; Timon II k. a’ Hunn és Hunn-Avarokrol 8 fej. 216 lap. Regino Apátnak szavai ezek. – Tehát a’ Khunok vagy Avarok egyek voltak. – Evagrius Timonnál a’ most emlitett könyv 7 fej. 210 lap elismeri, hogy az Avarok Szitya-nemzedékek. – Igen is mint Japhet fő atyának Thabáltol és Citimtől származott utódi. Itt laktak a’ Betsán vagy Szitya városbol költözködő Bissenek, Besenyők? itt a’ Kadesbeli Kadusiak ’s a’t. – innen költözködtek ők az egy Pán nevezet alatt mostani lakföldünkre, mellyet esettári adatok után Tarquinius Priscusig fölvihetni, mindazáltal megtörténhetett, hogy még előbb is kivándoroltak ezen honjokból.

 

8. §.

 

Eldődink Pannoniába lett költözködésükre még más utat is vátottak. – Calmet az emlitett Török birodalom földképein TT. Horvát István ur Rajzolatiban kezünknél fogva igazitnak utjokba e’ jeles költözködőknek. – Pillantsuk meg a’ Földrajzokat, és egyesitsük össze a’ most tiszt. ur’ Rajzolatival 123, 124, 125, 126, és 127 §. olly diplomaticai ismereteket nyujtanak, mellyekkel egy történetiró sem ellenekezhetik. – Dalmat, Albania, Liburnia országokat Abarokkal, Parthusokkal, Szityákkal, Kumánusokkal töltik el ’s a’ t. – Vegyük most sorba rövidség, de mégis a’ dolog igazlásároli meggyőződésünk okáért.

1-ör) Calmet földképe után az Aram Sziriai tájrol földközi tengerrel határos Cathala vagy Csatár város, a’ Catelani vagy Csatári hungarok eredeti honja, – kikről a’ Caspi és Caucasusi földtáj hallgat és TT. Horvát István ur sem tesz emlitést. – A’ Török birodalom földképe Dalmat földre Rhisaei (I korkönyv 7, 39. rizeja, vulgáta sz. irásban Resia; lehet olvasni Rezi és Retsi Zala helységeinek) Israel nemzetségbeli fi, félszigetke ez, ’e mellett feküdt ’a Catara vagy Csatár város, ’s igy az a’ következtetés, hogy az Israelitákbol is költözködtek ’a magyarokkal, és egy nemzetté forrtak össze. Ezen Rhisaeiek vagy Rhetiaiak terjeszkedtek ki Fölső Germaniába és Olaszországba is, hol Retia prima és Retia secundának nevet adtanak. – Sidó Jósef könyveihez csatolt pót-irat szerint. – Ptolom. és Timonnál I k. Pannon 6 fej. 40 lap emlit Rittiumot, és Szávához közel helyezi. – Maga Timon pedig a’ 48 lap Salan kemenek hiszi lenni. Ki a’ Retiákrol tisztábban fölvilágosit, a’ barátság édes csókjával tisztelendem meg.

2-or) Catarotol dél felé Calmetnél tünik föl Balanea, ugyan tengerparti város, baalcanan, baal = ur, kanan vég betű n, r-re menvén által = könyör = könyörülő ur. – (Moses I k. 36, 38. Esau nemzetségbeli országló) valjon nem Balaneátol származtathatjuk-e le Ptolomaeinek Bolentiumát? – Nagy Magyaror: helyirása I k. II. fej. Pannoniárol 7 § végén, mellynek még helyet nem találtak iróink. – Nem egyeznek-e meg evvel a’ b betü p-re változásával a’ Polán, fi és hely-nevek? Polán szomszédságomban is áll, Mélt. született Báró Mikus Antonia néhai N. Ghedovátz Ferencz királyi Tanácsos özvegyének jószága, föltünő nevezetessége Ortelius szerint (Kronica des Ungarischen Kriegwesens 1603 év 15 Juni.) Lak és Palantvár kastél erősségek valának, mellyeket H. Collonits a’ Töröktől visszanyere, különösen Palantvát 300 hajdukkal megerősitette, ’s a’ t. Néznünk most egyet a’ Spanyolhon földére a’ nevezett Sidó Jósef pótkönyvében nem állanak-e ezek itt is egy vonalban = Pallantia, Catalonia? Polán és Csatár.

