Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


048 Consantiai szerződés (434.) és a keleti hadjáratok 435.

Consantiai szerződés (434.)

  • A Duna vonala volt a Hun-Bizánci határ, amelyet gyakran megsértettek átszökő bűnözők, akik következmény nélkül beolvadtak Bizáncba. Rua halála miatt nem került rendezésre a határprobléma, így a bizánci küldöttség már Atillával és Budával tárgyalt. A megállapodás Atilla alkut nem tűrő határozottságának köszönhetően, nagy hun fölénnyel zárult.
  1. A keletrómaiak hun alattvalókkal nem tárgyalhatnak, és nem köthet velük szövetséget.
  2. Kereskedelemre határmenti városokat jelöltek ki.
  3. Rómaiak hun hadifoglyokat nem fogadhatnak be.
  4. Az eddig fizetett 350 font aranyat 700 fontra emeli fel.
  • Ez a diplomáciai eredmény vezette be Buda és Atilla közös uralkodását. Atilla uralkodása elején tekintélyt és rettenthetetlen nevet szerzett magának. A szerződés 434-441 között élt. (Szász Béla 1994.)

 

Keleti hadjáratok 435.

  • A constantinai szerződéskötés után 435-ben Atilla és Buda nagy sereggel vonult fel a hun uralom ellen fellázadt népek ellen. Így a sorosgok (fehér ogurok) ellen. A keleti hadjáratok után rendeződtek a birodalom határai, északon a Balti-tenger, délen Media, keleten messze benn a szteppéken. Komoly harcokra nem került sor. (Szász Béla 1994.)
  • A legjelentősebb népek a hun birodalom keleti felén a germán keleti-gótok, és gepidák népe. Szlávok ekkor csak Közép-Oroszország területén laknak, három nagy törzsszövetségben: vendek, sclavenok és antok néven. (Szász Béla 1994.)
  • Nagy számban, de elszórtan élnek szarmaták, alánok. A finn-ugor népek is a keleti hun birodalom részei voltak, így cseremiszek, mordvinok, merják stb. (É-Oroszországban laknak). (Szász Béla 1994.)
  • Atilla nem vette el a levert népek földjét, mint ahogy a germánok tették a nyugat-római tartományokban. (Szász Béla 1994.)
 
 



Statisztika

Most: 7
Összes: 319866
30 nap: 6851
24 óra: 131