Ambrus Zoltán 
*1861 +1932 Kisfaludy és Petőfi T. tagja, Nemzeti Sz. igazgatója

Tisztviselő a Földhitelintézetben. 1897-1917 kizárólag írásaiból él. 1917-22 Nemzeti Színház igazgatója. Vele az igazi európai, az előkelő, a jófajta modern ember vonul be irodalmunkba. Egyedül az ember érdekli, de csak a differenciált lelkű, aki erős belső életet él, aki számba tudja venni minden megrezdülését, lehetőleg bő lelki tapasztalatokkal rendelkezik. Átszellemített világban jár. Elemző hajlandóságú, fölényesen egészséges. Sokat és szívesen tépelődik. Föltétlenül ragaszkodik erkölcsi énje épségéhez. Mivel sokat társalgott magával és másokkal mindenről, a vita harckészen találja. Szellemének sokoldalú gyakorlottsága védőbástyaként veszi körül. Lélektani irodalom az övé. Előkelő, választékos ízlésű, szerény. Nagy irodalmi értékünk ő.

1893: Három novella
1895: Ninive pusztulása és egyéb történe-tek
1897: Szeptember, r
1898: Pókháló kisasszony
 

Ambrus Z. munkái
I-II. Midas Király 1906 
III. Álomvilág, elb
IV. Berzsenyi báró és családja 1906
V. Solus eris 1907
VI. A Berzsenyi-lányok tizenkét vőlegénye
VII. Törpék és óriások, elb
VIII. Őszi napsugár. A gyanú 1907.
IX. Giroflé és Girofla. A türelmes Gri-zeldisz 1908 
X. Leányok, asszonyok, elb.
XI. Budapesti mesék, elb. 
XII. Furcsa emberek, elb. 1908. 
XIII. A tegnap legendái. Tollrajzok 
XIV. Vezető elmék. Irod. karcolatok 
XV. Nagyvárosi képek. Tollrajzok. 
XVI. Régi és új világ, elb. 1913 
 

1915: A tóparti gyilkosság és egyéb elb.
1918: A kém és egyéb elb.
1928: A Berzsenyi dinasztia 
xxxx: Költők és szerzők