3-or) Arad, jobban Arvadok szigete, mellyből származtatám a Horvátokat, melly nevezet alatt nem tünnek ők fönn a’ történetekben, hanem Vardaeiek-nek emlittetnek. Honjok Epirus tartomány vala Acheron folyam mellett, hol a’ Török birodalom földképén mutatkoznak a’ Comanusok, kikkel TT. Horvát istván ur egybefoglalja Rajz. 125 §. a’ Vardeusokat is, kik Olaszországnak voltak pusztitói. – Az Arvadok a’ Katelán- vagy Csatári magyarokkal együtt vitorlázván ki ős honjokból, Jaderát is ők alapiták, sajnos! hogy Vitor-la magyar szavunk a’ nyelv zavar után illyr szóra alakult át, kinek ajkán Jadro vitorlát jelent. – Igen korai szóváltozás ez, mivel már Lucanusnál emlittetik. – Ezen város jelenleg Zarának mondatik; melly nevet Esau Nemzetségbeliek hozhattak magokkal, Zura és Meza Moses I k. 36, 13. Kitől TT. Horvát István urnak Mazaeusai, Liburniának nyugoti lakói, ugyan ezek a’ Mazicesek is = övesek, (mazzagosok).

4-er) Epidamnus Illyrisbe, melly város Dyrrachiumnak, Durassonak is neveztetett. – Epidamnus nevét Damna, kanaani várostol hozza le. – Immausi hegyeknél is föltünik ezen helynév, ’s két felé lett költözködést jelent és tanusit. – Első neve Epidamnus = dum, melly a’ napnak legmagosb vagyis déli fokát állását jelenti, mellytől leszármazott damna szó, annyi mint deleni. – De a’ daros = deles, azzal egyet jelentő. Kaldi ajkon dira, honnan Dyrra-chium elneveztetés, Epidamnus Durasso, Dyrrachium, ugyanazon egy város; megtörténhetett, hogy a’ szavak egyet jelentésétől a’ latin ezt nevezte el „sociae urbes”nek vagyis „társvárosoknak”.

5-ör) Salana, – Betsan vagy Besan városa, Szityái ’s a’ t.

6-or) TT. Horvát István urnál 125 § narensii és sardioták is jegyeztetnek föl, a) narensii. Calmet Földképén nem látszik-e Chatala városnak délső részén a’ tengerparton neher il melec folyam, nem innen származhattak-e a’ narensiek? Narona colonia Dalmátiába? b) vagy nem létezett e’ finév is Kanaanban. Dávid I könyve 11 r. előszámlálván vitézeit, a’ 37 vben naarait emlit, ki asbai-nak fia volt, nem illy kanaani nevezetü adott-e nevet naronának is? – az eredeti könyvben igy iratik ki, naarai, naaria, gyökszava = naar, melly az ar, vagy har, hor, nagy hortyogót jelent, máiglan léteznek e’ néven Naarai – naraiak. – megtörténhetett, hogy utóbb a’ germán nyelv a’ hortyogót naar-nak esztelennek nevezé.

7-er) Sardioták, eredetöket költsönözik 1-ör, Zabalontol, Juda nemzetségbelitöl, – az eredetiben Sered, a’ Vulgátában Sared, Móses I k. 46 r. 14 v. – Ugyan ettől a’ Sarediták, Móses I köny. 26 r. 26 v. melly szó magyarul összezördűni jelent, – tehát magyar szó! Saridata = zőrdütek. 2-or, vagy ezen szótol Sarad, = elszóródni, vagy az r, l-re változva szaladni, tesz. – Igy irva pedig Serad = tiszti ruha, a’ mellybe öltözködő egyén szeradó czimmel neveztetett. (Ordo, Series, Symbolum.) Ezen szavak adhattak nevet Sard-nak, az africai Hercules fiának, Sardinia-nak, Sarida-táknak, és somogyi Sárd helységnek, Somogyunk jeles és nevezetes Sárdi Somsitsok szülő földjének, ’s jószágának. 3-or, a’ Sarditák származását lehozhatni II korkönyv 4 r. 17 v. feltünő Saredatha = helynévtöl is. 4-er, Kir. III k. II r. 26 v. Sareda = Sereda helynevet is. ’s a’ t. – Tehát TT. Horvát István ur rajz. 125 § feltünő Sardioták, Kanaanbol hozták nevüket, Kanaan vala e’ neveknek szülőfölde, ’s a’ t. – a’ Szerad szó pedig eredetet adott Szerda nap nevezetnek, midőn kedem vagy kedd után szer adatott, rendelések tétettek; – az illyr félre rántotta száját, midőn a’ könnyü kimondatu Szerda keleti magyar szót Szredanak mondá. – Dicsőség még is e’ nemzetnek, hogy egy eredeti szót, habár némü változásokkal is ejtvén ki ajkán, megtartott. – A’ Sardioáták mint Israel születésüek a’ III-dik költözködéshez tartozhatnak.

