Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

BALÁZS BÉLA KÖNYVEI

Balázs Béla (Herbert)

*1884. aug. 4. Szeged, tanár, +1949. máj. 17. Bp.

 

író, költő, színész, filmesztéta, filmrendező, kritikus, filmfőiskolai tanár, költő, elbeszélő. A korszakindító nagyváradi Holnap Társaság tagja, Ady és Lukács György barátja. A filmesztétika nemzetközileg elismert úttörője. Bartók az ő költői szövegére írta A kékszakállú herceg vára c. operáját és A fából faragott királyfi c. balettjét. 1945-46-ban főszerkesztője a Fényszóró c. művészeti hetilapnak. Ő írta a háború utáni nagy filmsiker, a Valahol Európában szövegkönyvét. Nevét örökíti meg a fiatal filmművészek stúdiója és egy művészeti díj is.

1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1915-ben hátországi szolgálatra helyezték Szabadkára. Menj és szenvedj te is címmel megjelentette a Nyugatban hadi élményeiről szóló beszámolóit. 1915 decemberében megkezdődtek a lakásán tartott  Vasárnapi Kör ülései, amelyeken részt vett Lukács György, Hauser Arnold, Mannheim Károly,  Gyömrői Edit,  Fogarasi Béla, Lorsy Ernő és mások. 1916-ban jelent meg háborús naplója, és második verseskötete, a Tristán hajóján. A következő évben előadásokat tartott a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában, s az Operaház bemutatta Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfi-t, amelynek szövegkönyvét ő írta. 1918-ban elvált Hajós Edittől. Az Operaház bemutatta A kékszakállú herceg vára című művét, 1919-ben pedig feleségül vette Hamvassy Annát. A Magyarországi Tanácsköztársaság  alatt tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd beállt a Vörös Hadseregbe, s részt vett az északi hadjáratban.

Az emigrációban (1919–1945): A kommün bukása után novemberben hamis papírokkal elhagyta az országot, s a Bécs melletti Reichenauban telepedett le feleségével. Több német és magyar nyelvű lap, köztük a Tűz és a Magyar Írás munkatársa volt, s számos német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert.

1926-tól 1930-ig Berlinben élt, ahol a Marxista Munkásiskola előadójaként, illetve a birodalmi Munkásszínjátszó Szövetség irányítójaként dolgozott. Számos forgatókönyvet írt, s megismerkedett számos filmrendezővel, például Erwin Piscatorral, Georg Wilhelm Pabsttal és Korda Sándorral, akikkel együtt is dolgozott. Összeismerkedett Leni Riefenstahllal, s a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. 1930-ban több hónapos algériai útra indult egy francia cég megbízásából, ahol Kuharskyval együtt filmet forgatott.

1931-ben belépett a Németország Kommunista Pártjába. 1931 őszén szovjet filmesek meghívására Moszkvába utazott, hogy előadásokat tartson a filmfőiskolán, s hogy filmet készítsen a Magyar Tanácsköztársaságról. A kommünről szóló film elkészítésére felesége visszaemlékezései szerint eredetileg Kun Béla kérte fel, de akkor Balázs kitérő választ adott. A következő évben feleségével együtt Moszkvában telepedett le. Az 1930-as évek elejére elkészült a Tanácsköztársaságról szóló filmje (Ég a Tisza), de nem került forgalmazásra. 1937-ben nyaralót vett a Moszkva környéki Isztrában, s feleségével együtt odaköltözött. 1938-tól egy moszkvai magyar nyelvű folyóirat, az Új Hang főmunkatársa volt (állandó rovata: Levelek a távolból).

1941-ben Tábortűz címmel verseskötete és egy drámakötete (Két dráma: Mozart – Hazatérés) jelent meg. Az év végén a front előrenyomulása miatt Alma-Atába (Kazahsztán) evakuálják.

1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét, továbbá vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében.

Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Életműve – különösen filmesztétikai munkássága – csak évtizedekkel a halála után került méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója csak 1982-ben jelenhetett meg, erős kihagyásokkal. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van.

1949. május 17-én délelőtt fél tizenkettőkor hunyt el. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van.

Várkonyi N: Rendkívül elvont világban él, vagy talán nem is él, csak gondolkozik. A gondolatok hátterét, az érzések tudatalatti életét fürkészi, de alakjai, tárgyai mind papirosízűek. A századvégi német intellektuális írók tárgyait, modorát utánozza. Artisztikus érzéke a misztériumban kitűnően érvényesül. Bartók Béla két operájához írt szöveget (Kékszakállú herceg vára). Agyvelővel ír, vértelen esztéta, gyakran dilettáns.

IL: Nyugat törzsgárdájához tartozik, de személyes ellentétek állítják szembe Babitscsal és Osváttal. 1918-ban lelkesen üdvözölte az okt.-i forradalmat majd a Tanácsközt.ot. 1919 Bécsbe emigrált. Részt vett a kommunista írók akcióiban. Ekkor már elszakad hangjától és hitet tesz a szocializmus mellett. 1926 Berlinbe költözött. Egy művéhez Thomas Mann írt előszót. Hitler nyomulása elől Moszkvába ment, ahol Filmakadémia tanára. 1945 hazatért. Kossuth díjat kapott.

