Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

ARISZTOKRATÁK - A-B

 
1495. Címeres, nemeslevél (Péter) 
1547: Birodalmi nemesség (Kristóf)
1653: Előnév: Augsburg
1665: Birodalmi lovagi rang
1673: Bárói rang, címerbővítéssel
1681: Magyar indigenátus
1708: Osztrák bárói rang

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében:  

 

ABENSPERGI TRAUN CSALÁD: Sváb eredetű család. A család a m. főrendiház örökös tagja, magyarországi ága kihalt. 
12. sz. Őse élt: Pernhart de Trune. 
1653: Birodalmi grófi rang, kettős név.
1647: magyar honfiúsítást 1647. 155 tc. nyert Ernő cs. kir. kamarás, udvari hadi tanácsos. (Kihalt 1917-ben Leó gróffal)
1751: Szintén honfiúsították Ferenc és Károly grófokat. A korábbi indigenált ág 1917-ben kihalt. Az ág máig él. F4

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében:  

 

ADAMOVICS CSALÁD (Csepini). 
1714. Magyar nemesség (Pál és gyermekei)
1770: Csepini előnév (János)
1913: Bárói cím (Iván[1]). F4
Kempelen Béla kötetében

 

AICHELBURG CSALÁD. Osztrák, karinthiai eredetű. 

1500: Őse Kristóf 1500-ban részesült Aichelburg adományban. 
1507: címerbővítés a régi nemességre, Innsbruck.
1627: Birodalmi és osztrák bárói rang (György)
1655: Bári rang kiterjesztése
1787: Örökös osztrák grófi rang (Ferdinánd)
1840: 51. tc. Ferenc cs. k. kamarás honfiúsíttatott. Szavazati jog nélkül.
1843: Magyar honfiúsítást Ferenc gróf nyerte, de nem volt szavazati joga az Ogy-en. F4+F7.
Kempelen Béla kötetében: 

 

1537: birodalmi lovagi nemesség (Prága)
1548: birodalmi lovagi rang (Bécs)
1714: birodalmi grófi rang (Bécs)
Borovszky: Pest-Pilis-Solt kötetében: 

 

ALMÁSY CSALÁD (egyik ága zsadányi és törökszentmiklósi, az ifjabb: sarkadi). 
1666: Címeres nemesi levele kelt (F3) 
1089: A hagyomány szerint őse Özem. Szent László király alatt 1089. a kunok ellen harcolt s Kálmán királyt galiciai hadjáratába is elkísérte. 
1677: A család leszármazása hitelesen csak a XVII. század végéig vezethető vissza, amikor is János, a királyi tábla jegyzője, később (1693.) Heves megye alispánja, 1677. aug. 11. címereslevelet nyer. A családi vagyon nagy részét is ő szerezte. 
1700: királyi adományt nyert Törökszentmiklós, Tiszatenyő, Szenttamás és Csépa helységekre, de a német lovagrend, mint a jászság akkori földbirtokosa, állandóan háborgatja békés birtoklásában, miért is új adománylevélért folyamodott, de ezt már csak fia, János kapta meg 1716. Voltak vétel, adomány, zálog, házasság révén még igen sok más helyen is birtokai a családnak. A család nemesi s 3 grófi ágon virágzik. 
1771: Az idősebb grófi ág 1771. nov. 8. Ignác (1723-1804.) tábornok, (EZ az ág kihalt)
1815: a középső grófi ág 1815. aug. 11., 
1910: másik Ignác (1751-1840.) alkancellár, az ifjabb grófi ág pedig 1910. nov. 22. Pál (szül. 1871.) útján nyeri a grófi rangot. F4

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében

 

 