8-or) Seirtones. Ugyan a’ nevezett Rajzol. 125 § jelennek meg. Hason kiejtésü szó olvastatik Josue 3, 16. Sartan, az eredetiben tzartan, ezen tzade betűnek különbféle hangzata után Scartan, Szartan, a’ pontozás változásával Scarton mondathatik. Ezen város Hermon vagy Herman hegy alatt feküdt, Jordán vizének nyugoti részén; hihető hogy Josue adta neki e’ nevet, midőn e’ mellett vezette át Israel fiait száraz lábbal a’ Jordánon, a’ viznek t. i. összeszorulásátol nyerte Sartan = szoritni nevét. – Honnét származtathatjuk elfogadhatóbban a’ Scirton nemzetségi nevet, mint a’ harmadik költözködés alkalmával az innen költözködőktől. – Másképp Szereda-nak is hivatott. – Meglehet hogy valamint Kadusa a’ Kades várostol, ugy Zuard = Zoard is ezen helytöl kölcsönözte nevét; melly keleti szótol a’ zárda divat-szavunkat is lehozhatni, = elzárt, elszoritott hely. ’s a’ t.

 

9. §.

 

Fönn hagyok a’ Rajzolatokrai hivatkozással. Tekintsük meg Calmet és a’ Török birodalom földképeit, Joppe földközi tengerparti város, Josue 19, 46. nem adott-e nevet Japides tartománynak éjszaki reszén, melly a’ Scardus = Gardos hegyekkel összehatároz? – Nem adott-e nevet Japoniának is? – Arca vagy Arci (Josue 16, 2.) ugyan tengerparti város, Amnis sabbaticus, vagy szombati folyam, és Tripolis közti város, Oricum-nak a’ görög Illyris és Epirus között határváros? – A’ külömbféle kiiratu fi, tartomány és kapu neve Sur, a’ Dalmátiai Sur-iumnak. – Ugyan itt Epitium nem ezen keleti szótol efa, efata = Verfinsterung, tiefer Schlaf, elsetétedés, mély álom, – nem mondja-e ezt ki a’ magyar éfél, éj-fél, éjféltáj, pór nyelven: éfé, éfétáj, fi és tartomány neve; Calebnek is igy neveztetett az ágyasa, ki meglehet, hogy éjfélkor ment be hozzá – azért éj-féli nevet nyert ’s a’ t. Aetolia-nak nem Athalai (Ezrás I k. 10r. 28) athalai, adott-e nevet? melly tartományba Paeanium is = Panok honja, Somogyban Atala mutatkozik. – Nem külömben Macedoniában kétfelé is mutatkoznak Paeonia tartományok; honnét a’ mi Pannoniánkba is hogy beköltözködtek, bizonyitja Pannonia városunk is, mellyről sok idő mulva, dicsőségesen uralkodó első királyunk Sz. István is emlitést tesz azon hit-leveliben, mellyben a’ Sz. Márton hegyi szerzeteseket alapitja „Pannonia (város) fölött fekvő hegyen” – igy fest az ő tolla. Ezen czim névvel szerettek magyar Királyaink is diszekedni, Cinnam görög iró Poenarcha vagy is Pán-fő vagy Pán-nagynak tiszteli fejedelmeinket. – Első Endre királyunk pedig „Pannoniának győzhetetlen királya” czimmel ékeskedett. – Istvánfy, ez a’ magyar Livius, ki 1490-1605-ig vezeti a’ magyar történeteket, édes honunkat mindenütt Pannonia néven tiszteli; magát is Pannoniai Istvánfynak nevezi.

 

10. §.

 

Akár a’ Caspi, akár a’ Földközi tenger vidékéről származtak jelen lakföldünkre dicső Eldődink, vérrel vették e’ vagy talán még csak lakatlan földet szállottak meg, ez csakugyan tulajdon honjok vala.

 

11. §.

 

A’ büszke ’s Tantalusi szomját – már több nemzeteknek rabigája alá hódítása ’s kincseit hatalmas rabolások által többitendő – Roma még evvel ki nem elégité. Valamint a’ mézes harmat, az illatos virágok messze csalják a’ fürge méhecskét; úgy Pannon földének kies tája és áldása mindég közelebb és közelebb vonta Romát magához, mig végre a’ hatalmast szűz keblébe idézte. – Vastag Licin már Krisztus u. előtt mintegy 171 és tájban Carnuntumot, Petronella és Hamburg (Hunn burg = Hunn vár, Hunnok vagy Chunok vára) közti Bétsmelletti várost hóditotta meg. – Augustus is Romát világ asszonyává emelendő, szerencséltetőjének Marst, barátjának a’ fegyvert választván, a’ világ hóditáshoz fogott. (Ezeket igen bőven emlitett nagyobb munkám terjedelmébe rajzoltam, kedvezőbb körülmények ’s egy boldogabb jövendőbe kiadandó) és Pannoniánkat (coloniájává) hóditmányává tevé. ’s a’ t.

 

12. §.

