I Konrád Magyarországra menekül (1053.)

• KT: Akadémia szerint 1053, Kerékgyártónál 1054 ez az esemény.
• A III. Henrik császárral szemben álló I. Konrád bajor herceg Magyarországra menekül s innen támadja a bajor-karantán határvidéket. (Akadémia 1984.)
• Konrád bajor hg. tartományától megfosztatván, a vele rokon magyar király udvarába menekült, hol Béla hg. neje az ő unokatestvére volt. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Megszületik Endre fia, Salamon. (1053.)

• Endrének feleségétől, Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányától fia születik, Salamon. (Akadémia 1984.)

Magyar-német békekötés (1053 év vége)

• Az év végén Triburban a béke megköttetett. Endre az Aba átengedte országrészről lemondott. Henrik ugyanezt tette Magyarország irányában igényelt jogaira nézve. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Visegrádi monostor alapítása (1053 k.)

• Endre orosz felesége számára bazilita monostort alapít Visegrádon. (Akadémia 1984.)

Egyházszakadás 1054. júl. 16.

• Konstantinápolyban létrejön az egyházszakadás (schizma). IX. Leó pápa legátusa, Humbert kardinális a Hagia Sophia-templomban kiközösíti Michael Kerullariosz konstantinápolyi pátriárkát. (Akadémia 1984.)

Tihanyi apátság alapítása (1055)

• Endre megalapítja a tihanyi apátságot. (Akadémia 1984.)
• Endre a tihanyi benedekrendi apátságot alapította. (Kerékgyártó 1875. 37.)
• 1056-ban (!) Tihanyban szent Ádrián hitvalló tiszteletére egyházat s monostort építtet. (Cod. Dipl. I. 288.) (Ráth 1866. 3.)
• "Endre a Balaton mellett, szent Anián tiszteletére Tihanyban monostort épített." (Jászay 1855. 311.)

Vratiszláv herceg Magyarországra menekül (1055)

• Vratiszláv morva herceg az őt üldözo testvére Spitignev cseh herceg elől szintén Magyarországba menekült. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Kun betörés (1055)

• A kunok a Volgán és Donon átkelve az orosz végeket támadják. (Akadémia 1984.)

Meghal III. Henrik német császár (1056)

• III. Henrik német császár meghal. A gyermek IV. Henrik követi a trónon. (Akadémia 1984.)

Béla hg. Szerémségben és Dalmátiában hódítanak (1056)

• Horvátország részét a Zettina folyóig és a Szerémséget Béla hg. és Radó nádor visszaszerezték, sőt Dalmátiában is hódítottak. (Kerékgyártó 1875. 37.)

1056 k. - Gazdasági összeírás

• Elkészül a Sarchas bíró szerkesztette összeírás az udvari gazdaság szolgáló népeiről. (Akadémia 1984.)

Edmund angol herceg hazatér Magyarországról. (1057)

• Magyarországról hazatér Angliába az itt élő Edmund angolszász herceg. (Akadémia 1984.)
• KT: Tárgyalását ld. I. István Ágota nevü lányánál.

Fejérvári országgyűlés (1057. jún. 4.)

• A fejérvári országgyűlésen a nádornak a szerémi szent Demeter monostorát illető alapítványa megerősíttetett, és Salamonnak még atyja Endre életében való koronáztatása tárgyaltatott. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Judit (Zsófia) átadása a Morva folyónál (1058. szept.)

• KT: Az Akadémia és Ráth K. szerint Judit, Kerékgyártó szerint Zsófia a lány neve. Wertnernél 1892. 130. így szerepel: "Judit (Zsófia) királyné" tehát azonos személyről van szó. Az Akadémia szerint 1058. szept, Kerékgyártónál 1058, Ráth-nál 1059. dec. 25. e találkozás ideje. 1052-ben a német császár kénytelen távozásakor esküt tett hogy soha nem háborgatja a magyarokat többé és ennek nyomatékosítására ajánlotta fel Zsófiát Salamonnak - írja Pethő 1753. 25.) ld. 1052-nél tárgyalva.
• IV. Henrik nővérét, Juditot a Morva folyó mellett átadják a gyermek Salamon jegyeséül. Német-magyar békekötés. (Akadémia 1984.)
• Endre alattomban IV. Henrik gyámjával és Erneszt osztrák határgróffal szövetkezik Béla ellen. Zsófia, IV. Henrik nővére, Salamonnak eljegyeztetik. (Kerékgyártó 1875. 37.)
• Morava városában a határszélen dec. 25. IV. Henrik német királynak anyja s gyámjaival találkozik, szövetséget köt s fiának eljegyzi a német király testvérét Juditot. (Ráth 1866. 3.)

Salamon első koronázása (1058)

• Salamon koronáztatása Fejérvárott. (Kerékgyártó 1875. 37.)
• Salamont apja királlyá koronáztatja Fehérvárott. (Akadémia 1984.)
• Székes-Fehérvárott Salamon fiát, Béla herceg s fiai jelenlétében megkoronáztatja. (Ráth 1866. 3.)
• ... mihely Salamon fia született; az országot mindjárt annak szánta, sőt azt hat esztendős gyermekkorában 1058. eszt. megis koronáztatta. (Budai 1804.)

Endre békét köt Bizánccal. (1059)

• A magyarok megszegve a bizánciakkal régóta fennálló békét, a Morva völgyén át Szófia felé nyomulnak, mialatt a besenyők több törzse az Al-Dunán átkelve Bulgária területére költözik. (Akadémia 1984.)
• Endre békét köt I. (Komnénosz) iszák bizánci császárral és hazavonul. (Akadémia 1984.)

Béla herceg választása: a Korona vagy kard? - Béla menekül (1059.)

• A trónutódlásban mellőzött Béla herceget I. Endre a Tisza melletti Várkonyban választás elé állítja: a koronát vagy a kardot választja el. Béla, noha a kardot választotta, Lengyelországba menekül. (Akadémia 1984.)
• Endre Várkonyban koronát és kardot tétetett Péter elé, ki az utóbbit, a hercegség jelképét választá, de azután Lengyelországba ment rokonaitól Endre ellen segélyt eszközölni. (Kerékgyártó 1875. 38.)
• Endre "meg nem tartá fogadását Béla Herczegnek, mert Salamont életében meg Coronáztata az Királyságra öt esztendős korában. A Béla pedig látván (ezt), félvén fejének el-méne Lengyel Országba Meskó Királyhoz az ő felesége Apjához, ki Bélának az ő vitézségéért még ennek előtte atta vala az ő leányát feleségül. Mert ez a Béla Herczeg a Meskó Király helet vívott vólt meg halálig a Pomeránusok Fejedelmével, kiknek a Királyságáért magoknak ketten kőllőtt vólna megvinniók és meg ölé Béla a Pomeránusok fejedelmét kinek biroalmát azután békességgel birta a Meskó Király. Azért Béla nagy hadat kére Meskótúl és Magyar Országba bé-jővén meg-veré András Királyt." (Pethő 1753. 26.)

Endre menekíti a családját és a kincseit (1060)

• Béla herceg három lengyel dandárral a Tisza-vidékre nyomul. I. Endre családját Ausztriába küldi, és német segédcsapatokat két. A Tiszán átkelo német sereget Béla bekeríti. (Akadémia 1984.)
• Endre kincseit Mölkbe, fiát pedig nevelés végett IV. Henrikhez küldé, s a német birodalomtól nyert segéllyel Bélát, ki 3 lengyel dandárral jött vissza, a Tiszántúl megtámadta. (Kerékgyártó 1875. 38.)