ALTHANN CSALÁD (goldburgi és murstetteni gr.): Sváb eredetű család. 
1170: Első ismert őse 1170-ben fordul elő. 
1574: Birodalmi bárói rangja 1574. márc. 24. 
1578: A magyar honfiúsításban 1578. szept. 8. Kristóf, Eusták és Farkas bárók részesültek. 
1608: A grófi rang adományozásának kelte 1608. nov. 28. Eusták és Farkas ágazatai kihaltak; Kristóf utódai élnek. Az élő nemzedék őse Mihály Adolf (1574-1638.), aki 1608. a grófi rangot nyerte. Kristóf fia Mihály, mint hadvezér Székesfehérvár és Esztergom alatt tűnt ki s mint tábornok halt el. A jezsuiták számára két rendházat is alapított: egyet Iglón, a másikat Komáromban, melyekre mintegy másfélszázezer forintot költött. 
1721: Unokája, Mihály János 1721. adományul kapta Muraközt; aranygyapjas vitéz és Zalamegye főispánja volt. Kimagasló tagja volt még a családnak Mihály Frigyes, 1714. váci püspök, 1719. bibornok és nápolyi alkirály, majd (1729.) újra váci püspök. Meghalt 1734. Utóda a püspöki székben Mihály Károly (megh. 1756. Vác) volt. F4 

Kempelen Béla kötetében

 

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében

 

AMBRÓZY CSALÁD (sédeni és remetei gróf és báró):
1610: A család címeres levele 1610-ben kelt. Ősi fészkük Jákfa, s csak a 18. sz.-ban mentek át Sopron megyébe, ill. 1832-ben Temesmegyébe 
1838: Báró címben Lajos (1838), István (1854) és György részesültek. 
1889: Ambrózy Bélának (1839-) neve, előneve, bárói rangja és címere 1889. okt. 8. átruháztatott Vetter Andorra. 
1913: Grófi címet 1913-ban kapott István, Lajos és Gyula bárók. F4


1648. György nemeslevelet kapott I. Rákóczy György fejedelemtől. F7
1873: Osztrák bárói rang (Mihály nyug. hétszemélynök) előnév: „velencei”


Francia eredetű család, mely onnan Parmába, onnan Ausztriába és Magyarországba költözött.
1824: bárói rang (Miklós Mária!! fr. császárné) „de Saint-Marie” előnév. F7

ANDRÁSSY CSALÁD (csikszentkirályi és krasznahorkai). Róm. kat. Ősrégi székely család. Legrégibb nemesi irata 1569. Bárósága 1676, grófsága 1766 és 1778. (F3)


Kempelen Béla kötetében: 

 

Kempelen Béla kötetében: 

 

Ősrégi család, valószínűleg bajor eredetű. A. Gáspár (1392) krajnai kapitány. Osztrák báróság 1672. Magyar adatok ismeretlenek.
Siebmacher-nél: 

 

APOR CSALÁD (altorjai, báró): ősrégi székely család. Apor István volt Apaffy fejedelem tanácsosa, Apor Péter (Háromszék főkirálybírája) memoire-író volt. Báró rang: 1693, (Apor István királyi kincstárnok) ugyanő grófi címet is kapott 1696-ban, de benne kihalt az az ág. 


APPONYI CSALÁD (nagyapponyi). A Péch-nemzetségből, a XIII. század óta ismeretes. Báróság: 1606. és 1624. grófság: 1739. és 1808. (F3)


ARZ
ARZ CSALÁD (straussenburgi báró): A bárói rangot 1917-ben A. Artur vezérezredes, vezérkari főnök kapta. F4


1857: osztrák bárói rang (Antal, Csanád m. főispánja)

1630: Grófi cím
1649. Honfiúsítás (Herbart)
1653: Hercegi rang
1655: Honfiúsítás (János)
1673: Újabb grófi cím.
1791: A hercegi cím az összes családtagra kiterjesztve.
1802: Honfiúsítás (Kajetán)

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében

B

Nagy Iván kötetében

Kempelen Béla kötetében

 

 
 
 
 
BALASSA CSALÁD (balassagyarmati, báró) Legrégibb családaink egyike. Első őse Demeter (13. sz. eleje). Bárói cím 1561, grófi cím 1664 (ez az ág kihalt). F7

 
A 16. sz. óta Erdélyben honos család. F7

BÁNFFY CSALÁD (losonci).: A család ma élő tagjai Bánffy Miklós báró utódai, aki 1855-ben osztrák grófi, 1880-ban magyar grófi méltóságot kapott. 

