Aquincum

• Bonfini állítása volt, hogy az ókorban egy Sicambria nevű város állott itt s a várost a sicamber nevű nép légiója építette. A 20. sz. közepén talált téglába karcolt írás tanúsága szerint a sicamberek III. gyalogos zászlóalja tevékenykedett és táborozott Aquincumban. (Szilágyi 1956. 7.)
• Itt nemcsak katonai erődítmény volt a Duna mellett, hanem innen irányította a császári megbízott helytartó a tartomány legfelsőbb igazgatását. (Szilágyi 1956. 5.)
• Több ostromot élt át. 170 körül teljesen elpusztult. 240 körül jelentős részét teljesen felégette az ellenség. Mindig újjáépült.
• Három településből állt.
  • Légió (6000 fős elit csapattest) erődített kőfalas tábora a mai Flórián térnél. Kb. 400x500 m tábor
  • Katonai tábor-város a haderő hozzátartozói, iparosok, kereskedők számára az erődített tábor mögött félkörben meghúzódva.
  • Polgárváros a telepeseknek, földbirtokosoknak akik nem függtek a légiótól. A mai Pók utcai lakótelep mellett, a Szentendrei úti vasúti vonal mentén.
• A 300-as években kivonták a városok hatásköréből a környező falvak parasztságát is, ez alapjaiban rendítette meg a városcsoportot. (Szilágyi 1956. 7.)
• Aquincumban Antiochia térségéből számosan telepedtek le. (Szilágyi 1956. 10.)
• Mária Terézia korában (18. sz.) Schőnvisner István pesti egyetemi könyvtáros találta meg az első romjait. A királynő utasítására ő végezte elsőként a tervszerű feltárást a fővárosban.