 

Nagyobb terjedelmü munkámban értekeztem Roma messze kiterjedéséről, – büszke hatalmáról és fényéről. – Pannonia romai colonia volt-e vagy csak hóditmány? azt bizonyos okokra nézve tagadtam, ezt pedig kivíttam. – Roma fényéről elégedjünk meg Cassiodor szavaival: „A’ micsoda miveket a’ világ szerteszét fitogatott, azt Roma egy maga mutogatta” ’s a’ t. Az ismert világ három részeiben uralkodó, hatalmában fényében büszke Romát az Istentől gyámitott Hunnok erős karja kezdette hatalmában megrontani, ’s annyi dicsőségében őt meghomályosítani. – Jön keletnek fia Balamber vagy Balamir a’ Hunn vagy Kunn nagy fejedelem, hogy a’ kevély nyugotra setét alkonyt vonjon, – jön Caspi tenger mellöl, átkelvén Tanaison, több nemzeteket meghóditván, nem csak Daciát = Erdélyt, foglalta el, hanem Balint császárt is kunyójában megégetvén Pannoniának nagyobb részét, dicső elődinek ősiségét, jure postliminii, visszahóditás jogával elfoglalta Krisztus ur. után 378 évben. Balember annyit tesz mint Balám-fi; volt t. i. Balam jósló is, város is, a’ bileam vagy bilam; Balam annyi mint a’ Bela szó; – ber = bár magyar szónkbol fir - fiu, a’ keleti zsidó nyelv bar - ber, a’ latin pedig vír szavát alkotá ki a’ b betünek különbféle hangzatábol, a’ magyar fi szóbol hosszabbitva filius, német Sohn, a’ sláv Sinko, a’ sián-koni, sia-koni, sakonni, sini, = sirni, még a’ gyermek is sitrin.

 

13. §.

 

Roma ismét fölemelte fejét, midőn Attila atyjának Bendegutznak Rugila nevezetü főhadnagya – Constantinápol alatt, mellynek meghóditására küldetett, – villám-ütés által elveszett, – Roma Pannoniánkat ismét visszafoglalta.

Jön Attila Krisztus ur. után 433 évben – mint hajdan Israel fiai Mózes vezérlete alatt a’ vörös tenger szorulaton, Jósue által pedig Jordán vizén átvezettetvén, – úgy jött Attila is a’ kelet vizén. Ez a’ világszerte hires vitéz, a’ Hunnusok királya; ki Jovinian vagy rövidebben Jovian elhunytával a’ kelet és nyugot részre fölrészelt romai nagy birodalmat megreszkettetvén, mind a’ két birodalmat adófizetővé tette ’s a’ t. Őseinek birtokában utódit megerősitni iparkodván; ki a’ franczhoni Chalons vagy Kataleni téren Aetiussal kétes szerencsével ütközött meg. Chalons vagy Katalon – mint föllebb. – Aetius név is ugy hangzik, mint a’ hét Kun vezérek közül egyik: Etu vagy Ete, a’ latin Aeti-ust csinált belőle ezen keleti szóbol (I. korkönyv 12, 14.) Ethi, attai, ethai, ithai, ’s a’ t.

Még az ég is a’ sok pusztitás és rablásokkal egybe halmozott kincsét mint más nemzetek sajátját Romának megirigyelvén, Romulus Augustulus halála után e’ kevélynek hatalmát megalázta. (Mit a’ hunok hatalmas keze megkezdett.) Petavius időszámolása szerint (III könyv 525 lap és Schütz Világ Historia III k. 87 lap) „közel 325 évekig tartott a’ császárság nélküli Romai birodalom, melly Nagy Károlyban kezdett éledezni.

Attila keleti szó, Turóczy Chroniconjában (I r. 17 fej.) Ethele-nek iratik. – Nem vág-e helyesen össze Attila szó ezen keleti névvel (Ezek. I. k. 10, 28.) Athalai, ki Bebainak fia vala; emlittetik itt Zabbai is, – valjon nem a’ Bebai adott-e nevet a’ Pannon magyar földi Babai, Babits családi neveknek? – nem a’ Bebai adott-e nevet a’ Bebius hegyeknek, mellyek Pannoniánkat délről Istria és Illyridistől elhatározza? Ismét a’ romai Bebiusok nem innen hozhatják-e le nevük származását? – Bebai, gyökszó baba, ajtót jelent; innen létez különösen a’ pór nyelvben kapu-bába. – Zabbai, kitől jelenleg nem Szabó, hanem Zabó nemes családi név Zalában. – Attila kiirat még másféleképen is jelenik meg a’ sz. könyvekben, Itiel, Athalia (nőnév ’s a’ t.) Magyar iróinknál Atel vagy Etyl, tatár ajkon vizet jelent, igen is leghihetőbben ezen magyar szótól ital, italozó = viz; vagy pedig szerencsésen átusztatván a’ folyamon, hogy Attilla dicsőségét neveljék azt Atel vagy Etylnek nevezék el.