BÁNHIDY CSALÁD: (simándi báró) 

1718. dec. 4.: Címerújításban részesült, nemeslevél (Antal kir. tanácsos). 
1859. szept. 14.: Osztrák bárói rang (Antal kir. tanácsos)
1875. okt. 5.: Magyarországra kiterjesztett bárói cím: (Albert és Sándor cs. k. kamarásnak). F7
1929: Fiágon kihalt. F4

Spanyol eredetű család. 
1762. máj. 3. Osztrák bárói rang
1793. okt. 16. Magyar honfiúsítás (Vince báró, belső t. tan., lovassági tábornok)
1809. Fiágon az egyik ág kihalt.
1903. jún. 25. Magyar bárói cím (Ede százados)


 
BARKÓCZY CSALÁD (szalai, tavarnai báró): Vasmegyei család. Barkóc Zala m.-ben feküdt. Innen terjedt el a család a szomszédos megyékbe, sőt Zemplénbe is.

1631. máj. 18. Bárói rang, László beregi alispán, harcolt a svédek ellen.
1687. dec. 8. Grófi rang, Ferenc (László fia) királyi tanácsos, Mo. alvezére. A grófi ág kihalt: 1872.
1722. jan. 23. Bárói rang, Zsigmond, táblabíró.
1887. júl. 17. Hadik Endre engedélyt nyert kettős családnév viselésre: Hadik-Barkóczy. F4

BATTHYÁNY CSALÁD (németujvári). Róm. kát. Zalamegyei eredetű. 
1160: Első őse 
1620: Bárósága 
1630: grófsága (F3)


BATTHYÁNY-STRATTMANN CSALÁD (németujvári) Róm. kat. A Batthány grófi családból vált ki ez az ág a XVIII. század elején, mikor a Strattmann grófi birtokok élvezetébe jutott Batthyányak felvették a Strattmann nevet is. B: Ádám feleségül vette Strattmann Eleonórát 1692-ben és az ő gyermekei használták a kettős nevet. Batthyány-Strattmann Károly gróf, tábornagy 1764-ben kapta I. Ferenc császártól a római szent birodalmi hercegi rangot. A család birtokai: Körmend, Kanizsa, Juta, Ludberg, Trauttmansdorf, Enzersdorf, Fischamend és Götzendorf. (F3)

BAUMGARTEN CSALÁD: A család bajor eredetű. Honfiúsítás: 1715 (Bálint cs. kir. főhadbiztos és leszármazottai). Ugyanő magyar báró 1722. F7

BECKERS CSALÁD, westerstetteni gróf. Pfalzi család. Nemesi rang: 1729, Lovagi rang: 1738, kurpfalzi bárói rang: 1742, birodalmi grófi rang: 1790. Magyar honfiúsítás 1803 (József).

BÉLDI CSALÁD (uzoni gróf). Ősrégi székely család. Első őse 1383. Benedek. Béldi Pál volt II. Rákóczy György fő asztalnoka (1653), Apaffi alatt a fejedelmi tanács tagja. A török Héttorony börtönben halt meg 1679-ben. A család grófsága 1770 (József). (F3)

BELEZNAY CSALÁD (pilisi és beleznai gróf). Somogyi eredetű, már a 14. sz.-ban bírta Beleznát. Bárósága 1800 (Sámuel), grófsága 1805 (ugyanő Sámuel). F3

BELLEGARDE CSALÁD, Savoyai eredetű. A 14. sz.-ig visszavezethető. Grófi rang 1682, a magyar honfiúsítás 1831 (Henrik). 

