100 Siralmas események 1053-1060

2015.07.23

I Konrád Magyarországra menekül (1053.)

KT: Akadémia szerint 1053, Kerékgyártónál 1054 ez az esemény.
A III. Henrik császárral szemben álló I. Konrád bajor herceg Magyarországra menekül s innen támadja a bajor-karantán határvidéket. (Akadémia 1984.)
Konrád bajor hg. tartományától megfosztatván, a vele rokon magyar király udvarába menekült, hol Béla hg. neje az ő unokatestvére volt. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Megszületik Endre fia, Salamon. (1053.)

Endrének feleségétől, Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányától fia születik, Salamon. (Akadémia 1984.)

Magyar-német békekötés (1053 év vége)

Az év végén Triburban a béke megköttetett. Endre az Aba átengedte országrészről lemondott. Henrik ugyanezt tette Magyarország irányában igényelt jogaira nézve. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Visegrádi monostor alapítása (1053 k.)

Endre orosz felesége számára bazilita monostort alapít Visegrádon. (Akadémia 1984.)

Egyházszakadás 1054. júl. 16.

Konstantinápolyban létrejön az egyházszakadás (schizma). IX. Leó pápa legátusa, Humbert kardinális a Hagia Sophia-templomban kiközösíti Michael Kerullariosz konstantinápolyi pátriárkát. (Akadémia 1984.)

Tihanyi apátság alapítása (1055)

Endre megalapítja a tihanyi apátságot. (Akadémia 1984.)
Endre a tihanyi benedekrendi apátságot alapította. (Kerékgyártó 1875. 37.)
1056-ban (!) Tihanyban szent Ádrián hitvalló tiszteletére egyházat s monostort építtet. (Cod. Dipl. I. 288.) (Ráth 1866. 3.)
"Endre a Balaton mellett, szent Anián tiszteletére Tihanyban monostort épített." (Jászay 1855. 311.)

Vratiszláv herceg Magyarországra menekül (1055)

Vratiszláv morva herceg az őt üldözo testvére Spitignev cseh herceg elől szintén Magyarországba menekült. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Kun betörés (1055)

Meghal III. Henrik német császár (1056)

III. Henrik német császár meghal. A gyermek IV. Henrik követi a trónon. (Akadémia 1984.)

Béla hg. Szerémségben és Dalmátiában hódítanak (1056)

Horvátország részét a Zettina folyóig és a Szerémséget Béla hg. és Radó nádor visszaszerezték, sőt Dalmátiában is hódítottak. (Kerékgyártó 1875. 37.)

1056 k. - Gazdasági összeírás

Elkészül a Sarchas bíró szerkesztette összeírás az udvari gazdaság szolgáló népeiről. (Akadémia 1984.)

Edmund angol herceg hazatér Magyarországról. (1057)

Magyarországról hazatér Angliába az itt élő Edmund angolszász herceg. (Akadémia 1984.)
KT: Tárgyalását ld. I. István Ágota nevü lányánál.

Fejérvári országgyűlés (1057. jún. 4.)

A fejérvári országgyűlésen a nádornak a szerémi szent Demeter monostorát illető alapítványa megerősíttetett, és Salamonnak még atyja Endre életében való koronáztatása tárgyaltatott. (Kerékgyártó 1875. 37.)

Judit (Zsófia) átadása a Morva folyónál (1058. szept.)

KT: Az Akadémia és Ráth K. szerint Judit, Kerékgyártó szerint Zsófia a lány neve. Wertnernél 1892. 130. így szerepel: "Judit (Zsófia) királyné" tehát azonos személyről van szó. Az Akadémia szerint 1058. szept, Kerékgyártónál 1058, Ráth-nál 1059. dec. 25. e találkozás ideje. 1052-ben a német császár kénytelen távozásakor esküt tett hogy soha nem háborgatja a magyarokat többé és ennek nyomatékosítására ajánlotta fel Zsófiát Salamonnak - írja Pethő 1753. 25.) ld. 1052-nél tárgyalva.
IV. Henrik nővérét, Juditot a Morva folyó mellett átadják a gyermek Salamon jegyeséül. Német-magyar békekötés. (Akadémia 1984.)
Endre alattomban IV. Henrik gyámjával és Erneszt osztrák határgróffal szövetkezik Béla ellen. Zsófia, IV. Henrik nővére, Salamonnak eljegyeztetik. (Kerékgyártó 1875. 37.)
Morava városában a határszélen dec. 25. IV. Henrik német királynak anyja s gyámjaival találkozik, szövetséget köt s fiának eljegyzi a német király testvérét Juditot. (Ráth 1866. 3.)

Salamon első koronázása (1058)

Salamon koronáztatása Fejérvárott. (Kerékgyártó 1875. 37.)
Salamont apja királlyá koronáztatja Fehérvárott. (Akadémia 1984.)
Székes-Fehérvárott Salamon fiát, Béla herceg s fiai jelenlétében megkoronáztatja. (Ráth 1866. 3.)
... mihely Salamon fia született; az országot mindjárt annak szánta, sőt azt hat esztendős gyermekkorában 1058. eszt. megis koronáztatta. (Budai 1804.)

Endre békét köt Bizánccal. (1059)

A magyarok megszegve a bizánciakkal régóta fennálló békét, a Morva völgyén át Szófia felé nyomulnak, mialatt a besenyők több törzse az Al-Dunán átkelve Bulgária területére költözik. (Akadémia 1984.)
Endre békét köt I. (Komnénosz) iszák bizánci császárral és hazavonul. (Akadémia 1984.)

Béla herceg választása: a Korona vagy kard? - Béla menekül (1059.)

A trónutódlásban mellőzött Béla herceget I. Endre a Tisza melletti Várkonyban választás elé állítja: a koronát vagy a kardot választja el. Béla, noha a kardot választotta, Lengyelországba menekül. (Akadémia 1984.)
Endre Várkonyban koronát és kardot tétetett Péter elé, ki az utóbbit, a hercegség jelképét választá, de azután Lengyelországba ment rokonaitól Endre ellen segélyt eszközölni. (Kerékgyártó 1875. 38.)
Endre "meg nem tartá fogadását Béla Herczegnek, mert Salamont életében meg Coronáztata az Királyságra öt esztendős korában. A Béla pedig látván (ezt), félvén fejének el-méne Lengyel Országba Meskó Királyhoz az ő felesége Apjához, ki Bélának az ő vitézségéért még ennek előtte atta vala az ő leányát feleségül. Mert ez a Béla Herczeg a Meskó Király helet vívott vólt meg halálig a Pomeránusok Fejedelmével, kiknek a Királyságáért magoknak ketten kőllőtt vólna megvinniók és meg ölé Béla a Pomeránusok fejedelmét kinek biroalmát azután békességgel birta a Meskó Király. Azért Béla nagy hadat kére Meskótúl és Magyar Országba bé-jővén meg-veré András Királyt." (Pethő 1753. 26.)

Endre menekíti a családját és a kincseit (1060)

Béla herceg három lengyel dandárral a Tisza-vidékre nyomul. I. Endre családját Ausztriába küldi, és német segédcsapatokat két. A Tiszán átkelo német sereget Béla bekeríti. (Akadémia 1984.)
Endre kincseit Mölkbe, fiát pedig nevelés végett IV. Henrikhez küldé, s a német birodalomtól nyert segéllyel Bélát, ki 3 lengyel dandárral jött vissza, a Tiszántúl megtámadta. (Kerékgyártó 1875. 38.)

Menü