 

Bauer Herbert: Az öntudatról; Deutsch Zs., Bp., 1908

A Holnap. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei; sajtó alá rend. Antal Sándor; Nagyvárad, 1908

A Holnap új versei. Második könyv; összeáll., bev. Kollányi Boldizsár; Deutsch, Bp., 1909

Bauer Herbert: Hebbel Frigyes pantragizmusa, mint a romantikus világnézet eredménye; Franklin Ny., Bp., 1909

Doktor Szélpál Margit. Tragoedia; Nyugat, Bp., 1909

Halálesztétika; Deutsch, Bp., 1908

A vándor énekel. Op. 2; Nyugat, Bp., 1911

A csend (Nyugat, 1911)

1911: Az én barátom, elb.

Misztériumok. Három egyfelvonásos; Nyugat, Bp., 1912 

Történet a Logody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről; Athenaeum, Bp., 1913. (Modern könyvtár)

Dialógus a dialógusról; Athenaeum, Bp., 1913. (Modern könyvtár)

Az utolsó nap. Dráma; Athenaeum, Bp., 1913. (Modern könyvtár)

1913: Emberek innen, emberen túl, elb.

Lélek a háborúban. Napló; ill. Divéky József; Kner, Gyoma, 1916

Tristan hajóján (Kner, 1916)

Éjfél. Magyar írók misztikus novellái; gyűjt. Bálint Aladár, előszó Kosztolányi Dezső, ford. Balázs Béla; Kner, Gyoma, 1917

A fából faragott királyfi. Bartók Béla táncjátékának szövege; ill. Bánffy Miklós; Operaház, Bp., 1917

Játékok; rajz Bánffy Miklós, Berény Róbert; Kner, Gyoma, 1917

Halálos fiatalság. Dráma; Kner, Gyoma, 1917

Kísértethistóriák. Idegen írók novellái; ford. Balázs Béla, ill. Divéky József; Kner, Gyoma, 1917

Dramaturgia; Benkő, Bp., 1918. (Előadások a szellemi tudományok köréből)

A kékszakállú herceg vára. Opera; szöveg Balázs Béla, zene Bartók Béla; Globus Ny., Bp., 1918

Hét mese; ill. Kozma Lajos; Kner, Gyoma, 1918

Testvérország. A jó gyermekeknek mesélte Balázs Béla; ill. Kozma Lajos; Kner, Gyoma, 1918.

Kalandok és figurák. Vázlatok; Kner, Gyoma, 1918.

Doktor Szélpál Margit. Tragédia; átdolg. új kiad.; Kner, Gyoma, 1918

A fekete korsó. Új játékok; Kner, Gyoma, 1919

Isten tenyerén. Regény; Lapkiadó, Cluj-Kolozsvár, 1921

A színjáték elmélete; Elbemühl, Wien, 1922 (Európa ismeretterjesztő könyvtár)

Férfiének. Új versek; Európa, Wien, 1923 (Európa ismeretterjesztő könyvtár)

1932: Intellektüel aggályoskodás, Prága

Testvérország. Gyermekmese; Kner Ny., Gyoma, 1934

Tábortűz mellett. Versek; Mezsdunarodnaja Knyiga, Moszkva, 1940

Két dráma /Mozart/Hazatérés; Mezsdunarodnaja Knyiga, Moszkva, 1941

Druzsba. Rasszkazi iz zsiznyi Karla Brunnera (Karcsi kalandjai); Kazogiz, Alma-Ata, 1942

Balázs Béla–Gábor Andor: Nyissátok ki a jövő kapuját! Versek; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944

Repűlj szavam! Versek; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944

Az én utam. Összegyűjtött versek; Athenaeum, Bp., 1945

Történet a Logody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről; ill. Csillag Vera, Herman Lipót; Irodalmi Intézet, Bp., 1946 (Pesti könyvtár)

Álmodó ifjúság. Regény; Athenaeum, Bp., 1946

Az igazi égszínkék. Mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1946

Mikor Karcsiból Károly lett. Egy német ifjú kalandjai; Athenaeum, Bp., 1946

Karcsi kalandjai. Egy német gyerek története; Athenaeum, Bp., 1946

Filmkultúra. A film művészetfilozófiája; Szikra, Bp., 1947

Filmska kultúra (Filmkultúra); szerbre ford. Sonja Perovic; Filmska biblioteka, Beograd, 1948

Csodálatosságok könyve; Révai, Bp., 1948 (Révai könyvtár)

Cinka Panna balladája; Dolgozók Kulturszövetsége–Corvina, Bp., 1948

Filmesztétikai gondolatok; Radics Ny., Bp., 1948 (Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola könyvtára)

Emberek a határon; Szikra, Bp., 1949

30 év vörös őrségen. Válogatott versek; Athenaeum Ny., Bp., 1949

 

Statisztika

Most: 2
Összes: 638974
30 nap: 6933
24 óra: 136