A’ német iróknál Eczel kiiraton emlittetik, mellytől Buda is Eczelpurg vagy burgnak = Attila városának mondatott. – Nem megvetendő ’s oknélküli kiirat, lehozható ezen keleti szótol Atzil, Azil, Asil, ’s a’ t.; melly nemest, ősi nemes nemzedékböl származottat jelent, azaz: Asil, vagy mostani irásmód után: Ősül, ki őseinek helyébe átősült. – Ugyan az Atzil szótol hozhatja le nevezetét az Aczél család is (nem az aczél tüzszertől.) Athalia nevet adhatott még Somogyi Athala helységnek, a’ lecsapolt Kapos folyamnak, hajdan Kapos berkének tövében, – jelent vizes helyet. Hihető innét Italia is, melly akár belsejére nézve a’ vizektöl, akár tengerparti helyhezésétől vehette nevét; – ha pedig Italus Székelyek királyátol, hihető hogy a’ romai Atilliusok is keleti szónktol származtatják nevöket, innen Atlanticum ’s a’ t.

 

14. §.

 

Attila fiainak Pannon földén lett megbukások után mintegy száz évek mulva jönnek az Avarok, a’ Szitya-nemzedékek, a’ megbontakozott őseiknek honát visszafoglalandók, – Khagán fejedelmük szerencsés vezérlete alatt. (Khágán röviditve a’ Khán vagy Kun szótól, melly királyt jelent.) kik a’ Kunokkal ’egy nemzetté forrván össze, támadt az A-varkun, röviditve várkun; igen koros e’ nemzetségi nevezet, mivel már Pliniusnál emlittetnek a’ Varciani nemzetek. (Topogr. I k. XI §. 13 lap végén) azaz: Varkunok, vagy megforditva Hunavarok. Ptolomaeus Varicana castra iratik ki = avar-kunok tábora (10 §. 11 lap) kitöl jelenleg létez és nevét viseli Varkony helység a’ Pétsi megyében, Pécs-Váradnak fiók egyháza. – Sírok hogy több sváb lakja mint magyar. – Illy nevet viselt Eösének fia Vrkun = Varkon, Béla névt. Jegyző XLIX r.

Az Avarok hanyatlasával a’ különbféle tót nemzetek vérszemet kapván, naponként kezdték foglalgatni sz. csókkal illetendő földünket, dicső Avar nagyaink jobbágyi sorsra vettettek le, mellyek ön magoknak tulajdonithatának. – Suidas igy festi le őket: Cremusa Bolgárok fejedelme kérdezte a’ fogoly Avarokat, igy szólván hozzájok: Mit gondoltok, mért veszett el vezértek? és az egész nemzet? ezt felelték: hogy az egymás vádlás legfőbb póczra emelkedett, a’ közöttöki legerősebb és okosabbakat is elvesztették. – Azután az igaztalan emberek és tolvajok a’ birák sorsosi lettek. – Azután a’ részegség; azután az ajándékokkali megvesztegettetés. – Azután a’ kereskedés, mivel mindnyájan kereskedők lettek, és másokat megcsaltak. Ezen okokbol eredett tehát vég veszélyünk. – Nagy Pál, Hist. Prag. Fol. 75, Boldog Isten! vajha Avar rokonink után örökre enyésztek volna, illy a’ legvirágzóbb nemzetet is megvesztegető, és sirjához közelébb taszitó illyes vétkek.

 

15. §.

 

Jőnek a’ Hungarok. Hogy annál dicsőbb legyen e’ nevezet, jelentését szükség tudni. 1-ször, Hun, a’ divatozó szórövidités után ered: Chun, hun, un, innen chuni, huni, = hunni, uni, ugyanazon egyet jelentők, második tagja a’ Hungarnak a’ gar szó, – ezen syr és kaldi szótol gara, rövidebben gar; németül: streiten, schlagen, reitzen, aufhetzen, Krieg führen; magyarul átaljában viodót, hadakozót, föl-ger-jedt, in-ger-ültet jelent; nem csoda tehát, ha a’ Kunok vagy Hunok nevök erejétől ingerültetvén Őseik honát Pannoniát a’ sláv és romai iga alol dicsőségesen kiszabaditották. 2-or, Ungar szót le lehet származtatni a’ hun vagy un és avar szavakbol is, – a’ Hunn-avar közbe g betü tétetvén támadt az Unguár vagy Ungvár, röviditve Ungar, valamint a’ kun szóba is g csusztatván be a’ chagan eredt. – Megengedhető az is, hogy a’ hunn és avar összetett szóbol származott a’ Hunn avar, utóbb Hungar szó is. Gara nevezeten jeleskedett 1375-ben Gara nádor. – Kunos Endre sem rosszul tapogatott szófüzérében, midőn a’ Gár szót, dölfösre, kevélyre érti; Gara szót pedig Kritikus = itékesre forditotta. – A’ Gara szó Citimeinktől vitetett Olaszhonba, melly utóbb Guári kiirat alatt honunkba visszakerűlt. – A’ Chun vagy Un kiirat nevet adott az Uniae tribusnak = nemzetségnek, Unna folyamnak, Unna Sopron vármegyei helységnek, és Unyom faluknak, Vas vármegyében.

