Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


109 Az oroszlán szimbolika

AZ OROSZLÁN SZIMBOLIKA

A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN

 

Júda törzsének címerállata. De éppígy megjelenik Árpád-házi királyaink jelvényei között, ld. pl. az esztergomi kápolna híres falfestményét, a koronázási jogar kristálygömbjét stb. Az erdélyi Vurpód és Vízakna magyar templomain szintén látható a két oroszlán. Az ősi Előd, Ond, Tuhutum és Ajtony nemzetségeink címereiben is oroszlán van. (Bíró József: A magyar Jézus és Izrael "elveszett" törzsei)

Már a 11. sz.-ban megtaláljuk nyugaton. Kétségtelen hogy keleti import, s főleg a keresztes háborúk terjesztik el. A bátorság, erős és harci erények szimbóluma. IV. László írja 1274: „Csák Péter mint erős oroszlán harcolt, melynek képét a zászlóján viselte.” Nálunk a 13. sz.-ban aránylag elég ritkán fordul elő. Ősi oroszlán címere van: Csoma, Bór-Kalán, Csák, Kacsics (Katisz), Tyukod, Zsidó nemzetségeknek. Az oroszlán Imre és II. András királyok bulláin ill. pecsétein fordul elő először. (Imre bullája egyúttal első címeres emlékünk is.) (Donászy: Az oroszlán ábrázolása, Turul 1938. 1-2.)

Kutatások alapján kimutatható, hogy az esztergomi Árpádházi, ezer éves királyi palota falán talált ősi Árpád házi címer nem más, mint Nimrud városában, a szumirok birodalmában élt szumir királyok címerének egyik változata. Ha összehasonlítjuk a Giesswein-féle Mizraim és Assur c. könyv 150-151. oldalán bemutatott ősi szumir címerek alapelemeit az Esztergomban feltárt címer alapelemeivel, akkor kétségtelenül meg tudjuk állapítani, hogy a nevezett címerek lényegében azonosak. (Orbán Árpád 1942. 10.)

 
 



Statisztika

Most: 7
Összes: 319866
30 nap: 6852
24 óra: 131