Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


006 Gondolatok a Három Próféta könyvéből

GONDOLATOK VARGA L.: A HÁROM PRÓFÉTA C. KÖNYVÉBŐL (1999. 3-10.)

 

Legkorábbi nyomok a földön

A ma itt élő népek legszűkebb történetírása az elmúlt két vízözönig – bő 26 ezer esztendőre – megy vissza.

A bővebb 126 millió évvel ezelőttről, a dinoszauruszok korszakától indít, a legkorábbi adatok pedig a Naprendszernek azt az állapotát írják le, amikor még három napunk volt, s ezek körül jártak a bolygók. Ez egyébként 675 millió évvel ezelőtt történt csillagászati tény.

 

Ősi világ bizonyítékai

A 130 millió éves szkafander-lenyomat, a dinoszauruszok lábnyoma mellett haladó emberi lábnyom, az ugyancsak hasonlóan idős titánium félgömb, a szaurusz-koponyákon talált szabályos lőtt seb, az egy tömbből készült hegyikristály-koponyák nem szerepelnek az őstörténetben, hisz látványosan nem illenek bele a „6000 éves emberi civilizációról” kitalált mesébe.

„…nem vesződnek a Dél-Amerikából és az Indiai-óceánból előkerült 4,80-5,70 méteres emberi csontvázakkal, az óceán mélyén talált városokkal, a 7 millió tonnás piramissal, mely nem süllyed. (…)  Igyekeznek nem felhívni a figyelmet az amerikai, afrikai, indiai, iraki, ausztrál, és egyéb sziklarajzokra, melyek szkafanderes alakokat, csillagképeket egymással összekötő útvonalakat, ma használatos földi típusú űrhajókat, és korong alakú légi járműveket, emberszerű és rovarszerű lényeket, vagy akár Naprendszerünket ábrázolják.

Megemlíti továbbá a sacsayhuamani várat, melyen egy andezitláva-hegy tetejéről lefaragtak jó 300.000 négyszögölnyi területet, majd 200-300 tonnás köveket csapolással és eresztékekkel egymásba illesztve megépítették a várat.

Az Inka Hadiút egy Quitotól Tucumanig, több mint 6400 km hosszan haladó, 8,5 m széles út. A völgyeket és szakadékokat feltöltötték, a kisebb hegycsúcsokat lefaragták (az Andokban!)

Több nép történeteiben a Földet az ún. Hetedik Bolygóként említik, mely csak akkor igaz, ha a Naprendszerbe kívülről érkezik valaki.

 

Korábbi civilizációk

A Földnek már számtalan korszaka volt, melyekben más-más civilizációk bukkantak fel és tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig ezen a bolygón. A népek hagyománya a mai népek eredetét is más naprendszerbe helyezi. Megkülönböztet:

1. Szíriuszi népeket, melyek a Canis major (Nagy Kutya) csillagképből érkeztek ide úgy 330 ezer évvel ezelőtt. (Innen származott a Nagy Istennő, Kaltes Asszony, vagy Isis kultusza.)

2. Perseusi népeket, akiknek első érkezését a közel-keleti és az afrikai hagyomány egyaránt 800 ezer évvel ezelőttire teszi.

3. Az ázsiai szkíta és az indián népek közös, rovásírásos emlékezete saját eredeti lakhelyének a Kis- és Nagy-Göncöl (ill. Medve) világait tartja (innen a Medve szent volta). A két Göncöl népeinek galaktikus ura a leírásokban a Draco, a Sárkány-csillagkép.

4. A szláv népek és az etiópok egyaránt a Cassiopeia egy-egy világáról származtatják magukat. Kozmikus hagyományaik földi része közel 500 ezer éves. Az etiópok a kávécserjét a Caph naprendszeréből hozták magukkal.

5. A sumérok ugyancsak fél millió éves földi hagyománya az Aquila (Sas) csillagképből indítja a királylistáját. Azzal a megbízással érkeztek, hogy lecsendesítsék az ellentéteket és uralkodjanak a Föld összes népe fölött. Volt is egy hosszú időszak, amikor minden nép uralkodója a Sas-csillagképből származott. Ők voltak a „hosszúkoponyájúak”, s ez nem koponyatorzítás volt, az a nép genetikailag ilyen.

A régi címerállatok javarészt csillagképeket jelöltek: sárkány, medve, kentaur, oroszlán, sas stb.)

 

Kozmikus háborúk

A már itt lévők nem szívesen fogadták az újonnan érkezőket. Számtalan ősi mongol, csukcs, khmer, thai, tunguz, tibeti, burmai vagy indiai szöveg ill. ábrázolás mutat kozmikus háborúkat s ilyen nyomokat bolygónk felszínén, sőt Naprendszerünk más bolygóin is felfedezhetünk.

A földi népek képtelenek voltak egymással békében élni, még „hazai”, égi kapcsolataikat is felhasználták egymás pusztítására. A vízözön után visszatértek a nagyobb népek, ma is ezek leszármazottai között folynak a bolygó életére legnagyobb hatással bíró háborúk.

 

A Bibliában a Teremtés könyve Széth nemzetségétől kezdve már a történetírás egy részlete, és a Csendes-óceánban elsüllyedt Mu kontinens egykori királyait sorolja fel. Ugyanez a felsorolás megtalálható az ázsiai kolostori hagyományban is, ott egyenesen a Göncölről érkezett népek vezetőiként említik őket.

Ázsiáért és Dél-Amerikáért rendszeres nagy háborúk folytak. Az utolsó 3 ezer évben ezek Mú népeinek birtokába kerültek.

 

Atlantisz: A Szíriuszi népek lakhelye volt.

Lemúria: A Perseusiak lakhelye volt. 

 
 



Statisztika

Most: 2
Összes: 319866
30 nap: 6844
24 óra: 130