Kozsdi Tamás hivatalos oldala

== Augsburgi csata 955. ==

Augsburgi csata előzménye s menete 955. jún-aug.

Ottó király lázadó rokonaival és egyéb ellenségeivel kibékült, ez iránt kívántak bizonyos tudomást szerezni a magyarok kiknek követei a baráti egyezség megújításának ügyében jelentek meg 955. jún.-ban Ottónál szász földön, kiket a király némi ajándékokkal bocsátott el.

Nem sokára kb. 100 ezer fős hatalmas magyar sereg tört be bajor fölre. Ezt BULCSU, LÉL, SÚR és BOTOND vezették.

aug. 3.: Augsburg felé fordultak, a külvárost lángokba borították, de egy hadnagyuk elesett, ezért visszavonultak.

aug. 4.: Ulrik püspök sáncokat ásott éjjel, így a másnapi ostromot vissza tudták verni. A magyarokat ez lehangolta. Ekkor derült ki, hogy Ottó király közeledik, a hadi tanács úgy dönt elé vonul.

aug. 5-9.: A magyarok a német sereg és Augsburg közé szorult.

aug. 10.: A magyarok a Lech-mezőre szorultak. A támadást Ottó kezdte, merész rohammal. A magyarok könnyű lovassága állt szemben vértezett német lovassággal + nehéz fegyverzetű gyalogsággal. A magyar jobb szárny tömegesen futamodott meg. Lél és Bulcsú is menekült. Eberhard gróf a magyar foglyokról az arany ékszereiket és subáik arany csengőit elszedte, majd elevenen eltemette őket. Lél és Bulcsút Regensburgban felakasztották.

Kegyetlenkedés a csata után: Kerékgyártó Árpád 1867. 27.: „A németek a szenvedély élvezetével öldökölték a körülkerített magyarokat, mit ha elnézhetni is a tömeg ingerültségének, de az a kikeresett kegyetlenkedés mellyel a hadi foglyokat s köztük a magyarok előkelő vezéreit Eberhard gróf és Henrik herceg a király öccse, sőt maga a király is kivégeztette, a német nemzet akkori míveltségének nem válik becsületére.”

Túlélők a csata után: 7 gyászmagyar megcsonkított füllel, Botond teljes hadoszlopával (40 ezer fő) aki még aug. 3-án Bajorország déli vidéke felé távozott. Botond a német sereg Rajna felé tartó részét bekerítve, azok foglyul adták magukat, kikkel a Regensburgbaan fogva tartottakból bajtársakat váltottak ki.

• Negatív következmények:

1. A magyar sereg nem semmisíttettek meg Augsburgnál teljesen! De 40-50 ezer embert vesztett.
2. Az erkölcsi veszteség is óriási volt. A legyőzhetetlenségük varázshite szétfoszlott.
3. Az ország határszélei csorbultak és Ausztria születése e csata vesztésben rejlik.
   1. Ausztriai határgrófok: 976-994 I. Babenberg Leopold
   2. 994-1018 I. Pártütő Henrik
   3. 1018-1056 Adalbert
   4. 1056-1075 Erneszt
   5. 1076-1096 II. Leopold
   6. 1096-1136 III. Leopold (szent)
   7. 1136-1141 IV. Leopold
   8. 1141-1177 II. Jasomirgott Henrik – ekkor a határgrófság örökös hercegséggé alakíttatott át.
4. Megszűntek a magyar portyázások.

Bulcsú tévedése

1. Már nem lehet segítségre számítani Németországban mint előtte.
2. Az új hadjárat eszmélye hűvös fogadtatásban részesült a magyarság részéről.
3. A 954-es hadjárat után mindenki tele pénzzel.
4. Csatlósok nm jelentkeznek, kérésre sem. 955 ápr.-ban így csak 2 határszéli hadosztály kel útra.
5. Két hónap várakozással telik el a határon. Bulcsu habozik.
6. Júliusban mégis elindulnak. Nem tavasz! ápr-szept. a hadi idő.
7. Az eltelt 3 hónapban a német hadi gépezetnek volt ideje felvonulni.
8. A bajor földre betörő sereg 2 hetet elpocsékol Regensburg hiábavaló ostromával. Pár ezer embert hátra is hagy.

= Kb. 7-8 ezer ember megy végzete felé.

Lehel

• Anonymus szerint Tas fia.
• Kürtjébe fújva adott jelet a honfoglaláskor a Zalán elleni döntő csatára.
• Bulcsú és Botonddal 943-ban meghódították Horvátországot.
• Mielőtt 955-ben Regensburgban felakasztották volna Konrád császártól kérte had fújhasson a kürtjébe amivel hirtelen agyonütötte a császárt. „Eredj előttem a másvilágra, hogy ott az én szolgám légy.” – nemzeti hagyomány.