 

16. §.

 

Iróink Hunnainkat Massagetáknak is jegyzik. ’s a’ t. Két szóbol állott ez öszve, t. i. Massa és get-böl. – Először Geth, Filisti város Josue 11, 22. honnan a’ Gethák = Gothok; másodszor Massa, ezen alig lehet a’ külömbféle kiiratok miatt eligazulni. Massa, a’ vulgátában Messa, moábi király, – Királyok IV k. XI r. 6 v. – maasia, ’s a’ t. ismét maazeja. Ezd. II k. 10 r. 9 v. leghihetőbb, hogy ezen névtöl keletkeztek a’ Massagetak. – Maazia, Belgai = Bilgai és Semeja együtt emlittetnek. – Maazia szóban az ein betű g hangon egy divatszót ad ki = magaztos. Im a’ jelenkori szónk, már az őskorban is ismertetett. – Belgai, gyökszó balag, németül glänzen, magyarul világ, világosodni, – innen a’ Belgites nemzetek, Belgák, Bolgárok, kár hogy szójelentésüknek meg nem felelnek. – Topog. I k. II fej XI §. végén, Somogyunk ismérte őket lakosinak, Beleghi földén a’ kutasi Fárában. – Semeja, olvastatik illy hangzatu név Istvánfi irónknál is, – honnét jöhetett földünkre? nemde Kanaanból! honnan Szomajomi helység nálunk sz. Benedeki plebániában; sajnálom hogy nemcsak magyar, hanem német Szomajom is létez! – Mesiátol a’ Moesia, Masia tartomány, – Kis Scythia. – Ezen kiirat Mysia eredhetett az ein (y) keleti szóbol myz, az ein betűt y-ra értvén; – mivel vizekkel határoztatik, és belsejében is több folyó van, nevezetesen Mosetius (margus) mosódós helyet vagy vizet tartományt tesz; a’ magyar szavakbol csak kinem férünk! Innét vannak még TT. Horvát István ur Mazaeus, mazices magyarjai is.

 

17. §.

 

A’ magyarok ezen költözködésében jeleskedik a’ hires Almusnak fia Árpád. – Föltünik illy hangzatú szó Király IV könyv. 18, 34. ezen kiirattal Arphad, arfad, arpád, – syriai város és tartomány Hemat városali összhatározásban, Krisz. ur. előtt mintegy 790 év tájban, Ezekhias Juda királyának idejébe, – bizony régi szó! – Jelentése lehozható vagy Sem nemzetségbeli Arphaxad, Moses I k. X r. 22. az eredetiben Arphaksad, a’ rophe gyökszótól, ennyit jelentő latinul sanans, németül heilen, azaz: orvosság-adó, röviditve Ardád = Orv = orvadó (lehet, hogy az árpa is innét kölcsönözte elnevezését).

Arpád. – Arpádunkat nem ok nélkül czimzették el magyarjaink, ügyességébe, hatalmas erejében megbizván, ki megorvoslandja s’ bekötözendi Hunniának sebeit. – Az Isten szent könyvéböl adatott idvelendő név ez!

Elevenen emlékszem, hogy Rhetor koromban több gyakorlatot kelle ad imitationem Ciceronis irnom, – ezen iskolai módot követvén, érdemesnek találtam azon sz. irási néhány versekkel, hol Arpád szó föltünik; magyarjainkat fölszólitani. – A’ nevezet Király IV k. 18, 28 versétől e’ fejezet végéig; – – Ezechias Juda király személyét viseljék Arnulf német király és fija Lajos Zwendibald, a’ tót-morvai fejedelem.

