MARGIT-SZIGET TÖRTÉNETE

A sziget régi történetéhez

Az Árpád-házból származott első királyok alatt „Nyulak szigetének” – Insula Leporum – hívták, azon vadas kerttől, mely itt létezett. (Törs Kálmán 1872.)

A fejedelmeknek, esztergami érseknek, országnagyoknak és főnemeseknek itt saját palotáik voltak, ezért „Urak szigetének” is neveztetett. E palotának az érseki váron és a IV. Béla által épített királyi lakon kívül nincs többé nyoma sem a szigeten, sem a történeti kútfőkben. (Törs K. 1872.)

Imre királyról fen van jegyezve, hogy itt tartá udvarát így feltehető, hogy palotája is volt itt. (Törs 1872.)

Később a sziget „Boldogságos szűz Mária szigetének” neveztetett. (Fejér Cod. Dip. Tom. 5. 2. 66.) azon egyházról és kolostorról melyet IV. Béla e helyen építtetett. A Margit sziget nevet csak később IV. Béla leányának az érintett kolostorban történt halála után vevé fel. (Törs 1872.)

Ismert történelmi épületek a szigeten

1. A premontrei szerzetes kanonok szent Mihály arkangyalról elnevezett prépostsága. A sziget közepe táján, a József nádor által épített nyári lak falához támaszkodva ősrégi romok láthatóak. Valószínű hogy a szerzetek közt ez volt az első a szigeten. (Rupp. 58.) – Az 1120-ban alapított rendet II. István hívta hazánkba s első telepük 1130-ban a nagyváradi hegyen „Szent István első vértanúról” nevezett kolostor volt. E prépostságnak volt valószínű leánya a szigeti. A kolostor 1220-ban már létezett. – 1247-ben IV. Béla azon kikötéssel adományoz a budai várfoki szerzeteseknek egy malmot, hogy annak jövedelméből a premontreiek feldúlt kolostorát javíttatnák ki. (Fejér Cod. Dip. Tom. 3. 3. 117.) – 1249-ben IV. Béla kegyelemlevélben a szigetet a rendnek visszaadja. Kiváltsága közé tartozott, hogy a veszprémi megyés püspök joghatósága alól kivéve, közvetlenül az esztergomi érsek alatt állott. A premontreiek kevéssel a mohácsi csata után, a török pusztítások hírére hagyják el a szigetet. Szolimán 1526. szept. 10-én foglalta el Budát minden ellenállás nélkül. – A szájhagyomány szerint a szigetet s a kolostort lótelepnek használták. A romokat szálfákká és azokra borított deszkákkal fedték be, s pajta alakú fedett hellyé alakították, köré sátrakat emeltek. Lőszerraktár és kórház volt. (Törs K. 1872.)
2. A domokos-rendi apácáknak a Boldogságos szűzről nevezett kolostora és egyháza
3. A domokos rendiek háza
4. A ferenc-rendi minoriták kolostora
5. IV. Béla királyi palotája
6. Az esztergomi érsek vára, tornya és háza
7. A Szent János vitézek háza
8. A Pesti vendégek háza
9. (Gyaníthatóan) szent Pál falu
10. (Gyaníthatóan) Imre király palotája
11. (Gyaníthatóan) Ciszterciták kolostora.