A rómaiak Pannóniában az 1. században

Római tartományi helytartó költözött Aquincumba ami a székvárosa lett. Az első század vége óta consuli rangot kapott. A fényűző palotáját a budai Hajógyári szigeten tárták fel. Külön pénzügyi igazgatást is szerveztek az új tartományban, melynek élén a procurator állt.

Az egyes bennszülött törzsekből kerületeket (civitas) alakítottak, melyek élére katonai parancsnokokat állítottak. Később ezeket a parancsnokokat a törzsek előkelőiből (principes) választott elöljárók (praepositi) váltották fel. A törzsek nem kapták vissza ezután sem az autonómiájukat.

A kelta eraviszkusz törzs városának, a gellérthegyi Civitas Eraviscorumnak a lakóit a rómaiak a mai Albertfalva területére telepítették.

Pannónia elfoglalásakor a rómaiak sok idevaló fiatalt hurcoltak el rabszolgának Itáliába.

Események az 1. században Pannóniában

14: Augustus (Octavianus) hosszú uralkodás után meghalt. Utóda Tiberius (14-37).

14.: Az első város alapítás Pannóniában. Emona (Ljubjana) colonia rangot kap.

17-20.: A szarmata jazigok az Alföldre települnek. A markomannok királya Vannius, elődjét Maroboduust elkergették alattvalói.

50: A markomann-kvád királyt Vanniust is elkergetik aki híveivel együtt Pannóniában telepedik le.

68: Meggyilkolják Nero (54-68) császárt. Polgárháború tör ki amiben a pannóniai légiók tevékeny szerepet játszanak és győzelemhez segítik Vespasianust (69-79)

88-93: Háború a kvádokkal, markomannokkal és szarmatákkal. A légiókat a Dunához helyezik, kiépül a limes.

97: Nerva győzelme a germánok felett.