Fölállok Rabsacessel (rabsake = rivaszkodó). Magyarok! Kik Pannon honnak küszöbén álltok, halljátok a’ nagy vezérnek Arpádnak szavait: „Meg ne csaljon titeket Arnulf német király álszínű-ége, és Svatopluk fattyusága, kezeitek közűl senki őket meg nem szabaditandja. – Ne is rettentsen titeket Arnulf Gottjával, és Svatopluk az ő Bogjával, bizonyosan megment benneteket a’ ti Eliontok, és Pannoniátokat adandja kezeitekbe. – Ne hallgassatok Arnulfra, Svatoplukra; cselekedjétek azt, mi nektek hasznos, tartsatok velem, hogy minélelőbb kiki ehessék Pannoniának szőlőéről, és ihassék kutjainak vizéből. – Elmegyek veletek, és elviszlek olly tartományba, melly az eddigi Caspi, Kaukasusi korásmiusok és kanaani földeitekhez hasonló gabonát ’s bort termő tartomány, kenyeret, szőlőt és mézet termő föld; bizonyosak legyetek a’ felől, hogy életben maradtok és nem haltok meg. Ne hallgassatok azért Arnulfra, Lajosra, Svatoplukra, mert megcsalnak titeket, móndván: megszabaditandja őket az ő Gottjok és bogjok: ezek az Istenek meg nem mentik az ő földjöket a’ mi hatalmunktól. – Van Árpádnak Istene, a’ ti Istenetek is, a’ ki ellen nem védelmezhetik ők országaikat. – A’ Jó vagy Jehova kezükbe adja magyar Sionunkat – vigyázzatok rá, hogy elhallgatnak és nem felelnek csak egy szót is ezen fölszólalásomra; vegyétek parancsomat, hogy némultságokban győzhetlen fegyverünkkel meglephessük őket; keserveikben megszaggatandják ruháikat. – Én leszek nektek véd, azoknak öldöklő angyala, elvesztem őket Pannoniának szinéről. – – A’ talpak készen állanak, butoraitokat rakjátok rájok, – gyalogaink a’ tömlőkön usznak, mi pedig délczeg paripáinkon ugrassunk Ister vizének. – Induljunk tehát a’ magyarok Istene nevében!! Ezek után nyeretett vissza Pannonia.

Néhány magyar hősök nevéröl, kik a’ kanaani nyelvvel nagy rokonságban állnak, még e’ keveset: Tás, hason kiiratu név már Ábrahám idejében föltünik Thás, Tahás, Tachásnak olvashatni. (Moses I k. 22, 24.) melly tengeri tok-halat jelent. Rövid historiáját Polynesiából kell haza hozni. Hübnernél a’ Maeateak = Maeoták, a’ nagyobb halak bőrébül öltönyöket készitvén, mellyekkel mintegy megerősitetvén, különösen háborúkba jelentek meg (jó fegyverháritó ruházat lehet). Moses Thása is, hihető illy valemitől nyerte nevét. — Eldődinknek is elég jó módjok volt a’ Maeotis tava körül illy öltönyöket késziteni, ’s különösen vizes időben is e’ ruhában a’ viadalra kiállani. — Egy illy Thás nevezetű lett Arpádnak is vitéze, visszafoglalván Pannoniánkat, Maeotáink nevezhették el Mehadiai meleg fördőnket, ugyan maeotáink költözködhettek a’ társasági szigetekbe is. — Meglehet, hogy Thás = vagy tokhali bőrökből készitettek maguknak tarisznyákat vagy táskákat. Egy illy Thástol nyerhette nevét Tás-ka somogyi helység, — ugyan Thás-tól a’ Tasy család.

Leel, a’ sz. régiségben illy kiejtésü szó olvasható (Moses 4. k. 3, 24 v.) Lael, melly vidort, élénketjelent. Lehela (I korkönyv V r. 26 v.) lahela helynév, olvashatni laeh = lachnak is, szerecsen nyelven vizes helyet jelent, azaz: loch = locs, locsos hely (locs, pocs) lelocsolni, — ebből érthető mit tesznek Pannoniánkban a’ Lak helyek, mellyek többnyire vizek mellett feküsznek, — nem messze tőlem két illy Lak, kis és nagy Lak van, mindkettő vizmelléki hely.

Eleud = Eleöd. Különféle kiiratokkal jelenik meg a’ sz. könyvekben: a) Eldod = Gott liebt, azaz Isten, dad, ded, ebből a’ magyar kisded, ki átalában szerettetik. — Eldod röviditve Eleöd — az Isten szeretettje. b) Eldaa, — El = Isten, daa gyökszó vagy Jada, — Feda, leszármazott szó adja ki értelmét, Teda vagy Tudó. — Eldaa tehát a’ bölcseségnek, tudománynak Istenét jelenti. — Örvendjetek velem dicső honfiak, midőn elődink az Istennek kedveltjei, isteni bölcsességgel tudománnyal föl voltak ékesitve, ezen bölcsesség vezérelte őket ős atyáiknak pannon honába is vissza.

Arpád fia Zoltán, a’ dicső atyának dicső magzata. Leszármazik ezen arab, syr, kaldi törzs-szótol salat, melly erőst, hatalmast, uralkodót jelent. Ebből a’ török sultán, a’ magyar Zoltán.

 

18. §.

