A római hódítás kezdete és okai Pannónia földjére

A rómaiakat a mai Magyarország meghódítására e terület gazdag kiaknázása mellett elsősorban az ún. aktív védelem ösztönözte. Veszélyeztet voltak az illyrek támadásaitól és főkén a dákok jelentősen megnőtt hatalmától. Már Julius Caesar tervbe vette egy nagy hadjárat megindítását a dákok ellen amiben csak erőszakos halála akadályozta meg.

Utóda Octavianus (Augustus császár I. e. 27- I. sz. 24.) kiterjesztette a rómaiak uralmát a Szávától északra lakó népekre, majd a birodalom határát a Dunáig tolta előre. Kr.e. 35-ben elfoglalták Sisciát (Sziszek), és 44 évi harc után I. sz. 9-ben meghódították Pannóniát. I. sz. 20-ban állandó tábor épült Aquincumban.

Események a 44 évi háború során (Kr. e. 35. – i. sz. 9.)

I. e. 16:  A pannonok Itáliába törnek Histriába.

I. e. 14-13: a pannonok nyíltan lázonganak. Agrippa leverte őket.

I. e. 12-11: Tiberius három hadjáratot vezet és Pannóniát teljes egészében elfoglalja; Dalmáciával együtt Illyricum néven a birodalom tartománya lesz. Főhadiszállása Sziszekről átkerül Petronellbe (Carnuntum).

I. e. 10: Dák betörés Pannóniába a Duna jegén át.

I. e. 9: Pannónia lakói lázonganak a leigázás miatt. Kb. Ekörül telepednek le a germán markomannok Pannónia északi határán.

I. sz. 6: Kitör a nagy pannon lázadás. Tiberius a markomannok ellen vonul.

I. sz. 7.: Tiberius 15 légióval harcolt a pannonok ellen.

I. sz. 8: A Pannonok leteszik a fegyvert Tiberius előtt. Pannónia külön tartomány lesz.