BENYOVSZKY CSALÁD (benyói és urbanói gróf). Róm. kat. Trencsénmegyei nemesi család. Urbanóra és Benyóra még Zsigmond királytólnyertek adománylevelet 1435-ben. Grófsága 1778. (Mór) és 1792. (Emánuel). Mór ága kihalt, Emánuel ága élt tovább. F3


BENZ CSALÁD, albkróni báró. Magyar bárói rangot 1915-ben Ottó kapott.

BERCHTOLD CSALÁD (ungarschitzi) gróf. Róm. kat. Birodalmi grófok 1673 óta. Tiroli család, honfiusittatott 1751-ben. Bővített címeradományban még 1522-ben részesültek Tirolban. Birodalmi nemesség 1616, osztrák bárói rang 1633, birodalmi báróság 1633, birodalmi grófi rang 1673. F3

BERÉNYI CSALÁD (karancsberényi). Róm. kat. A Kakas családból vált ki ez a család, mely 1655-ben báróságra, 1700-ban (Imre) grófi rangra jutott. De 1720-ban grófi címet kapott György, felesége és gyermekei is. F3 – Régi család, a cimereslevelét még Zsigmond királytól kapta 1431-ben, ezzel egyike a legrégebbi magyar címeradományoknak. A családi hagyomány szerinti őse a nógrádi várjobbágy Bertalan volt (13. sz. közepe). F4


 
 
 
BETHLEN CSALÁD (bethleni). Róm. kath. és ev. ref. Az Apafiakkal egy eredetü régi család, grófi rangja 1696. F3

BIEDERMANN CSALÁD (turonyi, báró): A bárói rangot 1902-ben Rudolf szentegáli földbirtokos kapta. A lovagi rangot a „toronyi” előnévvel 1860. Simon kapta. A család 3 ágából egyik osztrák bárói, másik magyar bárói és Ottó ágán nemesi ágon. F4

BISSINGEN-NIPPENBURG CSALÁD: Birodalmi grófsága 1746. Magyar indigenatus: 1827. F3 – Sváb eredetű család, első őse a 16. sz. végén élt Berchtold.

BLANKENSTEIN CSALÁD: Régi német család, magyar indigenátusa 1792, grófsága 1796. F3

 
BOHUS CSALÁD, br: Bárói cím 1895 (Zsigmond, László és István). A család 1755 óta nemes. F4

BOLZA CSALÁD: Milánói régi család. 

1712: Lovagi rang
1739. szept. 7. Nápolyi grófi „conte” rang (Giovanni Battista, ága kihalt)
1761: Birodalmi grófi rang (József, ága kihalt)
1762: Cseh inkolatus (József, ága kihalt)
1767: Cseh grófi rang (kihalt)
1790. dec. 30. Bárói rang (Péter) 
1791. ápr. 28. és 1792. márc. 8. Magyar indigenátusi eskü (Péter és gyermekei)
1808. júl. 18. Grófi cím (Péter) F11

BOMBELLES CSALÁD: (de la Motte Saint-Liée-i, gr.) Régi francia nemesi család. Honfiúsítása 1845. Magyar grófsága 1880. F3

BORNEMISZA CSALÁD (kászoni, báró): Erdélyi eredetű család, megalapítója János, aki csíki főkirálybíró, majd alkancellár, 1721-ben belső t. tanácsos, 1735-ben főkormányszéki elnök. Eredeti neve Kászoni volt és rangemeléskor kapta a Bornemisza nevet. F4

 Kempelen Béla kötetében: 

 

BOTTLIK CSALÁD: apáthi-kéri, báró. Bárói rangot 1917-ben István földm. miniszteri államtitkár kapott. Címereslevelet 1646-ban kapott a család.

 Brandenstein Béla báró könyve

 

Szász eredetű erdélyi család. F7

BURIÁN CSALÁD (rjeci gróf). Címereslevelet 1604-ben Rudolf királytól kaptak. F4

BUTTLER CSALÁD róm. kat. Kurlandi eredetű, grófsága 1681, magyar honfiusitása 1710. F3

 

Statisztika

Most: 6
Összes: 638969
30 nap: 6933
24 óra: 133