 

Horvátok! Illyrek! Ezen nemzetségi neveken honotoknak eredeti birtokosai, halljátok szavamat, mellyet a’ hazának nevében szóllok hozzátok. — Olvassátok nagy Magyarország helyirását II könyv a’ költözködésről a’ VI §. melly igy értekezik: Maga a’ fővezér ARPÁD, Fehérvár vidékeit; Berbulch = Verbőcz Balaton táját; Eürs pedig Sava közit szállotta meg, hogy testeteket a’ magyar honnak, lelketeket pedig a’ Magyarok Istenének szerezze vissza; Nagy Apostolság! — Igy értekezik Timon is a’ magyarok III mozgalmáról III fejez. 342 lap. Olvassátok Béla király névtelen jegyzőjének a’ XLIII. részét, — nem ugyan ezért fáradnak-e földetekre a’ magyar Leonidások Bults, Leel és Botond Kulpa vizmellékit, aztán Sáván átkelvén Zagráb (pórnyelven maiglan igy neveztetik) = Zágráb, Posaga = Posega és Valkó várokat a’ magyar honnak visszafoglalták. Ugyan ezen irónk XLV. részben bizonyitja, hogy Zoárd és Kadosa zászlóikat a’ Dunán átlobogtatván Sardika, most Sophia és Filep váraknak urai lettek, és egész Durasso tengerparti városig, minden földet, mellyet hajdan a’ Catelani magyarok, Salanai Szityák, az Arvadok az Illyrikkel együtt birtak, hol az Avarok és Párthok virágoztak, — ismét visszasajátitották. — Mellyről TT. Horvát István ur Rajz. 121 § jelesen értekezik.

Illyrek! Inchoffer, ki a’ romai könyvtárbol szedegette ki magyar Esettárunkat, az 1009-ik évi dolgokről irván, a’ pécsi megyének elhatározásában a’ negyedik határt a’ dunamelléki Révároktol Sáva felé helyezé; — tehát Magyarhonunk eddig terjedt sz. István királyunk időszakában, mivel a’ megyék fölosztásában mint tulajdon országában szabadon rendelkezik. Illyrek! ti tehát miéink vagytok, és rajtatoki sajátságunk meg nem szünt: sz. László királyunknak önkénytesen engedtétek át magatokat. — A’ történetek tanusitják, hogy ezen sláv részeket Vezérek inkább mint Királyok kormányozták. Első ’s utolsó király vala Suinmur máskép Zolomer, vagy Zvonimir, kit VII Gergely pápa 1076 évben nevezett ki. Ennek elhunytával a’ Croát nagyok dicső sz. László királyunkat, — kinek szentséges hire e’ földrészt is eltöltötte — hívták meg a’ kormányra. — László is kevés vagy tán semmi fáradsággal mint az ős Szityák, Avarok, Parthok saját birtokaikat — kezéhez vevén, királyi fénynyel és hatalommal a’ magyar koronához kapcsolta és megerősitette; Zágrábban gazdag püspökséget alapitván.

 

19. §.

 

Végszó.

 

Horvátok! Illyrek! szomszédink ’s tagadhatlan Rokonink! — Ezen kisszerű rajzolatomból megtanulhatjátok a’ magyar nyelv eredetiségét, ’s minden europai nyelv fölötti elsőbbségét. — Nyelvünk a’ tiétekkel rokon, mellyről a’ Latino-Illyricum és illyrico-latinum szókönyv tesz élő bizonyságot, — számtalan ebben a’ magyar szó, mi tagadhatlanul valósitja, hogy egy anyának emlőjéből szoptuk, ’s örököltük nyelvünket, hogy egyajkuak valánk mindaddig, mig a’ Sarmat nemzet rátok ütvén, nem ugyan egészen végképeni halált, hanem csak álomhozó szellőt bocsátván szájából, nálatok az eredeti magyar nyelvet szenderbe hozá! Horvát ajkon Smért, a’ slávban Smrt, halált jelent a’ sarmat-bol leszármaztatva; elég legyen az, hogy a’ Sarmat nemzet már önmagában egy halál; melly nálatok ez eredeti nyelvhalál gyászos lobogóját fölütvén, titeket édes rokonink, magyar eredetiségtek ’s nemzetiségtek dicsőségétöl megfosztott! — De eljött már a’ nap, melly a’ nyelvhalál setét éjjelének felhőjén fényével áthatván, valódi magyar eredetiségteket ’s nyelveteket a’ legtisztább fényben mutatja ki előttetek. — Az idő hatalmasan int és segédkezét nyujtja, — hogy hosszú mámortokból feleszmélvén, eredeti nyelvetek visszavételének ’s megtanulásának nemes munkájához fogjatok; — Ti nem csak szomszédink hanem rokonink is vagytok; — a’ vérségi szeretet tiszta érzése kössön ’s vezessen közelébb egymáshoz bennünket; — az tegye hogy ne csak érzésben, hanem nyelvben is egyek legyünk. Mit engedjen a’ magyarok Istene!

Én honom, nemzetem, anyanyelvem iránti legmélyebb tiszteletből, legforróbb szeretetből léptem az irodalmi pályára. – Mennyire feleltem meg kitüzött tárgyamnak? Honom tudós fiai, azt a’ ti bölcsességtekre bizom; itéljétek ’s biráljátok meg mély tudománytokkal: az itéletben azonban, kérlek, legyetek kegyesek! Jelen munkácskám sikerültével, nagyobb terjedelmü munkámat biztosban folytatandom.