Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

FERENCZI SÁRI KÖNYVEI

Ferenczi Sári, Bató Józsefné

(Kolozsvár, 1887. jún. 23. – Bp., 1952. márc. 8.):

SZEMÉLYE: író, irodalomtörténész, Ferenczi Zoltán (1857–1927) irodalomtörténész, könyvtáros lánya, Ferenczi Magda (1890–1913) író testvére, Bató József (1888–1966) festőművész felesége.

FIATAL ÉVEI: A bp.-i egy. elvégzése után (bölcsészettud.) irodalomtörténésznek indult, majd áttért a szépprózára.

FELNŐTT ÉVEI: 1932 után Berlinbe költözött, ahol munkáinak fordítását folytatásokban közölték a hírlapok. 1936-ban visszatért Mo.-ra, 1944-ig Bp.-en az Erzsébet Nőisk. francia–magyar szakos tanára, 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották. 1944–52-ben az OSZK könyvtárosa.

STILUSA: Számos prózai műfajban kipróbálta magát, írt cikkeket, útirajzokat és elbeszéléseket. A legnagyobb sikert történelmi regényeivel aratta. "Az újítók közé lenne sorozható modernsége s írásmodora miatt, amellyel a szintetikus és analitikus jellemzés keveredését teremti meg alakjaiban, de nőies finomsága, különösen a szerelmi élet rajzában, ideállítja a nemes hagyományokat őrizők élcsoportjába" - írja róla Boross István. Mozgalms, színes történeteket ír: alakjai kissé passzívak, s mintha az lenne az író célja, hogy változatos fordulatok közt kipróbálván őket, végül megérdemelt nyugalmi állapotot teremtsen számukra. Egy-egy érzés fonalán halad végig a történeten, s ezért szereti embereit folyton változó környezetekbe állítani, ahol azután kitűnő leíró-képessége is érvényesül. Finom eszközei vannak, néha Tormayra emlékeztetően artisztikus; a később oly divatossá lett történeti regény rikító színeit nem ismeri.

MAGÁNÉLETE: Kuncz Aladár (író) ifjúkori barátnője, haláláig levelezőtársa. (Magyarnarancs 2008/17.)

A VÖRÖS DARU: Legnagyobb sikere a bécsi kongresszus idején játszódó regény. Horváth János az év legjobb regényének minősítette, s amelyért 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját is elnyerte.

Bécs farsangját írja le a Szentszövetség kongresszusának idején; ezt a témát azóta sokszor viszontláttuk, de talán egyik leírás sem haladta túl Ferencziét jóízlés és művészi finomság dolgában. (Várkonyi Nándor)

 

1909: Ráday Pál („Lelki hódolatá”-nak eredeti kézirata) (Bp., 1909);

1912: A székely népballadákról (Bp., 1912);

1913: Mary (r., Bp., 1913);

1919: A vörös daru (r., Bp., 1919); 

1920: Ágneszka elment (elb., Bp., 1920); 

1922: Estétől hajnalig (Budapest, 1922)

1923: A hegyen át (r., Bp., 1923).

é.n.: Argirus királyfi széphistóriájának múzeumi csonka példányáról;

é.n. Madame Flamingos Schatten

é.n. Kis-könyv: eljegyzés 1789-ben (magánkiadás)

é.n. Juliánka.

 

Statisztika

Most: 5
Összes: 638969
30 nap: 6933
24 óra: 133